Tolna Megyei Népújság, 1977. március (26. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-10 / 58. szám

1977. március 10. f tÓÜJaV , ^PUJSAG 3 Azt vizsgáltuk az OTP me­gyei igazgatóságának munka­társaival, hogy az életszín­vonal-politikával kapcsolatos egyes kérdések miként mu­tatkoznak meg az OTP, a ta­karékszövetkezetek fiókjai­ban, a postáknál a betétekben és a hitelekben, illetve a ta­nácsok gazdálkodásában. Az OTP vezérigazgatója nemrégen az újságíró szö­vetségben azt mondotta, hogy az Országos Takarékpénztár teljesítette a IV. ötéves terv­ből és az 1976-os évből ráhá­ruló feladatokat. De vajon Tolna megyében teljesítet­ték-e? LAKOSSÁGI BETÉT Az életszínvonal egyfajta mércéje, hogy a lakosság tud-e takarékoskodni. A múlt évben a takarékbetét-állo­mány megyénkben összesen 304 millió forinttal növeke­dett, ami azt jelenti, hogy minden 100 forint összegű jö­vedelemből 6,3 forintot he­lyeztek el betétbe. Gyakorla­tilag minden második Tolna megyei állampolgárnak van betétkönyve, hiszen a betét­könyvek száma meghaladja a 121 ezret. Nem lényegtelen az sem, hogy tavaly 83 millió forint kamatot számoltak el a betétesek számára. A fiatalok takarékossági akciója az ifjúsági betét. Az 1976-os évben 3300 számlát nyitottak, és ezzel együtt 11 600 fiatal 75 millió forint betéttel rendelkezik. Az pe­dig természetes dolog, hogy a KST-tagok száma egyre nö­vekszik. Tavaly 19 ezer dol­gozó volt tagja az üzemi KST-knek, ami lehetővé tet­te, hogy közel 22 millió fo­rint kölcsönt vegyenek fel. HITELPOLITIKA Az OTP-nek, a takarékszö­vetkezeteknek az elmúlt év­ben is megvolt a lehetőségük, hogy a lakásépítéshez, -vá­sárláshoz, tatarozáshoz, kor­szerűsítéshez, a mezőgazda- sági termelés növeléséhez, az áruvásárláshoz, és egyéb cél­ra hiteleket adjanak. Tavaly a megye lakosságának egy- milliárd-négyszázhetvenhat- millió forint volt az adóssá­ga. Ez az összes betéteknek valamivel több mint 60 szá­zalékát teszi ki. A hitelnöve­kedés 88 százalékát a laká­sokkal összefüggő hosszú le­járatú hitelek adták. Az év során 1633 lakásépítéshez — ebből 428 lakást adott el az OTP — 157 millió forint ösz- szegű hitelt engedélyeztek. A kedvezőbb feltételeket bizto­sító kormányhatározat nyo­mán megyénkben is élénkeb­bé vált, főleg a társasházla- kások építése, ami a tervelő­irányzat négyszázalékos túl­teljesítését eredményezte Tolna megyében. A rövid lejáratú hitelek száma is meglehetősen ma­gas, ami egyrészt arra utal, hogy a lakosság nagyobb ér­tékű fogyasztási cikkeket, fő­leg így szerzi be. A takarék- pénztáraknál és a takarék- szövetkezeteknél összesen több mint 45 ezer ügyfélnek nyújtottak rövid lejáratú hi­telt. A háztáji gazdálkodás, árutermelés köréből az el­múlt hetekben több megvilá­gításban közöltünk cikket. Egyetlen alkalommal sem említettük meg, s ezt pótol­juk most, hogy a háztáji gaz­dálkodás segítésére Tolna megyében 9743 kisgazdaság­nak 67 millió forint hitelt nyújtottak. E nagy szám nyilván majd akkor realizá­lódik, amikor a mezőgazda- sági hitelek nyomán több tej, hús és zöldség kerül a Tolna megyei piacokra, üzletekbe, a kisgazdaságokkal bíró csa­ládok asztalára. A TANÁCSOK ÉS AZ OTP Kevesen tudják, hogy a ta­karékpénztári ügyletek egyik fontos része a tanácsok gaz­dálkodásának segítése. A Tolna megyei tanácsok éves szinten közel 570 millió fo­rint felett rendelkeztek, s a fejlesztési alap kiadásainak volumene 475 millió forintot ért el. A gazdálkodásban pénzügyi feszültséget ered­ményezett, hogy a vállalato­kat érintő szabályozás miatt a tanácsok bevételei nem ér­ték el a korábbi évek össze­gét. Ezért volt különösen fon­tos az OTP tanácsadása, a kölcsönalap beindítása, illet­ve egyes esetekben a tanácsi beruházások hitelezése. Erről a tevékenységről a helyi ta­nácsok minden alkalommal a falugyűlésen számot adnak. Azt mondhatjuk, hogy jól se­gítették a megyei takarék­pénztári szervek a községi tanácsok pénzgazdálkodását. A FELADATOK Szólni kell a tavalyi ered­mények ismertetésén túl az idei tennivalókról. Mindenek­előtt a takarékosság dinami­káját érzékeltető számot is­mertetjük. Az országban a lakosság betétállománya 1957- ben egymilliárd-háromszáz- harminckilencmillió forint volt. Az idén szeptember— október tájékára, az előzetes számítások szerint, a lakos­ság takarékbetét-állománya eléri a 100 milliárd forintot. Tolna megyével kapcsolatban ez azt jelenti, hogy az 1957. évi 23 millió forintos betét- állomány 1977-re 2,6 milliárd- ra növekszik. Jelentős „segít­ség” lesz a betétállomány növeléséhez az OTP új ak­ciója, a 6 százalékos kama­tozású takaréklevél. A me­gyében ez ideig valamivel több mint 15 millió forint ér­tékű takaréklevelet váltottak, 5, 10, és 20 ezer forintos cím­letekben. Ügy tervezik, hogy több mint félezer ifjúsági ta­karékbetét-növelést érnek el, s fejlesztik az áruvásárlás hitellehetőségét is. Különösen fontosnak tartjuk azt, hogy a mezőgazdasági hiteleknél na­gyobb összeget vehetnek fel, kisebb kamattal, szarvasmar­ha-tenyészállat vásárlására, kisgépek vásárlására. Az OTP Tolna megyei Igazgatóságának dolgozói az elmúlt évben jó eredménye­ket értek el a lakosság szol­gálatában. Várhatóan — a tavalyi kedvező tapasztalato­kat felhasználva — az idén is kielégítik az igényeket. Így például több lakást építhet­nek Tolna megyében, a ta­nácsok tervszerű gazdálkodá­sához újfajta információs és jelzőszolgálattal járulnak hozzá, hogy a saját eszkö­zeiket és a hiteleket hatéko­nyabban használhassák fel. Azt tervezik, hogy további felvilágosító munkával, a kölcsönlehetőségek megis­mertetésével segítik a lakos­ságot egyéni céljai megvaló­sításában, amely végső soron a népgazdasági célkitűzések teljesítését is elősegíti. Kommunisták tanácskoztak Völgységi élet (Tudósítónktól.) A Völgység ölén, a „magyar Svájcnak” becézett, ro­mantikát tálaló területeket vörös és szürke gránitkő hegyek, völgyek, csörgedező és sebes folyású patakok szabdalják. Az itt élő emberek életkörülményéinek ala­kulása, a termelő tevékenység mellett a közéletbe mind szélesebb körben való bevonása fokozza a területen dolgozó kommunisták felelősségét is. Ez a felelősségtudat érződött azon az összevont párt­taggyűlésen, amit a mőcsényi pártszékházban tartottak. A pártvezetőség beszámolóját Antóni István pártveze* tőségi titkár ismertette. A terület 7 településén 5 párt- alapszervezet és négy KISZ-szervezet működik. • Jelentősebb gazdasági egységek az öt község: Mő- csény, Cikó, Grábóc, Bátaapáti, Mórágy határterületén gazdálkodó Mőcsényi Völgység Népe Mgtsz, a Mórágyon működő fémipari ktsz, illetve szőlőoltványtelep, me­lyek a férfi- és női munkaerő jelentős részét foglalkoz­tatják. Cikón általános iákola van. Néhány éve Cikón, majd Mórágyon volt dolgozók esti iskolája, utóbbi he. lyen már harmadik éve működik a dolgozók gimnáziu­mi vizsgára előkészítő tanfolyama, — eredménnyel. Va­lamennyi községben megszervezték az alapfokú politi­kai oktatást és KISZ-oktatást. Jelentősen fejlődtek a területen élő dolgozók műve­lődési lehetőségei. Minden községben megtalálhatók a kulturális intézmények, könyvtár, filmszínház stb. A te­rületről 1976-ban 180—200 személy vette igénybe a kü­lönböző üdülőket, téesztagok és kívülállók. Közel más­fél százan rendelkeznek színházbérlettel és látogatják a Pécsi Nemzeti Színházat, illetve a szekszárdi Babits Mihály művelődési központot. * Német nemzetiségi lakosok is élnek Cikón, Bátaapá- tiban, Mórágyon. Cikón felnőtténekkar, Mórágyon né­met nemzetiségi dalkör működik. Mórágyon, Bátaapáti- ban évek óta van német anyanyelvi oktatás az általános iskolában. A nemzetiségiek művelődését szolgálja a könyvtárakban elhelyezett több száz német nyelvű kö­tet. Rendszeresen vannak nemzetiségi hagyományokat ápoló kiállítások, svábbálok. Mórágyon felnőtt honis­mereti kör gyűjti a régi néprajzi tárgyakat, munka­eszközöket, vezeti a községkrónikát. A községek mind­egyikében jelentkezik az új életmód tudatformáló ha­tása. Ez azon is mérhető, hogy évről évre emelkedik a családi ünnepek társadalmi megrendezésének igénye. * A kereskedelmi alapellátottság megoldott, jó a köz- biztonság. A nagy erőfeszítések ellenére is van még kívánnivaló az egészségügyi ellátást illetően az egyes községekben. Kimutatható, hogy mekkora az apró völgységi falvakban a fejlődés. Gyarapodott a lakások száma és a lakáskultúra, növekszik a személygépkocsi - állomány. Kommunális téren azonban sok még a hiány. Rosz- szak az utak, hidak. Nincs vezetékes ivóvíz. A községi tanácsok anyagi lehetőségei viszont behatároltak. A párt, a tanácsi és a társadalmi szervek mozgósitó, szervező tevékenysége nyomán évente több százezer forint társadalmi munkát végzett a lakosság. Cikón út, buszforduló, Mőcsényben sportpálya, Mórágyon ravata. lozó, úttörő-csapatotthon létesült a lakosság segítségé, vei. A létesítmények létrehozásánál, a közéleti munká­ban mindig ott találjuk a szocialista brigádokat, ta­nácstagokat, tömegszervezeti aktívákat, a helyi értelmi­séget. • Ezt fogalmazta meg többek között a mőcsényi össze­vont párttaggyűlés, amikor elfogadta a pártvezetőség beszámolóját és meghatározta a jövőbeni feladatokat. Lovak András Bonyhádi hírek A Bonyhádi Cipőgyár szó. cialista brigádjainak a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulójára tett vállalásaiban nem csupán a termelést segítő célkitűzések szerepeltek, hanem komoly kulturális, tudatformáló tö­rekvések is. Ennek jegyében került megrendezésre a Bonyhádi Cipőgyár szocialista brigád­jainak vetélkedője, amelynek gazdája a, vállalat szakszer­vezeti bizottsága és a Magyar —Szovjet Baráti Társaság ci­pőgyári tágcsoportja. A ve­télkedőre 26 brigád nevezett. A yetélkedőn többek közt feladat volt összehozni egy kiállítást, Régiségek, népmű­vészeti tárgyak címmel, ame­lyet a vállalat ifjúsági klub­jában rendeztek. • Bonyhád készül a várossá avató ünnepségre. Ennek je­gyében a cipőgyári dolgozók tereprendezést, a KISZ-esek facsemete-ültetést, a szak. munkásképző intézet fiataljai kocogópálya építését vállal­ták. * Tízezer pár cipővel gyár­tottak többet az év első hó­napjában a Bonyhádi Cipő­gyárban, mint az előző év azonos időszakában. HU GAZDnSaGTaLMU EGY termék Hat régi gépen, egy szövőnő keze alatt „fut” az üzem egyetlen gazdaságtalan terméke. Lehet egy üzem korszerű), szervezhetik kiválóan a mun­kát, ha a kikerülő gyárt­mány, termék nem gazdasá­gos, vagy éppen ráfizetéses. E két alapvető feltételt nem mindig az eladhatóság hatá­rozza meg. Vám termék, amely az elő­állítás sorám gazdaságosnak, kifizetődőnek tűnik — csak éppen nem találni rá piacot, így aztán súlyos ballasztként terheli a gyártó üzemet, amely elkésett a korszerű termékszerkezet kialakításá­val. Ezzel szemben nem ritka, hogy a piac változatlanul igényel olyan árut, amelyek gyártása különböző okoknál fogva ráfizetéses, vagy éppen csak „hozza” a ráfordított összeget — de előállítását nem lehet megszüntetni egyik napról a másikra. Leg­többször olyan fogyasztói cikkekről van szó, amelyeket éppen olcsó áraik miatt szok­tak meg a vásárlók, hagyo­mányos termékeknek számí­tanak, nehezen lehet helyet­tük más cikkeket elfogadtat­ni — főként más áron. Mit tehet ilyenkor az ipar? Ha olyan termékféleségekről van szó, amelyeknek gyártá­sa kereskedelempolitikai szempontból indokolt (ilyen slágertéma volt egy időben a munkaruha, pufajkák, stb) — gyártaniuk kell. Persze nem mindegy, hogy miként tudják csökkenteni a gazdaságtalan termékek visz- szahúzó hatását. Köztudott, hogy az állam magára vállal­ja az ilyen szükséges, de ha­szonnal nem értékesíthető termékek vállalati terheit. Ami viszont nem jelenti azt, hogy a vállalatoknak, üze­meknek nem kötelességük megtenni mindent, hogy eze­ket a terheket csökkentsék. Kötelességük és érdekük is. Hisz a vállalati szinten az e területen jelentkező megta­karítások komoly összeggé állnak össze és sok más hasz­nos célra fordíthatók. A PATEX tolnai gyárában nincs jelentős mennyiséget kitevő gazdaságtalan termék, mert az üzem zömmel exportra termel. Ami náluk „gazdaságtalan­nak” minősíthető, az sem ki­mondottan ráfizetéses, csak éppen nem hozza azt a gyári szinten átlagosnak tekinthe­tő hasznot, mint a többi ter­mék. Egy bársonyféléről van szó, amelyet igényel a keres­kedelem és a konfekcióipar egyaránt. Az üzem, jó munkaszerve­zéssel olyan kapacitását köti le a termékek gyártására, amely másutt sem lenne ka­matoztatható nagyobb ha­szonnal. így tulajdonképpen a „gazdaságtalan” jelző nem azonosítható a ráfizetéssel. A körültekintő üzem- és munkaszervezés tehát má­sutt is megteremti annak a lehetőségét, hogy a gazdaság­talan termék ne terhelje az üzem munkájának hatékony­ságát, ne rójon fölöslegesen nagy terheket a dotáció a népgazdaságra. És ugyanakkor vád sem érheti az üzemet a korsze­rűtlen termékszerkezetért. Végül az sem mellékes, hogy az ilyen gyakorlat le­hetővé teszi, hogy nekünk vásárlóknak sem kell keres­nünk néhány megszokott, ne­hezen nélkülözhető, hagyo­mányos árucikket. Gyvgy Fotó: Bakó Az OTP megyei igazgatóságának központi munkaterme Kihasználjuk a hitel lehetőségeit - Megvalósítjuk céljainkat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents