Tolna Megyei Népújság, 1977. március (26. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-31 / 76. szám
A ^PÚJSÁG 1977. március 31, Kiállítások Farkas Lajos festménye Farkas Lajos, Szamosvári József és Papp Gábor festőművész képeiből nyílt kiállítás a Képcsarnok bemutató- termeiben Nyíregyházán, Győrben és Pécsett. Papp Gábor pécsi kiállításán tájképeket láthatnak az érdeklődők spanyol, francia, jugoszláviai, cseh, szlovák, német és hazai elmén vek emlékeit. Szamosvári József képei is tájélményeket tükröznek, de elsősorban a Dunántúl ihlette őket. Farkas Lajos, akinek Nyíregyházán láthatóak — március 31-től — képei, első önálló tárlatát mutatja be a szabolcsi megyeszékhelyen. Kiállításának képei közül mutatunk be egvet. Fotográfiatörténet Hazai fényképészetünk és fotóművészetünk 136 esztendős történetét mutatja be a televízió a Magyar fotográfia története című sorozatában. Ma már az egymilliót is eléri azoknak a száma, akik kedvtelésből, vagy hivatásszerűen fényképeznek, de nagyon kevés a lehetőség arra, hogy a fényképészet történetéről művészettörténeti szempontból olvashassanak. A televízió vállalkozása éppen ezért hiánypótló: lehetőséget nyújt mind a fotózóknak, mind az érdeklődőknek arra, hogy végigtekinthessék a fiatal művészeti ág magyar- országi fejlődését. Az első folytatásokon már túl vagyunk. Láttuk azt a műsort, amelyben a fotográfia egyetemes és hazai úttörőivel ismerkedhettek meg a nézők. Levetítették már azt a filmet is, amely a fényképészetnek a múlt század második felében a festészethez való közeledését dokumentálta. Az alakuló amatőrmozgalom új színt vitt a fotóművészetbe, a műteremből városi, falusi környezetbe vonult ki a kamera. Ezek az újító kísérletek is egy film témáját adták. Láthatjuk még azokat a filmeket a sorozatban, amelyek az ún. magyaros stílusról szólnak, majd a szociofotó, riportfotó legjobb művelőiről is megemlékeznek a sorozat keretében Kóruspódium Tízéves a magyar énekkarok rádiósorozata. Évente átlag 120 kórus szerepel a műsorban, ami azt jelenti, hogy a tíz év alatt hatvanezernél is több embert mozgósított a sorozat. Azok a kórustagok, akik rendszeresen énekléssel töltik szabad idejüket, amatőr létükre is magas szintű művészetet produkálnak. A statisztika adatai szerint ez idő alatt 3648 művet szólaltattak meg a sorozat szereplői. A többséget magyar zeneszerzők művei teszik ki, ezek száma 2187. Külföldi alkotás 1461 volt. Figyelemre méltó eredmény, hogy 1819 mű kortárs zenét képvisel, amelynek technikai nehézségeivel is jól birkóztak meg a kórusok. Különösen áll ez a tizenhat bemutatott avantgarde kórusműre, ami különleges igényekkel terhelte meg az énekeseket. A minőséget illetően: nem egy fellépő önálló estet is adott már a rádióban, körülbelül kétszáz kórus fellépését követte jelentős szakmai visszhang. A kóruspódium műsorán megyénk kórusai közül néhány már szerepelt — és remélhetőleg szerepelnek a jövőben, az elkövetkezendő műsorok során. Laborfal vy, Medgyasszay Két neves egykori színésznőre emlékezünk ezekben a napokban. 160 éve, 1817. április 8-án született La'borfalvy Róza. 1833-ban a Várszínházban lépett színpadra, majd 1837- ben a Nemzeti Színház tagja lett. Kántorné hősnői és tra- gikai szerepkörét volt hivatva betölteni. 1848-ban feleségül ment Jókai Mórhoz. 1859-ben visz- szavonult a színpadtól és csak jótékony célú előadásokon lépett fel. A legjelesebb magyar tragikák közé tartozott. Főbb szerepei: Gertrudis, Volumnia, Stuart Mária, Lady Macbeth. öt évvel ezelőtt, 1972. április 5-én halt Meg Medgyasz- szay Vilma. 1903-ban lépett színpadra. Egy év múlva a Király Színház szerződtette, ahol a címszerepet alakító Fedák Sári oldalán nagy sikert aratott Kacsóh János vitézének Iluskájával. 1907- ben a Modern Színpad tagja lett, s kora nagy íróinak megzenésített verseit, Bartók, Kodály dalait népszerűsítette előadói művészetével. A felszabadulás után évekig a Vidám Színpad tagja, Kossuth-díjas, kiváló művész volt. TflMBOBCKdfl npoBfln Testvérlapunkban, a Tarn- bovszkaja Pravdában rendszeresen és nagy terjedelemben jelennek meg tudósítások a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indított munkaverseny eredményeiről. Hogy érzékeltessük e munkavér- seny lendületét, erre elég egy példa is. A micsurinszki Lenin üzem egyik munkása, Nyikoláj Antonovics, már eddig két évvel túlteljesítette a tizedik ötéves tervet. Most, a 60. évforduló tiszteletére vállalta: három évvel teljesíti túl azt a feladatot, amit számára a tizedik ötéves terv előír. A szocialista munkaversennyel egy időben az egész Szovjetunióban, így Tambov megyében is Lenin születésének 107. évfordulója tiszteletére kommunista szombatokon vesznek részt a dolgozók. A kommunista szombatokon a gyermekintézmények. parkok, úttörőtáborok szépítését, fejlesztését végzik. Dunántúlt llaplo Baranya megye legjobb háztáji tehenészete Peterd községben van, Joó Jánosék- nál. „... A három vemhes üsző még túl sokat nem árul el. előhasiak. De a fejősök négylábon járó tőgy benyomását keltik. Különösen Cédrus. Kilencéves, pedigréje nincs. Joó János épp a tőgye miatt vette tavaly egy siklósi vásáron 17 500 forintért... Most. sem csalt a szeme. Cédrus 30 liter tejet ad naponta. A négy tehéntől átlag hetven liter tejet visznek naponta a csarnokba. 1976-ban összesen 27 661 litert értékesítettek. — Még soha nem volt eny- nyire kifizetődő tehenet tartani. mint most, a háztájiban. Az állam pénzügyi támogatást ad. A termelőszövetkezet takarmányt biztosít, tavaly egy vagon takarmány- búzát és egy vagon kukoricát vásároltam. A tejtermelés adómentes, csak a tejből tavaly 152 ezer forint volt a bevételem. A Joó házaspár tavaly a 276 hektoliter tej mellett leadott két hízott bikát és 11 hízott sertést is. Szorgalmuk és hozzáértésük eredménye, hogy háztáji gazdaságuk nemcsak magas színvonalú, és mintaszerű, de igen jövedelmező is. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A Fejér megyei Múzeumok Igazgatóságának néprajzi gyűjteménye az utóbbi években sok érdekes régi bútorral gyarapodott. A megye parasztházaiban egykor használt bútorokat a székesfehérvári István király Múzeumban külön kiállításon mutatják be. Az április 8-án nyíló kiállítás szemlélteti az egyes bútortípusok fejlődését, továbbá egy szoba- és konyhabelsővel a megyei parasztházak hagyományos régi berendezését. Somoni Néplap A citera kelendő hangszer. Ahogy megnövekedett az érdeklődés a népi díszítőművészet és a folklór iránt, úgy kerültek elő a pengetős hangszerek a padlásról, a kamrákból, és egymás után alakultak a zenekarok. Fonyód nem tartozik a népi hagyományokkal rendelkező települések közé, most mégis Somogy egyik legjobb zenekarát mondhatja magáénak. A hangszeren játszók között jó néhány asszony is van. Házaspár is játszik a zenekarban. Az asszonyok ■ időnként női zenekarként állnak a közönség elé. Mindig nagy a sikerük. Nemcsak a játék öröme tartja őket össze. Most már közösséggé váltak. Fonyódon már törzsvendégek a vállalatoknál, az öregek napközi otthonában. Mindenütt ott vannak, ahová hívják őket. És gyakran hívják: ismerik, számon tartják a ci- terásokat. PETŐFI NÉPE Ahogyan eredetileg tervezték, január 5-e óta a követelményeknek megfelelően működik a rémi Dózsa Termelőszövetkezet új baromfikeltető állomása. Január 20- án keltek az első naposcsibék, azóta másfél milliót szállítottak 25 baromfitenyésztő üzemnek. Év végéig 12 millió naposcsibe hagyja el a Dózsa keltetőállomását, amelyet a megnövekedett kereslet miatt 1978-ban tovább bővítenék. Akkor 15— 16 millió csibe keltetésére lesz alkalmas a telep. Karl-Marx-Stadt megyei testvérlapunk hobbitanácsadója figyelemre méltó ötletet közölt egyik legutóbbi számában. A virág- és növénykedvelő városlakó emberek részére javasolja, hogy létesítsenek hordozható kertet. A javaslat a következő: nagyobb méretű virágcserépben, műanyag edényben, esetleg gondosan bélelt vesz- szőkosárban, vagy faládában létesítsenek maguknak kiskertet. Ez fölállítható a lakás bármely pontján, előszobában, közlekedő folyosón, de esetleg lépcsőházban, vagy balkonon is. Javasolja, hogy a termőföld elhelyezése előtt vízáteresztő réteget tegyenek a minikért aljára, példának megemlíti a durvára tört salakot. Ebben a kiskertben néhány szál haszonnövény, (hagyma, petrezselyem, sárgarépa, esetleg saláta), de virág is beültethető. A virágok közül javasolja a begóniát, a petúniát, az árvácskát, a téli cikláment. Az ötletadó tanácsok között az is szerepel, hogy az így létesített mozgatható kert alá feltétlenül célszerű egy olyan edényt elhelyezni, amely az öntözésnél lecsöpögő vizet összegyűjti. la Renaissance f du Val d'Oise E~ 52 esztendő után is változatlanul megmaradt a kommunista vezetés Szekszárd francia testvérvárosában, Be- zonsban. A 7783 szavazat közül 7624 jutott a baloldali tömörülésre, ami fölényes, 97,95 százalék arányú győzelmet jelent. A választások idején urbanisztikai kiállítás nyílt Be- zonsban, a Romain Rolland teremben, ahol J. Comu polgármesterhelyettes válaszolt a város életét érintő legkülönbözőbb kérdésekre. A TUDOMÁNY rendkívül bonyolult dolgokat megoldott már. Bizonyos titokzatos összefüggésekre, éghajlat, hegy- és vízrajz és egyes géptípusok működése közötti rejtélyes össze, függésekre azonban még nem sikerült fényt derítenie. Az Első Magyar Herkentyűgyár szokatlan és furcsa esetére gondolok. Az üzem Hencida fővárosába, Boncidába szállított megrendelésre egy tizedmilliomod pontosságú mik- roherkentyűt. Alig ért azonban a gép rendeltetési helyére, máris reklamáció érkezett Boncidából: a mikroherkentyű nem hűt, hanem fűt, nem tapaszt, hanem szétválaszt, nem körbe jár, hanem összevissza ugrál. A tervezőmérnök, Gócza, nagy sietve, még azon a héten fölkerekedett, hogy helyreüsse a csorbát. Nem sajnálta a fá. radságot, majd két hétig tartózkodott Boncidában. Lelkiismeretesen végiglátogatta a gyönyörű főváros nevezetességeit, számtalan színes felvételt készített a csodálatos műemlékekről, a tengerparti kies üdülőkről, sőt, még arra is szakított időt, hogy tüzetesen megvizsgálja a mikroherkentyűt. Sikerült megállapítania, hogy a zavarokat a főkardán penésze, sedése okozza. A hibát megszüntette és a mikroherkentyű újra kifogástalanul működött. Sajnos, csak rövid ideig. Alig tért haza Gócza, már levelet hozott a posta. Igaz, hogy a mikroherkentyű most hűt, tapaszt, körbe is jár, azonban közben úgy reszket, hogy nem lehet az anyagot adagolni! Az áldozatkész Gócza azon nyomban már vissza is tért volna Boncidába, ha Benyák, a főmérnök, nem veszi le sietve válláról a terhet: ő maga vizsgálja meg a gépet! Néhány nap múlva elindult. A főmérnök már három hétig tartózkodott Boncidában az ügy komplikáltságára való tekintettel. Benyák a természet lelkes szerelmese volt: épp ezért behatóan tanulmányozta a boncidai nők természetét, természetes lelőhelyükön, a sztriptízbárokban és a fénylő bulvárokon. Sőt, arra is szakított időt hogy a mikroherkentyűt alaposan megvizsgálja. Megállapította, a hiba oka egy látszólag jelen, féktelen apróság: a főtengelylánc és a kerékagy összeköttetése valahogyan megszakadt. Azonnal rendbe hozta a szerkeze, tét, amely immáron zavarmentesen működött. De milyen bonyolultak is ezek a modern gépek! Alig tért meg, máris táviratot kézbesítettek a gyárban Boncidából: a gép nem reszket, de nem is mozdul! Benyák máris fordult volna vissza, ha az ügy fontossá, gára való tekintettel nem döntenek úgy felettesei: a műszaki fejlesztési főosztály vezetője és annak helyettese, továbbá az elvi főirányító főosztály fővezetője és annak helyettese, hogy maguk járnak a dolog végére. Az időközben tíztagúvá növekedett szimpoziont már a repülőtérről kellett visszahívni. A türelmetlen boncidaiak ugyanis visszaküldték a mikroherkentyűt. A komplikált, annyi bajt okozó gép most — anélkül, hogy hozzányúltak volna — a kisszatymazbürgözdi új precíziós gyártelepre került. Már másnap érkezett az S. O. S! A mikroherkentyű négyzetes alakban bóklászik és egyszerre hűt és fűt! Ez alkalommal Sós Alajost, a gyár létszámfölötti beta, nitott segédműszerészét küldték le. Sós azonnal munkához látott és hiába esdekeltek a gyáriak, ne dolgozza magát halálra, inkább maradjon néhány napra a telepen: este be- kvártélyozzák őt a munkásszállásra — ahol nyolc embernek jut hely, a kilencediknek is szorítanak még —, munka után sem unatkozna, az üzem öntevékeny színjátszó csoportja folytatólagos előadóesteket rendez mai költők verseiből. Hiába volt minden unszolás. Sós késő délutánig dolgozott és két és fél óra megfeszített munka után a mikroherkentyű kifogástalanul működött! És soha, de soha többé nem volt semmi baj a mikro- herken tyűvel! Úgy látszik hogy a boncidai éghajlat, hegy- és vízrajz nem kedvezett az érzékeny gépnek. Hiszen nem is egy, műszakilag kiművelt emberfő fáradozott hiába a megjavításán. Viszont magyar nap alatt, hazai hegyek és vizek között szinte önmagától rendbe jött. Egy egyszerű, betanított segédműszerész könnyedén megjavította! DK ÉGHAJLAT, hegy- és vízrajz és bizonyos bonyolult gépek közötti összefüggések felderítése még a tudományra vár... KERTÉSZ MAGDA taDtoMflSt kaDaodosikép SlMSZÉD©UlS Titokzatos összefüggések
