Tolna Megyei Népújság, 1977. március (26. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-31 / 76. szám

1977. március 31. Készenléti ügyelet Nem okozott kárt a hó, a hirtelen lekötés Szikoro Károly a paradicsompalántákat levegőzteti Kötözik a paradicsomot a fóliaházban Virág és hó a hátai gyümölcsfákon Szerda reggel a bátai tsz közel 138 hektáros gyümöl­csösében szakemberek irá­nyítása mellett elhelyezték a ködgyertyákat. Nincs pánik- hangulat, hisz a csapadékot még nem kísérte 0 fok alatti hőmérséklet. De az időjárás gyors változása természete­sen arra kényszerítette a gazdaság vezetőit, hogy meg­tegyék a kellő óvintézkedé­seket a 100 hektár őszibarac­kos, a 14 hektár meggy és a 24 hektár kajszibarack vé­delmére. Érthető, hogy mindenütt téma az időjárás gyors vál­tozása. A bátai buszmegálló­ban a várakozók közül ki­magasodó idős bácsi hólepte kucsmával tartott rövid elő­adást az időjárás várható ha­tásáról : — Rövidgatyás gyerek voltam még, amikor tenyér­nyi hó jött az udvarunkon virágzó körtefára. Ha hiszi­tek, ha nem, soha annyi és olyan jó ízű körtét nem ter­mett még az a fa, mint ab­ban az évben. No, persze ak­kor a hó után olvadás jött és nem fagy... Időjárásjóslásra nem lehet vállalkozni, tény, hogy me­zőgazdasági nagyüzemeink a legtöbb helyen megtették az előkészületeket a fagykár el­Minden év március utolsó hetében, április elején a me­zőgazdasági szakemberek számítanak arra, hogy a hő­mérséklet a fagypont alá süllyed. Ez a kritikus időszak azonban ritkán jár együtt havazással; többnyire igen veszélyes fagyot hoz. A tol­nai Aranykalász Termelőszö­vetkezet zöldségkertészetében ennek megfelelően ütemezték a munkavégzést: a kinti munkákat, a melegágy készí­tést, a vetést, a káposzta- ültetést már korábban, a szá­raz, meleg napokon elvégez­ték; a fólia alatti tenniva­lókat pedig a hónap végére hagyták. A termelőszövetkezet zöld­ségkertészetében nem oko­zott kárt a hó, a havas eső, a hőmérséklet pedig keddről szerdára virradó éjszaka csu­pán plusz 1 és plusz 2 Cel­sius fok volt. Mindenesetre lezárták a fóliaalagutahat; az alatta lévő palánták csak akkor károsodnak, ha a hő­mérő higanyszála mínusz 5 Celsius fok alá esik. A hol­landágyakban lévő tűzdelt paradicsompalántákat — an­nak ellenére, hogy esik a ha­vas eső — szellőztetik, edzik. A fóliaalagutak egy részét fűtik, a berendezések teljes kapacitással üzemelnek, a telep napi olajfogyasztása 18 —20 hektoliter között mo­zog. A kertészetben dolgozók ezekben a napokban kacsoz- zák, kötözik a korai paradi­csomot, gyomlálják a papri­kát. Az 55 hektáron mélyfek­vésben lévő gyümölcsösben a jonatán almát piros bimbós állapotban érte a hó, a ha­vas eső, s így, bár a virág­zás leállt, az alma egyelőre biztonságban van. A szövet­kezet elnöke, Mónus István szerint jó, hogy az időjárás­változás csapadékot, nem pe­dig fagyot hozott. A levegő így nem hűlt le a kritikus pontig, szerencsére fújt a szél, s borult volt az égbolt; tiszta időben minden bi­zonnyal komoly fagyot kap­tak volna a növények. A gyümölcsösben ma éjjeltől két dolgozó készenléti ügye- letet tart, s amennyiben a hőmérséklet mínusz 2 Celsi­us fok alá süllyed, az ural­kodó széliránynak megfele­lő oldalon meggyújtják a köd- gyertyákat. leni védekezésre. Reméljük, igaza lesz a bátai öregem­bernek az említett jóslással. * A plusz 20 fokról mínusz­ra vagy a fagypont köré csök­kent hőmérséklet szerdára az ország több területén hava­zást, havas esőt, esőt hozott. A márciusi tél munkát adott néhány közúti igazgatóság­nak, a hetekkel ezelőtt leál­lított téli gépeknek is. A Veszprém és Fejér me­gyei közúti igazgatóságon a készenléti szolgálat után is­mét elrendelték a hóügyele- tet. A két megye területén szórványosan havazott, emi­att a 8-as, a 82-es és a 83-as főközlekedési úton a síkos­ság megszüntetésére munká­ba állították a szórókocsikat. A Pilisben, Dobogókő és Pi- lisszentlászló térségében még a hóekék is dolgoztak. Hava­sak a Bakony alsóbbrendű útjai is, a forgalom azonban mindenütt zavartalan. A köz­úti közlekedés feltételei — leszámítva a havas eső, az eső miatt síkos utakat — másutt is megfelelőek, az or­szág északkeleti részében, Miskolc térségében például teljesen szárazak az utak, a látási viszonyok is kitűnőek. "IÉPÚJSÁG 3 így élünk (2.) Kötelező sorrend Egyetlen ország, még a leggazdagabbak közé számító sem képes arra, hogy — most kivételesen eltekintve a társadalmi berendezkedésből fakadó, s alapvető elosztási különbözőségektől — minden állampolgára számára folya­matosan javítsa az életszín­vonal valamennyi összetevő­jét. Számunkra a kiinduló­pont persze egyértelmű. A párt XI. kongresszusán a Központi Bizottság beszá­molója ezt így fogalmazta meg: „Pártunknak elvi állás­pontja és gyakorlati politi­kája, hogy a szocializmus építésének együtt kell járnia a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelkedésével. Másképpen kifejezve, a gaz­dasági építőmunkával min­denkor meg kell teremteni a szükséges elosztási alapot a lakosság életkörülményeinek a javításához.” FEKETE ÉS FEHÉR Felcserélhetetlen, kötelező sorrend ez: szocialista mó­don termelni és amit így lét­rehoztunk — de csakis azt — szocialista módon elosztani. Objektív törvényszerűség, de érvényesülését megkönnyíti, ha minél nagyobb tömegek ismerik fel és el ezt a sor­rendet. Amitől még — ne röstelljük leírni — messze vagyunk. Sokan hajlanak ar­ra, hogy köznapjainkat ki­zárólag fekete és fehér vál­takozásaként lássák, mellőz­ve a sokféle más színt, s még inkább azok rengeteg árnyalatát. Sűrűn hallható sóhaj: va­lahogy eléldegélünk. Ami na­gyon igaz lehet a szerény nyugdíjé házaspárnál, a négy, öt kisgyermeket neve­lő családnál. Viszont hami­san cseng azok szájából, akik vágyaikat tették igénnyé. Nem telik új gépkocsira, mert most cseréltek bútort, az üdülőtelken felállított fa­ház ára csak két év alatt jött össze — az ilyesfajta családi gondokban már nem keve­sen osztoznak! Panaszkodni persze panaszkodhatunk, de aligha a szegénység jellemző ott, ahol egyetlen esztendő­ben futja — mint 1976-ban, minden korábbi rekordot megdöntve — 94 ezer lakás felépítésére, 620 ezer magán­gépkocsi üzemben tartására, 212 ezer gépkocsi vásárlási előjegyeztetésére, s 12 mil­liárd forintot megközelítő takarékbetétre. Igaz, csavar­hatunk egyet a nézőké gomb­ján, s akkor a sokféle mo­zaikkocka közül az bukkan elénk, hogy miként is len­nénk annyira gazdagok, hi­szen minden száz lakásból még ötvennégyben nincs fürdőszoba... igen ám, de az 1971 és 1975 között épült lakások — 438 ezer — 86 százalékában megtalálható ez a helyiség! Senki sem próbálja naggyá növeszteni a tavalyi szerény reáljövede­lem-emelkedést, ám azért csak vevőre talált 250 ezer hűtőszekrény, 177 ezer mosó­gép, 248 ezer televízió vevő- készülék, 728 ezer rádió, 7,4 milliárd forint értékű bútor, 80 500 személygépkocsi... A REALITÁSOKHOZ RAGASZKODVA Nagyon népszerűtlen meg­állapítással kell folytatnunk: a valóságos és az álszükség­letek közé húzzunk éles vá­lasztóvonalat. Annál a csa­ládnál, ahol hiányzik a la­kás megfelelő berendezése, a háztartás gépesítése, a gép­kocsi nem valóságos, hanem álszükséglet, főként akkor, ha havonta csupán egyszer- kétszer, néhány kilométert gurulnak vele. Álszükséglet az automata mosógép ott, ahol csak esztendők múlva lesz vízvezeték, s a színes televízió azon a területen, ahol majd csak a hatodik ötéves tervben létesítenek átjátszóadót. Mégis vannak, akiket bűvkörükbe vonnak a tárgyak, akik életszínvonalu­kat azon mérik, mit vásá­rolhatnak meg, függetlenül attól, szükségük van-e rá. Egy-egy személy, család, rövid időre ugyan, de elsza­kadhat a realitásoktól. A gazdaságpolitika ezt egy pil­lanatra sem teheti meg. Ha mégis megteszi, annak be- láthatatlanok a következmé­nyei. Az életszínvonalat ja­vító intézkedésekhez minden esetben fedezetet kell terem­teni, s erre kizárólagos for­rás a nemzeti jövedelem. A negyedik ötéves tervben az egy főre számított nemzeti jövedelem 33, a reáljövede­lem 25 százalékkal emelke­dett, a különbözet a közös vagyont gyarapította. A kö­zéptávú tervidőszak két utolsó esztendjében, 1974- ben és 1975-ben a nem­zeti jövedelem gyarapo­dásának szinte teljes egé­szét fölemésztette a csere­arányok romlása, de ezt alig jelezte a fogyasztás, a jöve­delmek emelkedése. E visz- szás állapot felszámolását cé­lozta a népgazdaság 1976. évi tervében a korábbinál szeré­nyebb, háromszázalékos reáljövedelem-növekedés. Amiből végül is csak egy százalék lett. Azért, mert sem a nemzeti jövedelem, sem az ipari és mezőgazda- sági termelés bővülése nem érte el a tervezettet. Nem történt tehát semmi rejtélyes. Amivel korántsem azt kívánjuk sugallni, hogy törődjünk bele zokszó nélkül az egy százalékba. Idén a népgazdasági terv az egy fő­re jutó reáljövedelem 3,5—4 százalékos gyarapítását hatá­rozza meg teendőként. Ami­hez, hogy valóság legyen, egyvalami kell: az 5,1 mil­lió aktív kereső hasznosabb, nagyobb értéket létrehozó munkája. MÉSZÁROS OTTÓ (Következik: A könnyek súlya) Településfejlesztési verseny Napirenden a közlekedés és a lakásépítés A megyei tanács végre­hajtó bizottsága értékelte a megyei településfejlesztési verseny tavalyi, igen jelen­tős eredményeit. A lakosság, vállalatok, szövetkezetek és intézmények kollektívái ösz- szesen 59 millió forint ér­tékű társadalmi munkát vé­geztek. Ennek egy lakosra jutó értéke az 1975-ös 213 forinttal szemben most 221 forint. Ennek eredményeként a településfejlesztési verseny vándorzászlóját Simontornya nagyközségi Közös Tanács és Tengelic községi Tanács nyerte. A fejlesztési alap jutalom­ban részesült községeknek az esedékes következő testü­leti üléseken adják át meg­szolgált jutalmukat, össze­sen 2 és fél millió forintot a következő megosztásban: A nagyközségek kategóriá­jában Simontornyának 1 millió, Tamásinak 500 ezer forintot. A községek kate­góriájában Tengelicnek 500 ezer, öcsénynek 300 ezer és Győrének 200 ezer forintot. Dr. Szabópál Antal elnök­letével, tegnap délelőtt ülést tartott a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága. A napi­rend egyik közérdeklődésre számot tartó pontját Sipőcz Győző osztályvezető terjesz­tette elő és az a megyebeli közlekedéssel, a személy- és teherszállítás körülményei­vel foglalkozott. Az országos tendenciának megfelelően megyénkben is csökken a vasúti személyszállítás ará­nya, az autóbuszon utazók javára. A csökkenés az el-«> múlt öt évben 20, tavaly az 1975. évi helyzethez viszo­nyítva 10 százalékos volt. Nem lehet örömteli tényként megállapítani, de mivel így van, beszélni kell arról, hogy míg a MÁV Pécsi Igazgató­ságának területén a személy- vonatok utazási sebessége 2,2 százalékkal gyorsult, a me­gyeszékhely—főváros viszony­latában évről évre csökken. Amint azt dr. Szabó Tibor, a MÁV Pécsi Igazgatóságá­nak vezetője hozzászólásá­ban elmondotta, fejlődésre csak az ötéves terv második felében lehet számítani, a könnyebb Diesel-mozdonyok beállítása révén. A nagy ten­gelynyomású, nehéz mozdo­nyok majd csak a következő 5 éves terv során közleked­hetnek, amikor a bátaszék— rétszilasi pálya korszerűsíté­se megvalósul. Gyarapodott a Volán 11. autóbuszparkja és a korsze­rű Ikarus 200-as család révén a közlekedés kulturáltsága is nőtt. Negatívumként vetette fel a beszámoló azt, hogy no­ha a megye egyik határa egész Európa legnagyobb ví­zi közlekedési útja, a vízi­szállítás lehetőségeivel még távolról sem kielégítő mér­tékben élnek a fuvaroztatók. Elsősorban építőanyagot szál­lítunk, de mezőgazdasági terményt már keveset. Pe­dig a Sió-torkolati mű el­készültével maga a megye- székhely is bekapcsolható a megvalósuló Duna—Majna— Rajna csatornarendszer ré­vén az egységes európai vízi szállítási hálózatba. Tegnapi ülése során a vég­rehajtó bizottság tagjai élénk vitát folytattak a tanácsi vál­lalatoknál alkalmazott telje­sítménybér- és normarend­szerrel kapcsolatban. Jóvá­hagyták a végrehajtó bizott­ság és a megyei KlSZ-bizott- ság közti együttműködési megállapodást. Az építésitelek-ellátottság helyzetével kapcsolatban ugyancsak Sipőcz Győző osz­tályvezető előterjesztése ré­vén szereztek információt a végrehajtó bizottság tagjai. A IV. ötéves tervciklusban az előirányzott 7580 lakással szemben 8842 épült a megyé­ben. A jelenlegi ötéves terv során figyelembe vették azt a tényt, hogy a családi házak iránti igény csökkenő ten­denciát mutat. A tervezett 9378 lakásból ■ 1780 tanácsi célcsoportos beruházásból épül majd. Egyéb állami ke­retekből 1068, telepszerű többszintes társasházakban kap helyet 1700, korszerű, egyedi többszintes társas- házakban 630. Telepszerű többszintes házakban 5178 la­kást szánnak felépíteni, míg a családi házak tervezett száma 4200. A telepszerű, többszintes házak iránti igényt a magasabb komfort- fokozat és a jobb közműve- sítési lehetőségek magyaráz­zák. O. I.

Next

/
Thumbnails
Contents