Tolna Megyei Népújság, 1977. március (26. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-30 / 75. szám

2 Képújság Ismét Barre Biztonsági Tanács Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök kedden délelőtt hivatalosan is meg­bízta Raymond Barre eddigi miniszterelnököt — aki teg­nap nyújtotta be kormánya lemondását — az új francia kormány megalakításával. Raymond Barre, akit az Elysée-palotában fogadott az államfő, közölte az újságírók­kal, hogy új gárdáját, amely a miniszterelnökkel együtt ti­zenöt főt számlál majd, szer­dán este hat órára állítja össze és a második Barre- kabinet csütörtökön tartja el­ső ülését. Barre megtartja magának a pénzügyminisz­teri tárcát. A megbízott miniszterel­nök az Elysée-palotából tá­vozóban leszögezte: a kor­mány tagjait úgy választja ki, hogy alkalmasak legye­nek annak az akciónak a megvalósítására, amely szük­séges, hogy a franciák ne szavazzanak „veszélyes mó­don”. Giscard d’Estaing hét­fői beszédében a baloldal esetleges 1978-as győzelmét nevezte „veszélyesnek”. Ismét Raymond Barre kapott kormányalakítási megbízást Giscard d’Estaing francia el­nöktől. Képünkön: A régi-új miniszterelnök elhagyja az államfői rezidenciát. Carter jóváhagyásával Felszámolni a tűzfészkei Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa folytatta a vitát a közel-keleti helyzet rendezé­séről és ennek keretein be­lül a genfi értekezlet mun­kájának felújításáról. Oleg Trojanovszkij, a Szovjetunió küldöttségének vezetője felszólalásában ki­fejtette, hogy — tekintettel a Közel-Keleten kialakult rendkívül komoly és veszé­lyes helyzetre — az izraeli agresszió által keletkezett tűzfészek felszámolása az or­szágok előtt álló egyik leg­fontosabb feladat. A szovjet küldöttség veze­tője megelégedéssel állapí­totta meg, hogy a mostani vitában a Palesztinái Fel­szabadítás Szervezet is részt vesz, majd nyomatékosan sürgette a Közel-Kelettel foglalkozó genfi békeértekez­let munkájának mielőbbi fel­újítását. Labid Terzi, a PFSZ kép­viselője felszólalásában el­ítélte Izraelt, amiért vona­kodik a PFSZ-t a palesztinai nép törvényes képviselője­ként elismerni. Emlékezte­tett arra, hogy Izrael követ­kezetesen aláaknázza az ENSZ által a közel-keleti bé­ke megvalósítása érdekében tett lépéseket. Muffak Al-Allaf, Szíria állandó ENSZ-képviselője rámutatott: Izrael időhúzó taktikát folytat. Egyrészt tár­gyalási készségét hangoztat­ja, másrészt viszont az ara­bok szempontjából elfogad­hatatlan feltételeket támaszt. Herzog izraeli delegátus leszögezte, hogy országa nem hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni a PFSZ-szel, mert a szervezet „Izrael megsemmi­sítésére törekszik”. * Hétfőn megkezdte munká­ját az ENSZ-közgyűlés rend­kívüli, a leszerelés kérdései­vel foglalkozó ülésszakának előkészítésére hivatott bizott­ság, amelyben 54 állam kép­viselői foglalnak helyet. A rendkívüli leszerelési ülés­szakot mint ismeretes, a köz­gyűlés 31. ülésszakán hozott határozat értelmében 1978. május—júniusában tartják a világszervezet New York-i székhelyén. A TASZSZ hírmagyarázója emlékeztet arra, hogy az ülésszakon mevitatásra kerü­lő kérdésekkel kapcsolatos szovjet álláspontot Gromiko szovjet külügyminiszter Waldheim ENSZ-főtitkárhoz intézett levelében ismertette. Mint Gromiko a levélben ki­fejtette, a Szovjetunió ismé­telten javasolta már a lesze­relési világkonferencia ösz- szehívását, amely — megíté­lése szerint — a legilletéke­sebb fórum lenne a lesze­reléssel összefüggő kérdések széles körű megvitatására. A Szovjetunió úgy véli, hogy a világértekezlet megtartásához vezető úton fontos lépés le­hetne az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszaka. Kurt Waldheim ENSZ-fő- titkár az előkészítő bizottság első ülésén elhangzott fel­szólalásában kiemelte a fegyverkezési hajsza megfé­kezésének nagy fontosságát, és kifejtette, hogy feltétlenül prioritást kell biztosítaniuk a nukleáris leszerelés kérdé­sének. A Moszkvában folyó szovjet—amerikai tárgyalá­sokkal kapcsolatban Wald­heim kifejezésre juttatta re­ményét, hogy a két nagyha­talom megállapodásra jut a stratégiai rendeltetésű nukle­áris fegyverzetek korlátozá­sának kérdésében. Egységfelhívás a chilei junta ellen A Chilei Népi Egység Po­litikai Bizottsága állást fog­lal a Chilei Keresztény- demokrata Párttal és a had­sereg demokratikus nézete­ket valló köreivel megvalósí­tandó együttműködés mel­lett. A testület stockholmi ülé­sén elfogadott nyilatkozat rámutat, hogy a Pinochet- rezsim közelmúltban tett újabb antidemokratikus lé­pése, az országban működő valamennyi politikai párt te­vékenységének betiltása el­sősorban a kereszténydemok­raták ellen irányul. A Népi Egység Politikai Bizottsága felszólítja az or­szág demokratikus erőit, hogy egyesült erővel döntsék meg a fasiszta juntát, s ál­lítsák helyre Chilében a de­mokráciát Fegyvereladások James Carter amerikai el­nök már csaknem kétmilliárd dollár értékű fegyver eladá­sát hagyta jóvá. A hadianya­got a NATO-orsZágok mel­lett Izrael, Jordánia, Szaúd- Arábia, Pakisztán és Dél- Korea kapja — jelentette kedden a Washington Post. Az új amerikai elnök a választási kampányban azt ígérte, hogy csökkenti az Egyesült Államok fegyver- exportját, amely a legna­gyobb a világon. Carter ko­rábban „cinikusnak, s veszé­lyesnek” nevezte az ameri­kai hadianyag „csaknem tel­jesen korlátlan” eladását emlékeztet most rá a lap. Legújabb döntésével Car­ter engedélyezte a még füg­gőben lévő, 5—6 milliárd dollárra becsült értékű fegyvereladások egy részét. A hadianyag jelentős része eljut a közel-keleti front mindkét oldalára. Az elnök ismételten beszélt arról, hogy csökkenteni kellene a térség­be irányuló fegyverszállítá­sokat, s hír szerint ilyen ja­vaslatot is terjeszt a Szovjet­unió elé. Jóllehet az új amerikai kormány kinyilvánította óha­ját, hogy csökkenti a katonai segélyt azoknak az orszá­gúknak, amelyekben megsér­tik az emberi jogokat, mégis kivételt tesz a „hadászatilag fontos” országokkal. Az el­nyomó délJkoreai rendszer­nek szóló újabb fegyverszál­lításokat is engedélyezte most a Fehér Ház. A kormány az újabb ex­portengedélyek ellenére ki­tart amellett, hogy „korláto­zásók” várhatók. Lucy Ben­son, az illetékes külügymi- nisztériumi államtitkár sze­rint a végleges döntések áp­rilis végére várhatók. Rekviem két géproncs felett A hírügynökségek, újsá­gok, rádió- és televízió- állomások világgá repítették a rettenetes hírt: a Kanári­szigetekhez tartozó Tenerife repülőterén egymásnak ütkö­zött és elégett két óriás Jum- bo-Jet repülőgép. A kataszt­rófa méretére jellemző, hogy a halottak száma bőven meg­haladja az ötszázat, jellegé­re pedig az, hogy pontos szá­mot még senki sem tud. A két gép ütközését köve­tő lángtengerben ugyanis az utasok és a legénység jórésze szinte felismerhetetlenné vált. Nem zsurnalisztikái for­dulat, hanem keserű valóság, hogy öt világrész lakóinak gondolatai szállnak a napfé­nyes szigetek felé, ahol sor került a polgári repülés tör­ténetének legnagyobb tragé­diájára. Az Apokalipszist idéző, őr­jöngő tűz fényében az ember sok mindent megpillant. A kegyelet sem képes elhesse­getni a minduntalan előtola­kodó gondolatot, hogy ez a monstre tragédia nemcsak méreteiben és jellegében más, mint a légiszerencsét­lenségek elsöprő többsége, hanem okaiban is. Amióta a Wright-testvérek a levegőbe emelkedtek, nem sokszor fordult elő, hogy egy éppen felszálló és egy éppen leereszkedő gép egymásnak ütközött volna. Hogyan volt lehetséges ez éppen most, a szupermodern műszerek ko­rában? Úgy — egyedül és kizárólag úgy —, hogy egy váratlan esemény mindent összezavart. Akik olvasták a hírt, tudják, hogy a két gép­nek eredetileg a főszigetre, Las Palmasra kellett volna leszállnia — csakhogy ott bombát robbantott egy terro­ristacsoport. A robbantás színhelyén is megsebesült hét ember, de azt maguk a robbantok sem tudták, hogy tettük milyen iszonyatos láncreakciót indít el — olyat, ami több mint ötszáz ember életébe kerül. Ilyen tágabb értelemben a félezer halott annak az ál­dozata, amiről manapság vi­lágszerte annyi szó esik: a járványszerűen terjedő ter­rorizmusé. Nincs a marxizmusnak olyan klasszikusa, aki vala­milyen formában el ne ítélte volna a szubjektív bosszúál­lás, a minden ügynek csak ártó gyilkos felelőtlenség anarchista gyakorlatát. Ma is ezen az elvi alapon állnak a szocialista országok vezetői és népei. Hisszük, hogy a ba­jokra orvosság kell, de vall­juk, hogy a megfelelő orvos­ság kiválasztása nemcsak az orvostudományban, hanem a politikában is kulcskérdés. Tudjuk, ahhoz, hogy a ter­rorizmus végleg megszűnjék, meg kell szűnniük a létezését tápláló okoknak, a tőkés vi­lágban Írországtól a Közel- Keletig nem ritka nemzetisé­gi diszkrimináció húsba vá­gó megnyilvánulásainak. De a vaktában leadott ulsteri sortüzekkel, a „látványos­nak” szánt robbantásokkal egyetlen perccel nem kerül közelebb az, amit szolgálni vélnek velük. A harc ősi szabálya: lőni nem az éppen arra járókra, hanem az ellenségre kell — és nem mindegy, mikor, mi­lyen fegyverekkel. HARMAT ENDRE A holland „Jumbo” repülőgéproncsai az 1977. március 27-i repülőszerencsétlenség után. A polgári légiközlekedés tör­ténetének eddig legsúlyosabb szerencsétlensége során 562 ember vesztette életét, 72 ember élte túl a katasztrófát. (Telefoto: AP—MTI—KS) 1977. március 30. , r Uj kabinet - régi gondok Kedd esti kommentárunk. Lám, alig több mint egy héttel a közigazgatási választá­sok után nemcsak jó néhány francia város polgármesteri posztján, hanem a miniszteri bársonyszékekben is változás következett be. Giscard elnök pedig a kétfordulós szavazás után — ami a baloldal impozáns előretörését és a kormány- többség érzékeny vereségét hozta magával — úgy nyilatko­zott, hogy más a helyi és megint más az országos politika, ügy tűnik, a vártnál nagyobb arányú visszaesés késztette mégis az elnököt arra, hogy létrehozza a úgynevezett válasz­tási kabinetet. Meglehet, a meglepetésszerű bejelentés, Barié lemondá­sának, majd újbóli megbízásának híre olaj a tűzre, s az amúgyis elégedetlen francia giscardisták, valamint a centris­ták körében nem talál kellő és kedvező visszhangra a mes­terséges kormányválság. Ahhoz pedig nem kell közelről is­merni a francia politikai mentalitást, hogy előre megjósol­juk: a 37 helyett csupán 15 tagú kabinet — már csak a tár­cáját vesztett 22 tekintélyes politikus táborának dohogása és méltatlankodása miatt is — beláthatatlan következmények­kel, netán heves vádaskodásokkal szíthatja tovább a feszült­ségtől telített francia belpolitikát. Különben is: az elnök által hétfőn este bejelentett gaz­dasági intézkedések szinte egytől egyig olyanok, amelyek Giscard d’Estaing beiktatása óta gyakran kerültek szóba, még gyakrabban kerültek le a napirendről, mint megvalósít­hatatlanok, vagy egyenesen idejétmúltak. A francia lapok egyike-másika úgy véli: képtelenség lenne feltételezni, hogy az új Barre-kabinet megbirkózik majd azokkal a gondokkal, amelyekkel elődje nem volt képes. Annál is inkább, miután annak az élén is Raymond Barre állt. »Jó néhány politikus személye körül is fellángolt a vita. Poniatowski belügyminisztert például több oldalról is támad­ják, mégpedig nemcsak tárcájának fogyatékosságai miatt, ha­nem azért is, mert két és fél év alatt két vesztes választási csata fűződik a nevéhez. Azt is sokan felróják az elnöknek, hogy hétfőn este adós maradt valamiféle új politikai irány­vonal körvonalazásával. Giscard d’Estaing beszédében egye­nesen arra buzdított, hogy a régit kell folytatni. Nos, a fran­ciáknak erre vonatkozóan nincsenek — nem is lehetnek — illúzióik: az infláció rohamos növekedése és a munkanélkü­liek számának a gyarapodása sokak szerint éppen ennék a gazdaságpolitikának a szükségszerű következménye. GYAPAY DÉNES Kedden részleges sztrájkok voltak Japán öt prefektúrá- jában. A sztrájkokkal egybe­kötött tüntetések és felvonu­lások során a munkások és az alkaljnazottak követelték a bérek emelését, az orszá­gos bérminimum megállapí­tását és a munkanélküliség felszámolását. Az idei tava­szi offenzíva első nagyobb szabású sztrájkakciójában csupán Oszaka prefektúrá- ban egymillió munkás és al­kalmazott vett részt. LAPZARTA VESZPRÉM Lázár György, az MSZMP Pplitikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke ked­den kétnapos látogatásra Veszprém megyébe érkezett. A megyeszékhelyen Pap Já­nos, az MSZMP Veszprém megyei Bizottságának első tit­kára és dr. Radnóti István, a megyei tanács elnöke kö­szöntötte. SZEGED Dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a KISZ Köz­ponti Bizottságának első tit­kára kedden Csongrád me­gyébe látogatott. A KISZ KB első titkára Szegeden, a megyei pártbi­zottság oktatási igazgatóságán politikai aktívaülésen az idő­szerű kérdésekről tartott elő­adást. BRÜSSZEL A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége az Októberi Forradalom Érdem­rendet adományozta Jean Terfve-nek, a Belga Kommu­nista Párt alelnökének a nemzetközi és a belga mun­kásmozgalomban betöltött ki­magasló szerepe elismerésé­ül, 70. születésnapja alkal­mából. LISSZABON Pinheiro De Azevedo volt portugál kormányfő kedden hivatalosan kérte Eanes el­nököt, hogy helyezzék tarta­lékállományba. Sajtókonfe­renciáján azt is bejelentette, hogy „Portugál Demokrati­kus Társadalmi Mozgalom” (MDSP) néven új politikai szervezetet alakít. GENF Kedden plenáris üléssel folytatta munkáját a genfi leszerelési bizottság. Viktor Lihacsov, a Szovjet­unió képviselője részletesen foglalkozott a vegyi fegyve­rek betiltásával. Emlékezte­tett az ENSZ közgyűlésének ezzel kapcsolatos határozatá­ra, amely arra szólította fel a bizottságot, hogy folytassa a tárgyalásokat a vegyi fegy­verek minden fajtájának ki- fejlesztését, termelését, fel­halmozását megtiltó, illetve fegyverek megsemmisítését célzó hatékony intézkedések •elfogadása érdekében. RANGOON . A gazdaságpolitikáját ért bírálatok miatt kedden be­nyújtotta lemondását U Sein Win burmai miniszterelnök, és kabinetjének két tagja. A burmai parlament egy­hangúlag U Maung Maung Kha bányaügyi minisztert választotta meg a kormány élére. A legjobb férfi színésznek já­ró Oscar-díjat a január 14-én szívroham következtében el­hunyt Peter Finch kapta, a „Hálózat” című filmjéért. Tokió Sztrájkok Japánban

Next

/
Thumbnails
Contents