Tolna Megyei Népújság, 1977. március (26. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-29 / 74. szám
1977. március 29. ^PÜJSÁG 3 Csavaripari Művek, Dombóvár Azt kérdezték tőlem a Csavaripari Művek dombóvári gyárában, miért a minőségről akarunk írni; Hazafelé eltűnődtem a kérdésen és az enyhén szólva is hiányos, sablonos válaszomon. Utólag sok minden eszembe jutott, amit elmondhattam volna. Például azt, eljutottunk odáig nagyon sok területen hogy nem az a fő és meghatározó kérdés, hogy menny- nyi, hanem az, hogy milyen. Lengyel László a sajtolóautomatánál. Szerencsére eljutottunk oda, hogy az egyszerű kérdőszóra — milyen — adandó válasz egyúttal fejlődésünket jelző válasszá áll össze... Hétszázezer forintért már egész komoly, laboratóriumi felszerelést lehet vásárolni. Még ha ez nem is kevés pénz, úgy látszik a dombóvári csavargyárnak megérte. Tulajdonképpen alig egy éve, hogy teljes lendülettel-üzemel az újoncnak számító gyár, de nem hiányzik a szépen felszerelt anyagminőség-ellenőrző laboratórium. Színkép- elemző, szilárdságmérő, szakítóberendezések, műhelymikroszkóp, vegyi labor stb. Mindez az itt dolgozó emberek szakértelmével együtt, tulajdonképpen egy célt szolgál — védeni termékeik minőségét. A beérkező alapanyagok zöme a laikus szemében egyszerűen drót. Különböző anyagból és méretben, de végső soron mégiscsak drót. A gyár számára azonban jó vagy rossz minőségű termékeik, a különböző csavarok alap-' anyaga. Nem meglepő hát, ha szemben az előírás szerinti kötelező minimumvizsgálattal — nem egy százalékát, hanem mintegy tizenöt százalékát megvizsgálják, mielőtt gyártásra kerülne. Az óvatosság indokolt, hisz — tanúm az alapanyagokkal dolgozó bármely iparág bármely rangú dolgozója —nem dicsekedhetünk még egyelőre a jó minőségű alapanyagok bőségével. A gondos, megelőző vizsgálat azonban garancia, hogy a termelésbe csak a megfelelő minőségű anyag kerül. A hasznát ennek azt hiszem, nem szükséges ecsetelni. Ugyanakkor nem kis feladatot jelent még a laboratórium számára, hogy a speciális, saját próbaüzemük által gyártott szerszámok minőségét ellenőrizze. Jó munkát csak kifogástalan szerszámmal lehet végezni. Ha mindezt végiggondolja az ember, egyáltalán nem tűnik feleslegesnek a háromnegyed milliós laboratórium. Lengyel László azok közé tartozik — és ezt mondanom sem kell, ők vannak a legtöbben —, akiknek munkáját el-' lenőrzik a meósok. De — szerencsére már ő is ellenőrzött anyagot kap. Sajtológépen dolgozik. Ez a csavargyártás első fázisa, ha az ő kezük alól selejtesen kerül ki a félkész áru — akkor abból már aligha lesz termék. .. Hangosan kiabálva — hiába ez már nem a labor — váltunk egy-két mondatot. — Kin, min múlik leginkább a minőség? Ránéz a zakatoló félautomatára, a lassan tekeredő csavarnak való huzalra, aztán a lehetséges néhány válasz közül kiválasztja a legfontosabbat : — Rajtam... őszinte ember... — Kapott-e már a munkájáért minőségi jutalmat, vagy vontak-e le selejt miatt a béréből ? Széles mosolyra húzódik a szája, a mosoly nyilván az utóbbi ténynek szól. Sok helyen élnek már a minőségre való ösztönzés tagadhatatlanul egyik legjobb és legrégibb módszerével — a jutalmazással. A pompás laboratórium jelez valamit. Történetesen azt, hogy a csavargyárban komolyan veszik a minőséget. Nyilván idővel ez a megoldás is bekerül az „eszköztárba”. Egy új termelőegység életében érthető módon először az a legfontosabb kérdés, hogy mennyit termel már. A csavargyárban elég hamar sikerült leküzdeni ezt a meny- nyiségi szemléletet. Az elmúlt hónapban már csak a termékek egy százaléka bizonyult selejtnek és ez, összehasonlítva az egy évvel ezelőtti, a kezdeti időszak statisztikájával, óriási előrelépést jelez. GYŐRI VARGA GYÖRGY Fotó: Gottvald K. Prehalek István a beérkezett huzalok minőségét ellenőrzi a szakítószilárdság-vizsgálaton. Megnövekedett jog- és hatáskör ■II dJjPE ■ a bizalmiak munkája A SZAKSZERVEZETI kongresszus állást foglalt a bizalmiak szerepének, felelősségének — ugyanakkor hatáskörének — növeléséről. Ezt követően a Miniszter- tanács vonatkozó rendelete gondoskodott a Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló egyes rendelkezések módosításáról, amelyek szabályozzák a szákszervezet egyetértési jogát a dolgozókat érintő egyedi ügyekben. A Minisztertanács rendeletét követően a SZOT Elnöksége irányelvet adott ki, amelyben meghatározza a bizalmiak Hatáskörét a szak- szervezeti jogok gyakorlásában és megjelölte a bizalmiak sokrétű feladatait is. A szakszervezeték megyei tanácsa nemrégiben 'széles körű felmérést végzett annak megismerésére, hogyan végzik munkájukat a bizalmiak az új feladat- és jogkörben. A bizalminak — aki a dolgozók képviseletében, megbízásából és a dolgozók véleményének közvetlen ismeretében végzi munkáját — egyetértési, vélemértyezési, javaslattételi, ellenőrzési, képviseleti és kifogást kezdeményező joga van. A bizalmi egyetértése szükséges a dolgozók személyi alapbérének megállapításánál, a dolgozók jutalmazásánál, a fizetett rendkívüli vagy jutalomszabadságban részesítésnél, a vállalati lakás vagy lakástámogatás, valamint szociális juttatások adásánál. Mindezek azoknak a dolgozóknak az esetében érvényesek, akik az úgynevezett bizalmicsoporthoz tartoznak. Ellenőrzi a bizalmi a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő rendelkezések betartását, a kollektív szerződés betartását. Képviseli a szakszervezeti csoport (bizalmicsoport) tagjait a Tanácskoztak a kéményseprők A Tolna megyei Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Szolgáltató Vállalatnál az év első termelési tanácskozását márciusban a Forradalmi ifjúsági napokkal egyidejűleg tartják és így a tanácskozás keretein belül egyúttal megemlékeznek a hármas évfordulóról is. A termelési tanácskozáson részletes beszámoló hangzott el a vállalat 1976. évi munkájáról, valamint az ez évi feladatokról. Legfontosabb feladat a kommunális lakossági és közületi igények kielégítése. Az árbevétel, ami 110,5 százalékra nőtt az 1975. évihez viszonyítva, bizonyítja, hogy ennek megfelelő módon eleget is tettek. Bár csökkentek a hagyományos szolgáltatások (cserépkályha-, tűzhely-, "füstcső-, stb. tisztítás) és ez a régi árbevétel visszaeséséhez vezetett, azonban a módosult igényéknek megfelelően a vállalat pótolta a visszaesést a jelentős mértékben megnövekedett olajtüzelésű berendezések tisztításával, karbantartásával. Az elmúlt esztendőben végzett jó munka anyagilag is meghozta az eredményét a vállalat dolgozói számára, és az árbevétellel arányosan nőtt (különösen a fizikai dolgozók) személyi jövedelme. A vállalat eredményeinek alakulásában komoly szerepet játszott a szocialista munkaverseny fejlődése, ki- szélesedése. Ennek eredményéképpen a most befejeződött munkaverseny-értéke- lés szerint ez évben először az első három helyezett — a bonyhádi ötös, a dombóvári hatos és a szekszárdi egyes körzet dolgozói anyagi elismerésben is részesültek. szakszervezeti bizottság és a gazdasági vezetés előtt az élet- és munkakörülményeket érintő kérdésekben. A munkaviszonyt érintő kérdésekben a dolgozók érdekében, nevükben és helyettük eljárhat. A felsoroltak jól érzékeltetik a bizalmiak megnövekedett feladatait, jog- és hatáskörük bővülését. A vizsgálódás, de az azon kívül szerzett tapasztalatok is azt mutatják, hogy alapjában jó a helyzet, a megye szakszervezeti alapszervezeteiben működő 3200 bizalmi túlnyomó többsége alkalmas feladata ellátására, munkájuk iránt a legtöbb gazdasági vezető részéről megértés tapasztalható és nagyon sok munkahelyen sikerült az összhangot megteremteni az adott egység gazdasági vezetője és szakszervezeti bizalmija között. A bizalmiak és gazdasági vezetők felkészítése az új helyzetre megtörtént. Ebben az időszakban is, de azóta is minden segítséget megkapnak a munkahelyi pártszer- véktől, -alapszervezetektől. A LEGJOBB a helyzet az önálló vállalatoknál és lemaradás, gond szinte kizárólag a gyáregységeknél van. A bizalmiak jogkörének bővülését a szakszervezeti tagság örömmel fogadta. Ez a demokratizmus szélesedését is jelenti, hiszen a bizalmival együtt élnek, dolgoznak a szakszervezeti tagok, ő tudjg a legközvetlenebbül képviselni érdekeiket. Hasonló a tapasztalat az alsó szintű munkahelyi vezetők körében is, mert ebben saját jogkörük növekedését is látják. A felsőbb gazdasági vezetőkkel, igazgatókkal kezdetben voltak problémák, amint néhány szakszervezeti bizottsággal is. ök attól féltek, hogy az új helyzet miatt jogkörük csökken. Ellenállásukat azzal indokolták, hogy a bizalmiak nem eléggé felkészülték ilyen horderejű feladatok ellátására. Nos, a tapasztalatok azt mutatják, hogy azóta — ahol következetesen végrehajtják a rendelkezéseket — javult a dolgozók hangulata, jobbak lettek a munkakörülmények, igazságosabb lett a bérezés és a jutalmazás gyakorlata. A bizalmiak, az érdekvédelmi tevékenységen túl, mindinkább érzik a nevelő, felvilágosító munka szükségességét. Cselekvő, formáló részeseivé váltak a munkahely egészének. Az említetteken kívül is vannak negatív jelenségek. Érdemes utalni rájuk, mert csírájában kell megszüntetni a hibákat. Egyes gazdasági vezetők még mindig mereven ragaszkodnak ahhoz, hogy a bért, jutalmat — személyesen — ők adják. Főleg gyáregységeknél tapasztalhatni, hogy a központból oly későn kérnek javaslatot, hogy itt a bizalmi közreműködése — időhiány miatt — már lehetetlen. Még mindig nem mindenütt kérik ki az új belépők bérmegállapításánál a bizalmiak egyetértését. Találkozni olyan jelenséggel is, hogy a műszaki, vagy adminisztratív dolgozók gyorsan új bizalmicsoportot hoznak létre csak azért, hogy az egyetértési jogkörrel rendelkező bizalmi közülük kerüljön ki. A HIÁNYOSSÁGOK ellenére máris bizonyos, az új rendszer bevált, a bizalmiak jog- és hatáskörének növelésével javult a szakszervezeti munka színvonala, kedvezőbb légkör teremtődött az üzemi demokrácia kiszélesítésére, jobb a dolgozók hangulata, s kevesebb a valószínűsége az igazságtalan döntéseknek. LE TENYE1 GYÖRGY A vízadó gáztalanító esete Adódnak olyan váratlan helyzetek, amik eseienkent egy egész közösséget érintenek kellemetlenül. Ki gondolta volna Nagyszokolyban, hogy hiába fúrják az új kutat, ami 434 ezer forintba kerül, és 360 liter vizét ad percenként? Nyilván arra számítottak a helybéliek, hogy a múlt év utolsó napjaitól kezdve, amikor már nemcsak a tizenhárom esztendős — 180 literes percenkénti kapacitású — törpevízműre hagyatkozhat a község ivóvízellátása, sokáig semmi gondjuk sem lesz ezen a téren. A kút elkészült december 14-re, ám az átadás előtt kiderült, hogy rossz helyen fúrták: a vízzel együtt gázt is felszabadítottak a földből, s a kút tűz- és robbanás- veszélyes. A székesfehérvári Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, amely ezt a megállapí tást tette, levélben értesítette a nagyszokolyi tanácsot, hogy készíttessék el a gázmentesítő berendezés tervét. Határidőt is javasolt: 1977, december 31-et. No meg azt, hogy a víz- és csatornamű vállalathoz forduljanak, ott készíttessék el a tervet. A nagyszokolyiak nagyot nyeltek a levél' olvastán. Mire számíthatnak, ha a tervek 1977. december 31-ig készülnek el? Mikorra lesz abból berendezés, és mikor fogják üzembiztosán működtetni? Megírták azért a levelet Szekszárdra, a víz- és csatornamű vállalathoz. Az újságíró úgy gondolta, ő meg telefonál a vállalat igazgatójának, és megérdeklődi tőle, ugye — hamarabb is elkészülhetnek azok a tervek. Elhatározta, hogyha kell, szenvedélyes agitációba fog a nagyszokolyiak érdekében. Erre persze nem került sor, mert az igazgató kedvesen közölte, a tanácsi beruházású kút nem az ő asztaluk... Meg is írják a nagyszokolyiaknak, még talán Székesfehérvárra is megüzenik, hogy ezt ott is tudhatnák. Nagyszokolyban azóta már biztosan megkapták a víz- és csatornamű vállalat levelét, és bizonyára megírták az újabbat, egy újabb illetékesnek. Fél szemükkel a kis, 180 literes percenkénti kapacitású kúton, hogy vajon kibírja-e addig, amíg az új, a nagy, végre vizet ad, nemcsak mérget nyelet. — virág — Miért beszélünk a minőségre!? Speciális szerszám alapanyagát ellenőrzi Szabó Ferenc.
