Tolna Megyei Népújság, 1977. március (26. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-26 / 72. szám

Mai számunkból XXVII. évfolyam, 72. szám. ARA: 0,80 Ft 1917. március 26., szombat CSALÁD — OTTHON (4. old.) \ A CSOMAG (4. old.) OLVASÓSZOLGALAT aktuális divathírek <4. old.) Küldöttségünk befejezte az NDK-ban tett baráti látogatását Minden megtárgyalt kérdésben teljes az egyetértés Közös közlemény - Barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés Már néhány órával azelőtt, hogy a ma­gyar párt- és kormányküldöttség befejezte a Német Demokratikus Köztársaságban tett hivatalos, baráti látogatását, elkészül­tek a négynapos találkozás- és tárgyalás- sorozat első mérlegei. Csütörtök délután az új magyar—NDK barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítségnyújtási szer­ződés aláírása után, a köztársasági palotá­ban rdegtartott barátsági nagygyűlésen Erich Honecker, majd Kádár János, a magyar nagykövetségen az NSZEP KB fő­titkára, az NDK Államtanácsa elnöke tiszteletére rendezett díszvacsorán pedig a két miniszterelnök, Lázár György és Willi Stoph fogalmazta meg az összegezést. A végkövetkeztetések egyértelműek: mind­két fél teljes mértékben elégedett a láto­gatás a tárgyalások erdeményeivel, ame­lyek jól kifejezik, hogy minden megtár­gyalt kérdésben teljes az egyetértés, szem­léltetően tükrözik a barátság mélységét, országaink sokoldalú együttműködését, s nem utolsósorban azt, hogy a jövőben is töretlenül tovább fejlesztjük a magyar— NDK kapcsolatokat. Ezt fejezi ki alapdokumentumként az új barátsági szerződés, munkaokmány jelleg­gel pedig a látogatásról elfogadott közös közlemény. Közlemény A MAGVAR NÉPKÖZTÁRSASÁG PART- ÉS KOR MANVKÜLDÖTTSÉGÉNEK AZ NDK-BAN TETT LÁ­TOGATÁSÁRÓL Kádár Jánosnak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első tit­kárának vezetésével a Ma­gyar Népköztársaság párt­ós kormányküldöttsége — a Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottságának és a Német Demokratikus Köztársaság kormányának meghívására — 1977. már­cius 22. és 25. között hivata­los, baráti látogatást tett a Német Demokratikus Köz­társaságban. A küldöttség megismer­kedett a Német Demokrati­kus Köztársaság dolgozóinak a fejlett szocialista társada­lom építésében elért ered­ményeivel és látogatást tett az Oberspree kábelművek­ben. A berlini nagygyűlés a Magyar Szocialista Munkás­párt és a Német Szocialista Egységpárt, a Magyar Nép- köztársaság és a Német De­mokratikus Köztársaság test­véri barátságának, sokoldalú együttműködésének és inter­nacionalista összeforrottsá- gának nagyszerű megnyilvá­nulása volt. A küldöttségek tárgyalá­sain. amelyek az őszinte ba­rátság és a szívélyesség lég­körében folytak le, részt vet­tek a Magyar Népköztársa­ság részéről: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a delegáció vezetője, Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja a Minisztertanács elnöke. Gyenes András. az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára. Dr. Szekér Gyula, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese. Púja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja. külügyminiszter. Dr. Szűrös Mátyás, a Magyar Népköztársaság rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete a Német Demokratikus Köztársaság­ban. A Német Demokratikus Köztársaság részéről: Erich Honecker, az NSZEP Központi Bizottságának fő­titkára, az államtanács elnö­ke, a delegáció vezetője. Willi Stoph, az NSZEP Központi Bizottsága Politi­kai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnöke. Hermann Axen, az NSZEP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára. Wolfgang Rpuchfuss, az NSZEP Közpqnti Bizottságá­nak tagja, a minisztertanács elnökhelyettese. Oskar Fischer, az NSZEP Központi Bizottságának tag­ja külügyminiszter. Gerhard Reinert, a Német Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete a Magyar Népköztársaságban. A küldöttségek gyümölcsö­ző véleménycserét folytattak a két testvérpárt és a két ország kapcsolatainak sok­oldalú bővítéséről és elmé­lyítéséről, a nemzetközi hely­zetről, valamint a nemzet­közi kommunista és mun­kásmozgalom kérdéseiről. Minden megtárgyalt kérdés, ben teljes volt á nézetazo­nosság. Kádár János, ak Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és Lázár György, a Ma­gyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke, valamint Erich Honecker, a Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottságának főtitkára, a Német Demok­ratikus Köztársaság Állam, tanácsának elnöke, március 24-én ünnepélyes keretek között aláírta a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződését. A szerződés tükrözi a Ma­gyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köz­társaság kapcsolatainak mi­nőségi fejlődését, a nemzet­közi helyzetben végbement alapvető változásokat; előse- . gíti országaink és népeink további közeledését, hozzá­járul a szocializmus ügyé­nek erősödéséhez, Európa és a világ békéjének megszilár­dításához. A szerződés a két állam proletár internaciona­lizmus elvein alapuló nem­zetközi együttműködésének alapvető okmánya. A küldöttségek tájékoztat­ták egymást a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XI. és a Német Szocialista Egység­párt IX. kongresszusán el­fogadott határozatok teljesí­téséről. Méltatták országaik munkásosztályának, dolgo­zóinak alkotó munkáját, nagy erőfeszítéseit, kiemel­kedő sikereit a fejlett szo­cialista társadalom építésé­ben. A küldöttségek nagyra ér­tékelték hogy pártjaik és országaik együttműködése tervszerűen és lendületesen fejlődik a marxizmus— leninizmus és a proletár in­ternacionalizmus elvei, az érdekek és a célok, a társa­dalmi-gazdasági alapok azo­nossága alapján. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Német Szocialista Egység­párt együttműködésének, amely a kölcsönös bizalmon alapul, meghatározó a szere­pe a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság sokoldalú kap­csolatainak további bővülé­sében, a két állam és nép • testvéri közeledésében. Az együttműködés továbbfej­lesztésében és elmélyítésé­ben kiemelkedő jelentőségű­ek a találkozók Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága első titkára és Erich Honecker, a Német Szocia­lista Egységpárt Központi Bizottsága főtitkára között. A két ország párt- és kor­mányküldöttségeinek 1972. évi találkozóján született megállapodások sikeresen megvalósulnak a két nép testvéri barátsága javára. Az 1976—80. évi népgazda­sági tervek egyeztetése meg­teremtette az alapvető felté­teleket ahhoz, hogy a két or­szág továbbfejlessze a koo­perációt és a szakosítást, hozzájáruljon a szocialista gazdasági integráció kiszéle­sítéséhez és elmélyítéséhez, a KGST komplex programjá­nak megvalósításához. A szakosítás és a kooperá­ció keretében gyártott ter­mékek aránya 1980-ban a kölcsönös árucsere-forgalom egyharmadát teszi majd ki. Nagy jelentőséget tulajdoní­tanak a termelési kooperá­ció és a szakosítás további elmélyítésének a fémfeldol­gozó iparban, mindenekelőtt a mezőgazdasági gép-, a köz­úti jármű- és a szerszámgép- gyártásban, az elektronikus építőelemek gyártásában, az automatizálási eszközök elő­állításában, a vegyiparban és a fogyasztási cikkek terme­lésében. A felek fontosnak tartják az együttműködés és a mun­kamegosztás kiszélesítését a kutatásban és a műszaki fej­lesztésben, valamint a terme­lési folyamatok korszerűsíté­sében és nagy hatékonyságú technológiák fejlesztésében. Megerősítették, hogy az ideológia, a kultúra, az okta­Erich Honecker és Kádár János március 24-én az ünnepélyes aláírás után kicseréli az NDK és Magyarország új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtá­si szerződésének okmányait. (Képtávírónkon érkezett.) tás és a tudomány területén is tovább bővítik együttmű­ködésüket, rendszeresebbé teszik a tapasztalatcserét a fejlett szocialista társadalom építésének kérdéseiről. Támogatják az állami szer­vek és a társadalmi szerve­zetek közvetlen együttműkö­dését, a testvérmegyék, a testvérvárosok, valamint az ipari és mezőgazdasági üze­mi kollektívák kapcsolatai­nak fejlesztését. A két küldöttség nagy je­lentőséget tulajdonít az egész emberiség sorsának alakulá­sát alapvetően megváltozta­tó Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő 60. év­fordulója méltó megünnep­lésének. A Nagy Október óta eltelt hat évtized bebizonyította Lenin eszméinek életerejét. Az évfordulóra készülve le­hetőség nyílik arra, hogy még átfogóbban és szemléleteseb­ben kifejeződjék a szocializ­mus vívmányainak világtör­ténelmi jelentősége. A felek elismeréssel szóltak arról, hogy országaikban az év­forduló méltó megünneplése az egész társadalom ügye. A Magyar Népköztársaságban a csepeli dolgozók kezdemé­nyezése és példája az egész társadalomban nagy vissz­hangra és követőkre talált, az ünnep tiszteletére széles körű munkaverseny bontako­zott ki. A Német Demokra­tikus Köztársaságban a párt, az állam és a társadalmi szervezetek felhívására a dol­gozók milliói vállalták, hogy új munkasikerekkel, még na­gyobb termelési eredmények­kel ünnepük meg a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 60. évfordulóját. A felek hangsúlyozták el­tökéltségüket, hogy állan­dóan erősítik testvéri barát­ságiikat, sokoldalú együttmű­ködésüket a Szovjetunióval és más szocialista országok­kal, szilárdítják a szocialista közösség államainak egységét és összeforrottságát. A jövőben is tevékenyen hozzájárulnak a Varsói Szer­ződés szervezete, valamint a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa tevékenységének tökéletesítéséhez. A küldöttségek hangsú­lyozták, hogy az utóbbi évek­ben tovább növekedtek a szocializmus, a társadalmi haladás, a béke erői, s egyre nagyobb mértékben befolyá­solják a világhelyzet alaku­lását. A szocialista országok egyeztetett politikája, ame­lyet minden haladó erő tá­mogat, a hidegháborútól az enyhülés, a békés egymás mellett élés felé irányuló fordulatot indított el a nem­zetközi életben. A Szovjet­uniónak és a szocialista kö­zösség többi országának erő­feszítései nyomán, a haladó és a békeszerető erők közre­működésével jelentős ered­mények születtek a Szovjet­unió Kommunista Pártja békeprogramjának megvaló­sításában. A küldöttségek nagy el­ismeréssel méltatták a Szov­jetunió Kommunista Pártja XXV. kongresszusának hatá­rozatait, a Szovjetunió béke­politikáját és azt a nagy sze­repet, amelyet Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottságának fő­titkára e politika megvalósí­tásában betölt. A felek aláhúzták, hogy a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testüle­tének ülésein fontos kezde­ményezések születnek Euró­pa és a világ békéjének, biz­tonságának megszilárdításá­ra, amint azt az 1976. novem­beri bukaresti tanácskozás is újból bizonyította. Méltatták azokat a nagy jelentőségű javaslatokat, amelyeket a bukaresti ülés tett az európai biztonsági és együttműködési értekezlet résztvevőinek: a helsinki zá­róokmányt aláíró államok szerződésben vállaljanak kö­telezettséget, hogy nem al­kalmaznak elsőként atom­fegyvert egymás ellen; to­vábbá, hogy ne bővítsék a meglévő katonai-politikai szövetségek tagállamainak körét. E javaslatok elfogadá­sa hozzájárulna a nemzetkö­zi helyzet további javulásá­hoz és csökkentené a termo­nukleáris háború veszélyét. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság továbbra is sík- raszáll azoknak az elveknek és ajánlásoknak a maradék­talan betartásáért és követ­kezetes megvalósításáért, amelyeket az egységes egé­szet alkotó helsinki záróok­mány tartalmaz. Határozot­tan visszautasít minden olyan kísérletet, amely a záróok­mány egyoldalú értelmezésé­re vagy elferdítésére irányul. (Folytatás a 2. oldalon.) A Magyar Nepkoztarsasag Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Határozatot ho­zott a hazánk felszabadulá­sának 32. évfordulója alkal­mából adományozandó ki­tüntetésekről. Tábornokokat nevezett ki, bírákat .mentett fel és választott meg. Végül egyéni kegyelmi és állam­polgársági ügyekben döntött. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents