Tolna Megyei Népújság, 1977. március (26. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-20 / 67. szám

9 1977. március 20. /TOLNÁN, , , tíEPÚJSÁG 3 9 i A bűnözés és az ügyészi munka Az 1976-os év tapasztalatairól nyilatkozik dr. Pájger Vince, Tolna megye főügyésze Hagyományunk, hogy előző év fontosabb sta­tisztikai adatai, a vizsgálatok és tapasztalatok alap­ján tájékoztatjuk lapunk olvasóit megyénk törvé­nyességi helyzetéről. Kérdéseinkre dr. Pájger Vince válaszol. Beszélgetésünk első monda­taiban Tolna megye főügyé­sze leszögezte: — Megyénk törvényességi helyzete továbbra is jó. A jogalkalmazásban nincsenek szélsőséges kilengések, nin­csenek szenzációs bűnügyek. Munkánk középpontjában a törvényességi kérdések igaz­ságos megoldása, az állami élet erősítése, a szocialista tu­lajdon és a szocialista szer­vezetek védelme, segítése, az állami és állampolgári fegye­lem szilárdítása, illetve a törvénysértések megelőzésé­nek segítése áll. — Mi jellemezte a bűnö­zést megyénkben? — Azzal kezdem, ami 1976- ban nem jellemezte. Olyan erőszakos, durva, a közérde­ket és a közbiztonságot sértő cselekmények az elmúlt év­ben nem voltak, mint 1975- ben. Általánosságban az a meg­állapítás tehető, hogy a bűn­ügyek elkövetőinél az alábbi három ok — motívum — va­lamelyike szinte mindig fel­lelhető: harácsoló életmód, munkakerülés, vagy alkoho­lizmus. Mondok példákat. Harácsolás: A százhalom­battai Dunai Kőolajipari Vál­lalat több tízezres tételben 27 forintos egységáron vásárolta a szentlőrinci ÁFÉSZ egyik üzemében gyártott műanyag zsákokat. A zsákok megren­delője és átvevője ugyanaz a vállalati főosztályvezető volt. Az ÁFÉSZ üzletkötője és a főosztályvezető kisütötte, hogy saját zsebre is dolgoz­hatnak, ha egy látszatújítá­sért — zsákonként 20 fillér újítási díjat kapnak. Ismét­lem : több tízezer zsákról volt szó. Az ÁFÉSZ vezetői nem álltak kötélnek, ezért egy megyénkbeli téeszhez fordul­tak. Itt sikerült az „üzlet” és rövid idő alatt 148 ezer fo­rintot vágtak zsebre. Az már csak a ráadás, hogy a téesz — az ott érvényes jogos ár- kalkuláció alapján — 35 fo­rintért adta a vállalatnak a zsákokat, ami összesen hat­millió forint többletkiadást jelentett. Munkakerülés: Főleg a va­gyon elleni bűncselekmények esetében jellemző, hogy mun­kaviszony nélküliek a költe­kező életmód anyagi fedeze­tét betörésből akarják meg­teremteni. Ilyen volt az a négytagú, „Mercedeszes” cso­port is, amelyik a paksi ha­lászcsárda kifosztására tett kísérletnél bukott le. Alkoholizmus: Az erősza­kos cselekményeknél gyakori. Nem egyszer indokolatlan kö- tekedéssel kezdődik, vereke­déssel folytatódik és súlyos esetben emberöléssel végző­dik. Sajnos volt példa a kö­zelmúltban is rá, hogy szür­kéit, sőt emberéletet is ki­oltott az ittas ember. — Sok gazdasági bűncse­lekmény hírével találkoz­tunk tavaly. — Ezt az magyarázza, hogy emelkedett a számuk. Me­gyénkben a 2660 felderített bűncselekmény több mint fe­lét vagyon ellen követték el. A kár meghaladja a nyolc­millió-nyolcszázezer forintot. A bűnözési struktúrák között ez áll az első helyen. Főleg a szövetkezeti szektorban volt gyakori, összegszerűen 7 mil­lió 388 ezer forint, amiből a mezőgazdaság 6 millió 628 ezer forinttal érdekelt. Magas a személyi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények száma is. Szinte hihetetlen könnyelműségekkel találkoz­tunk néhány állampolgárnál. Volt olyan, akinek' a szekré­nyéből lopták el a pénzt és csak pár nap múlva vette észre, hogy a 150 ezer forint­ja helyett csak a bugyelláris szerepét betöltő nylonzacskó maradt meg. Érthetetlen, hogy a sok munkával, fáradt­sággal megszerzett értékekre mennyire nem vigyáznak egyesek. A nyitott lakás, a nyitott gépkocsi, a rosszul le­zárt — gyakran komoly ér­tékű tévével, hűtőgéppel, rá­dióval felszerelt — üdülők szinte csábítják a gyorsan mozgó, úgynevezett mobil bűnözőket. — Ha már itt tartunk: mi a helyzet a közlekedés­ben? — Nem jó. Az összes bűn- cselekmények közel 30 száza­lékát ez teszi ki. 1976-ban 637 volt. Az ok itt is a könnyel­műség. Hozzávetőleg négy alapvető jellemzője van a cselekményeknek: a gyors­hajtás, a kanyarodási — főleg a balra kanyarodási — sza­bályok megsértése, az elsőbb­ségadási előírások áthágása és az ittas vezetés. Ez utóbbj a közlekedési balesetek 16 százalékára rúgott. Tavaly fordult elő első ízben, hogy a gépjárművek növekedési ará­nyát meghaladta a bűncse­lekmények növekedési ará­nya. A rosszabbodás megfé­kezése érdekében szigorúb­ban kell fellépni, gyakrabban kell alkalmazni talán a leg­érzékenyebb büntetést: a jo­gosítvány bevonását. — A gazdasági és a köz­lekedési bűncselekmények az összesnek mintegy 80 százalékát teszik ki. A töb­bi hogyan oszlik meg? — Az összes bűncselek­mény közel 14 százaléka erő­szakos, garázda jellegű és élet elleni ügy. Ide soroljuk többek közt a könnyű testi sértéstől az emberölésig mindazt, amit közvetlenül a személyek ellen követnek el. Nagyon magas ez a szám is. Ügy vesszük észre, hogy az utóbbi időben nőtt a vereke- dési hajlam. Könnyen jár a kéz és gyakran bicska van benne. Sok a — szaknyelven szólva — motiválatlan cselek­mény. Egészen egyszerű ok miatt, meggondolatlanul tett- legességig fajulnak dolgok. Zömük családi keretek között zajlik és a szenvedő alanya a emlékezetesnek joggal szánt napokról, melyek még hátra­vannak március 31-ig. Meg­tudtuk, hogy a városi tanács március 30-án tartja alakuló ülését és másnap máris ven­dégül látja a városavatóra ér­kező országos, megyei és he­lyi vezetőket. A sajtó, rádió, televízió munkatársai egyébként soha még ilyen tömeges „táma­dást” nem indítottak Bony- hád ellen. A tömegkommuni­kációs eszközök képviselői Egymásnak adják a kilincset, nézik, számba veszik, ami Bonyhádon új, és megszem­lélik természetesen az alka­lomra megújított régit is. Lá­zas iramban folyik a központ csinosítása, a parkosítás, fá­sítás a Perczel-kertben. Míg Bonyhád üzemeinek, vállala­tainak dolgozói végzik meg­szokott munkájukat, az egyes beruházások területén — így a munkásművelődési ház és a Fáy-lakótelep lakásépítke­zésén — valahogy vidámab­ban megy a munka. Majos is szép akar lenni az új város részeként március 31-re, ami­kor is a várossá nyilvánítás ünnepségére meghívottak két autóbuszon járják be Bony- hádot. A nagy nyüzsgés ma­gyarázata kézenfekvő. A tóbbszáz éves település törté­netének új szakasza kezdődik 1977. március 31-én. — „Régóta várt esemény előtt állunk — hallhattuk —, sok minden történt a cél ér­dekében, s nem túlzás azt állítani, hogy a fejlesztés minden számbavehető ered­ményéért nagyon meg kellett küzdenie a helyi tanácsnak — együtt a lakossággal, az itt működő gazdasági és tár­sadalmi szervezetekkel.” Valóban, csak nagyon ke­vesen vannak azok, akiket a lokálpatriotizmus nem kerí­tett hatalmába az elmúlt évek során. Tavaly a bony­hádiak által elvégzett társa­dalmi munkát értéke meg­haladta a 3 milliót. Jó érzés­sel mondhatják az itt lakók, vagy az ide csak a munka miatt bejárók, hogy nemcsak élvezői lesznek a városi lét jótéteményeinek, hanem al­kotói, gyarapítói is voltak. Többször is írtunk az utóbbi időben arról, hogy a lakosság, a különböző munkahelyek dolgozói szocialista szerződést kötöttek a tanáccsal és több, mint 5 millió forintot aján­lottak meg e szerződésekben a munkásművelődési köz­pont már megkezdett építésé­re. Közművelődési létesít­mény elkészültét aligha vár­ták még olyan aktív türel­metlenséggel, mint ahogyan a bonyhádiak várják a műve­lődési házuk elkészültét. Per­sze. tisztában vannak a vá­gyerek, az idős szülő, vagy a feleség. ' — Politikai bűncselek­mény mennyi volt? — Arányszámuk 0,3 száza­lék. Ez konszolidált belpoli­tikai helyzetünket igazolja. Ami előfordult, az is általá­ban italos, meggondolatlan emberek virtuskodása miatt történt, például az izgatás bűntettét követték el. — Milyen a területi meg­oszlása a bűnözésnek? — Szekszárd város a 617 esetéve' —ami 121-gyel több mint az előző évben, — min­den bizonnyal az ország leg­fertőzöttebb területei közé került. A legkisebb számú bűncselekmény a bonyhádi járásban volt: 237. Pakson már jelentkeztek a nagy épít­kezés speciális esetei. A va­gyon elleni bűncselekmé. nyéknél például az építő­anyag-lopás, de volt erősza­kos, garázda cselekmény is, verekedés, rablás. Itt különös szigorral léptek fel a bűnül­döző szervek, volt akit a já­rás területéről kitiltottak. — A bűncselekmények számszerű növekedése mi­vel indokolható Tolna me­gyében? — Általános tapasztalat­ként mondhatom, hogy a leg­magasabb számú csoportban, tehát a gazdasági bűncselek­ményeknél alapvető hibának találtuk: az ellenőrzések so­rán feltárt hiányosságok megszüntetésére az illetéke­sek nem minden esetben in­tézkedtek. Lényegesen kisebb károkat mutatna az éves sta­tisztika, ha itt nem lenne fe­lemás helyzet. Sokat javult a rendőri fel­derítő munka is. így például a „klasszikus” bűnözésnél ma már szinte minimális a fel nem tárj ügyek száma. Aztán még valami: néhá- nyan nem ismerik fel, hogy a népgazdasági, a csoport- és az egyéni érdekek keveredé­se, pontosabban ezek sor­rendjének önkényes összeza­varása milyen veszélyeket rejt. Bízunk benne, hogy 1976 bűnügyeiből a tanulságokat nem csak azok vonják le, akik ezeken rajtavesztettek, hanem másokat is visszatart a bűncselekmények elköveté­sétől. Ehhez a bűnüldöző szervek is hozzájárulhatnak, elsősorban azzal, hogy gyor­sítják a munkájukat, nem en­gedik az ügyeket elhúzódni. — Köszönjük a beszélge­tést! (Fi) roslakó-jelöltek azzal is, hogy a munka java ezután követ­kezik. Figyelemmel kísérték Dombóvár városi életének alakulását, és időben leszűr­ték azt a tanulságot, hogy a várossá nyilvánítás okmá­nyának átvétele után az ed­digieknél is erőteljesebb, kö­vetkezetesebb várospolitiká­ra lesz szükség. A városlakók igényeinek kielégítéséhez ma rendelkezésre álló ellátottsági szint ugyanis nem többet, mint jó startot jelent. Sok lesz a gyarapítani­------------------ való, de ha az a lakulásra készülődő városi tanács is megkapja azt a la­kossági támogatást, amit a nagyközségi megkapott, nagy baj nem lehet. — lászló — Fotó: Komáromi 1977. MÁRCIUS 5—6-ÁN zajlott le a magyar társadalom politikai életének jelentős eseménye, a MNOT II. konferen. ciája, melynek feladata volt, hogy az elért legfontosabb gaz­dasági, politikai, szociális, kulturális eredmények alapján vizsgálja a nők helyzetében bekövetkezett változásokat. Moz­gósítson a párt XI. kongresszusának, valamint az MSZMP Központi Bizottságának — 1975. és 1976. évi, gazdaságpoliti­kai életünkkel összefüggő — határozatai alapján a népgazda­sági feladatok megvalósítására, a szocialista építőmunkában való aktív, alkotó részvételre. A tanácskozáson a Magyar Nők Országos Tanácsa beszá­molt az — 1971-ben megtartott — I. konferencia óta végzett munkájáról, az ott meghatározott célkitűzések megvalósulá­sáról és javaslatokat tett arra vonatkozóan, hogyan lehetne a nőpolitikái munkában meglévő gondokat megoldani, mit kel­lene tenni annak érdekében, hogy a nőpolitikái kérdésekkel való foglalkozás még inkább össztársadalmi üggyé váljon. A SZÁMVETÉS nem volt könnyű, hiszen az I. konferen­cia óta több mint öt esztendő telt el, mely bővelkedett ered­ményekben, gondokban, és sikerekben egyaránt, s ezek ha­tással voltak a nőpolitikái munka alakulására is. Ebben az időszakban fejeztük be sikeresen a IV. ötéves tervet, s kezd. tűk meg az V. ötéves terv teljesítését, ami gazdasági alapja, nélkülözhetetlen feltétele a nőpolitikái határozat megvalósí­tásának. Az elért gazdasági eredményekben jelentős szerepük van a nőknek, akik a lakosságnak több mint felét, az aktív dolgo­zóknak 42 százalékát alkotják. Ma már a munkaképes korú nők közül mindenki dolgozhat, aki akar. Ez olyan létbizton­ságot jelent, amit a felszabadulás előtti években még elkép­zelni sem tudtunk, s ami a tőkés világ asszonyainak a mai napig sem adatott meg. Felszabadulásunk közelgő ünnepe al­kalmából nem árt erre is gondolnunk. Pártunk kezdettől fogva rendkívül sokat tett azért, hogy a nők törvényben biz­tosított jogai az életben érvényesülhessenek. Az MSZMP KB 1970 februári nőpolitikái határozatának megjelenését köve­tően pedig felgyorsult a nők politikai, gazdasági, szociális helyzetével való foglalkozás. Lényeges javulás következett be a közvéleményben, az emberek szemléletében is a nőkérdés megítélését illetően. A SZEMLÉLET változásában, a gondolkodás formálásá­ban — mint azt a nőkonferencia is megállapította — „...meg­határozó szerepük volt a kommunistáknak, a pártszerveknek és szervezeteknek. Irányításukkal, példamutatásukkal a nő­kérdés megoldása mindinkább beilleszkedik a társadalom- politikai, valamint az állami szervek, a tömegszervezetek — mozgalmak és szövetkezetek munkájába.” Mind a beszámoló, mind a hozzászólások elismeréssel szóltak arról a sok központi és helyi, intézkedésről, amelyeket országosan és helyileg a munkahelyeken tettek a dolgozó nők, a családanyák élet. és munkakörülményeinek, szociális helyzetének javítása érdeké­ben. A konferencián felszínre kerültek azok a gondok, problé­mák is, amelyek hátráltatják, esetenként lehetetlenné teszik a gyorsabb ütemű előrehaladást. Egyik ilyen, hogy — noha ál­talában az utóbbi években a nők foglalkoztatási szerkezete kedvezően alakult, jelentősen emelkedett politikai felkészült­ségük, szakképzettségük, iskolázottságuk színvonala — az egyes ágazatokon belül aránytalanul oszlanak meg a női és férfi dolgozók. Ebben szemléleti okok és szakképzésünk hiá­nyosságai, valamint a pályairányítás nem kielégítő volta egy. aránt szerepet játszanak. Míg pl. a gimnáziumokban, a tanító- és tanárképzőkben a hallgatók 60—70 százaléka nő, a műszaki egyetemen csak 18 százalék. A szakmunkásképzésben 27 szak­csoport közül mindössze 4—5 szakmában tanul a lányok többsége. A legteljesebb mértékben egyetértünk a konferen­cia azon megállapításával, hogy „a női egyenjogúság megvaló­sításában mindinkább a tanulás kerül előtérbe, de ez a köve­telménye a fejlett szocialista társadalom építésének is.” A MÁSIK NAGY TÉMAKÖR, amiről sok szó esett a kon. ferencián — aminek nagy szerepe van a nő munkavállalásá­ban, tanulásában és közéleti tevékenységébe is —, a nő helye, szerepe a családban. A családok életében a nők munkába ál­lásával jelentős változások következtek be. Így van ez még akkor is, ha jelenleg is számtalan visszahúzó erő, konzervatív nézet és gyakorlat tapasztalható. Ha lassan is, de egyre in­kább kialakul, fejlődik a családon belüli munkamegosztás. Fő­leg a fiatalok körében egyre természetesebb az, hogy minden — a háztartással, a családdal összefüggő — kérdést közösen beszélnek meg. együtt döntenek, de együttesen végzik a mun­kát is. Gond, hogy a szemléleti okok mellett a szolgáltatás, a gyermekintézmény-hálózat nem kielégítő volta is nehezíti a háztartás korszerűsítését, a családok, de főleg a nők otthoni munkájának csökkentését. A DOLGOZÓ NŐK szabad idejét kell növelnünk — a jobb családi munkamegosztás, a házimunka könnyítése útján is — ahhoz, hogy több idejük maradjon a tanulásra, kulturá- lódásra, társadalmi tevékenységre és a pihenésre. A szolgálta­tás fejlesztése, a gyermekintézmény-hálózat bővítése nagy anyagi ráfordítást igényel, ami komoly erőfeszítést követel mindannyiunktól. Jelentősen emelhető a bölcsődék, óvodák férőhelyéinek száma társadalmi összefogással. Ezek szép pél­dáit láthattuk a IV. ötéves tervidőszak alatt megyénkben is. A nőkonferencia rámutatott arra, hogy társadalmi összefogásra ebben a tervidőszakban is szükség lesz, hogy a gyermekintéz, mények építési programját túlteljesíthessük. Ehhez kéri a kü­lönböző állami, gazdasági és társadalmi szervek tevékeny közreműködését. Feladatainkat a párt XI. kongresszusán elfogadott prog­ramnyilatkozat így határozza meg: „A továbblépés iránya: a nők fokozódó részvétele a társadalmilag szervezett munkában, szakmai és általános műveltségük emelése, valamint a vezető funkciók betöltésében és a bérezésben még fennálló hátrá­nyok megszüntetése. Különösen sok a teendő a nők családon belüli helyzetével kapcsolatos maradi szemlélet megváltozta­tásában. A nők teljes egyenjogúsága össztársadalmi érdek, a szocialista társadalom fejlettségének egyik ismérve.” ENNEK ALAPJÁN a nőkonferencián elfogadott állásfog­lalás azokat a tennivalókat összegezi, amelyeken mindany- nyiunknak munkálkodnunk kell, hogy további előrehaladást érjünk el a nők politikai, társadalmi és gazdasági helyzetének javításában. Ez nem megy máról holnapra. Tudatos, fegyel­mezett, széles körű összefogással végzett munkára van szük­ség és arra, hogy a nők maguk is akarják és merjék vállalni a társadalmi, közéleti, s a gazdasági megbízatásokat. A zománcgyár új üzemcsarnoka Az új központ, az áruház és a városi tanács épülete Dr. Pánczél Gézáné MSZMP MB PTO vez. h. nőreferens

Next

/
Thumbnails
Contents