Tolna Megyei Népújság, 1977. március (26. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-20 / 67. szám
9 1977. március 20. /TOLNÁN, , , tíEPÚJSÁG 3 9 i A bűnözés és az ügyészi munka Az 1976-os év tapasztalatairól nyilatkozik dr. Pájger Vince, Tolna megye főügyésze Hagyományunk, hogy előző év fontosabb statisztikai adatai, a vizsgálatok és tapasztalatok alapján tájékoztatjuk lapunk olvasóit megyénk törvényességi helyzetéről. Kérdéseinkre dr. Pájger Vince válaszol. Beszélgetésünk első mondataiban Tolna megye főügyésze leszögezte: — Megyénk törvényességi helyzete továbbra is jó. A jogalkalmazásban nincsenek szélsőséges kilengések, nincsenek szenzációs bűnügyek. Munkánk középpontjában a törvényességi kérdések igazságos megoldása, az állami élet erősítése, a szocialista tulajdon és a szocialista szervezetek védelme, segítése, az állami és állampolgári fegyelem szilárdítása, illetve a törvénysértések megelőzésének segítése áll. — Mi jellemezte a bűnözést megyénkben? — Azzal kezdem, ami 1976- ban nem jellemezte. Olyan erőszakos, durva, a közérdeket és a közbiztonságot sértő cselekmények az elmúlt évben nem voltak, mint 1975- ben. Általánosságban az a megállapítás tehető, hogy a bűnügyek elkövetőinél az alábbi három ok — motívum — valamelyike szinte mindig fellelhető: harácsoló életmód, munkakerülés, vagy alkoholizmus. Mondok példákat. Harácsolás: A százhalombattai Dunai Kőolajipari Vállalat több tízezres tételben 27 forintos egységáron vásárolta a szentlőrinci ÁFÉSZ egyik üzemében gyártott műanyag zsákokat. A zsákok megrendelője és átvevője ugyanaz a vállalati főosztályvezető volt. Az ÁFÉSZ üzletkötője és a főosztályvezető kisütötte, hogy saját zsebre is dolgozhatnak, ha egy látszatújításért — zsákonként 20 fillér újítási díjat kapnak. Ismétlem : több tízezer zsákról volt szó. Az ÁFÉSZ vezetői nem álltak kötélnek, ezért egy megyénkbeli téeszhez fordultak. Itt sikerült az „üzlet” és rövid idő alatt 148 ezer forintot vágtak zsebre. Az már csak a ráadás, hogy a téesz — az ott érvényes jogos ár- kalkuláció alapján — 35 forintért adta a vállalatnak a zsákokat, ami összesen hatmillió forint többletkiadást jelentett. Munkakerülés: Főleg a vagyon elleni bűncselekmények esetében jellemző, hogy munkaviszony nélküliek a költekező életmód anyagi fedezetét betörésből akarják megteremteni. Ilyen volt az a négytagú, „Mercedeszes” csoport is, amelyik a paksi halászcsárda kifosztására tett kísérletnél bukott le. Alkoholizmus: Az erőszakos cselekményeknél gyakori. Nem egyszer indokolatlan kö- tekedéssel kezdődik, verekedéssel folytatódik és súlyos esetben emberöléssel végződik. Sajnos volt példa a közelmúltban is rá, hogy szürkéit, sőt emberéletet is kioltott az ittas ember. — Sok gazdasági bűncselekmény hírével találkoztunk tavaly. — Ezt az magyarázza, hogy emelkedett a számuk. Megyénkben a 2660 felderített bűncselekmény több mint felét vagyon ellen követték el. A kár meghaladja a nyolcmillió-nyolcszázezer forintot. A bűnözési struktúrák között ez áll az első helyen. Főleg a szövetkezeti szektorban volt gyakori, összegszerűen 7 millió 388 ezer forint, amiből a mezőgazdaság 6 millió 628 ezer forinttal érdekelt. Magas a személyi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények száma is. Szinte hihetetlen könnyelműségekkel találkoztunk néhány állampolgárnál. Volt olyan, akinek' a szekrényéből lopták el a pénzt és csak pár nap múlva vette észre, hogy a 150 ezer forintja helyett csak a bugyelláris szerepét betöltő nylonzacskó maradt meg. Érthetetlen, hogy a sok munkával, fáradtsággal megszerzett értékekre mennyire nem vigyáznak egyesek. A nyitott lakás, a nyitott gépkocsi, a rosszul lezárt — gyakran komoly értékű tévével, hűtőgéppel, rádióval felszerelt — üdülők szinte csábítják a gyorsan mozgó, úgynevezett mobil bűnözőket. — Ha már itt tartunk: mi a helyzet a közlekedésben? — Nem jó. Az összes bűn- cselekmények közel 30 százalékát ez teszi ki. 1976-ban 637 volt. Az ok itt is a könnyelműség. Hozzávetőleg négy alapvető jellemzője van a cselekményeknek: a gyorshajtás, a kanyarodási — főleg a balra kanyarodási — szabályok megsértése, az elsőbbségadási előírások áthágása és az ittas vezetés. Ez utóbbj a közlekedési balesetek 16 százalékára rúgott. Tavaly fordult elő első ízben, hogy a gépjárművek növekedési arányát meghaladta a bűncselekmények növekedési aránya. A rosszabbodás megfékezése érdekében szigorúbban kell fellépni, gyakrabban kell alkalmazni talán a legérzékenyebb büntetést: a jogosítvány bevonását. — A gazdasági és a közlekedési bűncselekmények az összesnek mintegy 80 százalékát teszik ki. A többi hogyan oszlik meg? — Az összes bűncselekmény közel 14 százaléka erőszakos, garázda jellegű és élet elleni ügy. Ide soroljuk többek közt a könnyű testi sértéstől az emberölésig mindazt, amit közvetlenül a személyek ellen követnek el. Nagyon magas ez a szám is. Ügy vesszük észre, hogy az utóbbi időben nőtt a vereke- dési hajlam. Könnyen jár a kéz és gyakran bicska van benne. Sok a — szaknyelven szólva — motiválatlan cselekmény. Egészen egyszerű ok miatt, meggondolatlanul tett- legességig fajulnak dolgok. Zömük családi keretek között zajlik és a szenvedő alanya a emlékezetesnek joggal szánt napokról, melyek még hátravannak március 31-ig. Megtudtuk, hogy a városi tanács március 30-án tartja alakuló ülését és másnap máris vendégül látja a városavatóra érkező országos, megyei és helyi vezetőket. A sajtó, rádió, televízió munkatársai egyébként soha még ilyen tömeges „támadást” nem indítottak Bony- hád ellen. A tömegkommunikációs eszközök képviselői Egymásnak adják a kilincset, nézik, számba veszik, ami Bonyhádon új, és megszemlélik természetesen az alkalomra megújított régit is. Lázas iramban folyik a központ csinosítása, a parkosítás, fásítás a Perczel-kertben. Míg Bonyhád üzemeinek, vállalatainak dolgozói végzik megszokott munkájukat, az egyes beruházások területén — így a munkásművelődési ház és a Fáy-lakótelep lakásépítkezésén — valahogy vidámabban megy a munka. Majos is szép akar lenni az új város részeként március 31-re, amikor is a várossá nyilvánítás ünnepségére meghívottak két autóbuszon járják be Bony- hádot. A nagy nyüzsgés magyarázata kézenfekvő. A tóbbszáz éves település történetének új szakasza kezdődik 1977. március 31-én. — „Régóta várt esemény előtt állunk — hallhattuk —, sok minden történt a cél érdekében, s nem túlzás azt állítani, hogy a fejlesztés minden számbavehető eredményéért nagyon meg kellett küzdenie a helyi tanácsnak — együtt a lakossággal, az itt működő gazdasági és társadalmi szervezetekkel.” Valóban, csak nagyon kevesen vannak azok, akiket a lokálpatriotizmus nem kerített hatalmába az elmúlt évek során. Tavaly a bonyhádiak által elvégzett társadalmi munkát értéke meghaladta a 3 milliót. Jó érzéssel mondhatják az itt lakók, vagy az ide csak a munka miatt bejárók, hogy nemcsak élvezői lesznek a városi lét jótéteményeinek, hanem alkotói, gyarapítói is voltak. Többször is írtunk az utóbbi időben arról, hogy a lakosság, a különböző munkahelyek dolgozói szocialista szerződést kötöttek a tanáccsal és több, mint 5 millió forintot ajánlottak meg e szerződésekben a munkásművelődési központ már megkezdett építésére. Közművelődési létesítmény elkészültét aligha várták még olyan aktív türelmetlenséggel, mint ahogyan a bonyhádiak várják a művelődési házuk elkészültét. Persze. tisztában vannak a vágyerek, az idős szülő, vagy a feleség. ' — Politikai bűncselekmény mennyi volt? — Arányszámuk 0,3 százalék. Ez konszolidált belpolitikai helyzetünket igazolja. Ami előfordult, az is általában italos, meggondolatlan emberek virtuskodása miatt történt, például az izgatás bűntettét követték el. — Milyen a területi megoszlása a bűnözésnek? — Szekszárd város a 617 esetéve' —ami 121-gyel több mint az előző évben, — minden bizonnyal az ország legfertőzöttebb területei közé került. A legkisebb számú bűncselekmény a bonyhádi járásban volt: 237. Pakson már jelentkeztek a nagy építkezés speciális esetei. A vagyon elleni bűncselekmé. nyéknél például az építőanyag-lopás, de volt erőszakos, garázda cselekmény is, verekedés, rablás. Itt különös szigorral léptek fel a bűnüldöző szervek, volt akit a járás területéről kitiltottak. — A bűncselekmények számszerű növekedése mivel indokolható Tolna megyében? — Általános tapasztalatként mondhatom, hogy a legmagasabb számú csoportban, tehát a gazdasági bűncselekményeknél alapvető hibának találtuk: az ellenőrzések során feltárt hiányosságok megszüntetésére az illetékesek nem minden esetben intézkedtek. Lényegesen kisebb károkat mutatna az éves statisztika, ha itt nem lenne felemás helyzet. Sokat javult a rendőri felderítő munka is. így például a „klasszikus” bűnözésnél ma már szinte minimális a fel nem tárj ügyek száma. Aztán még valami: néhá- nyan nem ismerik fel, hogy a népgazdasági, a csoport- és az egyéni érdekek keveredése, pontosabban ezek sorrendjének önkényes összezavarása milyen veszélyeket rejt. Bízunk benne, hogy 1976 bűnügyeiből a tanulságokat nem csak azok vonják le, akik ezeken rajtavesztettek, hanem másokat is visszatart a bűncselekmények elkövetésétől. Ehhez a bűnüldöző szervek is hozzájárulhatnak, elsősorban azzal, hogy gyorsítják a munkájukat, nem engedik az ügyeket elhúzódni. — Köszönjük a beszélgetést! (Fi) roslakó-jelöltek azzal is, hogy a munka java ezután következik. Figyelemmel kísérték Dombóvár városi életének alakulását, és időben leszűrték azt a tanulságot, hogy a várossá nyilvánítás okmányának átvétele után az eddigieknél is erőteljesebb, következetesebb várospolitikára lesz szükség. A városlakók igényeinek kielégítéséhez ma rendelkezésre álló ellátottsági szint ugyanis nem többet, mint jó startot jelent. Sok lesz a gyarapítani------------------ való, de ha az a lakulásra készülődő városi tanács is megkapja azt a lakossági támogatást, amit a nagyközségi megkapott, nagy baj nem lehet. — lászló — Fotó: Komáromi 1977. MÁRCIUS 5—6-ÁN zajlott le a magyar társadalom politikai életének jelentős eseménye, a MNOT II. konferen. ciája, melynek feladata volt, hogy az elért legfontosabb gazdasági, politikai, szociális, kulturális eredmények alapján vizsgálja a nők helyzetében bekövetkezett változásokat. Mozgósítson a párt XI. kongresszusának, valamint az MSZMP Központi Bizottságának — 1975. és 1976. évi, gazdaságpolitikai életünkkel összefüggő — határozatai alapján a népgazdasági feladatok megvalósítására, a szocialista építőmunkában való aktív, alkotó részvételre. A tanácskozáson a Magyar Nők Országos Tanácsa beszámolt az — 1971-ben megtartott — I. konferencia óta végzett munkájáról, az ott meghatározott célkitűzések megvalósulásáról és javaslatokat tett arra vonatkozóan, hogyan lehetne a nőpolitikái munkában meglévő gondokat megoldani, mit kellene tenni annak érdekében, hogy a nőpolitikái kérdésekkel való foglalkozás még inkább össztársadalmi üggyé váljon. A SZÁMVETÉS nem volt könnyű, hiszen az I. konferencia óta több mint öt esztendő telt el, mely bővelkedett eredményekben, gondokban, és sikerekben egyaránt, s ezek hatással voltak a nőpolitikái munka alakulására is. Ebben az időszakban fejeztük be sikeresen a IV. ötéves tervet, s kezd. tűk meg az V. ötéves terv teljesítését, ami gazdasági alapja, nélkülözhetetlen feltétele a nőpolitikái határozat megvalósításának. Az elért gazdasági eredményekben jelentős szerepük van a nőknek, akik a lakosságnak több mint felét, az aktív dolgozóknak 42 százalékát alkotják. Ma már a munkaképes korú nők közül mindenki dolgozhat, aki akar. Ez olyan létbiztonságot jelent, amit a felszabadulás előtti években még elképzelni sem tudtunk, s ami a tőkés világ asszonyainak a mai napig sem adatott meg. Felszabadulásunk közelgő ünnepe alkalmából nem árt erre is gondolnunk. Pártunk kezdettől fogva rendkívül sokat tett azért, hogy a nők törvényben biztosított jogai az életben érvényesülhessenek. Az MSZMP KB 1970 februári nőpolitikái határozatának megjelenését követően pedig felgyorsult a nők politikai, gazdasági, szociális helyzetével való foglalkozás. Lényeges javulás következett be a közvéleményben, az emberek szemléletében is a nőkérdés megítélését illetően. A SZEMLÉLET változásában, a gondolkodás formálásában — mint azt a nőkonferencia is megállapította — „...meghatározó szerepük volt a kommunistáknak, a pártszerveknek és szervezeteknek. Irányításukkal, példamutatásukkal a nőkérdés megoldása mindinkább beilleszkedik a társadalom- politikai, valamint az állami szervek, a tömegszervezetek — mozgalmak és szövetkezetek munkájába.” Mind a beszámoló, mind a hozzászólások elismeréssel szóltak arról a sok központi és helyi, intézkedésről, amelyeket országosan és helyileg a munkahelyeken tettek a dolgozó nők, a családanyák élet. és munkakörülményeinek, szociális helyzetének javítása érdekében. A konferencián felszínre kerültek azok a gondok, problémák is, amelyek hátráltatják, esetenként lehetetlenné teszik a gyorsabb ütemű előrehaladást. Egyik ilyen, hogy — noha általában az utóbbi években a nők foglalkoztatási szerkezete kedvezően alakult, jelentősen emelkedett politikai felkészültségük, szakképzettségük, iskolázottságuk színvonala — az egyes ágazatokon belül aránytalanul oszlanak meg a női és férfi dolgozók. Ebben szemléleti okok és szakképzésünk hiányosságai, valamint a pályairányítás nem kielégítő volta egy. aránt szerepet játszanak. Míg pl. a gimnáziumokban, a tanító- és tanárképzőkben a hallgatók 60—70 százaléka nő, a műszaki egyetemen csak 18 százalék. A szakmunkásképzésben 27 szakcsoport közül mindössze 4—5 szakmában tanul a lányok többsége. A legteljesebb mértékben egyetértünk a konferencia azon megállapításával, hogy „a női egyenjogúság megvalósításában mindinkább a tanulás kerül előtérbe, de ez a követelménye a fejlett szocialista társadalom építésének is.” A MÁSIK NAGY TÉMAKÖR, amiről sok szó esett a kon. ferencián — aminek nagy szerepe van a nő munkavállalásában, tanulásában és közéleti tevékenységébe is —, a nő helye, szerepe a családban. A családok életében a nők munkába állásával jelentős változások következtek be. Így van ez még akkor is, ha jelenleg is számtalan visszahúzó erő, konzervatív nézet és gyakorlat tapasztalható. Ha lassan is, de egyre inkább kialakul, fejlődik a családon belüli munkamegosztás. Főleg a fiatalok körében egyre természetesebb az, hogy minden — a háztartással, a családdal összefüggő — kérdést közösen beszélnek meg. együtt döntenek, de együttesen végzik a munkát is. Gond, hogy a szemléleti okok mellett a szolgáltatás, a gyermekintézmény-hálózat nem kielégítő volta is nehezíti a háztartás korszerűsítését, a családok, de főleg a nők otthoni munkájának csökkentését. A DOLGOZÓ NŐK szabad idejét kell növelnünk — a jobb családi munkamegosztás, a házimunka könnyítése útján is — ahhoz, hogy több idejük maradjon a tanulásra, kulturá- lódásra, társadalmi tevékenységre és a pihenésre. A szolgáltatás fejlesztése, a gyermekintézmény-hálózat bővítése nagy anyagi ráfordítást igényel, ami komoly erőfeszítést követel mindannyiunktól. Jelentősen emelhető a bölcsődék, óvodák férőhelyéinek száma társadalmi összefogással. Ezek szép példáit láthattuk a IV. ötéves tervidőszak alatt megyénkben is. A nőkonferencia rámutatott arra, hogy társadalmi összefogásra ebben a tervidőszakban is szükség lesz, hogy a gyermekintéz, mények építési programját túlteljesíthessük. Ehhez kéri a különböző állami, gazdasági és társadalmi szervek tevékeny közreműködését. Feladatainkat a párt XI. kongresszusán elfogadott programnyilatkozat így határozza meg: „A továbblépés iránya: a nők fokozódó részvétele a társadalmilag szervezett munkában, szakmai és általános műveltségük emelése, valamint a vezető funkciók betöltésében és a bérezésben még fennálló hátrányok megszüntetése. Különösen sok a teendő a nők családon belüli helyzetével kapcsolatos maradi szemlélet megváltoztatásában. A nők teljes egyenjogúsága össztársadalmi érdek, a szocialista társadalom fejlettségének egyik ismérve.” ENNEK ALAPJÁN a nőkonferencián elfogadott állásfoglalás azokat a tennivalókat összegezi, amelyeken mindany- nyiunknak munkálkodnunk kell, hogy további előrehaladást érjünk el a nők politikai, társadalmi és gazdasági helyzetének javításában. Ez nem megy máról holnapra. Tudatos, fegyelmezett, széles körű összefogással végzett munkára van szükség és arra, hogy a nők maguk is akarják és merjék vállalni a társadalmi, közéleti, s a gazdasági megbízatásokat. A zománcgyár új üzemcsarnoka Az új központ, az áruház és a városi tanács épülete Dr. Pánczél Gézáné MSZMP MB PTO vez. h. nőreferens
