Tolna Megyei Népújság, 1977. március (26. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-19 / 66. szám
1977. március 19. Társközségek a bonyhádi járásban 29 község, 14 tanács - A közügyek érdeklik az embereket - Efnökhelyettés, helyben — A fejlődés biztosítható NEM LEHETETT rossz né. ven venni annak idején az aggodalmaskodást azoknak a községeknek a lakóitól, amelyekben megszűnt az önálló tanács. Az új fogadtatása — különösen akkor, ha ráadá- ^ sül látszólag még valamiféle másodlagos szerepre kárhozta tást is sejtetett — érthetően fenntartásokkal járt. A meggyőző szó, az ésszerűségre hivatkozás nem is ritkán csak arra volt elegendő, hogy közömbösítse a néhol igen magas lánggal fellobogó lokálpatriotizmust, azt a túlfűtöttséget, amit sokszor őszinte lakóhelyszeretet szított fel. Mert az emberek többsége mégiscsak úgy van a saját községével, városával, mint Cyrano az orrával: ő maga kigúnyolja, de mástól nem tűri el. A leszólást, vagy még inkább a saját megítélése szerinti „lefokozást” nem szívesen veszi “tudomásul. A közös tanácsok választását — a demokratizmus és az egyenlőség elveinek mégoly gondos betartása és megmagyarázása ellenére is — a nem székhely községekben * „majd meglátjuk mi lesz belőle” mögé rejtett fenntartások fogadták. A bonyhádi járásban különösen sok községet — és természetesen sok embert érintett a közös tanácsok rendszerének kialakítása. 29 község irányítása 14 tanács feladata lett. Mindössze öt község maradt társ nélkül. A járás lakóinak egy negyedét érintette úgy az átszervezés, hogy lakóhelyén megszűnt az önálló helyi tanács. A közös tanácsi vezetés alá került települések közül a legtöbben Váralján élnek, 1500-an, a legkevesebben Murgán — 200-an. Ez utóbbi két adat önmagában is igazolja, hogy nem nagy lélekszámú községekről van szó. Hogy nem volt alapja az átszervezések során kialakult, a bizonytalanságtól való félelemben gyökerező fenntartásoknak, azt az eddig eltelt idő is igazolta. Egyebek között úgy is, hogy a székhely községekben működő tanácsok tisztségviselői és természetesen a járási, megyei vezetők is megkülönböztetetten vigyáznak, ne legyen diszkrimináció. IGAZ, a lakosság természetes mobilizációja érezteti a hatását. Nyomon követhető az a társadalmi mozgás,- miszerint a lakóhely megválasztásának elsődleges szempontja, hogy a munkahely közel legyen.- És miután a fiatalok mind a mezőgazdasággal, mint az iparral kapcsolatban a nagyüzemekben látják legjobban biztosítva a jövőjüket, elsősorban oda költöznek, ahol ilyen van. Ennek tudható be, hogy a társközségek lakossága mintegy 15 százalékkal csökkent. Az ott maradottak azonban élik a maguk életét, aminek társadalmi aktivitási foka nemritkán magasabb, mint az önálló tanácsú községeké. A járás 14 társközségéből kilencben van községi párt- szervezet, hatban pártcsoport. Minden községben van népfrontbizottság. A 13 KISZ-alapszervezet, az MHSZ hat szervezete és a nyolc sportkör a fiatalok aktivitására utal. A legifjabbak 13 óvodában készülnek az iskolás korra, amit az iskolák körzetesítésének jelenlegi helyzete szerint a következő módon tölthetnek el: négy községben helyben végezhetik el a nyolc osztályt, hat községben csak alsó tagozatú tanítás van, míg a többiekből bejárók lesznek. A TÁRSKÖZSÉGEK politikai életében kulcsszerepet kaptak a termelőszövetkeze, tek pártalapszervezetei. A közügyek iránti érdeklődés és a tenni akarás állandó ébrenlétét — egyben a párt- szervezetek jó munkáját tükrözi — az itt tartott rendezvények nagy látogatottsága és az azokon tapasztalható aktivitás. Egyebek között: minden társközségben tartottak falugyűléseket. Volt, ahol a megjelenési arány — a lakossághoz viszonyítva — elérte a 25 százalékot. Számos megvalósítható javaslat hangzik el a tanácstagok fogadóóráin. Meglepően' jól tájékozottak az emberek a tanácsok munkáiról. Ezek sajátos, de nagyon eredményes formáját többek között azok — a hivatalos kereteket nem öltő — napi beszélgetések adják, amelyek természetessé, élővé, őszintévé teszik a tanácstag és választópolgár kapcsolatát. Az állampolgárok ügyeinek intézéséhez azonban nem nélkülözhetők a hivatalos formák sem. Vannak dolgok, amiket csak a tanács hivatalos helyiségében lehet, annak rendie-módja szerint intézni. Éppen ezért — egyetlen község kivételével — mindenhol van hivatalos ügyintéző a meghatározott időben. így, csak halasztást nem tűrő, vagy bonyolult ügyek miatt kell a székhely községbe menni. A TANÄCSOK végrehajtó bizottságai esetenként a társközségben tartják soros ülésüket. Különösen akkor, ha speciális, ottani téma szerepel a napirenden. A járás vezetői most olyan javaslat megvalósításával foglalkoznak, amely révén az arányos tanácstagi létszámon túl is kifejezésre jutna az egyes községek egyenjogúsága. Nevezetesen: minden községből társadalmi tanácselnök-helyettest választanának a tanácsok. A törvény erre lehetőséget ad. AZ EREDMÉNYEK és a reális tervek mellett persze gondok is jócskán vannak. Például: amíg az egyik oldalról vitathatatlan, hogy a közös tanácsok olyan költség- igényű feladatokat is megoldottak, amelyekre egy-egy község külön nem lett volna képes, a másik oldalról vannak olyanok, amire együtt is képtelenek. Ilyen az utak kérdése. Az útépítés jelenlegi árai mellett egyszerűen nincs pénzük sok olyan községi út felújítására, amit az utóbbi években megszaporodott nagy, nehéz gépek tettek tönkre. Nem marad más hátra, mint a gépek gazdáival, a vállalatokkal, szövetkezetekkel egyezségre jutni: ne csak a használatból, de a felújításból is vállaljanak részt. Tagadhatatlan az is, hogy a társközségekben gyorsult az elöregedés a fent említett elköltözések miatt. Mások viszont nem mozdulnának talán a világ kincséért sein, ugyanis az érzelmi szálak mellett az a nagyon reális értelmi szál is ide köti őket,' hogy felismerték: ezek a községek a mindinkább kifizető, dő állattartás kiváló lehetőségét nyújtják. Ám ettől még gond marad, hogy a társadalmi, mozgalmi élet vezető funkcióinak betöltésére egyre nehezebb a növekvő követelményeknek megfelelő, alkalmas személyt megtalálni. A megoldás azonban már itt is felvillant, sőt néhány példa az elgondolás helyességét is bizonyítja. Eszerint a faluban lakó, de másutt, például ipari üzemben dolgozókat az eddiginél aktívabban célszerű bevonni az otthont adó község politikai, társadalmi életébe. A BONYHÁDI járás társ. községeinek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az új körülményekben rejlő lehetőségek felismerése és felhasználása révén a társközségek életének fejlődési üteme nemcsak tartható, de fokozható is. (FI) Árvízvédelmi rőzse KISZ-mb ülés A Tolna megyei Vízügyi Igazgatóság tizenöt embere, a Gerendái- és a Dér-brigád a Duna mellett a galgócnyaki gát. őrháznál dolgozik. Csonkolják a fűzfákat, aminek kettős haszna van, a fák új hajtásokat hozhatnak, a levágott rozsét pedig összekötik árvízvédelmi rőzsének. Ezt a partfalak erősítésére kiválóan alkalmas anyagot innen viszik a megye különböző részeire. Fotó: Gottvald Tegnap délután ülést tartott a KISZ Tolna megyei bizottsága. Az első napirendi pont — Péti Imre, a megyei bizottság első titkára előterjesztésében — a KISZ-ben dölgozó kommunisták mun- káiának értékelése volt. A párt a KISZ alapvető feladatát abban határozta meg, hogy vegyen részt a fiatalok marxista szellemű nevelésében. Az elfogadott határozat megállapítja, hogy az üzemi KlSZ-álapszervezetek legfőbb feladata továbbra is a párttagajánlás, s a lehetőségeknek megfelelően a mező- gazdasági értelmiségieket tömörítő alapszervezetek is fordítsanak nagyobb figyelmet erre a tevékenységre. A KISZ-megyebizottság megtárgyalta és elfogadta intézkedési tervét az Edzett ifjúságért sportmozgalom és az ifjúsági turizmus fejlesztésére. A harmadik napirend, a nyári KISZ- és úttörővezetőképzés mozgósítási terve. Egyéb kérdések megtárgyalásával ért véget a megyebizottság ülése. Pakson, az új posta építésében befejeződött az első szakasz: elkészítették az épület szerkezetét. Csoportos födémemeléssel és a pillérek utólagos elhelyezésével történt meg a munka szintenként. Fotó: Gottvald Exportáruk a megye üzemeiből NÖVEKSZIK A MENNYISÉG - JAVUL A MINŐSÉG MptPt7 vállalkozás vol- I lelesz. na összegyűjteni, s egyáltalán megmondani, hogy Tolna megyében hányféle terméket készítenek exportra. Köztudott ugyanis, hogy nemcsak készáru, hanem alkatrész is készül Tolna megyében, amely más gyárban kerül beépítésre, illetve így külföldre. A megye iparának exportértékesítése az elmúlt években egyre növekedett. Az 1975. évi kiszállítás értéke 87 százalékkal haladta meg az 1970-es szintet. Az 1976. évvel indult új tervidőszakban is egyik fontos célkitűzése volt az ipar exportjának további növelése, gazdaságosságának javítása ami a IV. ötéves tervidőszakban kialakult tendencia folytatását jelentette. Az V. ötéves terv induló évében a megye iparának exportértékesítése összességében kisebb mértékben növekedett az 1975. évihez mérten. A megye szocialista ipara 1976-ban 1,4 milliárd forint értékű terméket adott át a külkereskedelmi vállalatoknak, illetve a külföldi vevőknek. Tolna megyében» kezd kialakulni, s megerősödni az a szokás, hogy a gyártás során nem különítik el a hazai és a külföldi piacra kerülő terméket, hanem egyforma figyelemmel, gondossággal készítik a szekszárdi boltba, vagy a moszkvai Gum-áruházba kerülő cipőt, a hazai üzemekben felállításra kerülő kazánt, vagy a közel-keleti államokba szállítandó datolyalé-besű- rítőket. A dolgozók szocialista munkaversenyének is sarkalatos pontja: minden terméket exportminőségben készítsenek el. Az elmúlt évben számottevő mennyiséget jelentett a nehézipar exportja az élelmiszeriparé némi csökkenést mutat. Az iparfőcsoportok exportja eltérő irányú és mértékű változásának következtében a megye iparában egy év alatt a nehézipar export-részaránya 10 százalékról 14 százalékra növekedett, míg a könnyűiparé 56 százalékról 53 százalékra mérséklődött. A megye exportjának túlnyomó hányadát, 70 százalékát tavaly a minisztériumi szektor bonyolította le, míg a szövetkezeti ipar az összes kiszállítás 25 százalékát, a tanácsi ipar 5 százalékát véA minisztériumi iparvállalatok és ipartelepek közül három vállalat, illetve ipartelep exportja nemcsak az ágazat, hanem az egész megye exportjának meghatározója. így például a Paksi Konzervgyár tavaly 388 millió forint értékű gyümölcsös főzelékkonzervet exportált, a Bonyhádi Cipőgyár 217 millió értékben készített külföldi megrendelőknek cipőt. A paksi gyár a megye összes kiszállításának 39 a bonyhádi 22 százalékát adta. A minisztériumi iparban (szektorban) a harmadik legnagyobb volumenű exporttermelő a Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat szekszárdi üzeme. Innen tavaly 163 millió forint értékű termék került teljes egészében a szocialista országok vásárlóihoz. S ez azonos árszinten mintegy 3 százalékos emelkedést jelent 1975. évhez mérten. A három „SfS,” ban vált jelentőssé a két gépipari yállalat, a MEZŐGÉP, valamint a Láng Gépgyár dombóvári gyárának külkereskedelmi átadása. A két üzem 1976-ban 59,3, illetve 71,1 millió forint értékű terméket szállított külföldre. A tanácsi iparvállalatok közül a Simontornyai Bőrés Szőrmefeldolgozó Vállalat 51,4 millió forint értékű árut exportált, míg a Szekszárdi Textiltisztító és Ruházati Vállalat exportja meghaladta a 21 millió forint értéket. A két üzem 1976. évi kiszállítása a szektor egészének 68, illetve 28 százalékát adta. A simontornyai vállalatnál az export növekedése azonos árszinten 52, míg a szekszárdi vállalatnál 5 százalékos volt. Lényeges, hogy a simontornyai vállalatnál az összes értékesítésen belül az export hányada az 1975. évi 18 százalékról 24 százalékra növekedett. Az ipari szövetkezetek közül négy szövetkezetnél (BONY Cipőipari Szövetkezet KS Tolna megyei Cipészipari Szövetkezet, Szekszárdi Szabó Szövetkezet, Tolna megyei Ruhaipari Szövetkezet) az export magas aránya és volumene a szektor teljes export-tevékenységét nagymértékben befolyásolta. A négy szövetkezet közül háromnál a külföldi átadások volumene növekedett az elmúlt évben. A Kövendi Sándor Tolna megyei Cipészipari Szövetkezetnél viszont igen jelentős visszaesés következett be. A szövetkezet adatait figyelmen kívül hagyva a szövetkezeti ipar exportátadása nem 8 százalékos csökkenést, hanem 11 százalékos növekedést mutat. Szakértők megfigyelése szerint a Tolna megyében gyártott és külföldre szállított termékek minősége évről évre javul. Az elmúlt évben is a vevők többsége elégedett volt a megyében készített áruk minőségével. Mindössze néhány kisebb tétel, illetve széria egy-egy darabja került csak kifogás alá. A Tolna megyéből külföldre kerülő áruk számát) mennyiségét nehéz összegyűjteni, úgyszintén azt is, hogy hány országba kerülnek az itt gyártott termékek. A főbb tételek azonban sejtetik hogy milyen jelentős a Tolna megyei ipari üzemek exportmunkája. Például : tavaly kiszállítottak 363 tonna zománcedényt, 24 millió forint értékű mecha- ' nikai mérőműszert. 623 ezer aktatáskát., 191 ezer bőr- labdát, és nem kevesebb, mint 1 millió 312 ezer különféle lábbelit a minisztériumi és a szövetkezeti ipar üzemeiből. A Paksi Konzervgyár. mint egyedüli jelentős élelmiszeripari üzem, amelv külföldre szállít, évről évre nemcsak a termékek minőségét növeli, hanem gazdagítja a választékot is. Tavaly 647 vagon gyümölcskonzervet és 1680 főzelékkonzervet küldtek a külföldi fogyasztóknak. At ina rí üzemek ex- ,”«*1 ■ porttevékenységének ilyen változatos összesítése. mint amelyet fentebb olvashattunk, egyben arra is utal, hogy idén mennyi a tennivaló és mi a követelmény. Az év két hónapjában olyan jelenségek tapasztalhatók Tolna megye üzemeiben, hogy exportálható minőségben gyártanak több árut. mint tavaly, ugyanakkor számos új terméket is felvettek az exportlistára. Tolna megye az ország külkereskedelmi mérlegébe keveset tud tenni. Dp amit teszünk, azt tegyük időben, terv szerint, jó minőségben. Ezt kívánja meg tőlünk a sok elégedett külföldi partner, ez az érdeke minden exportra dolgozó üzemnek. I Uf posta Pakson
