Tolna Megyei Népújság, 1977. március (26. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-17 / 64. szám
1977. március 17. /tolna'\, , , "KÉPÚJSÁG 3 Tudna ön jobban dolgozni?- Komolyan kérdezed? —---------------------- Igen es becsszavamat adom, hogy a neve. det nem írom ki. — Először is, ha egy téesz- elnöktől kérdezik, hogy tudna-e jobban dolgozni, mindig azt értik alatta, hogy tudna-e a gazdaság többet termelni. Másodszor az ilyen kérdés mögött majdnem mindig az a biztatás húzódik meg, hogy mozgósítsuk az úgynevezett tartalékot. Tehát amihez nem kell, vagy alig kell pénzt adni. Mi mezőgazdák, nagyon függünk a víztől és háromféle vizet különböztetünk meg. A károsat, a hasznosat és a holtvizet. Káros például a belvíz, ami áll a talajon. Hasznos a talajvíz, amitől te a mi földünket olyan szép feketének látod. De amikor már perzsel a nap és az a föld barna, a talajban még akkor is van víz. Csak ez olyan erősen kötődik, hogy a növények nem tudják felvenni. Ezért hívják holtvíznek. Persze vannak szakmai ravaszságok, amelyek segítségével még ehhez a vízhez is hozzá lehet férni. Eddig az elmélet. Én speciális helyzetben vagyok, mert ezt a gazdaságot négy évvel ezelőtt még szanálni kellett, — akkor választottak meg engem — most pedig a járás legjobbjai közé tartozunk. Gondolod persze, most dicsekedni fogok. Nem. Itt jók a földek, szorgalmasak az emberek, csupán a régi vezetők voltak tehetetlenek, ügyetlenek. Kevés műtrágyát használtak, nem takarították be a takarmányt, nem vettek gépet, eltűrték a hanyagságot. Hiszed, vagy nem, négy év alatt mindössze annyit kellett elérni, hogy a régi szakkifejezés szerint „a jó gazda gondosságával” műveljék meg földjeinket. Visszatérve a hasonlathoz, annyit tettünk, hogy elvezettük a káros vizeket, vagy más kifejezéssel: mozgósítottuk a tartalékokat. Most már korántsem ilyen egyszerű a dolguk. Mert sok műtrágyát használunk, termelési rendszerben vagyunk, jó gépeink vannak, a szénát tisztességgel lekaszáljuk és feletetjük. Tudom — ne is mondd: üzem- és munkaszervezés. Csakugyan vannak rejtett tartalékok. Akad még, aki beiszik, a gépeink néha egymástól nem tudnak dolgozni, satöbbi, satöbbi. De hidd el, az ég szerelmére, hogy tökéletes munkafegyelem, tökéletes üzemszervezés egyszerűen nincs. A sokat emlegetett tartalékok egy része a hasonlatomban szereplő holtvízhez tartozik. Nem, vagy csak nagyon iszonyú munkával mozgósítható. Most pedig menjünk végig a gazdaságon. A búzánk tavaly 45 «já--------------------zsat termett. En n yúzom az agronómusokat, de igazuk van: éppen elég szép teljesítmény lesz, ha ezt a szintet stabilizálni tudjuk. Azaz, ha a következő években 42—48 mázsa között lesznek a hozamaink. Itt tehát sok keresnivalónk nincs. Kukorica. Tavaly hektáronként 50 mázsát termett. Ne vedd cinizmusnak, de azt mondom, hogy ennek is örülünk. Ez ugyanis kevés, csak az aszállyal tudom indokolni. Szerintem a mi szintünk a 60 mázsa. S ha a tizennem- tudomhány százalék többletet el fogjuk érni, akkor majd azt írod, hogy mozgósítottuk a tartalékokat. Sertés. Egy telepünk van, azt száz százalékosan kihasználjuk. Esetleg hizlalhatunk nagyobb súlyra, de kérdés, hogy az állatforgalminak az kell-e. Tehát ezen a területen is a holtvíz közelében járunk. Tej. A hasonlatnál maradva, ebben az ágazatban van még egy kis „hasznos víz”, amit felhasználhatunk. Tehenen- kénti átlagunk jelenleg 2600 liter. Kicsit nagyobb gond a takarmányok betakarítására és feletetésére, kicsit gondosabb szelekció és 2—3 év alatt meghaladhatjuk a 3 ezer litert! Utoljára hagytam a kertészetet. Nálunk hagyománya, kultúrája van, — csak éppen munkaerőnk nincs hozzá. A problémát most megkerüljük. Úgy döntöttünk, hogy beleszabadítjuk a tagságot a háztájiba. Kertészkedjenek, akár mind az egy hold földjükön. Adunk magot, palántát, vegyszert, ahol alkalmazni lehet gépet, átvesszük a termést. A módszer hatott, a tagság az idén háromszáz — jól figyelj, háromszáz! — holdon kertészkedik majd. Dolgoztatja a nagymamát meg a diákgyereket, szabadságra hazahívja az üzemi munkás rokonokat, elrakja, ápolja, felszedi. Egyszóval, ha ezt akartad kérdezni, én felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy minálunk az idén meglesz az országosan tervezett plusz nyolc százalék termelésnövekedés, sőt ha valami be nem csap, még a tíz is. De szeretném, ha megértenéd, hogy ezzel azt a bizonyos hasznos vizet nagyjából kimerítettük. Könnyen hozzáférhető tartalékunk több nincs. Persze tudjuk mj növelni ------------- a termelést. Vannak még újabb búza- és kukoricafajták, még többet tudó gépek, többet adó tehenek, a takarmányt igényesebben előkészítő berendezések. Ezek azonban mind, mind rengeteg pénzbe kerülnek. Ha tovább akarunk menni, akkor „magasabb osztályba kell lépni”, ami sokba kerül. F ÖLDEÁKI BÉLA Építőipar Javult a termelékenység Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium gyors- jelentése szerint az év első két hónapjában a kivitelező szervezetek dolgozói a múlt év azonos időszakához viszonyítva 8,8 százalékkal növelték munkájuk termelékenységét. A munkaszervezés javításával tették lehetővé, hogy az előző évinél jóval hidegebb időszakban is eredményesebben dolgoztak. A foglalkoztatottak száma mintegy másfél százalékkal csökkent, de a nagyobb termelékenység révén a termelést 7,1 százalékkal bővítették. A legnagyobb építés; feladatokat teljesítő ÉVM-vállalatok e két hónapban átlagosan 10 százalékkal növelték termelésüket, de a KPM-vállalatok és az építőipari szövetkezetek teljesítménye elmaradt az előző évitől. Üj lakásokból a két hónapban 1379-et adtak át, mintegy 40-nel kevesebbet az egy évvel ezelőttinél. A lakásépítés minősége, gazdaságossága, az építési kapacitások ésszerű felhasználása érdekében különösen fontos az egyenletes ütemű munka. E feltételeknek elsősorban a vidéki ÉVM- vállalatok tettek eleget. Az ÉVM építőipar együttvéve 1078 lakást adott át, 241-gyel többet az egy évvel ezelőttinél. Az előkészítés ütemezésében elkövetett késedelmek következménye, hogy a tanácsi vállalatok csak feleannyi lakást adtak át az év első két hónapjában, az építőipari szövetkezetek 153-mal. a termelőszövetkezetek építőipari közös vállalkozásai pedig 39- cel kevesebbet, mint egy évvel ezelőtt. Az építésügyi ágazat kivitelező szervezeteinek az idén 49 ezer új otthont kell átadniuk. Az idei népgazdasági terv szerint az építőanyag-iparnak 4,5—5 százalékkal kell bővíteni termelését. (MTI) Át kell törni a „falakat” „CSAK ARRA JÖ a munkaszervezés, hogy az ember még többet hajtson — aztán pénzt meg nem lát belőle semmit.” Így summázta a véleményét egy fizikai dolgozó ismerősöm. A meglehetősen tömör és negatív vélekedés mögött alighanem valós tapasztalatai húzódnak meg. Annak ellenére, hogy sok szó esik a munkaszervezés fontosságáról — sajnos az eredmények kevesebb helyen igazolják azt a várakozást, ami a korszerű munkaszervezés mögött meghúzódó tartalékok iránt megnyilvánul. Hisz egy-két okos, józan döntés vagy átgondolt intézkedés minden eredményessége ellenére mégsem azonosítható a korszerű munkaszervezés fogalmával. Nehéz falat kell áttörni azoknak, akik szívügyüknek tekintik e témát. Tudati falakat... Fiatal közgazdász panaszkodott a napokban: Kérte a gazdasági vezetőjét, hogy a pepecselő passzív papírmunkája alól mentesítse egy ideig — elkészíteni a szövetkezet dolgozóinak munkaidő-elemzését, hol is véleménye szerint a munkaerőgondokkal küzdő szövetkezet komoly és gyorsan hasznosítható tartalékokhoz juthatna. Az elutsítás indoklása rövid és tömör volt: Nem forradalmat kell csinálni egy munkahelyen, hanem dolgozni mindenkinek becsületesen a maga területén. íme, egy „fal”, ami egyáltalán nem bizonyos, hogy rosszindulatból emeltetett. A HÁROM M — mint korszerű munkaszervezési módszer — ismert a szakemberek körében. A lényege — tudományos egzaktság nélkül — annyi, hogy megfelelően kialakított piun- kahelyen, ideális körülmények mellett döntő mértékben lerövidül egy-egy munkafolyamat elvégzésének ideje. A leegyszerűsítés gyakran meg nem értés veszélyeit hordja magában. Éppen ezért — az MMM-rendszer szinte elsődleges feladatának tekinti — a munkát végző ember megfelelő tájékoztatását, meggyőzését. Hisz nem arról van szó, hogy többletmunkát kér a munkásoktól a korszerű, és az egész világon egyre szélesebb körben terjedő munkaszervezési módszer. Nem többletmunkáról — hanem többlet-teljesítményről van szó. „Dúsítási” eljárás ez — ahol a meddő, felesleges munkavégzéstől leválasztják, megtisztítják a valóban hasznos „ércet” — a termelékeny munkát. A pozitív példák szaporodnak, ezek meggyőzőbben vallanak majd a bátor kezdeményezések értelméről. íme egy példa: A BHG szekszárdi gyárában hároméves munkaterv készül, hogy a MMM-munkaszervezés általános gyakorlattá váljék. 1977. augusztus elsején hat munkahelyen megkezdik az új módszer gyakorlati alkalmazását — szakemberek irányítása mellett. Az ott dolgozó munkások, a tervek szerint a megtakarításból származó összeg mintegy 20 százalékát bérben visszakapják. Bizonyság tehát, hogy a „falak” lébonthatók. A modern munkaszervezési gyakorlat tehát nem valamiféle vásári mutatvány, szerves része a hatékony gazdaságirányításnak. Ezt azonban az első lépésben tudatosítani kell „fenn és lenn” egyaránt. A BHG-hoz hasonló példák ezt is szolgálják — a saját hasznuk mellett. TERMÉSZETESEN nem elegendő ezeket reflektorfénybe állítani, hisz csukott szemmel így is el lehet menni mellettük. Ez azonban akkor már nem a korszerű munkaszervezés vétke ... Gyvgy Atomerőmű-építkezés A végleges irodaépület Áprilisban kezdődik készülne el a hétemeletes rész, de a csepeli kezdeményezéshez csatlakozva felajánlották az építésvezetőség dolgozói, hogy munkaversennyel, jól szervezett munkával megrövidítik az építési időt, - s már november 7-re befejezik a hatalmas épületet. Nem lesz könnyű, mert 12 alvállalkozó is részt vesz az irodaépület építésében, szerelési és más munkáiban, ezektől is a lehető legjobb munkát igényli a határidő nagymérvű rövidítésére. Az alvállalkozók között olyan nagy nevek vannaik, mint a Ganz-MÁVAG, a Fémmunkás, de szerepel a névsorban — anyaggyártással — a Paksi Építőipari Szövetkezet is. A 22-es Állami Építőipari Vállalat valamennyiükhöz kéréssel fordul: vegyenek részt a munkaversenyben, tegyék lehetővé a végleges irodaépület magas részének elkészítését november 7-re. Az épület szerkezete kész, jelenleg a villanyszerelő- és a csőszerelőmunkákat végzik, továbbá megkezdték a vakolást és még tart a nyílászárók elhelyezése. A nagyság érzékeltetésére közöljük az alapterület méreteit: a magas épületrész alapjának hosszúsága 37 méter, szélessége 16 méter. A földszintes épületrész 44-szer 40 méter alapterületű. A végleges irodaépület több mint 150 méterre van az épülő, első atomerőműtől. gemenci Fotó: Gottvald kenység mennyiségi és minőségi lehetőségeit. Jelenleg mintegy évi 120 ezer kapacitás óra közel a duplájára — újabb százezer órával bővül. A tervezett ezer négyzetméteres csarnokban helyet kap egy karosszéria-javító és egy nagyüzemi szinten működő fényező részleg is. A jelenlegi elképzelések szerint a jövő évtől teljes ka. padlással üzemel már az AFIT szekszárdi szervizkomplexuma. A VÉGLEGES ' azt jelenti ebben az esetben, hogy nem felvonulási. Vagyis nem az építőket szolgálja, hanem a végleges létesítménynék, az atomerőműnek a dolgozóit. Az építők számára már korábban elkészült két sokkal kisebb irodaépület: egészen pontosan az Erőmű Beruházási Vállalat paksi kirendeltsége és a két generálkivitelező számára. Egyelőre még itt szoronganak a Paksi Atomerőmű Vállalat dolgozói is, néhány kis irodában. Mielőtt az első erőmű elkészülne, az üzemeltetők, irányítók, tehát a PAV dolgozói elfoglalhatják helyüket a végleges irodaépületben. Szükség van erre, mert a PAV létszáma növekszik, ahogyan a körülmények megkívánják. Egyrészt segíteni „ kell az erőmű építésének szervezését, másrészt a PAV megfelelő képzettségű szakemberek „toborzásával” és továbbképzésével kell, hogy kialakítsa az erőmű személyzetét 1980-ra. A végleges irodaépület két részből áll. Az eevjk rész csak földszintes, a másik pedik hétemeletes. A földszintes részben előádóterem, telefonközpont kap helyet és orvosi rendelők egész sora épül. Lesz itt még sebészet is. Az épület hétemeletes részében 110 irodát alakítanak ki. Sok hely kell, hiszen itt nemcsak mérnökök, technikusok és más szakemberek dolgoznak majd, hanem adminisztratív munka is lesz bőven. A 22-es ÁÉV építi a végleges irodaépületet, pontosabban ennek 33-as számú építésvezetősége. A terv szerint az idén december 31-ig Hosszan tartó, régóta vajúdó problémáról nem hálás dolog még néhány soros tudósítást sem írni. Mert hátha nem jön be ... Most mégis úgy hisszük, jó hírrel szolgálhatunk a megye és elsősorban a megyeszékhely autósainak. Áprilisban előreláthatólag megkezdődnek a szekszárdi AFIT-telep bővítésének munkálatai. A huszonnyolc-millió forintos beruházás megvalósulása komoly mértékben növeli a jelenlegi javító tevéMost még roncsautók mellett várják az építkezés kezdetét az új műhely vastraverzei Fotó: Bakó J.
