Tolna Megyei Népújság, 1977. március (26. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-17 / 64. szám

/TOLNA^, . , 2 TtfbPUJSAG 1917. március 17. Meggyilkolták Dzsumblattot Ismeretlen fegyveresek kedden délután, a Bejruttól délkeletre húzódó hegyvidé­ken, Kfarhim város közelé­ben tőrbe csalták és meggyil­kolták Kamal Dzsumblattot, a libanoni Haladó Szocialista Párt elnökét. Agyonlőtték a politikus gépkocsivezetőjét és a vele együtt utazó testőrét is. Á bűntett színhelyének környékén riadókészültségbe helyezték a Libanonban ál­lomásozó arabközi békefenn­tartó erőket. A tettesek kéz- rekerítésére széles körű nyo­mozás kezdődött. Kamal Dzsumblatt 1917- ben született. Tanulmányait Párizsban és Bejrútban vé­gezte el. 1942-ben szerzett jogi diplomát. Fiatalon kap­csolódott be a politikai élet­be. 1943-ban választották meg először parlamenti kép­viselővé. Három évvel ké­sőbb gazdasági és földműve­lésügyi miniszterré nevezték ki. 1949-ben ő alapította meg Az első, még nem végleges jelentések szerint elég nagy részvétel mellett bonyolítot­ták le szerdán az alsóházi vá­lasztásokat az Indiai Köztár­a libanoni Haladó Szocialista Pártot. Azóta ő töltötte be a párt elnökének tisztét. 1952-ben aktív szerepet vál­lalt az akkori köztársasági el­nök bukásához vezetett ellen­zéki tevékenységben. 1965- ben megalakította a baloldali saság területének nagy ré­szén. A Lók Szabha, a népi kamara 542 mandátuma kö­zül eddig háromszáznak a sorsáról döntöttek s megkez­frontot, amely az általa ve­zetett pártot, továbbá a Li­banoni Kommunista Pártot és más haladó politikai tö­mörüléseket egyesített. Pályafutása alatt többször volt miniszter. így mint ak­kori belügyminiszter, ő ka­pott megbízást a libanoni— Palesztinái kapcsolatokat sza­bályozó 1969. évi kairói meg­állapodás végrehajtására. 1970-ben Lenin-renddel, 1972-ben pedig a népek kö­zötti béke megszilárdításában szerzett érdemeiért Lenin- békedíjjal tüntették ki. Gazdasági és szociális re­formokért szállt síkra, s — mint az AP írta — a pártok­ra szakadt, széthúzó libanoni társadalom egyesítésére „egyetlen válaszként a szo­cializmust tette magáévá”. A libanoni haladó baloldali erők Dzsumblatt személyében kimagasló vezetőt, gazdag ta­pasztalatokkal rendelkező politikust vesztettek el. dődött a szavazás további 52 választókerületben is. A szakaszos — csütörtökön szünetelő, aztán péntek és va­sárnap között ismét folytató­dó — szavazás kezdőnapján, szerdán szinte az egész szub- kontinensen rekkenő hőség volt. A szavazás mindenütt rendben és fegyelmezetten folyt, kivéve Calcutta városát, ahol petárdás tüntetők pró­bálták megzavarni a rendet. A szövetségi főváros, Új- Delhi lakói' is szerdán szavaz­tak, a kormányfő, Indira Gandhi miniszterelnök-asz- szony, akinek Delhiben kel­lett volna leadnia voksát, szerdán is beszédet mondott egy olyan vidéki körzetben, ahol a szavazás csak pénte­ken kezdődik meg, és enge­déllyel postán küldte be sza­vazólapját választói körzeté­be. Gandhi asszony mandá­tuma, s még néhány vezető politikusé, már szerdán el­dőlt, bár az eredményt csak március húszadikán kezdik összegezni. Amerikai küldöttség Hanoiban Hanoi, Győri Sándor, az MTI tudósítója jelenti: Szerdán Hanoiba érkezett az Egyesült Államok hivata­los küldöttsége, Leonard Woodcocknak, Carter elnök különmegbízottjának vezeté­sével. Az amerikai légierő C—141 repülőgépéből kilépő amerikai politikusokat fogad­ta Phan Hien, a VSZK kül­ügyminiszter-helyettese. Az amerikai küldöttség tagjai: Mike Mansfield, az amerikai szenátus demokrata párti csoportjának elnöke, Charles Yost, az Egyesült Ál­lamok volt ENSZ fődelegátu­sa, G. Montgomery, s R. Edelman, valamint hét szak­értő. Az amerikai küldöttség hi­vatalos vietnami látogatására James Carter elnök kezde­ményezésére került sor. Ha­noiban március elején hozták nyilvánosságra, hogy a VSZK kormánya elfogadta az ame­rikai fél javaslatát és fogadja az Egyesült Államok küldött­ségét. A vietnami kormány több ízben hangsúlyozta, hogy kész megvitatni az amerikai kormánnyal a két ország háború utáni problé­máit, kész tárgyalni a két or­szág kapcsolatainak normali­zálásáról, a párizsi egyez­mény előírásainak szellemé­ben. Tizenöt éves a Kozmosz-család Tizenöt évvel ezelőtt, 1962. március 16-án bocsátották fel a Szovjetunióban az első Kozmosz jelzésű mesterséges holdat. A szputnyik-esalád- nak ma már 897 tagja kering a világűrben. A szovjet sajtó bő terjede­lemben emlékezett meg az első Kozmosz-szputnyik fel­bocsátásának évfordulójáról. A Szovjetszkaja Rosszija sze­rint a legkülönbözőbb tudo­mányos feladatokat végrehaj­tó Kozmosz mesterséges hol­dakat két nagy csoportba le­het osztani. Az elsőbe a tu­dományos kutatásokat végző, a másodikba az űrkutatás új berendezéseit kipróbáló szputnyikok tartoznak. Delhiben egy törött lábú választópolgárt barátai visznek a szavazóhelyiségbe (Telefoto — AP — MTI —-KS) Megkezdődtek az indiai választások KGST-kezdeményezések, EGK-kibúvók... Hovatovább négy eszten­deje, hogy a KGST először jelezte: felvenné a kapcso­latot az Európai Gazdasági Közösséggel, közkeletű ne­vén a Közös Piaccal. A szocialista országok gazda­sági szervezete azóta rend­szeres időközönként új meg új javaslatokat tett a ki­lenc nyugat-európai állam társulása brüsszeli köz­pontjának. Ott azonban — nem siették el a választ. Ennek nyilvánvaló politi­kai okai vannak. Csaknem egy álló évet vett igénybe, mire a KGST első 1973-as tapogatózását köve­tően egyáltalán odáig jutha­tott a dolog, hogy — 1974. szeptemberében! — szóba ke­rüljön a KGST és az EGK vezető testületének képvise­lői közötti találkozó. De Brüsszelben ezt még így is korainak ítélték, s a kapcso­latfelvételt szakértői szintre degradálták. Ám ezután is fél esztendő telt el, mire a tájékozódó megbeszélést — 1975. februárjában — való­ban megtarthatták. Áttörést, persze, ez az első hivatalos párbeszéd — már csak a résztvevők korlátozott felha­talmazása folytán — sem hozhatott. Arra azonban al­kalmas volt, hogy — az írás­beli érintkezések tapasztala­taival együtt — kirajzolódjék a két fél álláspontja. Dióhéj­ban azt mondhatjuk, hogy a KGST kezdettől fogva a ke­reskedelmi-gazdasági kapcso­latok átfogó, építő és a leg­nagyobb kedvezmény elvére alapozott fejlesztését szorgal­mazta. A Közös Piac viszont inkább a részletkérdések: az információs, a statisztikai, a szabványosítási, a környezet- védelmi együttműködés iránt érdeklődött. A szocialista or­szágok ezt nem utasították el, sőt ellenkezőleg: figyelembe vették a partnerek kívánsá­gát — és beépítették követ­kező javaslatukba. VAJÚDTAK A BRÜSSZELI HEGYEK Éppen esztendeje, hogy 1976. februárjában a világ­sajtóban szenzációt keltett az az indítvány, amelyben a KGST — a helsinki záróok­mány szellemében — az EGK elé terjesztette a két szerve­zet közötti kapcsolatok alap­jairól szóló megállapodás tervezetét. Ez egyebek között megszüntette volna a hideg­háborúból visszamaradt hát­rányos megkülönböztetéseket; előirányozta a legnagyobb kedvezmény elvének érvé­nyesítését, az egyenjogú és kölcsönösen előnyös gazdasá­gi kapcsolatok fejlesztését; ajánlotta — például — az im­portvámok eltörlését, az ag­rárprotekcionizmusról való lemondást; s gyakorlati mun­kakapcsolatokat indítványo­zott a szabványosítás, a kör­nyezetvédelem, az informá­ciócsere kérdéseinek tanul­mányozására. Ez a kezdeményezés annyi­ra egyértelműen vallott a KGST tárgyalási szándékáról, hogy a párizsi Les Echos,, az üzleti körök lapja is úgy lát­ta: „Immár lehetségessé vált az EGK és a KGST közötti viszony normalizálása. A pár­beszéd további sorsa most már attól függ, hajlandó-e a két gazdasági csoportosulás kölcsönös engedményeket tenni.” Az EGK azonban — nem volt hajlandó. A brüsszeli „hegyek” ki­lenc hónapig vajúdtak, mire 1976. novemberében megszül­ték az „egeret”: a kilenc nyugat-európai ország „udva­rias, de elutasító válaszát”, — hogy a párizsi Le Monde sza­vait idézzük. Eszerint — mint a francia polgári lap is meg­írta — „az EGK kész egy mi­ni-megállapodásra a KGST- vel, de csak a részkérdések­ben megvalósítandó munka- kapcsolatok szintjéig (ami­lyen például az információ- csere — A szerk.). Ami vi­szont a lényeget illeti, vagyis a kereskedelempolitikát, az EGK megismétli korábbi ál­láspontját: ellenzi a két cso­portosulás szintjén kialakí­tandó kapcsolatokat, s válto­zatlanul egyenként kíván megállapodásra lépni a kelet­európai országokkal.” A Kö­zös Piacnak ugyanis az a be­vallott — és a nyugati lapok által nyíltan szellőztetett — politikai célja, hogy ezen a módon is megpróbálja kikez­deni a szocialista országok egyeztetett fellépését. Már­pedig, ha a KGST keretében testületileg tárgyalna velük, erre még kevesebb lenne az esély.. . (Maga az EGK 1974. óta testületként lép fel a kül­világgal szemben, s így kí­ván szerződni a Közös Pia­con kívül álló országokkal.) ÚJABB LEVÉL Ez a magyarázata annak, hogy enyhén szólva —.nem siették el a KGST kezdemé­nyezéseinek tanulmányozását. Az EGK ügyeiben jól tájéko­zott brüsszeli hírügynökség, az Europolitique, minden­esetre nem ok nélkül írta le: „Ha figyelembe vesszük, mekkora a különbség a KGST javaslatai és a kilen- cek által elfogadhatónak tar­tott megoldás között, felme­rül a kérdés: vajon az EGK, abbeli törekvésében, hogy ne legyen túlságosan is gyors (?!) a haladás, nem állított-e meg hivatalosan mipden közele­dést a két gazdasági csopor­tosulás között?” Erre a kérdésre — és az EGK jövendő szándékaira — természetesen csak Brüsz- szelben lehet válaszolni. Ami a KGST-t illeti, végrehajtó bizottságának idei havannai ülése foglalkozott az EGK- kapcsolatok kérdésével is. S ezt követően, a közelmúlt­ban, a KGST végrehajtó bi­zottságának soros — lengyel — elnöke Varsóban, EGK- beli partnerének ottani nagy­követe útján, újabb .levelet küldött a belga fővárosba. S. P. Vita az Olasz KP Központi Bizottságában Róma, Magyar Péter, az MTI tudósítója jelenti: Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága szerdán folytatta ülését, ame­lyen a római és bolognai za­vargások után előállt helyze­tet vitatja meg. A vitában különböző el­gondolások kaptak hangot: egyes felszólalók felvetették, hogy a pártnak vissza kelle­ne térnie az ellenzékbe, is­mét szembe kellene fordulnia a kormánnyal. Mások a jelen­legi kormányzati keretek fenntartása és a szélsőséges csoportok elleni kemény, kö­vetkezetes fellépés mellett érveltek. Nagy figvelmet keltett Ge­rardo Chiaromonte, a kb tit­kárságának tagja felszólalása. Világos, hogy a jelenlegi kor­mány nem a miénk. Nem az, amit mi akarunk. Ki kell tar­tanunk tehát célunk mellett, hogy ezt olyan kormány vált­sa fel, amely az egész ország és nép érdekeit képviseli és kifejezi, s amelyben részt vesz az OKP is — mondotta. Hasonlóan foelalt állást. Bolognában szerdán dél­után — a tartományi és vá­rosi kommunista közigazga­tás, a szakszervezetek és a demokratikus pártok szerve­zésében — hatalmas, többez­res felvonulást és gyűlést rendeztek a város lakói, til­takozásul az elmúlt napok eseményei, szélsőséges provo­kációk és a rendőrség fellé­pése ellen. Armaroli, a tarto­mányi tanács elnöke és Zan- gheri bolognai polgármester tartott beszédet. Részt vettek a gyűlésen a demokratikus ifjúsági szer­vezetek képviselői is, míg a szélsőbaloldali diákcsoportok (amelyeket a szervezők kizár­Giancarlo Pajetta, a kb-tit- kárság másik taga js. „A je­lenlegi kormányzati keret nem végleges állapot, és nem is szabad engednünk, hogy azzá merevedjék — mondotta. — Az OKP kezdettől fogva átmenetinek tekintette par­lamenti tartózkodását egy po­zitívabb megoldás felé vezető úton ... Kormányzati erő va­gyunk, de egyben a követe­lésekért harcoló tömegmoz­galmakat vezető erő is, s csak úgy lehetünk kormánypárt, ha képviselni tudjuk a tö­megmozgalmakat”. A vitában kialakult állás­pont tehát: a kommunisták­nak erősíteniök kell részvéte­lüket, jelenlétüket a tömeg- mozgalmakban, különöskép­pen az ifjúsági és diákszer­vezetekben. El kell ott szige­telniük a felelőtlen szélsősé­ges elemeket. Egyben foko­zottabb nyomást kell gyako- rolniok a KDP-re és a többi parlament) pártra annak ér­dekében, hogy a kisebbségi kormány helyére szélesebb demokratikus egységkormány keriiliön. tak a megmozdulásból), igye­keztek ellentüntetést szervez­ni. Kísérletük elszigetelt ma­radt. A rendezőgárda a rend­őri erők nélkül is tökéletes fegyelmet tartott és megelő­zött minden incidenst. A gyűlés szónokai rámutat­tak: a zavargásokat előidéző provokátorok nem véletlenül választották Bolognát hely­színnek akciójukhoz, amellyel az olasz munkásmozgalom egyik legerősebb, s magának nagy tekintélyt kivívott köz­pontját, a „vörös várost” akarták sújtani a demokra­tikus együttélés megzavarásá­val. Ezeknek a szerda; tünte­tés méltó választ adott. LAPZÁRTA Zürich repülőterén szerdán megadta magát az olasz szár­mazású Luciano Porcari, aki Spanyolországból előbb Af­rikába, majd Olaszországba és onnan Svájcba térített egy utasszállító gépet. Képünk: a drámai légiút után a kisza­badított túszok. (Képtávírónkon érkezett.) MOSZKVA Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára szerdán a Kremlben fogadta Mario Nevest, Portugália moszkvai nagykövetét az utóbbi kéré­sére és küszöbön álló haza­térése alkalmából. A baráti hangulatú beszél­getés során a szovjet—portu­gál kapcsolatok fejlesztésé­nek egyes kérdéseit érintet­ték. Leonyid Brezsnyev a nagykövet útján üdvözletét és jókívánságait küldte a portu­gál népnek. MEXIKO Jósé Lopez Portillo mexi­kói köztársasági elnök szer­dán fogadta a Mexikóváros­ban tartózkodó szovjet parla­menti küldöttséget, amelyet Alekszej Vatcsenko, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökhelyette­se vezet. Ugyanezen a napon meg­kezdődtek a tárgyalások a két parlamenti küldöttség kö­zött. Ezek keretében többek között a kétoldalú kapcsola­tok alakulását, az oktatás, a kultúra és a tudomány terü­letén való együttműködés kérdéseit vitatják meg. MOSZKVA Az SZKP Központi Bizott­ságában március 15—16-án értekezletet tartottak a szö­vetségi köztársaságok kom­munista pártjai központi bi­zottságai, valamint a határ- területi és területi pártbizott­ságok agitációs és propagan­daosztályai vezetőinek rész­vételével. Az értekezleten megvitatták az eszme; neve­lőmunka feladatait azoknak a határozatoknak a fényében, amelyeket az SZKP Központi Bizottsága hozott a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója kapcsán, a szóbeli politikai agitáció kér­déseiről és a tömegtájékoz­tató és propagandaeszközök pártirányításáról. Megvitat­ták az 1980-as olimpiai játé­kokra való felkészüléssel kapcsolatos feladatokat is. Az értekezleten Mihail Zimjanyin, az SZKP KB tit­kára ismertette a feladatokat. Nagygyűlés Bolognában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents