Tolna Megyei Népújság, 1977. március (26. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-17 / 64. szám
/TOLNA^, . , 2 TtfbPUJSAG 1917. március 17. Meggyilkolták Dzsumblattot Ismeretlen fegyveresek kedden délután, a Bejruttól délkeletre húzódó hegyvidéken, Kfarhim város közelében tőrbe csalták és meggyilkolták Kamal Dzsumblattot, a libanoni Haladó Szocialista Párt elnökét. Agyonlőtték a politikus gépkocsivezetőjét és a vele együtt utazó testőrét is. Á bűntett színhelyének környékén riadókészültségbe helyezték a Libanonban állomásozó arabközi békefenntartó erőket. A tettesek kéz- rekerítésére széles körű nyomozás kezdődött. Kamal Dzsumblatt 1917- ben született. Tanulmányait Párizsban és Bejrútban végezte el. 1942-ben szerzett jogi diplomát. Fiatalon kapcsolódott be a politikai életbe. 1943-ban választották meg először parlamenti képviselővé. Három évvel később gazdasági és földművelésügyi miniszterré nevezték ki. 1949-ben ő alapította meg Az első, még nem végleges jelentések szerint elég nagy részvétel mellett bonyolították le szerdán az alsóházi választásokat az Indiai Köztára libanoni Haladó Szocialista Pártot. Azóta ő töltötte be a párt elnökének tisztét. 1952-ben aktív szerepet vállalt az akkori köztársasági elnök bukásához vezetett ellenzéki tevékenységben. 1965- ben megalakította a baloldali saság területének nagy részén. A Lók Szabha, a népi kamara 542 mandátuma közül eddig háromszáznak a sorsáról döntöttek s megkezfrontot, amely az általa vezetett pártot, továbbá a Libanoni Kommunista Pártot és más haladó politikai tömörüléseket egyesített. Pályafutása alatt többször volt miniszter. így mint akkori belügyminiszter, ő kapott megbízást a libanoni— Palesztinái kapcsolatokat szabályozó 1969. évi kairói megállapodás végrehajtására. 1970-ben Lenin-renddel, 1972-ben pedig a népek közötti béke megszilárdításában szerzett érdemeiért Lenin- békedíjjal tüntették ki. Gazdasági és szociális reformokért szállt síkra, s — mint az AP írta — a pártokra szakadt, széthúzó libanoni társadalom egyesítésére „egyetlen válaszként a szocializmust tette magáévá”. A libanoni haladó baloldali erők Dzsumblatt személyében kimagasló vezetőt, gazdag tapasztalatokkal rendelkező politikust vesztettek el. dődött a szavazás további 52 választókerületben is. A szakaszos — csütörtökön szünetelő, aztán péntek és vasárnap között ismét folytatódó — szavazás kezdőnapján, szerdán szinte az egész szub- kontinensen rekkenő hőség volt. A szavazás mindenütt rendben és fegyelmezetten folyt, kivéve Calcutta városát, ahol petárdás tüntetők próbálták megzavarni a rendet. A szövetségi főváros, Új- Delhi lakói' is szerdán szavaztak, a kormányfő, Indira Gandhi miniszterelnök-asz- szony, akinek Delhiben kellett volna leadnia voksát, szerdán is beszédet mondott egy olyan vidéki körzetben, ahol a szavazás csak pénteken kezdődik meg, és engedéllyel postán küldte be szavazólapját választói körzetébe. Gandhi asszony mandátuma, s még néhány vezető politikusé, már szerdán eldőlt, bár az eredményt csak március húszadikán kezdik összegezni. Amerikai küldöttség Hanoiban Hanoi, Győri Sándor, az MTI tudósítója jelenti: Szerdán Hanoiba érkezett az Egyesült Államok hivatalos küldöttsége, Leonard Woodcocknak, Carter elnök különmegbízottjának vezetésével. Az amerikai légierő C—141 repülőgépéből kilépő amerikai politikusokat fogadta Phan Hien, a VSZK külügyminiszter-helyettese. Az amerikai küldöttség tagjai: Mike Mansfield, az amerikai szenátus demokrata párti csoportjának elnöke, Charles Yost, az Egyesült Államok volt ENSZ fődelegátusa, G. Montgomery, s R. Edelman, valamint hét szakértő. Az amerikai küldöttség hivatalos vietnami látogatására James Carter elnök kezdeményezésére került sor. Hanoiban március elején hozták nyilvánosságra, hogy a VSZK kormánya elfogadta az amerikai fél javaslatát és fogadja az Egyesült Államok küldöttségét. A vietnami kormány több ízben hangsúlyozta, hogy kész megvitatni az amerikai kormánnyal a két ország háború utáni problémáit, kész tárgyalni a két ország kapcsolatainak normalizálásáról, a párizsi egyezmény előírásainak szellemében. Tizenöt éves a Kozmosz-család Tizenöt évvel ezelőtt, 1962. március 16-án bocsátották fel a Szovjetunióban az első Kozmosz jelzésű mesterséges holdat. A szputnyik-esalád- nak ma már 897 tagja kering a világűrben. A szovjet sajtó bő terjedelemben emlékezett meg az első Kozmosz-szputnyik felbocsátásának évfordulójáról. A Szovjetszkaja Rosszija szerint a legkülönbözőbb tudományos feladatokat végrehajtó Kozmosz mesterséges holdakat két nagy csoportba lehet osztani. Az elsőbe a tudományos kutatásokat végző, a másodikba az űrkutatás új berendezéseit kipróbáló szputnyikok tartoznak. Delhiben egy törött lábú választópolgárt barátai visznek a szavazóhelyiségbe (Telefoto — AP — MTI —-KS) Megkezdődtek az indiai választások KGST-kezdeményezések, EGK-kibúvók... Hovatovább négy esztendeje, hogy a KGST először jelezte: felvenné a kapcsolatot az Európai Gazdasági Közösséggel, közkeletű nevén a Közös Piaccal. A szocialista országok gazdasági szervezete azóta rendszeres időközönként új meg új javaslatokat tett a kilenc nyugat-európai állam társulása brüsszeli központjának. Ott azonban — nem siették el a választ. Ennek nyilvánvaló politikai okai vannak. Csaknem egy álló évet vett igénybe, mire a KGST első 1973-as tapogatózását követően egyáltalán odáig juthatott a dolog, hogy — 1974. szeptemberében! — szóba kerüljön a KGST és az EGK vezető testületének képviselői közötti találkozó. De Brüsszelben ezt még így is korainak ítélték, s a kapcsolatfelvételt szakértői szintre degradálták. Ám ezután is fél esztendő telt el, mire a tájékozódó megbeszélést — 1975. februárjában — valóban megtarthatták. Áttörést, persze, ez az első hivatalos párbeszéd — már csak a résztvevők korlátozott felhatalmazása folytán — sem hozhatott. Arra azonban alkalmas volt, hogy — az írásbeli érintkezések tapasztalataival együtt — kirajzolódjék a két fél álláspontja. Dióhéjban azt mondhatjuk, hogy a KGST kezdettől fogva a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok átfogó, építő és a legnagyobb kedvezmény elvére alapozott fejlesztését szorgalmazta. A Közös Piac viszont inkább a részletkérdések: az információs, a statisztikai, a szabványosítási, a környezet- védelmi együttműködés iránt érdeklődött. A szocialista országok ezt nem utasították el, sőt ellenkezőleg: figyelembe vették a partnerek kívánságát — és beépítették következő javaslatukba. VAJÚDTAK A BRÜSSZELI HEGYEK Éppen esztendeje, hogy 1976. februárjában a világsajtóban szenzációt keltett az az indítvány, amelyben a KGST — a helsinki záróokmány szellemében — az EGK elé terjesztette a két szervezet közötti kapcsolatok alapjairól szóló megállapodás tervezetét. Ez egyebek között megszüntette volna a hidegháborúból visszamaradt hátrányos megkülönböztetéseket; előirányozta a legnagyobb kedvezmény elvének érvényesítését, az egyenjogú és kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok fejlesztését; ajánlotta — például — az importvámok eltörlését, az agrárprotekcionizmusról való lemondást; s gyakorlati munkakapcsolatokat indítványozott a szabványosítás, a környezetvédelem, az információcsere kérdéseinek tanulmányozására. Ez a kezdeményezés annyira egyértelműen vallott a KGST tárgyalási szándékáról, hogy a párizsi Les Echos,, az üzleti körök lapja is úgy látta: „Immár lehetségessé vált az EGK és a KGST közötti viszony normalizálása. A párbeszéd további sorsa most már attól függ, hajlandó-e a két gazdasági csoportosulás kölcsönös engedményeket tenni.” Az EGK azonban — nem volt hajlandó. A brüsszeli „hegyek” kilenc hónapig vajúdtak, mire 1976. novemberében megszülték az „egeret”: a kilenc nyugat-európai ország „udvarias, de elutasító válaszát”, — hogy a párizsi Le Monde szavait idézzük. Eszerint — mint a francia polgári lap is megírta — „az EGK kész egy mini-megállapodásra a KGST- vel, de csak a részkérdésekben megvalósítandó munka- kapcsolatok szintjéig (amilyen például az információ- csere — A szerk.). Ami viszont a lényeget illeti, vagyis a kereskedelempolitikát, az EGK megismétli korábbi álláspontját: ellenzi a két csoportosulás szintjén kialakítandó kapcsolatokat, s változatlanul egyenként kíván megállapodásra lépni a keleteurópai országokkal.” A Közös Piacnak ugyanis az a bevallott — és a nyugati lapok által nyíltan szellőztetett — politikai célja, hogy ezen a módon is megpróbálja kikezdeni a szocialista országok egyeztetett fellépését. Márpedig, ha a KGST keretében testületileg tárgyalna velük, erre még kevesebb lenne az esély.. . (Maga az EGK 1974. óta testületként lép fel a külvilággal szemben, s így kíván szerződni a Közös Piacon kívül álló országokkal.) ÚJABB LEVÉL Ez a magyarázata annak, hogy enyhén szólva —.nem siették el a KGST kezdeményezéseinek tanulmányozását. Az EGK ügyeiben jól tájékozott brüsszeli hírügynökség, az Europolitique, mindenesetre nem ok nélkül írta le: „Ha figyelembe vesszük, mekkora a különbség a KGST javaslatai és a kilen- cek által elfogadhatónak tartott megoldás között, felmerül a kérdés: vajon az EGK, abbeli törekvésében, hogy ne legyen túlságosan is gyors (?!) a haladás, nem állított-e meg hivatalosan mipden közeledést a két gazdasági csoportosulás között?” Erre a kérdésre — és az EGK jövendő szándékaira — természetesen csak Brüsz- szelben lehet válaszolni. Ami a KGST-t illeti, végrehajtó bizottságának idei havannai ülése foglalkozott az EGK- kapcsolatok kérdésével is. S ezt követően, a közelmúltban, a KGST végrehajtó bizottságának soros — lengyel — elnöke Varsóban, EGK- beli partnerének ottani nagykövete útján, újabb .levelet küldött a belga fővárosba. S. P. Vita az Olasz KP Központi Bizottságában Róma, Magyar Péter, az MTI tudósítója jelenti: Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága szerdán folytatta ülését, amelyen a római és bolognai zavargások után előállt helyzetet vitatja meg. A vitában különböző elgondolások kaptak hangot: egyes felszólalók felvetették, hogy a pártnak vissza kellene térnie az ellenzékbe, ismét szembe kellene fordulnia a kormánnyal. Mások a jelenlegi kormányzati keretek fenntartása és a szélsőséges csoportok elleni kemény, következetes fellépés mellett érveltek. Nagy figvelmet keltett Gerardo Chiaromonte, a kb titkárságának tagja felszólalása. Világos, hogy a jelenlegi kormány nem a miénk. Nem az, amit mi akarunk. Ki kell tartanunk tehát célunk mellett, hogy ezt olyan kormány váltsa fel, amely az egész ország és nép érdekeit képviseli és kifejezi, s amelyben részt vesz az OKP is — mondotta. Hasonlóan foelalt állást. Bolognában szerdán délután — a tartományi és városi kommunista közigazgatás, a szakszervezetek és a demokratikus pártok szervezésében — hatalmas, többezres felvonulást és gyűlést rendeztek a város lakói, tiltakozásul az elmúlt napok eseményei, szélsőséges provokációk és a rendőrség fellépése ellen. Armaroli, a tartományi tanács elnöke és Zan- gheri bolognai polgármester tartott beszédet. Részt vettek a gyűlésen a demokratikus ifjúsági szervezetek képviselői is, míg a szélsőbaloldali diákcsoportok (amelyeket a szervezők kizárGiancarlo Pajetta, a kb-tit- kárság másik taga js. „A jelenlegi kormányzati keret nem végleges állapot, és nem is szabad engednünk, hogy azzá merevedjék — mondotta. — Az OKP kezdettől fogva átmenetinek tekintette parlamenti tartózkodását egy pozitívabb megoldás felé vezető úton ... Kormányzati erő vagyunk, de egyben a követelésekért harcoló tömegmozgalmakat vezető erő is, s csak úgy lehetünk kormánypárt, ha képviselni tudjuk a tömegmozgalmakat”. A vitában kialakult álláspont tehát: a kommunistáknak erősíteniök kell részvételüket, jelenlétüket a tömeg- mozgalmakban, különösképpen az ifjúsági és diákszervezetekben. El kell ott szigetelniük a felelőtlen szélsőséges elemeket. Egyben fokozottabb nyomást kell gyako- rolniok a KDP-re és a többi parlament) pártra annak érdekében, hogy a kisebbségi kormány helyére szélesebb demokratikus egységkormány keriiliön. tak a megmozdulásból), igyekeztek ellentüntetést szervezni. Kísérletük elszigetelt maradt. A rendezőgárda a rendőri erők nélkül is tökéletes fegyelmet tartott és megelőzött minden incidenst. A gyűlés szónokai rámutattak: a zavargásokat előidéző provokátorok nem véletlenül választották Bolognát helyszínnek akciójukhoz, amellyel az olasz munkásmozgalom egyik legerősebb, s magának nagy tekintélyt kivívott központját, a „vörös várost” akarták sújtani a demokratikus együttélés megzavarásával. Ezeknek a szerda; tüntetés méltó választ adott. LAPZÁRTA Zürich repülőterén szerdán megadta magát az olasz származású Luciano Porcari, aki Spanyolországból előbb Afrikába, majd Olaszországba és onnan Svájcba térített egy utasszállító gépet. Képünk: a drámai légiút után a kiszabadított túszok. (Képtávírónkon érkezett.) MOSZKVA Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára szerdán a Kremlben fogadta Mario Nevest, Portugália moszkvai nagykövetét az utóbbi kérésére és küszöbön álló hazatérése alkalmából. A baráti hangulatú beszélgetés során a szovjet—portugál kapcsolatok fejlesztésének egyes kérdéseit érintették. Leonyid Brezsnyev a nagykövet útján üdvözletét és jókívánságait küldte a portugál népnek. MEXIKO Jósé Lopez Portillo mexikói köztársasági elnök szerdán fogadta a Mexikóvárosban tartózkodó szovjet parlamenti küldöttséget, amelyet Alekszej Vatcsenko, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökhelyettese vezet. Ugyanezen a napon megkezdődtek a tárgyalások a két parlamenti küldöttség között. Ezek keretében többek között a kétoldalú kapcsolatok alakulását, az oktatás, a kultúra és a tudomány területén való együttműködés kérdéseit vitatják meg. MOSZKVA Az SZKP Központi Bizottságában március 15—16-án értekezletet tartottak a szövetségi köztársaságok kommunista pártjai központi bizottságai, valamint a határ- területi és területi pártbizottságok agitációs és propagandaosztályai vezetőinek részvételével. Az értekezleten megvitatták az eszme; nevelőmunka feladatait azoknak a határozatoknak a fényében, amelyeket az SZKP Központi Bizottsága hozott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója kapcsán, a szóbeli politikai agitáció kérdéseiről és a tömegtájékoztató és propagandaeszközök pártirányításáról. Megvitatták az 1980-as olimpiai játékokra való felkészüléssel kapcsolatos feladatokat is. Az értekezleten Mihail Zimjanyin, az SZKP KB titkára ismertette a feladatokat. Nagygyűlés Bolognában