Tolna Megyei Népújság, 1977. március (26. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-02 / 51. szám

1971. március 2. /TOLNÁN , TítPUJSAG 3 Az Országos Tervhivatal elnökhelyettese az atomerőmű-építkezésen Hétfőn Paksra, az atom­erőmű-építkezésre látogatott Drecin József, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, dr. Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára és dr. Szabópál Antal, a megyei ta­nács elnöke társaságában. Az Országos Tervhivatal elnök- helyettese megtekintette az építkezést, Szabó Benjámin, a Paksi Atomerőmű Válla­lat igazgatója tájékoztatta a munkákról. Délután a tmk-csarnokban az építkezés mintegy ezer dolgozója részvételével párt­napot rendeztek. Hegedűs György pártvezetőségi titkár megnyitó szavai után Drecin József tájékoztatta a részt­vevőket a népgazdaság hely­zetéről, legfontosabb problé­máiról. — 1974—75-ben — mondta — a kedvezőtlen világgazda­sági jelenségek hatására ko­moly nehézségek keletkez­tek népgazdaságunkban. Az energia megdrágult, a nem­zeti jövedelemnek csaknem teljes növekményét ennek pótlására kellett fordítani. A kiút többféle lehetett volna, azonban azt a megoldást, amire a tőkés országok kény­szerültek, mi nem válaszhat- tuk. Csak az lehetett a kiút, hogy maximálisan igénybe vegyünk külföldi hiteleket és lehetőleg megőrizzük — ha lehet, némileg növeljük — a már elért életszínvona­lat. A tavalyi terv már erre a koncepcióra épült. Ennek teljesítése csak részben sike­rült. Bizonyos területen le­maradások vannak. Mind a nemzeti jövedelemnél, mind a reálbérnél és a reáljövede­lemnél alacsonyabb az emel­kedés a tervezettnél. Azon­ban a külgazdasággal kapcso­latban előreléptünk, csök­kent a hiány. Fejlődésünk nem állt meg, a beruházá­sokat nem kellett stagnáltat­ni. Ez reménykeltő jelenség. A lemaradás fő oka a mező- gazdasági termelés elmara­dása a tervezettől, ami a rendkívüli, rossz időjárás következménye. Az idén gyorsabb ütemű fejlődést irányoztunk elő. És ennek realitását arra alapoz­zuk, hogy arra számítunk: a rendkívüli, kedvezőtlen idő­járás nem ismétlődik meg és hogy tavaly a mezőgazdasá­gon belül is megteremtődtek az alapok a továbbjutáshoz, így emelkedett az állatállo­mány száma, komoly, a technológiát nagymértékben fejlesztő beruházások való­sultak meg. Reális az a szá­mítás, amely szerint az idén 7—8 százalékkal többet pro­dukálhat a magyar mező- gazdaság mint az elmúlt esztendőben. így több jut majd fogyasztásra, az élet- színvonal .emelésére, a reál­bér 2,5—3 százalékos növe­lésére. Az ipar feladatairól beszélt ezután az Országos Tervhiva­tal elnökhelyettese, elmond­ta, hogy vannak tartalékok, amiket fel lehet és fel kell tárni, ebben számít a párt és a kormány az élenjáró kol­lektívák példamutatására. Önök a legnagyobb jelen­tőségű beruházáson dolgoz­nak — mondta. — Ez a be­ruházás történelmi jelentő­ségű; hazánkban olyan tech­nológiát vezet be, amivel csak a fejlett ipari országok rendelkeznek. Eredménye­ként nagymértékben megnő gazdaságunk hatékonysága. Üzembe helyezése után any- nyi energiát termel, amihez — ha hagyományos megol­dást választunk — négyezer­rel több szénbányász mun­kájára lenne szüksége az or­szágnak. Húsz éve még örül­tünk volna ennek, ma, a tel­jes foglalkoztatottság idején az a fő törekvés, hogy minél több munkaerőt takarítsunk meg. Ezért döntött a kor­mány úgy, hogy folyamatos­sá teszi ezt a beruházást, a 80-as évek végére elérje az erőmű a 4000 megawattos ka­pacitást. Tudni kell azt is, hogy fél­éves késés az üzembe helye­Az atomerőmű tmk-üzemében mintegy ezer építő és szerelő hallgatja a tájékoztatást Drecin József a népgazdaság helyzetéről beszél zéssel egymilliárd forint ér­tékű villamosenergia-kiesést okozna. Éppen ezért feladat, hogy határidőre elvégezzék a különféle munkákat. Az Országos Tervhivatal elnöke ezután azokról a for­radalmi változásokról be­szélt, amelyeket az építkezés és majd az erőmű üzembe lé­pése a környékre gyakorol minden tekintetben, majd ismételten felhívta a figyel­met a jobban szervezett munkára, a meglévő belső tartalékok feltárására. Ezután több kérdésre adott választ. Többek között arra, hogy milyen ösztönzőket lép­tetnek életbe az atomerőmű­építkezés ütemének tartásá­ra, illetve meggyorsítására, azt válaszolta, hogy a kor­mány áprilisban hagyja jóvá a beruházás meggyorsítására teendő intézkedéseket és eb­ben az ösztönzők is szerepel­nek. Reálisak-e az építőipar­ral szemben támasztott ez évi tervkövetelmények? — tette fel a kérdést az egyik résztvevő. Drecin József el­mondta, hogy túlzottnak tű­nik a 4—6 százalékos telje­sítménynövekedés, feszítettek .a követelmények. Ezek_azon­ban akkor reálisak, ha javí­tani sikerül a munka- és üzemszervezést az építőipar­ban, csökkenteni a munka­idő-kieséseket, javítani a munkafegyelmet. A kisközségek nagy gondjai A közigazgatás korszerűsí­tése a fejlődés követelménye volt. Ma már senki sem hi­szi, hogy a közös tanácsok nem törődnek társközségeik­kel, mert tény, hogy a társ­községek fejlesztésére a több pénzből több jutott. Egyetlen szülő sem vitatja a körzeti iskolák vagy diákotthonok létjogosúltságát. Ha más nem, a továbbtanulási sta­tisztika fényes bizonyítéka az elért eredményeknek. A szekszárdi járás diákottho­naiból például mindenki to­vábbtanul, a gyulaji cigány­kollégium volt tanulói között van érettségizett szakmun­kás is. A termelőszövetkezetek egyesülésével kialakultak a tsz-központok. A körzetesíté­sek következménye az lett, hogy a kisközségekből meg­indult a beköltözés a szék­helyekre. Ezzel a kis telepü­lések elöregedése kezdődött meg. Elköltözött az értelmi­ség is, a települések társadal­mi és politikai élete elszegé­nyedett. A helyzetet bonyo­lítja, hogy egy-egy körzet­ben nem biztos, hogy ugyan­abban a faluban van a ta­nács, az ÁFÉSZ- és a tsz- központ. Nagyszékely pél­dául pártalapszervezetileg Tolnanémedihez, tanácsilag Pincehelyhez, ÁFÉSZ-e pe­dig Simontornyához tartozik. * Mőcsény társközségei sá­ros időben nehezen közelít­hetők meg, de a bonyhádi út már épül, hamarosan eléri Bátaapátit. Amikor Bátaapá- tiban jártunk, éppen ülése­zett a tanács Mőcsényben. Ez az egyik oka, hogy senki emberfiát nem találtunk, aki a község életéről összefoglaló képet adhatott volna. A kocsma, a bolt, az orvosi ren­delő zárva. Még a tanítás is szünetelt, mert a tanítónő­nek hivatalos ügyben Szek- szárdra kellett utaznia. Jár­va a falut, az embernek az a benyomása támadt „ez a világ vége, itt nincs semmi”. Hozzájárult ehhez az érzés­hez a bizalmatlanság is. Más községben, ha egyet kérdez az ember, a szíves útbaiga­zításán kívül három másik — ki sem mondott — kérdés­re is választ kap. Ahogy haladtunk az utcán, sorra bezáródtak előttünk a kapuk. Bármennyire is le­hangoló a felvázolt kép, az adott pillanatban igaz volt. Hogy nem mindig így van? Bizonyított. Hét vagy nyolc tanácstagja van a községnek. A tanács kirendeltségvezetője hetenként többször is tart fo­gadóórát. A bolt és a kocsma rendes nyitva tartás szerint üzemel. Az általános iskola alsó tagozatosai Bátaapáti- ban tanulnak, van egész éves óvoda, kultúrház és klub­könyvtár. Egy plakát a varró-’ tanfolyam újraindításáról tá­jékoztat. Néha a KlSZ-szer- vezet is rendez összejövete­leket. A másutt építkezők egy része nem tudta eladni itte­ni házát. Állami támogatás­sal cigányok vásároltak meg néhányat. Az már egy másik kérdés, hogy az ingatlanok zömmel rossz állapotban vannak és a gyerekek szá­mához képest kicsik. Dombó­vár környékén például egy kétszobás házba harminc­két tagú család jelentkezett be. * Bátaapátin a faluszéli há­zakban nem cigány családok laknak, de az ott tapasztal­ható ellentmondások meg­döbbentőek. Gáztűzhely, sá­ros sárgarépa az egyik, és krumpli a másik sarokban. Van televíziókészülék, de az ágy délben még vetetlen és nincs rajta lepedő. Földes szoba és tűzpiros műanyag konyhabútor, ök nem titko­lóznak és nem akarják ta­kargatni az életmódjukat, sőt éppen ellenkezőleg, még el is túlozzák a „nyomorúságu­kat” azért, hogy segélyt kap­hassanak. Nem dolgozik a férj nyáron, mert részeges. Az alkalmi munkából telik a kocsmára. Beteg télen, mert mégis megártott a rendszer­telen Äetmod. Az asszonyok­nak — nekik megfelelő — munkaalkalom nincs, de ha lenne is, a „gyerekekre is kell valakinek vigyázni”. Ugyanakkor több kisközség­ben lehetne óvoda, pénz van rá, de télen nincs rá igény, csak nyáron. Vannak & megyében olyan települések, melyek idővel elnéptelenednek. Többségük azonban még nagyon sokáig szolgál emberek lakhelyéül. Ha másként néni, a fenti módon, hogy mindig új csa­ládok költöznek a megürese­dett házakba. A párf, a tár­sadalmi és állami szervek eddig is törődtek a kis tele­pülések gondjaival. Társa­dalmi, politikai életük fej­lesztéséről a megyei párt- bizottság hozott határozatot. A fejlesztés tárgyi feltételei — művelődési ház, könyv­tár, üres iskolaépület — adottak; Pártszervezet, nép­front, KISZ a legtöbb helyen van, csak a működésüket kellene jobban összehangol­ni. A cigány lakosság szer­vezett betelepülése a közsé­gekbe sok helyütt megtör­tént már. Hogy a kis telepü­lésekre koncentrálódnak a — nevezzük így — vándor ele­mek is, ez önmagában véve nem baj. Éppen ezzel terem­tődik meg társadalomba való beilleszkedésük lehetősége, nyílik mód a körükben vég­zendő felvilágosító munkára és a segítségnyújtásra is. 1HÁROSI IBOLYA Parászta A szekszárdi Parászta-patak környéke teljesen átalakul. A Szekszárd—paksi Vízi társulás által épített gátak le­hetővé teszik, hogy az eddiginél lényegesen kisebb me­derbe folyhasson a víz. Gépkocsik tucatjai hordják a földet a mederbe, eltüntetve ezzel a nyolc-tiz méter ma­gas löszfalakat. , Fotó: Bakó Jenő Molnár Károly Megbeszélés megyei vezetőkkel Tegnap délelőtt Szekszárd- ra látogatott Molnár Károly belkereskedelmi miniszter- helyettes és dr. Kovács Sán­dor, a SZÖVOSZ elnök- helyettese. Délelőtt 10 órakor a vendégeket a megyei ta­nács székházában megyei ve­zetők fogadták, köztük dr. Gyugyi János, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára, dr. Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke. A vendégek és a megye vezetői között ezután megbeszélésre került sor, melyen részt vet­tek a Tolna megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztálya, valamint a MÉSZÖV veze­tői is. A megbeszélés résztvevői elsőként értékelték és át­tekintették megyénk keres­kedelmének elmúlt évi ered­ményeit, s a kereskedelmi munkával kapcsolatos leg­fontosabb tapasztalatokat. Megállapították, hogy az el­múlt esztendőben a megye lakosságának áruellátása mind mennyiségben, mind pedig választékban javult a korábbi évekhez viszonyít­va. Ennek ellenére néhány árucsoportban az ellátás vál­tozatlan maradt. A jelenlévők ezután az idei esztendő legfontosabb feladatait, tennivalóit vitat­ták meg és ismertették a megye kereskedelmére vo­natkozó főbb fejlesztési cél­kitűzéseket, tervelőirányza­tokat. A tervek között hang­zott el egyebek mellett, hogy az ötödik ötéves tervben elő­irányzottakon túl újabb zöldség- és gyümölcsszaküz- leteket nyitnak a megye te­rületén. Ezenkívül a háztáji és kisegítő gazdaságok mun­kájának segítése érdekében a megyeszékhelyen, a járási székhelyeken, valamint Du- naföldvár nagyközségben mezőgazdasági ellátóboltok nyitását tervezik. A vendégek a megbeszé­lést követően a megyei ta­nács elnökének kíséretében városnézésen vettek részt. Útjuk során meglátogatták többek között a nemrégiben megnyílt ételbárt és a piac területén folyó építkezéseket. Hazafias Népfront Megyei elnökségi ülés Tegnap dr. Kolumbusz Lászlóné vezetésével ülést tartott a Hazafias Népfront Tolna megyei elnöksége. Az ülésen a szekszárdi és a dombóvári népfronttitkár tájékoztatóját vitatták meg a lakóbizottságok és a nép­frontbizottságok kapcsola­táról, Eszenyi Antalné és Kurucz József előadásában. Második napirendi pont­ként Csajbók Kálmán, a népfront megyei titkára adott tájékoztatást a nép­fronttestületeket újjáválasztó falugyűléseken elhangzott javaslatok sorsáról, a meg­valósítások mikéntjéről. Részt vett az elnökségi ülésen dr. Király Ernő, a megyei pártbizottság titkára és dr. Farkas László, a nép­front országos tanácsának osztályvezetője. Az első na­pirend vitájában részt vet­tek Paks, Bonyhád és Ta­mási függetlenített népfront­titkárai. Újabb kutatási főirány Újabb kutatási főiránnyal gyarapodott az országos táv­lati tudományos kutatási terv, amely az országos szintű kutatási feladatok, a hazai kutatások és a tudo­mányos élet fejlődésének fő tendenciáit határozza meg. A távlati tudományos ku­tatási terv országos szintű új főiránya a gazdaságpoli­tika továbbfejlesztésének tu­dományos megalapozását je­lölte meg céljául. A koráb­ban elfogadott országos szintű kutatási főirányok a szilárd testek kutatásával, az életfolyamatok szabályo­zásának mechanizmusával, a közigazgatás fejlesztésének komplex tudományos vizs­gálatával, a szocialista vál­lalattal, a biológiailag aktív vegyületek kutatásával és a köznevelés fejlődését szol­gáló pedagógiai tudományos tevékenységgel foglalkoz­nak Amint a Magyar Tudomá­nyos Akadémián az MTI munkatársának elmondták, az új országos kutatási fő­irány feladata, hogy a tu­domány eszközeivel feltárja azokat a társadalmi, gazda­sági törvényszerűségeket, összefüggéseket, amelyek a gazdasági fejlődés irányát alapvetően meghatározzák. A lakat jelkép is...

Next

/
Thumbnails
Contents