Tolna Megyei Népújság, 1977. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-15 / 38. szám

1977. február 15. ^PÚJSÁG 3 Zárszámadások, felajánlások A legjobb év Nagymőnyokon ző évekhez viszonyítva ala­csonyabb létszámmal érték el. Értékes a szakképzettség alakulása: 343 dolgozó tag közül 172 rendelkezik mér­nöki diplomával, technikusi oklevéllel, szakmunkás-bizo­nyítvánnyal. A termelés szerkezetében lényeges változást 1977-ben nem terveznek. A szellemi, fizikai és gépi kapacitás ma­gasabb kihasználására töre­kednek. A termelés évi tíz- százalékos növekedését sze­retnék elérni. A 26. közgyűlés Decsen Nyereséges év mérlegét részletezhette beszámolójá­ban a decsi Sárközi Egyet­értés Tsz elnöke a zárszám­adó közgyűlés résztvevőinek. A 26. közgyűlésen a tagokon és a vezetőségen kívül jelen voltak a szövetkezettel kap­csolatban álló vállalatok, in­tézmények képviselői, vala­mint dr. Rúzsa János, a me­gyei párt-vb tagja, a szek­szárdi városi pártbizottság első titkára, és dr. Sörfőző István, a munkásőrség me­gyei parancsnoka. Zrínyi József, a szö­vetkezet elnöke beszá­molójában értékelte az 1976-os gazdasági év ered­ményeit. A növénytermesz­tésben a főnövények közül a búzaaratást kimagasló átlag­gal (52 mázsa hektáronként) fejezték be. A tervezettnél 164 vagonnal több gabonát takarítottak be. Mint idén a legtöbb gazdaságban, a ku­korica itt is kevesebbet ter­mett a vártnál, rekordter­més volt viszont az öntözött cukorrépából, amely közel nyolcszáz vagonnal többet hozott a tervezettnél. Az egész szövetkezet gazdálko­dását nézve a növényter­mesztés volt — évek óta szinte már hagyományosan — a legjövedelmezőbb ter­melő ágazat. Az idei évben a fejlesztést, a gépesítést is ennek megfelelő fontosság­gal tervezik, megközelítőleg 7 millió forintot szánnak új gépek beszerzésére. Az elmúlt évben sem si­került jövedelmezővé tenni az immár évek óta ráfizeté­ses állattenyésztést. A ser­téstenyésztés eredményeit befolyásolta a két év előtti kocaselejtezés és a meglehe­tősen magas elhullás és kényszervágás. A leggyen­gébben termelő egység a te. henészet, itt kívánják a leg­nagyobb javulást elérni. 1980-ra a terv 4500 liter át­lag tehenenként. A tejter­melés eredményeinek nagy­mérvű emelkedését a nem­rég tenyésztésbe állított Holstein—Friz állománytól várják, a magyar tarka állo­mányt pedig szigorú szelek­cióval, gondosabb tenyésztői munkával akarják javítani. Az állattenyésztés gyenge eredményei ellenére a szö­vetkezet több mint tizen- négymillió forint nyereség­gel zárta 1976. évi gazdál­kodását. Jó felkészülés Magyarkesziben Györkönyben ott voltak a metrósok Iregszemcsén javítják a munka szervezettségét Az iregszemcse—nagyszo- kolyi Egyetértés Termelőszö­vetkezet elnökének, Varga Jánosnak zárszámadási be­számolója a szokásostól elté­rően igen rövid ideig tartott. A közgyűlést megelőzően a téeszben dolgozó családok kilencoldalas híradóból is­merkedhettek meg a gazdál­kodás főbb mutatóival. Min­den dolgozónak volt ideje átolvasni a számokat, ele­mezni, értékelni a szövetke­zet gazdálkodásáról véle­ményt alkotni. Az egyéni problémákkal, javaslatokkal a dolgozók és a vezetők bri­gádértekezleteken foglalkoz­tak. Mint a megye más terme­lőszövetkezeteiben, Ireg- szemcsén is a tavalyi eszten­dő a búza éve volt; mintegy másfél millió nyereséget ho­zott. Kukoricából, búzából kiesés mutatkozott, ennek oka nemcsak az időjárásban keresendő — az őszi mély­szántást sem végezték el idő­ben. A jövőben a legfonto­sabb feladat: emelni a szö­vetkezetben a szervezettség színvonalát, javítani, fokoz­ni a munkatempót. Ta­valy jövedelmező volt a szarvasmarha-hizlalás, ser­téstenyésztés, a juhászat és a lótenyésztés. A termelési és az amortizációs hitelt vissza­fizették, a gépvásárlásra fel­vett hitel törlesztése ez évtől válik esedékessé. Minthogy az előző évben a mezőgazdaság nem teljesí­tette tervét, az idei felada­tok fokozottabb erőfeszítést igényelnek. A szövetkezet a megye legnagyobb téeszei közé tartozik: termőterülete közel 6000 hektár. A vetés- szerkezetet az árbevételnek megfelelően módosítják. A növénytermesztésben javí­tani kell a technológia rend­szerét, ehhez adottak a lehe­tőségek. Kenyérgabonából és kukoric ból korszerű, nagy hozamú fajtákat vetnek: mindkét növényt a techno­lógiai felszereltséghez igazo­dó érési sorrendben. Györköny termelőszövetkezetének közgyűlésén részt vett dr. Király Ernő, a a megyei pártbizottság titkára. Ott vol­tak a Metróépítő Vállalat képviselői is, akik már évek óta jó kapcsolatot építettek ki a Tolna megyei termelő- szövetkezettel. Felvételünkön szakadó esőben érkezik a szövetkezet tagsága a kétnyelvű feliratú kultúrházba. Fotó: bj. Gelencsér István elnök a vezetőség beszámolóját ismer­teti Fennállásának legeredmé­nyesebb esztendejét zárta a hat község mezőgazdaságát egyesítő nagymányoki Gá­bor Áron Termelőszövetke­zet. Erről számolhatott be szombaton Takács Zoltán tsz-elnök a váraljai művelő­dési házban tartott zárszá­madó és tervtárgyaló közgyű­lésen, melyen jelen volt László Péter, a bonyhádi já­rási pártbizottság titkára is. A termelőszövetkezetet hosszú évek óta a gyengén gazdálkodók között tartották számon. Az elmúlt év ered­ményeit a gazdaságvezetés több éves, jól átgondolt, a gazdálkodás stabilitását cél­zó intézkedéseinek és a tag­ság egyetértő támogatásának köszönhetik. A szövetkezetben az el­múlt évben 78 millió forint volt az üzemi termelési ér­ték. 16 millió forint a bruttó jövedelem, 6 millió forint a mérleg szerinti eredmény. Az 1975. év veszteségéből egy­millió forintot kigazdálkod­tak. Az egy dolgozóra jutó havi jövedelem 2900 forint volt. Eredményeiket az elő­Magyarkesziben, a Petőfi Tsz-ben 1970 óta majdnem megduplázódott a tsz-tagok jövedelme. Az elmúlt évi munka eredményeként egy tízórás munkanapra 102 fo­rintnyi jövedelem jut. Ez azonban korántsem jelenti, hogy jó évet zárt a szövet­kezet. Mint azt a szombaton megtartott zárszámadó köz­gyűlésen Gelencsér István elnök elmondta, sok helyen javítani kell még a munkát. Különösen fontos ez az állat- tenyésztésben és a gépmű­helyben. Az idei évet a szövetke­zetben a korábbinál sokkal jobban előkészítették. Míg tavaly tavaszra több mint hatszáz hektár felszántatlan föld maradt, ősszel időben végeztek a szántással. Sárgarépa, gyümölcs Paksról A Paksi Konzervgyár évente 200—220 vagon tisztított sárgarépát vesz át termelőszövetkezetektől. A gyár de­cembertől a feldolgozás végéig tárolási költséget fizet a szövetkezetnek a kint lévő sárgarépa megőrzéséért, még­pedig egyre nagyobb összeget: decemberben kilónként 40, februárban már 60 fillért. A konzervgyárban megkezdték a vegyes befőtt készítését. A szalagon futó egyliteres üvegekbe almát, körtét, szil­vát, őszibarackot és cseresznyét raknak az asszonyok. Idén a gyárban 450 vagonnal készítenek ebből a be­főttből, jórészt exportra, de 150—170 vagonnyit a bel­földi kereskedelemnek is szállítanak. Döntő esztendő Minden esztendőt vala­hogyan minősítünk, hangsú­lyozzuk jelentőségét, szere­pét az adott időszak gazda­sági fejlődésében. Az idei évről azt valljuk — és tel­jes joggal —, hogy az V. öt­éves terv teljesítéséhez dön­tő módon járul hozzá. Az 1977-es esztendő az által vált kulcsfontosságúvá, hogy az V. ötéves terv első évére ju­tó időarányos feladatokat nem sikerült maradéktalanul teljesíteni. Pótolni a lemara­dásokat, időarányosan telje­síteni az V. ötéves terv leg­fontosabb célkitűzéseit, — ez idei tennivalóink lényege. A gazdaság fejlesztésében 1977-re előirányzott növeke­dési ütem — a nemzeti jöve­delem 6,0—6,5 százalékkal emelkedik — meghaladja a tavaly ténylegesen elért, il­letve az V. ötéves tervben erre az esztendőre eredeti­leg tervezett mértéket. Ez a dinamikus fejlődés — az idei év fő sajátossága — kifeje­zi, hogy tavaly helyes irány­ba indultunk el, de léptein­ket gyorsítani kell. A tempó­váltás néhol bizonyos félre­értések forrásává válhat. Egyrészt előfordulhat, hogy a terv feszességének túlhang­súlyozásával, akarva-akarat- lanul előirányzataink reali­tását vonják kétségbe. Más­részt fennáll annak a veszé­lye, hogy a mennyiségi kö­vetelmények fokozására egy­szerűsítik le a feladatokat. FELADATAINK A MEZŐGAZDASÁGBAN A tavalyi lemaradások fő terepe a mezőgazdaság; pó­tolnivalóink is ide összpon­tosulnak. A mezőgazdaság idei 7—8 százalékos terme­lésnövekedése nélkülözhetet­len ahhoz, hogy idei terveink teljesüljenek, az ötéves terv első két évére jutó feladatok végrehajtásra kerüljenek. Persze a mércét nem ebből a szükségletből, mondhat­nánk óhajból kiindulva emel­ték ilyen magasra. A terve­zés természetes menetében alakultak ki a mezőgazdasá­gi termelésnövelés magas előirányzatai: figyelembe vették a vetésterületet, a technikai, a kémiai, a gene­tikai lehetőségeket, és — át­lagos időjárási feltételekkel számolva — ezekre alapoz­ták a termésátlagok terve­zését. Hasonló módon ter­vezték meg az állatállomány, a hozamok alakulását. Jel­lemző, hogy a mezőgazdasá­gi üzemek terveit ha összesí- tenék, elérné, sőt meghalad­ná az országos előirányzatot. A TAPASZTALATCSERE: KIMERÍTHETETLEN TARTALÉK Egyébként, ha mindent egybevetünk, akkor kiderül, hogy a 7—8 százalékos ter­melésnövelés két év fejlesz­tésének, erőfeszítéseinek eredménye lesz. A mező- gazdaság műszaki-gazdasági ellátottsága, szakmai kultú­rája az előző évekhez ha­sonlóan tavaly is gyarapo­dott. Átlagos időjárási viszo­nyok esetén ennek gyümöl­cse ugyancsak beérik 1977- ben. Persze, az időjárás, mint mindig, az idén is meghatá­rozó tényezője a mezőgazda- sági terv teljesülésének. Meg­határozó, de nem kizáróla­gos. Tavaly például megfi­gyelhettük, hogy két szom­szédos üzem aszálykára, igen gyakran jelentős mértékben, eltért egymástól. Az agro- technikailag fejlettebb, szer­vezettebb üzemek veszteségei minden esetben kisebbek. A korszerű módszerek terjesz­tése, az élenjáró tapasztala­tok cseréje a hatékony mun­kának már csak ezért is fon­tos tartaléka. A tapasztalat- csere lehetőségei az azonos adottságú mezőgazdasági üzemek százai között szinte korlátlanok. SZOKVÁNYOS FELADAT — MAGASABB KÖVETELMÉNY Az ipari termelés idei 6 százalékos növelése látszólag egyszerű, szokványfeladat. Hasonló növelést irányzott előtt a tavalyi terv, az előző év tényleges számai ennél magasabbak. E szokvány­feladat végrehajtása azonban szokatlanul magas minőségi követelmények kielégítését feltételezi. Ahhoz, hogy pél­dául a termelésnövekedést a külkereskedelmi behozatal oldaláról megalapozzuk és az 1974—75. évi cserearány­romlást részben ellensúlyoz­zuk, a rubel elszámolású ki­vitelt 11—12, a nem rubel elszámolásúét pedig 16—17 százalékkal kell az idén nö­velni. Különösen ez utóbbi magas előirányzat teljesítése igényel rendkívüli műszaki­gazdasági erőfeszítést. Ez a feladat annál nehezebb, mi­vel tovább éleződik a nem­zetközi gazdasági verseny, és nem várható a tőkés világ­piaci konjunktúra számot­tevő megélénkülése. Tapasztalatok bizonyítják, hogy az ipari termelés évi 6 százalékos növelését el le­het érni a meglévő munka­erővel, kizárólag a termelé­kenység emelésével. A meg­oldásra váró feladatok ne­hézségi fokát mégsem pon­tosan érzékeltetik a múltbeli tapasztalatok. Bár a terme­lékenység emelésének tarta­lékai változatlanul nagyok, a termelésnövelés lehetősége és szükségessége egyre inkább a nemzetközileg is verseny- képes üzemekre korlátozó­dik. A termelékenységeme­lés, a szervezett, fegyelme­zett munka, a több műszak tartalékait széles körben szükséges kiaknázni, a sze­lektív fejlesztés és a diffe­renciált termelésnövelés cél­jából pedig élni kell az ész­szerű munkaerő-átcsoporto­sítás lehetőségével. Hol és milyen mértékben? A nép- gazdasági tervet — némi egy­szerűsítéssel — akkor értel­mezzük helyesen, ha az át­lagos (6 százalékos) terme­lésnövekedést a meglévő, az ennél kisebb növekedést vi­szont arányosan csökkentett létszámmal érik el az üze­mek. MEGALAPOZNI AZ ÉLETSZÍNVONAL EMELÉSÉT Ahhoz, hogy az idén az V. ötéves terv első két esz­tendejének időarányos fel­adatai megvalósuljanak, az életszínvonal emelésében is vannak pótolnivalóink. A nehezén már túl vagyunk, a lakosság — megértést és fe­gyelmet tanúsítva — kiállta az életszínvonal igen szerény emelésének — nem kis kör­ben stagnálásának, sőt csök­kenésének — próbáját. Az idei évet csökkenő fogyasztói árszínvonal-növekedés és az életszínvonal határozottabb emelése jellemzi. Az ország 1977-ben, a döntő esztendő­ben, minden munkahelyen felfokozott erőfeszítést, kez­deményezést, aktív cselek­vést követel, hogy már az idén, de még inkább a jövő­ben az életszínvonal-emelés, a szocializmusnak ez az ál­landó törvénye, anyagilag, gazdaságilag megalapozottá váljék. KOVÁCS JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents