Tolna Megyei Népújság, 1977. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-15 / 38. szám

2 Képújság 1977. február 15. Budapesten tanácskozik a CIMEA elnöksége A DÍVSZ székhazában ülésezik a gyermek- és serdülőkori mozgalmak nemzetközi bizottsága, a CIMEA. Az ülésen a szer­vezet magyar főtitkára, Alföldy Tádé számolt be a CIMEA el­múlt évi tevékenységéről. (MTI fotó: Friedmann Endre felv. — KS) Vasárnap háromnapos nemzetközi tanácskozás kez­dődött a DÍVSZ székházá­ban: Budapesten tartja ki­bővített elnökségi ülését a gyermek- és serdülőkori mozgalmak nemzetközi bi­zottsága (CIMEA). A tanács­kozáson a világ haladó gyer­mek- és úttörőszervezeteit 21 ország küldöttsége képviseli. Alain Lhommének, a fran­cia úttörőszövetség képvise­lőjének elnöki megnyitó sza­vai után Szűcs Istvánná, a Magyar Úttörők Országos Szövetségének főtitkára a vendéglátó gyermekszervezet nevében köszöntötte a részt­vevőket. A továbbiakban Al­földy Tádé, a CIMEA fő­titkára beszámolt a DÍVSZ gyermekszervezetének el­múlt évi tevékenységéről, s vázolta a nemzetközi ifjú­sági és gyermekmozgalom helyzetét. A főtitkár megál­lapította: tovább növekedett a CIMEA tekintélye, az idei feladatokkal foglalkozva ki­emelte: e budapesti tanács­kozással huszadik évébe lép a világ haladó gyermek- és úttörőszervezeteinek nemzet­közi mozgalma. 1958. február 15-én hozott határozatot ugyanis a DÍVSZ budapesti végrehajtó bizottsági ülése a gyermekek jogainak védel­méért, a gyermekszervezetek munkájának összehangolásá­ért, a CIMEA megalakításá­ról. Ebben az esztendőben jú­lius 21—augusztus 3-a között Moszkvában és Artyekben rendezik meg az első nem­zetközi gyermekfesztivált. A gyermekmozgalom történeté­nek legnagyobb rendezvénye lesz ez, amit nem elsősorban a küldöttek száma — 2000 külföldi résztvevő — hatá­roz meg, hanem az, hogy képviseltetik magukat a kü­lönböző nemzetközi és nem­zeti gyermekmozgalmak. Szó esett a XI. havannai VIT előkészületeiről, s a bu­dapesti tanácskozásra vár a feladat, hogy formába öntse a CIMEA elképzeléseit a világifjúsági és diáktalálkozó gyermekprogramjának elvei­ről. A főtitkári beszámoló foglalkozott 1979-cel is: ezt az évet az ENSZ a gyerme­kek évévé nyilvánította. Vasárnap délután megkez­dődött a főtitkári beszámoló feletti vita. (MTI) Eltemették Ali Ahmedet Az indiai nép vasárnap el­kísérte utolsó útjára Fakh- ruddin Al; Ahmedet, India elnökét, aki február 11-én szívroham következtében hunyt el. Az elnöki palotától tüzér­ségi össztűz közepette indult el a temetési menet. Az el­nök koporsóját ágyútalpon szállították. Ezt követte a gépkocsioszlop a hozzátar­tozókkal, a kormány tagjai­val, a külföldi küldöttségek­kel. Az ország minden részéből százezrek érkeztek, hogy bú­csút vegyenek az elhunyt elnöktől. Nem messze a központi parlament épületé­től rendezték meg a gyász- szertartást, amelyen B. D. Dzsatti megbízott elnök, Indira Gandhi miniszter- elnök, a kormány tagjai és a külföldi küldöttségek vet­tek részt. Kairói diákok tüntetése A kairói egyetem diákjai a kormánynak a sztrájko­kat betiltó rendelkezését fi­gyelmen kívül hagyva hétfőn — immár a harmadik egy­mást követő nap — újabb tüntetést rendeztek az egye­tem területén. Becslések szerint körülbelül 400 egye­temi hallgató tüntetett, kor­mányellenes jelszavakat kiáltozva és falragaszokon bírálva a kormány intézke­déseit. összetűzésekről nem érkezetek jelentések. Az egyiptomi parlament hétfőn megfosztotta képvi­selői mandátumától Kamal Eddin Husszein volt alelnő- köt. A döntés alapjául szol­gáló hivatalos vád szerint a képviselő „ellenséges ki­rohanásokat intézett az or­szág elnöke ellen”. Jelentés az elnöknek Andrew Young, az Egyesült Államok újonnan kinevezett ENSZ- nagykövete beszámolt Carter elnöknek afrikai útja eredmé­nyeiről. (Telefoto — AP—MTI—KS) Korunk fő forradalmi erői í. Immár hatvan esztendeje, hogy a győztes Októberi For­radalom nyomán a nemzetközi forradalmi folyamat rést ütött a kapitalizmus világrendszerén. A második világháború óta pedig a szocializmus építése már nemcsak egy ország törté­nelmi feladata, hanem egy egész testvéri, egyre bővülő kö­zösségé, a szocialista világrendszeré, amely átfogja a Föld la­kosságának jelentős részét: határai a Csendes-óceántól az Atlanti-óceánig húzódnak. Lendületes politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális, katonai fejlődése lehetővé tette az erőviszonyok megváltoztatását a világon. Realitássá vált a békés egymás mellett élés, az enyhülés politikájának tér­hódítása. Mindezt a szocialista világrendszer országainak olyan ki­magasló nemzetközi sikerei is biztosították, mint a vietnami nép történelmi győzelme az imperialista agresszorok és helyi kiszolgálóik ellen; a szocializmus pozícióinak megerősödése kubai földön, az ellenséges blokádpolitika szétzúzása; az NDK szuverenitásának nemzetközi jogi elismerése, felvétele az ENSZ-be; az NDK, Lengyelország, Csehszlovákia nyugati ha­tárainak elismerése és biztosítása. A nemzetközi forradalmi tendenciák sikeres, eredményes folytatódásához elengedhetetlen a szocialista közösség egysé­ge, internacionalizmusa, közös fellépése. Leonyid Brezsnyev mondotta az SZKP XXV. kongresszuszán: „Érthető, hogy hozzánk, kommunistákhoz, a mi agyunkhoz és szívünkhöz a világnak az a része áll legközelebb, ahol testet öltenek a kommunista eszmények: az, hogy megszűnt a kizsákmányo­lás és az elnyomás, teljesen megvalósult a dolgozó emberek hatalma, a szocialista demokrácia fejlődése, a legszélesebb tömegek kultúrájának virágzása, jólétének emelkedése, az összes népek, nemzetiségek egyenlősége és testvérisége. Ezért természetes, hogy pártunk elsősorban a szocialista államok­hoz fűződő kapcsolatokat kíséri figyelemmel.” A testvéri szocialista országok együttműködésének leg­fontosabb szervezete a Varsói Szerződés, s ennek politikai tanácskozó testületé. Az enyhülésért az utóbbi években sok kezdeményezés született e testületben. A legjelentősebb az európai biztonsági és együttműködési értekezlet összehívásá­nak gondolata volt. Az aláírt dokumentum, a záróokmány biztonságosabb alapokra helyezte földrészünk békéjét, az enyhülést, szabályozta a gazdasági, a kulturális, a tudomá­nyos és az emberi kapcsolatokat az ellentétes társadalmi be­rendezkedésű országok között. Az idei év legjelentősebbnek ígérkező nemzetközi ese­ménye, a belgrádi értekezlet szintén Helsinkihez kapcsolódik. A szocialista közösség tagjai jó alapról indulnak: a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé legutóbbi bukaresti tanácskozásán közzétett dokumentummal. Konkrét javasla­tokat tettek a fegyverkezési hajsza megszüntetésére, a le­szerelés, mindenekelőtt a nukleáris leszerelés megvalósításá­ra, a háború veszélyének elhárítására. A katonai kérdések megoldása nélkül ugyanis nem lehet továbblépni, enyhülésről, igazi biztonságról beszélni. A nemzetközi feszültség enyhí­tésére, u világbéke erősítésére különösen nagy előrelépést jelentene az erőszakot és az erőszakkal való fenyegetést meg­tiltó nemzetközi egyezmény megkötése. A szocialista világrendszer forradalmi céljai elérésének nagyon fontos területe a gazdasági munka, a fejlett szo­cialista társadalom építése. A KGST-országok közössége a világgazdaság legdinamikusabban fejlődő gazdasági ereje. A tagországok gyors ütemben fejlesztik termelőerőiket, nő a társadalmi termelés hatékonysága, rendszeresen emelkedik a dolgozók életszínvonala. E folyamat fontos nemzetközi ténye­zője a megvalósult együttműködés, amely az állami szuve­renitás, a függetlenség és a nemzeti érdekek tiszteletben tartása, az országok belügyeibe történő be nem avatkozás, az önkéntesség, a teljes egyenjogúság, a kölcsönös előnyök, az elvtársi szolidaritás és segítségnyújtás elvei alapján fejlődik, izmosodik. A fejlett tőkés államok mindegyikében — ha eltérő mér­tékben is — a gazdasági válság elmélyülése, az energetikai, a valutáris-pénzügyi problémák kiéleződése következtében megtorpant a fejlődés, visszaesés következett be. A gazdasági egyensúly mind gyakoribb megbomlása, az infláció és a nö­vekvő munkanélküliség milliók létbizonytalanságát' okozza. Ebben a világgazdasági környezetben — ahogy Kádár János megállapította a Béke és Szocializmus idei első számában írt cikkében — „újból bebizonyosodott a szocialista tervgazdál­kodás fölénye. A nehéz helyzetben is biztosítani tudtuk gaz­daságunk töretlen fejlődését, s ha szerényebb mértékben is, de tovább emeltük népünk életszínvonalát, amit a dolgozók joggal tekintenek rendszerünk szilárdsága és biztonsága je­lének. Még nem mondhatjuk, hogy túl vagyunk a dolog ne­hezén. A világgazdaságban bekövetkezett változások kedve­zőtlen hatását, amellyel hosszú időn át számolnunk kell, min­denekelőtt a hazai építőmunka javításával, a hatékonyság növelésével, a KGST erősítésével, a szocialista gazdasági in­tegráció még szélesebb, erőteljesebb kibontakozásával, s a tőkés országokkal a kölcsönös előnyök alapján létesített kap­csolatok bővítésével szüntethetjük meg és fogjuk is meg­szüntetni. Minden alapunk megvan a bizakodásra, mert a munkáshatalom, a gazdaság dinamikusan fejlődik, építhe­tünk a szocialista országok gazdasági együttműködésére.” A szocialista világrendszer lendületes növekedésének út­jában akadnak gondok, problémák, fékező tendenciák is. A fejlett szocialista társadalom építése a szocialista országokat új gazdasági fejlődési szakasz elé állította. Megkezdődött a termelőerők intenzív fejlesztése. Az erre való teljes áttérés nem mindenütt halad egyforma ütemben. A megvalósult szocializmus azonban világszerte roppant hatással van az emberekre. Minden probléma ellenére benne látják a szabadság, a demokrácia, az általános jólét, a kul­túra és a műveltség terjedésének biztosítékát, a békének, a társadalom folyamatos és harmonikus fejlődésének, a szemé­lyiség mindenoldalú kiteljesedésének a világát. (Folytatjuk) MOLÁT FERENC „Új szellem” a szépség szigetén? Hétfő esti kommentárunk. Dr. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára az „új szellem” szavakkal jellemezte azt a szerinte biztatóan megváltozott légkört, amely a ciprusi két népközösség érintkezését most jellemzi. A főtitkár első kézből szerezte tapasztalatait: maga tárgyalt Makariosz érsek-elnökkel és Rauf Denktassal. Denktas immár hosszú esztendők óta a szigeten élő török népcsoport vitathatatlan vezetője. Csak a jövő döntheti el, nem túlzott-e a főtitkár derű­látása. A megfigyelő mindössze arra szorítkozhat, hogy egy pillantást vessen a szigetország belső helyzetére és annak nemzetközi vonatkozásaira. Az előzmények közismertek. Athén — a junta uralmá­nak utolsó szakaszában — megpróbálta az enózisz, a Görög­országhoz csatlakozás fanatikus híveinek kezébe adni az or­szágot. Törökország erre Bülent Ecevit akkori kormányfő jóváhagyásával katonai inváziót hajtott végre a szigeten, amely egy csapásra megváltoztatta ott az évszázados hatalmi viszonyokat. Az akció nyomán a lakosság ötödét képviselő török fél megszállta a szépség szigetének nevezett ország területének több mint a felét. A görög lakosság tízezrével menekült a megszállt övezetekből. A török közösség immár birtokon be­lül követelhette egy létező helyzet szentesítését: a török szö­vetségi állam kikiáltását Cipruson. Makariosz érsek-elnök Waldheimmel folytatott tárgya­lásai után most először jelentette ki: „A ciprusi törökök és görögök egyetértenek abban, hogy Cipruson egységes, két közösségből álló független és el nem kötelezett szövetségi államot kell létrehozni.” Nyilván ez a rendkívül fontos elem, tehát a két közösségből álló szövetségi állam elismerése az, ami miatt Waldheim „új szellemről” beszélt. De az új elem mellett legalább olyan fontos a Makariosz- kijelentés „régi” motívuma: vagyis az, hogy Ciprusnak füg­getlen, el nem kötelezett államnak kell maradnia! A NATO ugyanis nemcsak azért érdeklődik olyan intenzíven Ciprus iránt, mert a sziget két tagállama közötti viszály legfonto­sabb forrása, hanem még közvetlenebb stratégiai okokból is. Ciprus semmiképpen sem válhat a térség egyensúlyát — érzékeny egyensúlyát — felborító bázissá. Az érsek-elnök — mint nyilatkozatából is kitűnt — jól látja, hogy a belpolitikai kibontakozás első számú feltétele a külpolitikai folyamatosság. HARMAT ENDRE LAPZÁRTA után Londonba érkezett, hogy másfél napos angliai látogatásával megkezdje az EGK-tagállamokban teendő körútját. Általános várako­zások szerint Portugália szo­cialista párti kormánya Soa­res körútja után felvételét fogja kérni a Közös Piacba és a jelek szerint fő támo­gatója Anglia lesz. MOSZKVA Hétfőn a szovjet külügy­minisztériumba kérették Norvégia moszkvai nagykö­vetét és közölték vele, hogy a nagykövetség néhány al­kalmazottja diplomatastátu­sával összeegyeztethetetlen tevékenységet folytat. Ennek következtében K. Mugos ke­reskedelmi titkárnak el kell hagynia a Szovjetunió terü­letét, K. Hauge első titkár­nak pedig, aki jelenleg nem tartózkodik a Szovjetunió­ban, nem engedélyezik, hogy visszatérjen állomáshelyére. BRÜSSZEL Az ellentétek jegyében kezdődött meg hétfőn Brüsz- szelben a közös piaci agrár­miniszterek szokásos évi ér­tekezlete az idei felvásárlási árakról. A termelők eleve til­takoznak az EGK bizottságá­nak javaslatai ellen, az egyes tagállamok pedig a részükre megállapított áremeléssel elégedetlenek. Azokból a ter­mékekből, amelyek forgal­mát a Közös Piac agrárpoli­tikájának keretein belül sza­bályozzák, a garantált évi felvásárlási árat a kilenc tag­állam miniszterei együttesen jelölik ki, bizottság javasla­tai alapján, a termelők meg­hallgatását követően. Hétfőn délután egynapos értekezletre gyűltek össze a közös piaci pénzügy- és gaz­daságügyi miniszterek is, az EGK-államok gazdasági helyzetének áttekintésére, a gazdasági és pénzügyi poli­tika egyeztetésére. Bár a ta­nácskozás eleve nem hoz lé­nyeges határozatokat, fő cél­ja a munkanélküliség kérdé­sének megvitatása, a gazda­sági fellendülés problémái­nak megtárgyalása. Az EGK kilenc tagállamában a leg­utolsó hivatalos statisztikai kimutatás szerint 5,4 millió a teljes munkanélküliek szá­ma és különösen nagy prob­lémát jelent, hogy közöttük mintegy másfél millió 25 év alatti fiatal van. BELGRAD Veszelin Gyuranovicsot, a Crna Gora-i Kommunisták Szövetsége Központi Bizott­ságának elnökét jelölték a jugoszláv szövetségi végre­hajtó tanács (kormány) el­nökévé, a január 18-án re­pülőszerencsétlenség követ­keztében elhunyt Dzsemal Bijedics Kormányfő utódjá­vá. Jugoszlávia államelnök­sége hétfőn tartott ülésén Tito elnök javaslatára, az ország köztársaságainak és tartományainak egyetértésé­vel, egyhangúlag úgy hatá­rozott, hogy a Crna Gora-i politikust, Veszelin Gyurano­vicsot javasolja a kormány­fői tisztség betöltésére. Az indítvány végleges jóváha­gyására a szövetségi képvi­selőház hivatott. A tragikus légiszerencsétlen­ség áldozatává vált Dzsemal Bijedics utódjaként a 49 éves Veszelin Gyuranovicsot jelölték Jugoszlávia új mi­niszterelnökévé. (Képtáv­írónkon érkezett.) KABUL Kabulban befejezte mun­káját az Afgán Köztársaság nagy nemzetgyűlése. A kül­döttek egyhangúlag jóvá­hagyták a köztársaság új alkotmányát. Az új alkotmány alapján a köztársaság első elnökévé hatéves időtartamra Szardar Mohammed Daudot válasz­tották meg. LONDON Mario Soares portugál miniszterelnök hétfőn dél-

Next

/
Thumbnails
Contents