Tolna Megyei Népújság, 1977. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-02 / 27. szám

2 ^PÚJSÁG 1977. február 2. Madrid Folytatódnak a letartóztatások Budapestre érkezett a Görög KP küldöttsége PANORÁMA GENF Röviddel Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár Genfbe érke­zése után bejelentették, hogy némileg módosították a fő­titkár közel-keleti program­ját és kőrútjának állomásait kibővítették Szaúd-Arábiá- Val. A hivatalos program eszerint a következő: Feb­ruár ,2—4: Egyiptom, 4—6: Szíria, 6—7: Szaúd-Arábia, 7—8: Libanon, 8—10: Jordá­nia, 10—11: Izrael. Ezután Waldheim ismét Kairóba megy — február 11-én vagy 12-én. Néhány órás kairói tartózkodás után február 12-én Ciprusba utazik. ŰJ-DELHI Indira Gandhi indiai mi­niszterelnök fogadta Piment, Moszkva és egész Oroszor­szág Új-Delhiben tartózkodó pátriárkáját. a találkozó légköre meleg, baráti volt. Az orosz pravoszláv egyház­fő felkereste Fakhruddin Ali Ahmed indiai köztársasági elnököt is. VARSÓ Lengyelország és Spanyol- ország nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolatra lé­pett — jelentették be Varsó­ban. A diplomáciai kapcso­latok felvételéről szóló meg­állapodást Jozef Cyrek len­gyel és Miguel Solano spa­nyol külügyminiszter-he­lyettes írta alá Madridban. BEJRÜT Hétfőn Bejrutban Szárkisz elnökletével ülést tartott a libanoni kormány. A tanács­kozásról kiadott közlemény szerint a minisztereket Fuad Butrosz külügyminiszter tá­jékoztatta azokról a tárgya­lásokról, amelyeket a hét végén George Lane ameri­kai ügyvivővel folytatott a dél-libanoni helyzetről. A bejrúti lapok tudni vé­lik, hogy az Egyesült Álla­mok biztosította Libanont: Izrael nem tervezi a dél-li­banoni területek megszállá­sát. A konzervatív A1 Amal című falangista lap viszont azt írta, hogy az amerikaiak nem zárják ki a „korlátozott akciók”, lehetőségét a déli országrész ellen. A VILÁGPOLITIKA elké­nyeztet bennünket, naponta új fejleményekkel, nemegy­szer meglepetésekkel szolgál. Sokan mondják: a történé­seket megismerni is elég, végiggondolni már szinte nincs időnk. Holott a napi politikai fordulatok sem pon­tosan érthetők a leglényege­sebb összefüggések ismerete nélkül, de ami talán még fontosabb: sok-sok eseményt kell „vallatni”, összerakni, végiggondolni, hogy tisztá­ban lehessünk a világpoliti­kai fő tendenciákkal, a nem­zetközi helyzet uralkodó vo­násaival. Hasonló a helyzet a ma­gunk — azaz a szocialista közösség — külpolitikájának esetében. Diplomáciánk rend­kívül aktív, kezdeményező: új javaslatai, lépései naponta foglalkoztatnak bennünket, s velünk együtt a nemzetközi közvéleményt. Ez az aktivi­tás igaz, rendkívül szerte­ágazó, mégis jól áttekinthe­tő, s ebben az esetben akár­csak a nemzetközi helyzet tanulmányozásánál, egy ki­csit mélyebbre kell látnunk a napi eseményeknél. A szocialista országok nemzetközi tevékenységének legtöbb megnyilvánulása a politikai enyhülés megszilár­dítását és kiterjesztését cé­lozza. Ha egybevetjük az utóbbi években tett ilyen irányú lépéseiket, végső so­ron három részre oszthatók. Az első csoportba sorolhat­juk azokat a. diplomáciai erő­A spanyol minisztertanács Adolfo Suarez kormányfő el­nökletével kedden rendkívü­li ülést tartott. Megvitatta a közrenddel kapcsolatos kér­déseket, de újabb intézkedé­seket nem hozott a terror­akciók megfékezésére. A rendkívüli ülésről ki­adott közlemény hangoztat­ja, hogy a spanyol belügy­miniszter tájékoztatást adott a terrorista akciók és ember­rablások ügyében folytatott rendőrségi vizsgálatról. A spanyol rendőrség hét­főn bejelentette, hogy Barce­lonában letartóztattak 50 ál­lítólagos anarchistát. A je­A kilenc közös piaci tag­ország külügyminiszterei lon­doni tanácskozásuk befejez­tével hétfőn éjjel két rövid nyilatkozatot tettek közzé. Az egyikben elítélik a spa­nyolországi terrorhullámot és reményüket fejezik ki, hogy „a spanyol népnek sikerül demokratikus rendszert lét­rehoznia”. A másik, Rhodesiával kap­csolatos nyilatkozatban a külügyminiszterek aggodal­mukat fejezik ki amiatt, feszítéseket, amelyek az álla­mok közötti kapcsolatok bé­kés célú, kölcsönösen elő­nyös átrendezését szolgálják. Elsősorban is azoknak az alapelveknek kívánnak ér­vényt szerezni, amelyeket a helsinki záróokmány is meg­fogalmazott, de Európán kí­vül is jól alkalmazhatók. Nyilvánvaló ugyanis, hogy világszerte is csak akkor ha­ladhat előre az enyhülés fo­lyamata, ha az államok tisz­teletben tartják egymás szu­verenitását, határait, területi épségét, tartózkodnak az erőszaktól és nem avatkoz­nak be egymás belügyeibe. A SZOCIALISTA országok ezekre az alapokra kívánják építeni az együttműködés magasépületeit. Szorgalmaz­zák a kapcsolatok fejleszté­sét a kereskedelem, az ipar, a tudomány és a technika területén, hiszen az minden állam érdeke, s lényeges ösztönzője a gazdasági fej­lődésének is. A Varsói Szer­ződés tagállamai éppen a kö­zelmúltban, a tavaly novem­ber végi tanácsülésükön han­goztatták a hosszú távú és nagy volumenű együttmű­ködés, a termelési és műsza­ki-tudományos koopeíáció, a szakosítás fontosságát. Külön is ösztönözték a környezetvé­delmi, a közlekedési, a szál­lítási és az energetikai együttműködés fejlesztését. Nagyfokú és őszinte érde­keltséget mutattak a kultu­rális, a tudományos, az ok­lentés szerint a letartózta­tottak között külföldiek is vannak, de ezek kilétéről a rendőrség nem volt hajlandó részleteket közölni. A letar­tóztatott személyek éppen il­legális összejövetelt tartot­tak egy barcelonai kávéház­ban, amikor letartóztatásuk­ra sor került. Az összejöve­tel résztvevőinek lakásán 4 kiló robbanóanyagot is ta­láltak. A spanyol szakszervezeti szövetség titkársága hétfőn erélyesen tiltakozott az or­szágon végigvonuló letartóz- tatási hullám ellen. A spanyol rendőrség le­tartóztatott és kiutasított az hogy Ian Smith visszautasí­totta az ideiglenes kormány megalakítására vonatkozó brit javaslatokat és elítélik a Smith-rezsim felelőtlen ma­gatartását. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy Zimbab- wéban tárgyalások útján gyorsan és rendben át kell adni a hatalmat a többség­nek és hogy a kilenc tagál­lam továbbra is érvényben tartja a Smith-kormánnyal szembeni szankciókat. tatási és a tájékoztatási kap­csolatok kibővítésében is, európai és világméretekben egyaránt. A szocialista diplomácia lépéseinek második csoportja a következő képletből indul ki: az enyhülés = a vitás kérdésök békés és igazságos megoldása. Érthető tehát, hogy országaink következe­tesen támogatják azokat az erőket, amelyek az imperia­lizmus, a gyarmatosítás el­len, a nemzeti függetlenség megszilárdításáért, a béké­ért és a társadalmi haladásért harcolnak. Fellépnek a kö­zel-keleti konfliktus igazsá­gos politikai rendezése mel­lett. Európában a Nyugat- Berlinről szóló négyoldalú megállapodás szigorú meg­tartását segítik elő. Szorgal­mazzák a ciprusi probléma rendezését, a Ciprusi Köz­társaság szuverenitásának, függetlenségének és területi épségének biztosítása alap­ján. POZITÍV megoldások azonban csak az enyhülés ellenségeivel vívott harcban érhetők el. A szocialista or­szágok minden eszközt, min­den fórumot felhasználnak arra, hogy megfékezzék és visszaszorítsák azokat a re­akciós, militarista és revan- sista erőket, amelyek — a Varsói Szerződés tagállamai­nak közös értékelése szerint is — „konfliktusokat okoz­nak, szítják a fegyverkezési hajszát, megkísérlik kétség­országból — az elmúlt napok jobboldali terrorakciói hatá­sára — négy olasz újfasiszta terroristát, az olaszországi újfasiszta összeesküvések fontos szereplőit, akik a francoista Spanyolországban kerestek menedéket az igaz­ságszolgáltatás elől. A négy személy: Marco Pózán, Elio Massagrande, Eliodoro Pomar és Zaffoni. Egyelőre nem ismeretes: a kiutasítás azt is jelenti-e, hogy kiadják őket az olasz igazságszolgáltatásnak. Mind a négyük ellen bűnvádi el­járást folytattak már az el­múlt években. Koszigin-Husszein tárgyalás Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke, kedden a Kremlben folytat­ta megbeszéléseit Szaddam Husszeinnel, az Iraki Baath Párt főtitkárhelyettesével, az iraki forradalmi parancsnok­ság tanácsa alel nőkével. A baráti légkörű találko­zón áttekintették a Szovjet­unió és az Iraki Köztársaság politikai, gazdasági és egyéb területeken megvalósuló együttműködésének tovább­fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket. A kölcsönös érdeklődésre számottartó nemzetközi kér­désekről folytatott eszmecse­réjükön hangsúlyozták, hogy országaik szolidárisak a né­peknek a békéért, szabad­ságért és függetlenségért ví­vott harcával. Mindkét fél megerősítette, hogy kész to­vább erősíteni a szovjet— arab barátságot, mivel ez döntő tényezője a Szovjet­unió és az arab kelet népei közötti sokoldalú együttmű­ködés megszilárdításának. A genfi közel-keleti béke- konferencia munkájának fel­újítását szorgalmazta Alek­szej Koszigin miniszterelnök keddi beszédében, mely az SZKP Központi Bizottságá­nak és a szovjet kormánynak Szaddam Husszein tiszteleté­re rendezett ebédjén hang­zott el. be vonni az államok szuve­renitását és a fennálló hatá­rok sérthetetlenségét, a to­vábbi enyhülés célszerűségét és lehetőségét, felélesztik az imperialista politika régi fo­gásait.”. Az enyhülés folyamata — bár már nagy utat járt be — még nem minden területen érezteti jótékony hatását. Éppen ezért a szocialista külpolitika — akcióinak har­madik csoportjával — az enyhülés kiterjesztését igyek­szik előmozdítani. Mégpedig két irányba: egyrészt föld­rajzi értelemben, vagyis az európai enyhülés nyomán tovább kell munkálkodni az ázsiai biztonság, minden földrész biztonságának meg­teremtésén. Másrészt pedig sürgető feladat, hogy a po­litikai enyhülés hathatós le­szerelési intézkedésekkel, vagyis katonai enyhüléssel párosuljon. Mindezzel voltaképpen csak a szocialista diplomá­cia konkrét lépéseit csopor­tosítottuk, s ha most össze­gezzük, elénk tárul a politi­kai enyhülés programja. MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ mindenekelőtt három terüle­ten kell előrelépni: az álla­mok közötti két- és többol­dalú kapcsolatokban, a vitás kérdések békés rendezésében és az enyhülési folyamat ki- terjesztésében, elsősorban a leszerelés útján. íme, ebben az irányban halad a szocia­lista diplomácia. PÁLOS TAMÁS Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására Ni- kosz Kaludisz, a Görög Kom­munista Párt Politikai Bi­zottságának tagja, a főtitkár helyettesének vezetésével küldöttség érkezett Buda­pestre. A küldöttség tagjai: Antonisz Ambatielosz, a pb tagja, Dimitrisz Sztolidisz, a Sitkéi István, a Szocialis­ta Hazáért Érdemrend tu­lajdonosa, aki 1931 óta tag­ja a pártnak, 64 éves korá­ban elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása február 7-én délelőtt fél tizenkettő­kor lesz a Farkasréti te­mető ravatalozójában. LISSZABON A portugál szakszervezetek lisszaboni kongresszusa a korábbinál kedvezőbb felté­teleket teremtett a forradal­mi vívmányok és a demok­ratikus rendszer megvédésé­hez — írja a Portugál Kom­munista Párt Politikai Bi­kb tagja, Oresztisz Kolozof, a kb póttagja. A küldöttsé­get a Ferihegyi repülőtéren Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, valamint Horn Gyula, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője fogadta. zottsága kedden kiadott köz­leményében. A párt felszólította tagjait arra, hogy továbbra is tanú­sítsanak éberséget az egy­ségbontó manőverekkel szemben és erősítsék meg a dolgozók egységét a szak- szervezeti mozgalomban. MOSZKVA Nyolcas erősségű földren­gés volt a turkesztáni hegygerinc északi hegynyul- ványánál, három közép­ázsiai szovjet köztársaság, Tádzsikisztán, Üzbegisztán és Kirgizia határainak találko­zásánál. A földrengés epi­centruma a tadzsiíkisztáni Iszfara város közelében volt. „Kényszerkapcsolat” Szocialista külpolitika A diplomácia eszközéivel Külügyminiszteri értekezlet Londonban A Közös Piac külügyminiszterei értekezletet tartottak London­ban, az EGK-országok politikai együttműködéséről. A képen: Genscher NSZK külügyminiszter. (MTI) Csatornadiplomácia Kedd esti kommentárunk. Megindult az új amerikai elnök diplomáciai gépezete. Vance külügyminiszter fontos bejelentéseket tett, például azt, hogy márciusban Moszkvába látogat. Tárgyalásokat folytatott panamai kollégájával, Aquilino Boyddal. Aligha véletlen, hogy az első, Washingtonba látogató külügyminiszter éppen a panamai volt. Washington sosem csinált titkot abból, hogy a kis közép­amerikai köztársaságot átszelő csatornát politikai, gazdasági és nem utolsósorban stratégiai kulcskérdésnek tekinti. Az or­szág valaha Kolumbia szerves része volt. Az amerikai diplo­mácia 1903 novemberében éppen azért szakította le állam­csíny segítségével, hogy 1904. február 26-án megköthesse a hírhedt csatornaszerződést az így létrejött bábkormánnyal. Ez az egyenlőtlen, imperialista típusú szerződések iskola­példája. A csatorna megépítése fejében, valamint nevetséges díj, évi 250 ezer dollár ellenében az USA nemcsak a csatorna feletti teljes ellenőrzést kapta meg, hanem a vízi út mindkét oldalán lévő, tizenhat kilométer széles csatornaövezetet is. Ma is amerikai terület, amelynek luxusvillái kiáltó ellentét­ben vannak az igazi Panama lakóinak nyomorával. A kubai fordulat, a világ változása tarthatatlanná tette ezt a múltba dermedt állapotot. A hatvanas évektől már nemcsak a panamai nép, hanem a panamai kormány is til­takozott a korlátlan washingtoni jelenlét ellen, sőt 1964 ja­nuárjában Panama megszakította — igaz, csak rövid időre — diplomáciai kapcsolatait az Egyesült Államokkal. Az ország jelenlegi elnöke, Omar Torrijos tábornok kez­dettől követeli a szerződés felülvizsgálását és ebben egész Latin-Amerika támogatja, néhány reakciós diktatúra kivéte­lével. Egy olyan helyzetben, amelyre a Rio Grandétől délre a „gringo” (jenki) ellenesség gyors növekedése jellemző, amelyben a Kuba-ellenes bojkott nemcsak szétesett, hanem né­hány vonatkozásban visszájára fordult (az új latin-amerikai gazdasági tömörülés, a SELA például Havanna részvételével, de Washington nélkül, sőt ellen alakult meg) — Carter joggal érzi úgy, hogy meg kell szabadulnia a panamai tehertételtől. Szerinte úgy, hogy minden eddiginél előnyösebb felté­teleket ajánl az amerikai jelenlét meghosszabbítására — leg­alább az ezredfordulóig. A közeli jövőben kiderül, vajon kielégítik-e az új ajánlatok Panama kormányát és népét. HARMAT ENDRE LAPZÁRTA BUDAPEST A párizsi lap karikaturistája igy látja a Giscard—Chirac szövetséget. (L’ Humanité karikatúrája — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents