Tolna Megyei Népújság, 1977. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-13 / 37. szám
IrlíÉPÚJSÁG 1977. február 13. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás az 1. oldalról.) adás- és vákuumtechnikai iparé, a műszeriparé, a villamosgép- és -készülék-iparé jelentősen, 7—10 százalékkal meghaladta az egy évvel azelőttit. A gépek és gépi berendezések, valamint a közlekedési eszközök gyártása mérsékeltebben emelkedett. A bányászat 1,4 százalékkal, a kohászat 3 százalékkal, az építőanyagipar 3,2 százalékkal, a könnyűipar 2,6 százalékkal termelt többet, mint 1975-ben. A könnyűiparon belül a bútoripar, a papíripar, a gyapjúipar. a rövidáruipar és a kötszövő ipar termelése emelkedett az átlagosnál nagyobb mértékben. Az élelmiszeripari termelés 0,9 százalékkal volt több az 1975. évinél. A fontosabb élelmiszeripari ágazatok közül a baromfifeldolgozó ipar és a tejipar termelése számottevően nőtt, a húsiparé és a konzerviparé csökkent. A kohászat, a gépipar, az építőanyagipar és a könnyűipar termékei iránt a belföldi kereslet mérsékeltebben nőtt mint a korábbi években. Egyes ágazatokban az exportnövekedés elmaradt az előirányzattól. Az élelmiszer- iparban a termelés nagyobb mértékű növelését alapvetően a nyersanyaghiány, az építőanyagiparban és a könnyűiparban főleg munkaerő- hiány gátolta. Az ipari termelés szerkezete korszerűsödött, jelentős részben a központi fejlesztési programokkal összefüggő létesítmények üzembe helyezése révén. Nőtt a közúti járművek és részegységeik termelése. Egyidejűleg csökkent a tehergépkocsi, megszűnt a motorkerékpár termelése. Tovább bővült az elektronikus számítógépek és kiegészítő berendezéseik gyártása. A vegyiparban a petrolkémiai központi fejlesztési program megvalósításának eddigi eredményei jelentősek. Az építőanyagipar számottevően növelte a cement-, a falburkolócsempe- és a síküvegtermelést, a hagyományos építőanyagok termelése kismértékben nőtt. A fűtőanyagok közül a szén- termelés alig haladta meg az 1975. évi szintet, földgázból, kőolajból jelentősen többet termeltek az egy évvel ezelőttinél. £ A szocialista ipar éves átlagban 1 728 000 főt foglalkoztatott, 13 400 fővel, 0,8 százalékkal kevesebbet, mint 1975-ben. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés az ipar egészében 4,9 százalékkal, élelmiszeripar nélkül 5,9 százalékkal haladta meg az előző évit. Az 1976. évi befejezésre kijelölt ipari nagyberuházásokat az év végéig átadták, közülük néhányat határidő előtt. A villamosenergia-ka- pacitás a Duna menti Hőerőmű utolsó áramfejlesztő egységének átadásával további 215 megawattal, mintegy 5 százalékkal bővült. Elkészült a szovjet—magyar földgázvezeték II. szakasza. Befejeződött a nyirád—izama- jori II. bauxitbánya beruházása. Átadták az Ózdi Kohászati Üzemek rúd- és dróthengerművét (évi kapacitása 300 000 tonna hengerelt acél, ami több mint 10 százaléka az évi összes hengereltacéltermelésünknek). A Székes- fehérvári Könnyűfémmű présműve évi 10 400 tonna alumínium félgyártmányt termelő kapacitással bővült, ami az országos termelés 7— 8 százalékának felel meg. Megvalósult a Dunai Kőolajipari Vállalat II. fejlesztési üteme. Folytatódtak a számítástechnikai program megvalósítását segítő beruházások, valamint a könnyűipar fejlesztését szolgáló rekonstrukciók. A Szegedi Szalámigyár rekonstrukciójával a szalámigyártó kapacitás 55 százalékkal nőtt. NÉHÁNY FONTOSABB TERMÉK TERMELÉSE az 1976. évi Az 1976. év termelés az 1975. év mennyisége százalékában Villamos energia, milliárd kWó 22,0 107,7 Szén, millió tonna 25,3 101,5 Kőolaj, millió tonna 2,1 106,8 Földgáz, milliárd köbméter 6,1 117,6 Acél, millió tonna 3,7 99,5 Hengerelt acél, millió tonna 2,9 106,9 Bauxit, millió tonna 2,9 101,0 Timföld, ezer tonna 736,0 97,3 Aluminium félgyártmány, ezer tonna 134,0 103,5 Tégla, milliárd db 1,9 103,2 Cement, millió tonna 4,3 114,3 Kénsav, ezer tonna 617,0 97,9 Marónátron, ezer tonna 93,4 102,4 Műtrágya, hatóanyagban, ezer tonna 680,0 108,4 Növényvédő szer, hatóanyagban, ezer tonna 17,5 107,7 Műanyagok, ezer tonna 141,3 114,6 Autóbuszok, ezer db 11,4 107,0 Számítástechnikai termékek folyó áron, milliárd Ft 3,3 129,0 Rádió, ezer db 250,4 98,3 Televízió, ezer db 411,7 103,0 Hűtőszekrény, ezer db 434,1 100,7 Mosógép, ezer db 197,6 120,2 Centrifuga, ezer db 184,3 111,6 Pamutszövet, millió négyzetméter 352,5 100,3 Gyapjúszövet, millió négyzetméter 41,3 105,8 Kötött alsó- és felsőruha, ezer tonna 15,6 109,8 Cipő, millió pár 44,6 103,5 Fogyasztói tej, millió liter 727,8 109,0 Csontos nyers hús, ezer tonna 483,6 88,7 Vágott baromfi, ezer tonna 141,4 106,1 Napraforgóolaj, ezer tonna 53,3 106,2 Sör, millió hektoliter 6,8 102,0 Az építőipari termelés a kedése teljes egészében a "tervezettet megközelítően, munkatermelékenység emel4,5—5 százalékkal növekekedéséből származott. dett. Az állami építőipari vállalatok termelése 6,1 százalékkal, az építőipari szövetkezeteké, a nem építőipari szervezeteké kisebb mértékben nőtt. A foglalkoztatottak száma az építőiparban valamivel csökkent, a termelés növeA korábbinál szélesebb körben alkalmazzák a korszerű építési módokat, javult az építőipar gépesítettsége. Az építőipari kapacitás bővülése és szerkezete elmaradt az építési igényektől. III. Mezőgazdaság A mezőgazdasági termékek termelése a tervben számított növekedéssel szemben — előzetes adatok szerint — 3 százalékkal kevesebb volt, mint egy évvel azelőtt. A növénytermelés 5 százalékkal, az állattenyésztés 1 százalékkal maradt el az 1975. évitől. Az elmaradásban a kedvezőtlen időjárás mellett szerepe volt annak is, hogy az év elején alacsony volt a sertésállomány, a szarvasmarha-állomány pedig az év folyamán nem nőtt. Számottevő kiesés volt a nyári érésű zöldségekből, gyümölcsökből, burgonyából, kukoricából, szálas takarmányokból és a vágóállat-termelésből. 1976-ban 5,1 millió tonna búza termett, 1,1 millió tonnával több, mint egy évvel ezelőtt. A hektáronkénti átlagtermés 38,8 mázsa volt, és meghaladta az eddigi legmagasabb 1974. évit is. A terméstöbblet körülbelül 80 százaléka a terméshozamok növekedéséből adódott. Kukoricából 5,2 millió tonna, az 1975. évi rekordtermésnél 1,9 millió tonnával kevesebb termett. A hektáronkénti terméshozam az előző évi 50,2 mázsáról 38,7 mázsára csökkent. Cukorrépából 4 százalékkal, burgonyából 16 százalékkal, lucernából és vörösheréből 25—26 százalékkal kevesebbet takarítottak be. mint 1975-ben. Nyári érésű gyümölcsökből kevesebb, almából több termett az 1975. évinél. A szárazság leginkább a zöldségtermelést sújtotta. A terméskiesés pótlására a mező- gazdasági nagyüzemekben a korábbihoz képest nőtt e növények másodvetése. Az őszi csapadék kedvezően hatott a másodvetésű és az őszi betakarítású zöldségfélék hozamaira, így az össze ■ zöldségtermés valamivel meghaladta az előző évit A sertésállomány 1976. december végén 7 855 000 darab volt. 902 000 darabbal Az áruszállítás (súly alapján számítva) a termelés és a forgalom növekedésével összhangban 3,2 százalékkal meghaladta az előző évit, torlódás csak a IV. negyedévben volt. Tovább nőtt a tehergépkocsi-közlekedés és a csővezetékes szállítás aránya: tehergépkocsin 4,8 százalékkal, csővezetéken 12,1 százalékkal több árut szállítottak az egy év előttinél. A távolsági személyszállításban részt vevő utasok száma 1,8 százalékkal emelkedett. Autóbuszon 4,8 százalékkal többen, vonaton kevesebben utaztak, mint 1975-ben. A személyszállításban fokozódott a személygépkocsik szerepe. 1976-ban a vasút a tervezettnél több új villamos- és Diesel-mozdonyt szerzett be. A villamos- és Diesel-vontatás aránya elérte a 91 százalékot. Folytatódott a vonaltöbb az egy évvel azelőttinél. Az állomány a nagyüzemekben és a háztáji-kisegítő gazdaságokban csaknem azonos mértékben nőtt. A szarvasmarha-állomány a nagyüzemekben emelkedett, a kisüzemekben csökkent. Az év végi állomány összesen 1 888 000 darab volt, 16 000 darabbal kevesebb az 1975. év véginél. Ezen belül a tehénállomány növekedett. A vágóállat-termelés az év eleji alacsony állatállomány miatt 8—10 százalékkal elmaradt az előző évitől, a baromfihús-termelés 1976- ban is számottevően emel ke dett. A belföldi szükségletre való tekintettel kevesebb vágóállatot és húst exportáltak, mint egy évvel azelőtt. Az állati termékek közül a tojástermelés csökkent, a tejtermelés, főleg a hozamok emelkedése folytán, 6 százalékkal nőtt. A mezőgazdasági keresők száma csökkent. A mezőgazdaság szocialista szektorában folytatódott a kisebb teljesítményű gépek felváltása nagyobb teljesítményűékkel. A traktorállomány az év végén 59 200 darab volt, kevesebb, mint az előző évben a vonóerő-kapacitás azonban 4 százalékkal nőtt. Az év folyamán a mezőgazdasági üzemek többek között 5000 traktort, 2100 gabonakombájnt, 2400 tehergépkocsit szereztek be. A műtrágya-felhasználás hatóanyagban számítva 1,5 millió tonna volt, valamivel kevesebb, mint egy évvel korábban. hálózat, valamint a pálya- és állomásbiztosítás korszerűsítése, a záhonyi átrakókörzet fejlesztése. 1976-ban 1400 új autóbuszt és sok más személy- szállító közúti járművet állítottak forgalomba. Az ország személygépkocsi-állománya mintegy 70 ezerrel nőtt, és az év végén elérte a 650 ezret. Az év folyamán 16 500 új tehergépkocsit helyeztek üzembe. Átadták a forgalomnak a budapesti metró Deák tér—Nagyvárad tér közötti szakaszát és az ehhez kapcsolódó aluljárókat. Folytatódott az úthálózat bővítése, illetve korszerűsítése. A hírközlésben 20 000-rel nőtt a telefon-főközpontok befogadóképessége, az alközpontoké 23 000 állomással bővült. Befejeződött a solti nagv teljesítményű közép- hullámú rádiadó építése. V. Külkereskedelem A terv a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása érdekében fő feladatként a tőkés viszonylatú passzívum csökkentését jelölte meg, amit az exportnak az importnál számottevően gyorsabb növelésével kellett elérni. Ez a cél megvalósult. Az összes kivitel — összehasonlítható áron — több mint 8 százalékkal emelkedett, nagyobb mértékben, mint a behozatal, ameiy — ugyancsak összehasonlítható áron — 4 százalékkal nőtt. A külkereskedelmi forgalom passzívuma körülbelül 35 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel korábban. A pasz- szívum csökkenése nagyobb részt a dollár és egyéb tőkés devizaelszámolású forgalomban következett be, de jelentős volt rubel viszonylatban is. A népgazdaság fejlődésében továbbra is nagy szerepe volt az államközi szerződéseken alapuló szocialista viszonylatú áruforgalomnak. A nem szocialista országokba exportált árumennyiség az előző évi stagnálás után növekedett. A behozatalon belül legnagyobb mértékben az anyagok és a mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek importja fokozódott. Kismértékben nőtt az energiahordozók és a fogyasztási iparcikkek behozatala is, a gépeké kevesebb volt, mint az előző évbon. A kivitelen belül az ipari termékek exportja nőtt. Elsősorban a kohászat és a vegyipar növelte exportját, a gépipar és a könnyűipari termékek kivitele mérsékeltebben emelkedett. Az élelmiszer-kivitel — a mezőgazda- sági termeléssel összefüggésben — kisebb volt az 1975. évinél. VI. Beruházás A szocialista szektor beruházásaira, a tervnek megfelelően, 150 milliárd forintot fordítottak. Ez folyó áron csaknem 3 százalékkal több, volumenben annyi, mint az előző évben volt. A beruházások anyagiműszaki összetétele javult. Az építési beruházások összege kisebb, a gépberuházásoké nagyobb volt a tervezettnél. Állami beruházásokra, ezen belül nagyberuházásokra kevesebbet, vállalatiakra — elsősorban az exportnövelést célzó, hitellel finanszírozott beruházásokra — többet fordítottak, mint amennyit a terv előírt. Az erőforrásokat elsősorban a befejezés előtt álló nagyberuházásokra koncentrálták. Az 1976-ban befejezésre előirányzott nagy létesítményekben megkezdődött a termelés, bár egyes kiegészítő és kapcsolódó létesítmények még nem készültek el. Az év folyamán öt új nagyberuházás kivitelezését kezdték meg. VII. Népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság, a lakosság életkörülményei Az ország népessége 1977. január 1-én 10 625 000 fő volt. 1976-ban 185 400 gyermek született, 8800-zal kevesebb, mint az előző évben, és 132 100-an haltak meg, 1000-rel többen, mint 1975- ben. Ezer lakosra 17,5 élve- születés és 12,5 haláleset jutott. A természetes szaporodás így az 1975. évi 63 100 főről 53 300 főre csökkent; és ezer lakosra számítva 5 fő volt. Ezer élve született közül 30 halt meg egyéves koron alul, kevesebb, mint 1975-ben. 1977. január 1-én az aktív keresők száma 5,1 millió volt, ugyanannyi, mint egy évvel azelőtt. A létszám a főbb termelőágazatokban — az iparban, az építőiparban és a mezőgazdaságban — csökkent, a többi ágazatban kismértékben emelkedett. A nyugdíjasok száma 1802 000 főről 1871 000 főre emelkedett. Megkezdődött a tsz-tagok nyugdíjkorhatárának fokozatos csökkentése. Gyermekgondozási segélyben 287 000 anya részesült, a dolgozó nők körülbelül 13 százaléka, 22 000-rel több, mint egy évvel korábban. A munkások és alkalmazottak nominális havi átlag- keresete mintegy 3200 forint volt, körülbelül 5,5 százalékkal több mint 1975-ben. Az emelkedés a különböző ágazatokban megközelítően azonos volt. Az átlagosnál jóval nagyobb mértékben nőtt a papíripari, a bölcsődei és az óvodai dolgozók bére, akiknél központi béremelést hajtottak végre. A kereseteket az első félévben havi 50 forint, júliustól havi 110 forint egészítette ki a tüzelő- és a húsáremelés kompenzálására. A pénzbeni társadalmi juttatások összege 15 százalékkal emelkedett. Családi pótlékra 7,5 milliárd forintot, gyermekgondozási segélyre 3,5 milliárd forintot folyósítottak, 16—16 százalékkal többet, mint 1975-ben. Nyugdíjakra 32,3 milliárd forintot fizettek ki, az előző évinél 19 százalékkal többet. Az egy keresőre jutó reálbér országos átlagban körülbelül 0,5 százalékkal haladta meg az előző évit. A tsz- tagok keresetének reálértéke hasonlóan alakult. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme, ami a bérjövedelmeken kívül magában foglalja a különféle pénzbeni és természetbeni társadalmi juttatásokat is, összességében a tervezettnél kisebb mértékben, körülbelül 1 százalékkal emelkedett. A lakosság fogyasztása reálértéken 1,5—2 százalékkal haladta meg az előző évit. A kiskereskedelmi forgalom folyó áron 6,8 százalékkal, összehasonlítható áron 1,4 százalékkal volt volt több mint 1975-ben. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása volumenben 3 százalékkal emelkedett. Az iparcikkek forgalma megegyezett az 1975. évivel. Ezen belül a ruházati cikkek eladása mintegy 3 százalékkal csökkent, a vegyes iparcikkeké 1 százalékkal emelkedett. A lakosság részére végzett fogyasztási szolgáltatások mennyisége mintegy 2 százalékkal meghaladta az előző évit. A saját termelésből származó mezőgazdasági termékek fogyasztása valamelyest csökkent. Mindent egybevetve a lakosság életszínvonala — gazdasági lehetőségeinkkel összhangban — mérsékeltebben emelkedett az előirányzottnál. Az áruellátás lényegében kiegyensúlyozott volt. Nagyobb áruhiány — különösen az első félévben — zöldségből és burgonyából volt. Az áruellátás javítására számos intézkedést tettek: egyebek között terven felül importáltak burgonyát és húst, egyidejűleg csökkent az export. Az év utolsó hónapjaiban valamennyi fontos élelmiszerből kielégítő volt a kínálat. Az iparcikkek közül esetenként főleg egyes szerelési és építőanyagok beszerzése jelentett gondot. Az üzlethálózat számottevően bővült és korszerűsödött. Emelkedett és sok esetben korszerűsödött a háztartások gépesítettsége, tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottsága. Az év folyamán többek között 250 300 hűtő- szekrényt, 177 000 mosógépet, 248 500 televíziót, 728 100 rádiót, 95 100 magnetofont, 7,4 milliárd forint értékű bútort, 80 500 személygépkocsit vásároltak. A lakosság tulajdonában az év végén mintegy 620 000 személygépkocsi volt. A fogyasztói árszínvonal — a kiskereskedelmi, a piaci és a szolgáltatási árszínvonal együtt — a tervezettnél nagyobb mértékben, 5 százalékkal emelkedett. A túllépés főleg abból adódott, hogy a burgonya-, zöldség- és gyümölcsárak az első félévben és nyáron igen magasak voltak és éves átlagban 28 százalékkal meghaladták az előző évit. Az év utolsó hónapjaiban a zöldség- és gyümölcsárak már alacsonyabbak voltak, mint 1975 azonos hónapjaiban. A ruházati cikkek árszínvonala 4,8 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 5,1 százalékkal volt magasabb, mint 1975-ben. Nőttek a lakosság megtakarításai. Az év végén a takarékbetét-állomány megközelítette a 93 milliárd forintot, ami 14 százalékkal több volt az egy év előttinél. Az év folyamán állami erőforrásból 32 400, magánerőből 61 500, összesen 93 900 lakás épült. Az állami erőből épült lakások száma 4400- zal, a magánerőből épült lakásoké 7500-zal meghaladta az előirányzatot. Egészségügyi ellátásra az állami költségvetés mintegy 12 milliárd forintot fordított. A kórházi ágyak száma 2300- zal 92 400-ra, az orvosok száma 760-nal 27 800-ra emelkedett. Az állami költségvetés az oktatási intézményekre mintegy 17 milliárd forintot fordított. Az óvodai helyek száma az 1975. év végi 296 000- ről 311 000-re emelkedett. Száz 3—5 éves gyermek közül 1975-ben 76, 1976-ban 80 járt óvodába. Vili. Idegenforgalom Az év folyamán 9,9 millió külföldi érkezett az országba, 5,4 százalékkal több, mint az előző évben. Ezen belül az egy napnál hosszabb ideig az országban tartózkodó turisták száma 5,6 millió volt, 555 ezerrel, 11 százalékkal több az előző évinél. A turisták 84 százaléka a szocialista országokból érkezett, számuk 607 ezerrel nőtt. A * nem szocialista országokból érkező turisták száma 52 ezerrel csökkent. A külföldre utazó magyarok száma 3,9 millió volt, 13 százalékkal több, mint 1975- ben. A kiutazók 93 százaléka a szocialista országokat kereste fel. Budapest, 1977. február 12. Központi Statisztikai Hivatal (MTI) ÍV. Szállítás és hírközlés
