Tolna Megyei Népújság, 1977. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-13 / 37. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA mm, rszámunkból A nemzedékváltásra Íme itt a bizonyíték: a képen középen a gépészet emberei láthatók. XXVII. évfolyam, 37. szám. ARA: 1,— Ft 1977. február 13., vasárnap A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1976. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről 1. A fő előirányzatok teljesítése 1976-ban a népgazdaság fejlődése, bár a gazdasági növékedés üteme nem érte el a tervezettet, alapvetően a kijelölt irányban haladt. Megkezdődött a népgazdasági egyensúly javításának, a termelés hatékonysága erőteljesebb növelésének folyamata. Tőkés külkereskedelmi mérlegünk hiánya az előző évihez képest számottevően csökkent, a belföldi felhasználás a nemzeti jövedelemnél kisebb ütemben nőtt. Az állami költségvetés hiánya a tervezettet is meghaladó mértékben csökkent. A népgazdaság állóeszközállománya bővült, műszaki színvonala korszerűsödött. A termelők jobban alkalmazkodtak az értékesítési lehetőségekhez, javult a termelés szerkezete. A termelés növekedése teljes egészében a munkatermelékenység emelkedéséből származott. A gazdasági növekedés ütemét több tényező kedvezőtlenül befolyásolta. A szélsőséges időjárás miatt a mezőgazdaság termelése elmaradt az előző évitől, ami fékezte az élelmiszeripari és azon keresztül az egész ipari termelés emelkedését is. A termelés növekedését több ipari ágazatban befolyásolta a belső kereslet mérséklődése és a kínálat nem mindenben megfelelő összetétele is. A fejlődést, a gazdaság növekedését továbbra is nehezítette a világgazdaságban korábban kibontakozott kedvezőtlen folyamatok hatása. A népgazdaság 1976. évi fejlődésének főbb mutatószámai 1976. év az 1975. év százalékában Nemzeti jövedelem 103 Belföldi felhasználás 101 Ipari termelés 104,1 Építőipari termelés 104,5—105,0 Mezőgazdasági termékek termelése 97 A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó nominális átlagkereste 105,5 Reálbére 100,5 Egy lakosra jutó reáljövedelem 101 A lakosság összes fogyasztása 101,5—102 Kiskereskedelmi áruforgalom összehasonlítható árakon 101,4 Fogyasztói árindex 105 A szocialista szektor beruházásai (folyó áron), milliárd Ft Lakásépítés, ezer db 1976-ban a nemzeti jövedelem kb. 3 százalékkal nőtt, mérsékeltebben az előző éveknél és a terv előirányzatánál. Az év folyamán megtermelt nemzeti jövede1976. évi teljesítés 150 93,9 lem összege folyó áron mintegy 440 milliárd forint volt. Fogyasztásra és felhalmozásra ennél többet használtak fel. amit a behozatali többlet fedezett. A lakosság őszszes fogyasztása 1,5—2 százalékkal nőtt, mérsékeltebben, mint az előző években és mint ahogy a terv előírta. Beruházásokra a tervnek megfelelő összeget fordítottak. Az összes felhalmozás, az állóeszközök és a. készletek változása együttvéve, csaknem azonos volt az előző évivel. A belföldi felhasználásnak 75 százaléka jutott fogyasztásra, 25 százaléka felhalmozásra. 'i U, Ip*r > ," - építőipar A szocialista ipar bruttó termelése 4,1 százalékkal nőtt. A terv előírásának megfelelően az export célú termelés nagyobb ütemben emelkedett, mint a belföldi felhasználásra szánt termelés. Élelmiszeripar nélkül számítva a termelés növekedése 4,9 százalék volt. Legnagyobb mértékben a vegyipar és a villamosenergia-ipar termelése nőtt, 11,1, illetve 7,8 százalékkal. A gépipar több mint 4 százalékkal növelte termelését. Egyes gépipari ágazatok termelése: a hír(Folytatás a 2. oldalon) PARTNAPOK IDŐSZERŰ GAZDASÁGPOLITIKAI KÉRDÉSEKRŐL (3. old.) A „LEÍRT” MUNKAERŐ (3. old.) TÖMEGSPORT VAGY VERSENYSPORT .(6. old.) Gyenes András. Moszkvában Az SZKP Központi Bizottságának meghívására február 10—12 között Moszkvában tartózkodott Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Moszkvai tartózkodása során Gyenes András találkozott Borisz Ponomarjovval, az SZKP KB PB póttagjával, az SZKP KB titkárával, valamint Konsztantyin Ka- tusevvel, az SZKP KB titkárával és látogatást tett az SZKP Központi Bizottságának osztályainál. Szombaton hazaérkezett Moszkvából Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Koszorúzási ünnepség a Gellérthegyen Budapest felszabadulásának 32. évfordulója alkalmából szombaton koszorúzási ünnepség volt a gellérthegyi felszabadulási emlékműnél. A talapzat előtt a fegyveres erők tagjai álltak díszőrséget. A zenekar eljátszotta a magyar és a szovjet himnuszt. Ezt követően a szovjet hősök emlékművénél a hála, a kegyelet és a megemlékezés koszorúját helyezték el a budapesti pártbizottság, a Fővárosi Tanács, a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet déli hadseregcsoport, valamint a társadalmi és tömegszervezetek képviselői. FARKAS PÁL SZOBRA A SZEGEDI TÉLI TARLATON <5. old.) Tolnanemediben ZÁRSZÁMADÁS zsa volt. Őszi árpából 30 mázsa volt a tervezés, az eredmény 41 mázsa. A növény- termelés árbevétele 33 millió 744 ezer forint volt, az egy hektárra jutó pedig 9298,40 forint. Az állat- tenyésztési főágazatban több tehenet tartottak, mint a megelőző évben, a sertések száma is majdnem félezerrel volt több. Azt tervezték, hogy növelik a tejhozamot, ezt nem tudták teljesíteni. Viszont 37-tel több hízó marhát és 286 hízó sertéssel többet adtak el, mint tervezték. Az állattenyésztési ágazat egy szántó hektárra jutó árbevétele 5423,50 forint volt. A háztáji gazdaság árubevétele az elmúlt gazdasági évben főleg a hízó sertés értékesítéséből ered, hiszen a több mint nyolcmillió forintnak hetven százalékát a gazdák a háztájiban nevelt és a szövetkezeten keresztül értékesített hízók után kapták. A számokon túli értékelés, amely alapos volt, lényeges része, a politikai munka értékelése. Jó a hangulat a közös gazdaság mindhárom községében — állapította meg az elnök. Az emberek a határozott, szakszerű vezetést látva jobb kedvvel dolgoznak. Érdemes felfigyelni arra a nem kizárólag tolna- némedi jelenségre, hogy a termelőszövetkezetekben ezekben az években nemzedékváltás történik. Azaz a régi paraszti élet sokat próbált gazdái, akik a szövetkezeteket alapították, nyugdíjba mennek. De itt van nyomukban a modern gazdasághoz értő, korszerű eszközeit jól használó fiatal generáció. Tolnanémediben megtörtént az „őrségváltás”. Az egyre javuló termelési eredmények arról tanúskodnak, hogy a fiatal gazdák folytatják jó hírű elődeik munkáját. A tolnanémedi közös gazdaság zárszámadó közgyűlésén Virág István párttitkár köszöntötte a tagságot, a megyei és járási párt- és tanácsi szervek küldötteit. Péti Lajos állattenyésztési telepvezető a döntőbizottság megbízásából, Barka József SZTK-ügyintéző az ellenőrző bizottság tagjaként, Szajkó Lajosné, a kertészeti üzemág brigádvezetője a nőbizottság munkájáról adott a tagságnak tartalmas jelentést. Pj—Gk lllemzedekualftas A tolnanémedi Kossuth Mezőgazdasági Termelőszövetkezet Kisszékely, Nagyszékely és Tolnanémedi községek területén tevékenykedik és amint a zárszámadási közgyűlésen megállapították a tagok: nem rosszul dolgoztak az 1976-os évben sem. Alaposan elemezték a szövetkezeti gazdák a tavalyi évet, hiszen nem kevesebb mint tizenöt gyűlésen ismertették a három községben az 1976-os év gazdálkodásának eredményét, a gondokat, a nehézségeket, az idei terveket. Sőt: a pártalapszerveze- tek vezetőségei, majd tagjai taggyűlésen elemezték a munkát. Úgyhogy Győri János, a szövetkezet elnöke az ünneplő közönség előtt alig tudott újat mondani. Ismertek a tagság előtt a növény- termesztés terméseredményei, az is, hogy a kukorica a tavalyi kedvezőtlen időjárás miatt nem termett any- nyit hektáronként, mint tervezték. Az állattenyésztésben pedig egyre szaporodó állományról, jó hozamokról tud a tagság. Néhány számadatra szükség van azonban, hogy érzékeltessük a változást, a gazdagodást. Harmincnyolc mázsás búza-átlagtermést terveztek, az eredmény 41 máAdd a neved S zekszárdon két fiatalember állt a vas- és műszaki bolt ki- ' rakata előtt. Nézegették a kirakatban elhelyezett árukat. Egyszer csak megszólal az egyik: „Nézd, abban az én munkám is benne van!” Társa odapillant. „Mit csináltál rajta?” — kérdezte. „Én hegesztettem össze!” A társa most már alaposabban szemügyre vette az egyszerű gépet és megjegyezte: „Hát, lehetne szebb is a varrat...!” Hosszú ideig álltak és vitatkoztak a kirakat előtt. Később már nem is volt büszke a fiatalember arra, hogy abban a gépben az ő munkája is benne van. Lehet, hogy legközelebb nem is említi senkinek. Az ember nem szívesen adja a nevét a rossz munkához. A rossz munkát a névtelenség burka veszi körül. A védjegy csak a gyár kollektívájának a munkáját mutatja. A munkások között vannak kiválóan dolgozók és hanyagok. A hanyagok rontják a védjegy hitelét. Miattuk a jól dolgozók sem lehetnek büszkék azokra a termékekre, amelyekbe ők apaitanyait beleadtak. A Bonyhádi Cipőgyárban és másutt is egyre szaporodnak azok a brigádok, amelyek önmagukat meóz- zák. Csak jó terméket adnak ki a kezükből. Csak arra kerülhet rá az önmeós- bélyegző. A nők jól ismerik az NDK-ban gyártott nylon- harisnyákat, harisnyanadrágokat. Keresett cikkek. Az oka — a jó minőség. A jó minőséget viszont annak köszönhetik, hogy a harisnyagyárakban dolgozó brigádok döntő többsége odaadja a nevét a munkájához. A gyári meós csak akkor vizsgálja meg a brigád által gyártott harisnyákat, ha véletlenül reklamáció érkezik. Ez pedg azzal jár, hogy hat hónapon keresztül a gyári meó felügyelete alá kerül a brigád, ön- meózásra ismét csak akkor jogosultak, ha a hat hónap alatt kifogástalan minőségű harisnyát gyártottak. A jog elvesztése szégyen, megtartása dicsőség. Annak a gyárnak az igazgatója, amelyben jártam, elvitt egy brigádhoz. A munkásnők, mintha ott sem lettünk volna: dolgoztak. De amikor az igazgató feléjük mutatott és azt mondta: „Négy éve nem adott hibás harisnyát ez a brigád!” — felénk néztek és mosolyogtak. A jól végzett munka öröme csillogott a szemükben. Igen, a jól végzett munka örömmel tölti el az embert. Az az építőmunkás, aki úgy építette meg a házat, hogy maga is szívesen lakna benne, mindig örömmel nézi az épületet, az ablakokon kihajoló, mosolygó embereket. Ez az építőmunkás mindig büszke lehet a munkájára. Az a mázoló viszont nem, aki a más által végzett jó munkát azzal tette csúffá, hogy a lépcsőn hagyta a „névjegyét”, az elcsorgatott, kiöntözött olajfestéknyomo- kat. Nem hiszem, hogy ő jó érzéssel megy fel ezen a lépcsőn. Jól dolgozni öröm. A rossz munka teher. Erkölcsi teher. Hiszen előbb- utóbb kiderül, hogy rossz, és ezért sehol sem dicsérik meg az embert. Egy idős, nyugdíjas parasztasszony mondta egyszer: „Nagyon szeretek dolgozni!” Később, a beszélgetés során az is kiderült, hogy miért szeret annyira dolgozni otthon is, a tsz- ben is. „Tudja, mindig azt mondtam a tsz-ben is, én így csinálnám magamnak, nekem így volna jó, így csinálom hát a tsz-nek is, mert az akkor annak is jó.” Azt hiszem, rátapintott az örömmel végzett munka lényegére. H azánkban is, megyénkben is egyre több az olyan ember, aki úgy dolgozik, mintha magának készítené a házat, a cipőt, a konzer- vet... Ahogy ezeknek az embereknek a száma sokasodik, úgy sokasodik az elégedett emberek száma is. Szerezzünk minél több örömet egymásnak: adjuk a nevünket a munkánkhoz! SZALAl JÁNOS
