Tolna Megyei Népújság, 1977. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-02 / 27. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVII. évfolyam, 27. szám. ÁRA: 0,80 Ft. 1977. február 2., szerda Mai számunkból MINDENT JOBBAN TUDNAK? (3. old.) ON KÉRDEZ — MI VÁLASZOLUNK (4. old.) NEM ALÁRENDELT MUNKAHELY (5. old.) A MAJOSI TEA VAJ (5. old.) GALIJ, __ A PAKSI MÉRNÖK (5. old.) Kádár János ás Lázár György fogadta Milos Minicset Befejeződtek a külügyminiszteri tárgyalások Kádár János, az MSZMP KB első titkára a Központi Bi­zottság székházában fogadta Milos Minicset, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormányának elnök- helyettesét, külügyminisztert. (Képtávírónkon érkezett). Ismét tél jött Kis hóeke tisztította Szekszá rdon a járdákat ítéleteink Folyton ítélünk. Holtakat ritkábban, ele­veneket annál sűrűbben, ami persze nem jelenti azt, hogy kivétel nélkül igaz­ságosan is. ítéleteinknek jól kialakult sablonjai van­nak, afféle skatulyák, me­lyekbe hajlamosak va­gyunk bedugni szűkebb- tágabb környezetünk tag­jait. Némi túlzással: — könnyebb a szólásbeli te­vének átjutni a tű fokán, mintsem egy valamikori lustának bebizonyítania önmagáról, hogy már rég­óta nem az. A viharos le­gényéletű tisztes család­apát még újszülött unoká­ja dajkálgatása közben is cinkos kacsintások fogad­ják, hiszen mindenki tud­ja róla, amit egykor tudni vélt. Ezek azonban csak a magánélet torz jelenségei, most elsősorban ne ezek­ről essék szó. Balítéleteink más irány­ban is mérgezik a levegőt. Azt a levegőt, melyet mindannyian beszívunk. Néhány példa: a posta rossz; a bolti elárusítók udvariatlanok; a vonat mindig késik; a fizetőpin­cérek ceruzája sohasem a vendég javára fog; az iro­dákban ülők vagy plety­kálnak vagy feketét isz­nak, esetleg csencselnek; a hatósággal szemben az ál­lampolgárnak még vélet­lenül se lehet igaza; a köz­úti közlekedést ellenőrző rendőr kivétel nélkül mind „fejvadász”; az új­ságíróval jobb nem vitat­kozni, mert úgyis azt ír, amit akar. Folytathatnánk. Ellentétel: a levelek, pos­tai küldemények csak tört része nem jut el a címzett­hez; tucatszám lehetne né­ven nevezni akár csak Szekszárdon is az udvarias bolti elárusítókat; számlál- hatatlanul sok vasúti sze­relvény nem késik; az okos fizetőpincérek többsége nem csalásra, hanem (az egyáltalán nem okos) bor­ravalóra rendezkedett be; a tisztviselők tízezrei vé­geznek elfogadható mun­kát még napi két fekete el­fogyasztása árán is; min­den hatóságnak van felet­tes hatósága, ahol igenis lehet jogorvoslatot találni; a közúti közlekedést ellen­őrző rendőrök a társada­lom önvédelmi erői a gép­erejű vandálokkal szem­ben; aki pedig azt hiszi, hogy az ‘újságíró azt ír, amit akar, azt bármelyik reggel szívesen látjuk szerkesztőségünk lapindító értekezletein. Ne tévedjünk! Az, hogy ebben az országban az em­berek túlnyomó többsége "tisztességesen végzi mun­káját, nem érdem, nem is valamiféle „sikk”, hanem kötelesség. A jobbért, többért elismerés jár, ma­gáért a tényért azonban nem általánosító bírálat. Saját hétköznapjainkat tennénk kellemesebbekké, ha csínján bánnánk a be­skatulyázással és elhamar­kodott, általánosító ítéle­teinkkel is. O. I. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára kedden a Központi Bi­zottság székházában fogadta Milos Minicset, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság kormányának elnök- helyettesét, külügyminisz­tert. Tegnap fontos állomásához érkezett az a több éve tartó munka, amelynek célja a számítástechnika bevezetése a gyógyításba. Az elmúlt év utolsó negyedében a szek­szárdi megyei kórházban át­adott magyar gyártmányú R—10-es számítógép kapcso­latba került a betegekkel. Az orvos munkáját meg­könnyíti, ha a gyógykezelés megkezdésekor, s annak fo­lyamán rendelkezésére áll­nak a beteggel kapcsolatos adatok. Ezt eddig csak irat­Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke ugyancsak kedden hivatalában fogadta Milos Minicset. A szívélyes, baráti talál­kozókon jelen volt Púja Fri­gyes külügyminiszter, Halász József, a Magyar Népköztár­saság belgrádi nagykövete, valamint dr. Vitomir Gaspa­kötegek átböngészése során tudta megszerezni. Tegnaptól ezeket nem papíron, hanem mágneses szalagokon, illetve a számítógép memóriájában őrzik. Ennek előnye, hogy pillanatok alatt képernyőre lehet kiíratni, s nem is akár­hogyan, mert az elektronikus agy rendszerezi az adatokat, s azokat a kérésnek megfe­lelően adja meg. így, amire a felvételtől a kezelőorvos­hoz érkezik a beteg, a sza­lagon őrzött adatokat átte­szik a kompjuter kezelői a számítógép mágneses leme­rovics, a Jugoszláv Szocialis­ta Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. Milos Minies és kísérete kedden délelőtt a Hősök te­rén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt Roska István külügyminisz­ter-helyettes, Halász József, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövete, és Ko­vács János alezredes, a bu­dapesti helyőrség parancsno­kának helyettese. Kedden a Külügyminisz­tériumban befejeződtek Pú­ja Frigyes külügyminiszter és Milos Minies, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság kormányának elnök- helyettese, külügyminiszter tárgyalásai. A tárgyalásokon eszme­cserét folytattak a nemzet­közi helyzet időszerű kérdé­seiről, ézék sorában a helsin­ki értekezlet záróokmányá­nak végrehajtásáról, a belg­rádi találkozóra való fel­készülésről, az el nem köte­lezett országok tevékenységé­ről, és áttekintették a két or­szág kapcsolatainak alaku­lását. zére, s arról az orvos a ki­író képernyőre kérheti a korábbi gyógykezelés adatait. A gép gyakran életmentő funkciót is ellát. Azonnal felhívja az orvos figyelmét az életmentésnél fontos egyéni tényezőkre, például, hogy milyen gyógyszerre al­lergiás a beteg. A gyorsaság életet jelent. A rendszerezett, logikailag egymáshoz tartozó adatok felsorolása könnyíti az or­vos munkáját. S az sem lé­nyegtelen : a számítógép nagymértékben csökkenti a papírmunkát, a gyógyításban dolgozók idejét rabló admi­nisztrációt. A megyei tanács, az OMFB és az Egészségügyi Minisztérium közel negyven- millió forintos beruházása kísérlet. Ma még csak 16 kórházi ágyat kapcsolhatnak a számítógéphez. S a jelen­legi berendezés később is csak néhányszor ennyi beteg adatát tudja minden pilla­natban válaszra készen gép­agyában tartani. De ezzel az országban ma még egye­dülálló kísérlettel Szekszár­don megteremtik az alapját a számítógép ilyen jellegű országos felhasználásának. Tervezik, hogy később na­gyobb gépet helyeznek üzembe, ami az itteni kór­ház 1500 ágyában fekvő be­tegek gyógyításához közvetí­teni tudja a szükséges in­formációkat. Sőt, később a rendelőintézetet is bekap­csolják a számítógép-háló­zatba. A már csak emlékeinkben élő régi, igazi teleket idéz­te fel az a kép, ami tegnap reggel tárult elénk. A sűrű hóesés, s az utakon gyorsan tíz-tizenöt centisre vastago­dó hóréteg bizonyította, a tél nékidurálta magát. Aki reg­gel ült szabadban hagyott autójába, először nem kevés havat kellett eltakarítania az ablakokról, szélvédőről. A havazásról pontosabb adatokat a KPM Szekszárdi Közúti Igazgatóság hóügye­letéről kaptunk. Elmondták, hogy a hóhullás kezdetét először a paksiak jelezték négy óra húsz perckor. Egy óra múlva már az egész me­gyében hullott a hó. Az út- mérnökségek útnak indítot­ták a sószórókat, de a ta­pasztalat azt bizonyította, a só csak kevéssé bírta felol­vasztani a havat. Igaz, szi­lárd réteggé nem állt össze, csak helyenként, de ahhoz, hogy leolvassza az útburko­latról, kevés volt a kiszórt só, Reggel nyolc óra körül már a hóekék is útnak indul­tak. Először az igazgatóság gyamilapátos ekéi, majd a délelőtt derekán a Volántól szerződtetett kétszárnyú vas­ekék is kifutottak az utakra. Délután egy órakor, mikor elállt a havazás, a megye útjain már 17 hóekés gép­kocsi, 21 vontatott hóeke és 4 sószóró dolgozott. A hirtelen jött hóesés gon­dot okozott a közlekedésben. Bár azt tapasztaltuk, a jár­művezetők a szokásosnál jó­val óvatosabban vezettek, a szokásosnál sokkal több volt a közlekedési baleset. A kora délelőtti órákban a hatos úton, Szekszárd határában több gépkocsi egymásba sza­ladt, s úgy elzárták az utat, hogy a forgalmat el kellett terelni a tolnai útra. A mentőktől kedvező in­formációt kaptunk. Bár nem jutottak el olyan gyorsan a helyszínekre, a betegekhez, mint mádkor, de mozgásuk­ban nem jelentett akadályt a hó. A vonatok is csak néhány percet késtek. Legtöbbet a délelőtti pesti gyorsra kellett várni, amelyik a menetrend szerinti időnél húsz perccel később érkezett Szekszárd- ra. A buszok is általában né­hány perc késéssel érkez­tek a megállókba. Általában, de a bonyhádi járásban en­nél sokkal többet kellett vár­niuk az utasoknak. A há­rom bonyhád—mőcsény— bátaszéki járat 60, 80, illetve 135 perces késéssel tette meg az utat. A közúti igazgatósághoz ér­kezett, helyi időjárásra vo­natkozó előrejelzés szerint ma valamivel fagypont alatt lesz a hőmérséklet, s időn­ként kisebb havazásra is szá­míthatunk. Tanácsunk ehhez kapcsolódik: keressék elő a gépkocsivezetők a néhány évvel ezelőtti teleken a jár­mű legfontosabb tartozéká­nak számító hólapátot, s te­gyék be a kocsiba. R— / 0-es a gyógyításban Számítógép az ágyak között Dr. Báliké Zoltán az első „kompjuteres beteg” adatait kérdezi a számítógéptől Fotó: Gottvald ___________________________________________________ F ehérek lettek a fák, a házak az utak

Next

/
Thumbnails
Contents