Tolna Megyei Népújság, 1977. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-11 / 35. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVII. évfolyam, 35. szám. ÄRA: MO Ft 1977. február 11., péntek Mai számunkból SZÖVETKEZETI ÉPÍTŐIPAR (3. old.) TIZENÖT ÉVES A DECSI JÁRÁSI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT (5. old.) AZ ORVOS GYÖGYIT — A SZÁMOLÓGÉP SEGÍTI (5. old.) Pályaválasztás és realitás E . zekben a hetekben a végzős osztályosok és végzős középiskolások ezrei állnak életük további szakaszát nagyon jelentősen befolyásoló, sőt gyakran meghatározó döntés előtt. Az idei tanévben minden eddiginél alacsonyabb megyénkben a végzős VIII. osztályosok létszáma. A munkaképes korba lépő fiatalok létszáma jelentősen csökkent az utóbbi években. A megyei vállalatok, üzemek szakmunkástanuló-igénye ugyanakkor évek óta meghaladja a végzősök létszámát. Az ifjúsági munkaerőforrás szűkülése megköveteli, hogy az egészségesebb munkaerőhelyzet érdekében az eddigieknél fokozottabb mértékben vegyük számításba a fiatalok egyéni vágyai, elképzelései mellett a népgazdasági igényeket is. A társadalom célkitűzései megkövetelik, hogy a fiatalok pálya-, szakmaválasztásának előkészítését, befolyásolását, irányítását céltudatosabban végezzük. Törekedni kell arra, hogy az életbe lépő fiatalok lehetőleg a kerülőutak elkerülésével azokban a szakmákban, azokon a pályákon lássák egyéni boldogulásuk útját, amelyek iránt a népgazdaság is igényt támaszt, amelyekre reális lehetőséget nyújt. A pályaválasztási döntés előtt álló fiataloknak szá- molniok kell nemcsak a jelen körülményeivel, hanem a távolabbi jövő követelményeivel is. Egy-két évtizedes távlatban pedig a népgazdaságban megnyíló munkahelyek 70—80 százaléka fizikai munkakör lesz. Gazdasági életünk fejlődéséhez, népgazdasági terveink valóra váltásához szükséges, hogy a végzős VIII. osztályosoknak több mint a fele szakmunkás-képesítést szerezzen és a termelőmunkában helyezkedjen el. A felnőttek az adminisztratív létszám korlátozása kapcsán érzékelték már, hogy az egyéni törekvések nem mindig találkoznak a népgazdaság igényeivel. Ismerik gazdasági életünk bonyolult kapcsolatait, megyénk népgazdasági fejlődésének eredményeit, a további fejlődés perspektíváit. Tudják, hogy életszínvonalunkat, jövőnket nem az íróasztalok száma, hanem a termelőmunka eredményei határozzák meg. Az egyetemi, főiskolai felvételi vizsgák sikertelen próbálkozásai folytán megkeseredett fiatalok gyakran nem a képességeiknek megfelelő munkában helyezkednek el. Éggl eilleszkedési gondjaikat ismerik a szülők, az is- D kólák, a vállalatok egyaránt. A középiskolát '.:Q§ végző fiatalok irányításában is arra kell töre- fesS kedni, hogy a népgazdasági igényeknek meg- telelő arányok alakuljanak ki a beiskolázás során a fizikai munkaterületeken is, hogy növekedjék a szakmai képesítést szerző fiatalok száma. A felnőttek sokat tehetnek a fiatalok helyes és reális tájékoztatásában, a helyes szakma- és pálya- választásban. Segítenek ebben a fiataloknak az iskolák, üzemek, ifjúsági szervezet, társadalmi szervezetek, a pályaválasztási tanácsadás szakemberei. A segítség különböző formái mellett azonban a szülők tehetnek legtöbbet gyermekeik helyes irányításában. Valamennyi szülőnek vágya, hogy gyermekének magasabb műveltséget, képzettséget, hivatást biztosítson. Mit vegyenek figyelembe a szülők gyermekeik helyes és reális pályaválasztásában? őszintén és szülői elfogultság nélkül gyűjtsék össze ismereteiket, élményeiket gyermekük érdeklődési köréről, adottságairól, képességeiről, vágyairól, egészségi állapotáról. Kérjék az osztályfőnökök véleményét a gyermek iskolai szorgalmáról, megnyilvánuló hajlamairól, közösségi magatartásáról. Mindezt okos mérlegeléssel vessék össze a megismert továbbtanulási és elhelyezkedési lehetőségekkel, igényekkel. A döntésben ne érvényesítsék mindenáron a szülői akaratot, hanem közösen döntsenek gyermekükkel. A döntés során mindig több lehetőséggel kell számolni, hiszen előfordulhat, hogy elképzelésük, választásuk a felvételnél nem érvényesülhet. Erre tudatosan fel kell készülni, mert egyrészt a fiatalok nemcsak egy-egy szakmára, pályára alkalmasak, másrészt a felvétel elutasítása így kevesebb szomorúságot okoz a gyermeknek és a családnak. Általában az a tapasztalat, hogy a fiatalok pálya- választási elképzelése nagy többségük esetében helyes és reális, jól látják helyüket, jól értékelik lehetőségeiket a tanulmányi eredmények alapján is. Ennek ellenére gyakran fordul elő, hogy az önkényes szülői akarat, a fizikai munkától való idegenkedés, a rosszul értelmezett presztízs vagy éppen a pillanatnyi anyagi érdek, esetleg a divatos szakmák hatására döntenek a szülők és fiatalok. A gyermek képességeinek hiányos ismerete vagy éppen túlértékelése szintén vezethet helvtelen döntésekhez. • ^ pályaválasztási döntésben tehát igen nagy a szü- ferőssége. Az a szülő szereti okosan gyer- jjj|S|g mekét, aki a szó helyes értelmében az életre neveli, munkára neveli, aki a szakmák és pályák mérlegelésében nem engedi légvárakat építeni, aki óvja gyermekét a divat olcsó csábításaitól, aki olyan munkát javasol gyermekének, amely biztos fejlődési lehetőséget nyújt, amelyben legjobban kamatoztathatja képességeit. Ez esetben bizonyos, hogy az egyéni ambíció és a társadalmi szükséglet szerencsésen találkozik és a gyermekből megelégedett felnőtt, boldog ember lesz. RÓKUS JÁNOS, a T. m. PTI igazgatója Ülést tartott a Minisztertanács Jelentés a paksi atomerőmű építéséről Zárszámadás Pakson Jövedelmező az állattartás A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tartott. Dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa végrehajtó bizottságának Havannában tartott 79. üléséről. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette és megbízta a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságát, hogy gondoskodjon az ülésen elfogadott ajánlások végrehajtásának megszervezéséről. A Minisztertanács jóváhagyta a magyar—kubai gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság VI. ülésszakáról szóló jelentést, megerősítette r az ülésszakon aláírt jegyzőkönyvet, és határozott a tennivalókról. A külügyminiszter beszámolt Charles Samba Cis- soknónaK. a Mali Köztársaság külügyminiszterének január 26—28, valamint Milos Minicsnek, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külügyminiszterének január 31—február 2. között hazánkban tett hivatalos látogatásáról. A Minisztertanács a jelentéseket jóváhagyólag tudomásul vette. A nehézipari miniszter jelentést tett a paksi atomerőmű építésének helyzetéről. A kormány a jelentést elfogadta és határozatot hozott a létesítmény program szerinti megvalósítása érdekében szükséges intézkedésekről. A Minisztertanács megtárgyalta a mezőgazdasági szövetkezetek III., valamint a fogyasztási szövetkezetek VIII. kongresszusán elhangzott, kormányintézkedést igénylő javaslatokat, és meghatározta az ezekből adódó feladatokat. A kormány jóváhagyta a TOT, valamint a SZÖVOSZ alapszabályát. A kormány úgy határozott, hogy a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat állami felügyeletét — tekintettel a közművelődésben betöltött fontos szerepére — a jövőben ~ kulturális miniszter lássa el. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI). A 25. zárszámadó közgyűlést tartották tegnap a paksi Dunamenti Egyesülés Termelőszövetkezetben. A közgyűlésen ott volt és felszólalt Horváth József, a megyei pártbizottság titkára. Az elmúlt gazdasági év eredményeiről, gondjairól Bach Ferenc, a szövetkezet elnöke számolt be a tagságnak. Megemlékezett arról a 13 családról, amely annak idején lerakta a szövetkezeti gazdálkodás alapjait, s köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik az alapítók nyomdokain mind a mai napig helytálltak. A szövetkezetben a fejlődést a hozamok és a termelékenység fokozásával érték el. A jövőben még inkább növelni kell a jó piacú, biztonságosan értékesíthető termékek arányát. Az elmúlt évben csökkent a taglétszám, ezzel együtt a munkanapok száma, következésképpen a gépesítéssel, a technikai színvonal emelésével kell a kézi munkát pótolni. Tavaly az egy traktoregységre jutó terület az előző évi 53 hektárról 47 hektárra csökkent. Az 5469 hektár közös földterületből 2920 hektár a szántó, a dolgozó tagok száma pedig 459. Tavaly közel száz hektár területet vontak be a művelésbe. A legjövedelmezőbb ágazat az állattartás. Növekedett az állatlétszám, s a takarmányárak változása miatt emelkedett a tej önköltsége. A tehenenkénti éves tejhozam 3075 liter, őszi búzából 447 vagonnal, kukoricából 334 vagonnal, zöldségből 179 vagonnal, szőlőből 92 vagonnal értékesítettek. A tervezettnél kevesebbet hozott a kukorica, minthogy az időjárás ennek a növénynek nem kedvezett. A beruházásokra szánt összeg feléből gépeket vásároltak, de jelentős ösz- szeget fordítottak a szőlő- területek felújítására is. A háztáji gazdaságokból 1976- ban 1546 sertést értékesítettek, s egy-egy tag 60 mázsa abrakot vásárolt. Szociálpolitikai célokra több mint egymillió forintot fordítottak. A másfél-kétmillió forint értékű gépek kezelése igen nagy felkészültséget igényel, éppen ezért többen vettek részt szakmai tanfolyamokon. A gépműhely dolgozói több mint két és fél millió forint értékű alkatrészt építettek be a gazdaság gépeibe. Tavaly készült el a lu- cernalisztgyártó üzem — a termék egy részét értékesítik más részét feletetik. A fűrészüzem feladata, hogy a szőlőtelepítés felújításához szükséges támberendezést előállítsa. A szövetkezet pénzügyi helyzete szilárd, kiegyensúlyozott; hitelt nem vettek fel, a tiszta vagyon 127 és fél millió forint. Az egy dolgozó tagra jutó éves jövedelem 41 ezer 613 forint, — igen szép jövedelemnek számít. (Folytatás a 2. oldalon) Sarlós István Csongrádban Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára kétnapos látogatást tett Csongrád megyében. Szerdán délelőtt Szegeden a megyei pártbizottság épületében dr. Komócsin Mihály a megyei pártbizottság első titkára tájékoztatta a megye politikai, gazdasági és társadalmi helyzetéről. Sarlós István ezután felkereste az MTA szegedi biológiai központját, a délutáni órákban a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán rendezett alktívaértekezleten tartott előadást, majd részt vett a Hazafias Népfront Csongrád megyei elnökségének ülésén. A napirenden a népfront VI. kongresszusának határozataiból adódó megyei feladatok szerepeltek. Sarlós István csütörtökön Csongrád városban a helyi párt, állami és társadalmi élet vezetőivel találkozott, majd a népfront városi elnökségének tagjaival folytatott megbeszélést. A Politikai Bizottság tagja Csongrád megyei látogatásának befejező programjaként felkereste a Tisza Bútoripari Vállalat csongrádi központi üzemét, ahol a gyár termelési feladatairól, a dolgozók életkörülményeiről tájékozódott. (MTI). Komoly feladat hárul ebben a télvégi időszakban az erdészetek dolgozóira. A gépesített erdőirtás, fadöntés ma már megoldott és a gyakorlattal sincs baj, megfelelő szakemberek, jól begyakorlott szakmunkások végzik a munkát. A probléma most az, hogy nem lehet szállítani, nagy a sár. Hiába a sok száz lóerős gépkocsik serege, nem tudnak megküzdeni a járhatatlan utakkal. A fa pedig kelendő áru. Most is várja a TÜZÉP, de például a szálkai erdészet sem tud az előbb említett okok miatt szállítani. Gyűlik a fa, de egyelőre még nem ott, ahol fel is használják, hanem az erdőkben, ahol termett. Talán az időjárás megoldja a kérdést. Vagy a fagy, de reméljük inkább a jó idő. Felvételünket a szálkai erdészetben készítettük. Bakó Jenő felvétele Béketanácskozás Magyar felszólalás Szófiában Szófiában szerdáról csütörtökre virradóra éjszakai üléssel folytatódott az európai nemzeti békemozgalmak képviselőinek találkozója. Ezen az ülésen hangzott el többek között dr. Réczei Lászlónak, a Magyar Országos Béketanács alelnökének felszólalása is. Dr. Réczei László rámutatott, hogy az enyhülési politika teljes sikerét elsősorban két tényező gátolja. Az egyik a nyugati propaganda annak bebizonyítására irányuló makacs törekvése, hogy országaikat támadás fenyegeti a szocialista közösség részéről, a másik pedig az a nyugati álláspont, amely a biztonságot csak a fegyverek egyensúlya alapján tartja elképzelhetőnek. A Magyar Országos Béketanács nevében dr. Réczei László két javaslatot is előterjesztett: 1. Helsinkitől Belgrádig minden európai nagyvárosban tartsanak nagygyűléseket, s ezeken a nemzeti békemozgalmak ismertessék az enyhülés és a leszerelés előmozdítására kidolgozott programjukat. 2. A Béke-világtanács küldjön saját delegációt a belgrádi találkozóra, s ez a küldöttség számoljon be a nemzeti békemozgalmak tevékenységéről, tegyen jelentést a második stockholmi felhívás aláíróinak számáról. ERDŰIRTÁS
