Tolna Megyei Népújság, 1977. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-11 / 35. szám
2 KÉPÚJSÁG 1977. február 11. A kormány hitelpolitikája Dr. Timar Mátyás sajtötafelcoztatoja Jimmy Carter amerikai elnök sajtóértekezleten hangsúlyozta: az Egyesült Államoknak és a Szovjetuniónak egyaránt erőfeszítéseket kell tennie a fegyverkezési hajsza megfékezéséért. Az elnök síkraszállt amellett, hogy a két ország mielőbb kösse meg a második SALT-egyezményt. (Telefotó — AP—MT—KS) dr. tímár mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke csütörtök délelőtt tájékoztatta az újságírókat a kormány hitelpolitikájáról, s ezzel összefüggésben a Magyar Nemzeti Bank feladatairól. Az 1976. évi eredményeket összegezve rámutatott, hogy a népgazdasági terv beruházási előirányzata teljesült. A szocialista szektor beruházásaira 149,5 milliárd forintot költöttek, ami megfelel a terv előírásainak. A fejlesztési hitelek iránt az egész év folyamán élénk volt a kereslet. A vállalatoktól és szövetkezetektől 2450 hitelkérelem érkezett, 30 százalékkal több, mint egy évvel korábban, az igényelt összeg pedig megháromszorozódott, s túlhaladta az 56 milliárd forintot. Főként a meghirdetett 45 milliárd forintos export- növelő hitelkeret fokozta a beruházási kedvet, a kérelmezők 60 százaléka ebből a keretből kívánt részesülni. A 45 milliárd forintos keretből 34 milliárd forintra írtak alá hitelszerződést, az egyéb címeken érkezett kérelmeket is beleértve pedig összesen 46,5 milliárd forint hitelt engedélyeztek az év folyamán, amit túlnyomórészt az V. ötéves terv időszakában használnak majd föl a vállalatok és szövetkezetek. 1976- ban 22 milliárd forint beruházási hitelt folyósítottak, 2 milliárd forinttal többet a tervezett összegnél. A 22 A kereskedelmi kapcsolatok újrafelvétele a legközelebbi lehetőség a kubai— amerikai kapcsolatok normalizálása felé — jelentette ki Fidel Castro kubai államelnök és miniszterelnök a CBS amerikai televíziós társaságnak adott nyilatkozatában. milliárd forintból 7,8 milliárd forint közvetlenül segíti az export fejlesztését. Az ország külgazdasági kapcsolatai, s ehhez kapcsolódóan az MNB által lebonyolított deviza- és hitelforgalom bővülésének külső feltételei 1976-ban nagyjából várakozásainknak megfelelően alakultak. Külgazdasági kapcsolataink belső feltételei — a kedvezőtlen időjárás okozta mező- gazdasági termeléskiesés ellenére — egészében véve lehetővé tették, hogy külső egyensúlyunk javuló tendenciája a népgazdasági tervnek megfelelően kibontakozzék. Dollár viszonylatú fizetési mérlegünk 1976-ban már kisebb deficittel zárult. Ezután arról szólt, hogy a kormány a múlt évben alkalmazott hitelpolitikát — néhány változtatással — 1977- re is érvényben tartotta. Egyik legfontosabb cél továbbra is az exportképesség fokozása, a minden piacon értékesíthető termékek termelésének, a termelést bővítő kapacitások létrehozásának elősegítése. Az idén 22 milliárd forint beruházási hitel folyósítására van lehetőség, ami a tavalyi összegnek felel meg. Ez egyben azt is jelenti, hogy fokozottan szükséges a megfelelő szelektálás. A konvertibilis árualapok bővítését szolgáló beruházásokra előirányzott 9 milliárd „Mind Kubának, mind az Egyesült Államoknak előnye származhat a kereskedelmi cseréből. Mi jelentős cukortermelők vagyunk, az Egyesült Államok jelentős * cukorfogyasztó. Cukorszállító hajóink néhány óra alatt elérhetik az Egyesült Államokat” — hangsúlyozta a kubai vezető. forint — mint 1976-ban is — túlléphető, ha a számítottnál több, megfelelően jövedelmező és még az V. ötéves terv időszakában üzembe helyezhető beruházásokra kérik azt. A mezőgazdaságot érintő hitelkedvezmények kibővültek a nagyüzemi zöldség- és burgonyatermelés növelését szolgáló öntözőtelepi beruházásokra évi 6 százalék kamattal nyújtható hitelekkel. A kormány mind a nagyüzemi, mind a háztáji és kisegítő gazdaságok támogatásával, a részükre nyújtott kedvezménnyel ösztönöz az idei feladatok teljesítésére. A szarvasmarha- és sertés- tenyésztés, a tejtermelés, a zöldség-, burgonya- és gyümölcstermelés bővítéséhez beruházási és forgóalaphitelt nyújtanak. Tímár Mátyás rámutatott, hogy az idei népgazdasági terv előirányzatai deviza- gazdálkodásunk oldaláról is megalapozottak. Devizatartalékaink, hitelkapcsolataink bővítésének lehetőségei és a magyar népgazdaság jó külföldi megítélése lehetővé teszi, hogy a tervben rögzített célokat megvalósítsuk. VÉGÜL ARRÓL SZÓLT, hogy foglalkoznak a bank és a vállalatok közti ügyintézés egyszerűsítésével, megvizsgálják a bank és az állampolgárok közötti ügyintézés, valamint a bank belső adminisztrációjának egyszerűsítési lehetőségeit is. (MTI) Egy esetleges kubai—amerikai csúcstalálkozó lehetőségéről szólva Fidel Castro kijelentette: „Ha Carter is úgy kívánja, egy nap szívesen találkozom az Egyesült Államok elnökével. Nem szükségszerű az, hogy két szomszédos országnak állandó ellenségként kell egymás mellett élnie”. Fidel Castro a kubai-amerikai kapcsolatokról Illúziók válsága 3. Az „ipari társadalom” illúziója A konvergenciának a szocializmus és a kapitalizmus -------------------—-------------------- állítólagos közeledésének koncepciója szorosan összefügg a burzsoá ideológia azon jellegzetességével, hogy — mint hamis tudat — a polgári osztály ügyét az emberiség ügyével azonosítja: a burzsoázia törté, nelmileg meghatározott céljait, törekvéseit, sajátos helyzetéből adódó érdekeit — az össztársadalmi érdek rangjára emeli, sőt, egyetemes, összemberi kategóriákként mutatja be. A polgári forradalmak, majd a feltörekvő polgárság történelmi „diadalmenetének” korszakában a tőkés rend szellemi képviselői a polgári — tehát szükségszerűen korlátozott, partikuláris (részleges) — jogokat, amelyek végső soron a magántulajdon és a tőkés kizsákmányolás „szabadságára” futottak ki, mint a „szabadság, egyenlőség, testvériség” általános emberi normáit fogalmazták meg. Miután a tőkés termelési és társadalmi viszonyok megszilárdultak, s a burzsoázia felismerte, hogy a vele szembenálló proletá- riátus a polgár; rend forradalmi tagadását képviseli, ideológiájában egyre inkább a konzervatív, apologetikus mozza. nat került felülre: a polgári ideológia a szocializmus eszméjét, majd realitását, mint az emberi szabadság ellenlábasát utasította el. (Ne feledjük: ez az „emberi szabadság”, a kizsákmányolás, az individualista önzés, a magántulajdonon alapuló különbségek burzsoá szabadsága. Ennek a tő. kés társadalomnak gazdasági és szociális folyamatai, s a nemzetközi erőviszonyok alakulása korunkban nyilvánvalóvá tették, hogy a szocializmust mint létező, erősödő világ- rendszert és a munkásosztályt, mint a szocializmus letéteményesét nem lehet közvetlenül és nyíltan-teljesen elutasítani, nem lehet hatásával, erejével nem számolni. Ahogy az egyes tőkés társadalmakon belül a burzsoázia céljává a munkásosztály tudati és politikai integrálása, „bekebelezése” vált (az ilyen irányú befolyásolás egyik fő eszközének a fogyasztói manipuláció tekinthető), úgy nemzetközileg meghatározó stratégia rangjára emelkedett a szocialista országok belső viszonyainak deformálására, az egyes szocialista országokon és a szocialista világrendszeren belüli kohézió, összetartás gyengítésére irányuló törekvés. A burzsoázia az új történelmi helyzetet a maga szempontjából legadekvátabb módon, az ún. ipari társadalmak elméleté, nek segítségével dolgozta fel elméletileg. Az „ipari társadalmak” elmélete szerint a társadalmak jellegét, történelmi helyét, értékrendszerét, jövőjét, egyén és társadalom viszonyának alakulását alapvetően a technikai fejlettség dönti el. Az „ipari rendszer” követelményeinek fényében eltűnik vagy elhanyagolhatóvá válik a tulaj, donviszonyok szerepe, az osztálystruktúra jelentősége; a társadalom működésének mechanizmusát ellenállhatatlanul a gazdasági hatékonyság logikája és a technikai racionali.tás szabja meg; az ipar modernizálódása és a tömegfogyasztás a munkásosztályt egy átfogó középosztályban oldja fel, s a tőkétől a szakértelem, a „technostruktúra” veszi át az irányító szerepet. Ez az elmélet, amelyben tudomány és ideológia, a való. ság megismerésének és az adott viszonyok védelmének funkciója áthatja egymást, a szocializmust kénytelen-kelletlen elismeri, de kizárólag szűk prakticista megfontolásból: csak annyiban, amennyiben az lehetővé teszi az iparosodást. A jövő útját a konvergenciában, a két rendszer közeledésében látja: abban, hogy az iparosodottság alacsonyabb szintjén álló szocialista társadalom a fogyasztói állammonopolista kapitalizmus struktúráit átvéve belenő a kapitalizmusba, vagy hogy egyfajta hibrid, egységes ipari vagy posztinduszt. riális (ipar utáni) se nem kapitalista, se nem szocialista társadalom alakul ki. Rostow, a „növekedési szakaszok” amerikai teoretikusa szerint az egyéni fogyasztás bővülése és a szocializmus ősz. szeegyeztethetetlen egymással. Különösen a motorizációt tartja a szocialista társadalom számára végzetes folyamatnak: a szocialista országok a fogyasztás szintjének emelkedésével mintegy „belegépkocsiznak” a tömegfogyasztásnak az USA által megtestesített mintatársadalmába. Galbraith vezető amerikai közgazdász a konvergenciát --------------------- mint kölcsönös közeledést „vegytiszta” formájában propagálja: „...A tulajdon kérdése nem döntő a fejlődés szempontjából — fejti k; egy interjúban. — Nézze csak meg a kelet-európai országok példáját. Az ott létre, hozott rendszer és a mi rendszerünk között a hasonlóságok nagyobbak, mint a különbségek. Valamennyi ipari államban megnyilvánul az a tendencia, miszerint az a veszély fenyeget, hogy a gazdasági élet hatalmas bürokratikus apparátusai — legyen az egy szocialista üzem vagy a General Motors — úrrá válnak a társadalom felett”. Nyilvánvaló a tár. sadalmi-hatalmi kérdéseket teljesen figyelmen kívül hagyó^ a lényeges összefüggéseket és különbségeket megkerülő technicista megközelítés. G . MARKUS GYÖRGY (Következik: Az „ipari társadalom” válsága) Szojuz-24A 2. munkanap Második munkanapját kezdte meg csütörtökön Viktor Gorbatko és Jurij Glaz- kov űrhajós a Szojuz—24 — Szaljut—5 űrállomáson. Az automatikus és kézi irányítással végrehajtott ösz- szekapcsolás után az űrhajósok szerdán reggel láttak hozzá a berendezkedéshez. Először Glazkov fedélzeti mérnök szállt át a Szaljut— 5-re. Ellenőrizte az ott elhelyezett műszereket, majd miután meggyőződött róla, hogy az űrállomás minden berendezése kifogástalanul működik, jelt adott Gorbatkó- nak is az átszállásra. A két űrhajós szerdán este már a Szaljut—5-ről, szkafanderüket levetve, kényelmes munkaruhában köszöntötték a moszkvai televízió nézőit. Az egyenes közvetítés során lelkesen számoltak be első élményeikről. Gorbatko, aki nyolc évvel ezelőtt egy kevésbé „kényelmes” űrhajón már járt egyszer a világűrben, külön kiemelte, milyen kellemes meglepetést okozott számára az űrállomás tágassága, a jó munkakörülmények. Az összekapcsolt Szojuz—24 és Szaljut—5 súlya 25 tonna. Hossza 23 méter, a munkahelyiségek nagysága mintegy 100 köbméter. Az űrállomás teljes üzembe helyezése után a két űrhajós hozzálátott a munka- programban előírt feladatok elvégzéséhez. Feladataik között szerepel, hogy népgazdasági célú felhasználásra fényképfelvételeket készítsenek a Föld felszínéről, tanulmányozzák az atmoszférában lejátszódó jelenségeket. Technológiai kísérleteket, valamint orvosi és biológiai kutatásokat végeznek. A Gorbatko és Glazkov által kipróbált munkamódszerek hozzásegítik a későbbi űrrepülések résztvevőit, hogy szükség esetén maguk, földi segítség nélkül megjavítsák az űrállomás meghibásodott berendezéseit. A Szojuz—24 pilótáinak az űrállomáson eltöltött első munkanapját értékelve A. Sz, Jeliszejev, a repülés irányítója megállapította, hogy Gorbatko és Glazkov kiválóan oldotta meg feladatait. Felhívta a figyelmet a kél űrhajós közötti tökéletes összhangra, tevékenységük összehangoltságára, amely a megfelelő földi felkészülést bizonyítja. Zárszámadás Pakson (Folytatás az 1. oldalról.) A felszólalók közül többen az állatok takarmányozásával a szociális létesítmények korszerűsítésével, a dolgozók munkahelyre való szállításával foglalkoztak. Horváth József felszólalásában elmondotta, hogy ez a tsz nemcsak nevében viseli az egyesült szót, hanem a vezetőség és a tagság elképzelései és céljai is egybeesnek. Ebben a közös gazdaságban a búza, a kukorica termésátlaga és a tej hozam, a megyei átlag felett van; további feladat, hogy az ország, a megye zöldség- és gyümölcsellátásának egy részét is magukra vállalják. Az elért fejlődés megfelel a népgazdaság igényeinek, a munkákat jól megszervezik, mint ahogy az a terméshozamokból is látszik. Az idén a legfontosabb feladat, gyorsabb ütemben eleget tenni a népgazdasági feladatoknak, s pótolni mindazt, amit az elmúlt évben elmulasztottak. A földterület megműveléséhez szükséges gépek megvannak, a szabályozórendszer biztonságos tervezést tesz lehetővé, s ez a biztosíték arra, hogy a szövetkezet tagsága eleget tegyen kötelezettségeinek. LAPZARTA Átadták a Pro űrbe és a Pro arte díjakat. Budapest főváros Tanácsa nevében február 10-én Szépvölgyi Zoltán adta át a díjakat. (Képtávírónkon érkezett). BÉCS A közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó bécsi tanácskozássorozat 125. plenáris ülését csütörtökön tartották meg a Hofburg nemzetközi konferenciatermében. HAVANNA Antonio Perez Herrero, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárságának tagja csütörtökön fogadta Pozsgay Imre kulturális minisztert, aki a magyar kulturális hétre érkezett delegációt vezeti. A találkozón a kubai—magyar kulturális együttműködés további fejlesztésének kérdéseit vitatták meg. BUDAPEST Csütörtökön a munkásőrség parancsnokiképző iskolájában rendezett ünnepi egységgyűlésen adták át a népköztársaság Elnöki Tanácsa által adományozott Vörös Csillag Érdemrendet a munkásőrség központi férfikarának. RÓMA Csütörtökön az OKP meghívására az olasz fővárosba érkezett Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára. TOKIÓ A japán egészségügyi minisztérium csütörtöki jelentése az influenzajárvány rohamos terjedéséről számol be. A jelentés szerint január 30. és február 5. között több mint 480 000 napközis, elemi és középiskolás gyermek betegedett meg influenzában. Ezzel az ősz óta megbetegedett gyermekek száma elérte a 780 ezret. A gyorsan terjedő járvány következtében napközik és iskolák ezreit kellett időlegesen bezárni.
