Tolna Megyei Népújság, 1977. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-10 / 34. szám
1977. február 10. Képújság 3 Szövetkezeti építőipar III. A szövetkezet “ v---------------------------- oleves t ervben százhetvenmillió forintért épít lakásokat, ez az építés-termelés ötven százalékát teszi ki. A többi karbantartást, felújítást, egyéb szociális épületek készítését jelenti. A fő erőket a lakásépítésre kell összpontosítani, így nemcsak a fizikai erőt, hanem a szellemit is. A pártszervezet és a sző. vetkezeti bizottság a gazdasági vezetők mellé állt: mozgósított, szervezte a szakembereket, lelkesített az új keresésére. Eredményesen. Az ötletek, javaslatok nem világmegváltók, de összességében nagy erőt jelentenek. A szövetkezeti iparra jellemző a vegyes technológiás építés, tehát megtalálható a legkorszerűbb és a kisméretű téglával történő építés is. Dombóvárott előreléptek: az öntött eljárást alkalmazzák: bérmunkában. A TOTÉV a városban dolgozik, korszerű felszereléssel, amely nincs teljes egészében kihasználva. Az V. ötéves tervben lehetőség nyílik arra, hogy a TOTÉV* „felesleges” kapacitását kihasználva 228 lakást öntött eljárással készítsenek. A módszer nem új, hiszen egy fővárosi vállalatnál már tapasztalható ilyen együttműködés, vidéken még nem. Nem valami nagy lelkesedéssel fogadták egy országos értekezleten a dombóvári jó módszert, ennek ellenére a kezdet kezdetén is sikerről számolhatunk be. Két okból: egyik az említett TOTÉV öntőkapacitás teljesebb kihasználása, a másik pedig, hogy a szövetkezet szakiparát gazdaságosabban tudja, egész évben foglalkoztatni. A szövetkezet egyeztette tervét a TOTÉV dombóvári lakásépítési tervével. És amikor a tanácsi vállalatnál szükségszerűen felszabadult néhány napra, egy-két hétre a berendezés, alvállalkozóként elkészítik a szövetkezet iparosai által készített épületalapra a házak felmenő falazatát. Ez a módszer követendő. Másutt is van egyik-másik munkaszervezetnél feleslegesnek mondott, valójában a technológiából következő néhány napos, hetes szabad keret. Ezt kitölteni munkával, jobb szervezéssel lehet és szükséges. így például ne csodálkozzunk azon, hogy a TOTÉV által Dombóvárott készítendő lakások mintegy hetven százalékában a burkoló, a festő-mázoló és bádogosmunkát a szövetkezet iparosai végzik el. Uj lakásépítési mód a téglablokkos. A szövetkezet megvásárolta a módszert és így készíthetnek harminckét lakást idén. Mindössze hat ember és jó daruszolgálat kell hozzá, no meg a munkaszervezés. Nagyatádról érkezik a blokk. A hálódiag- ramos munkaszervezés, a gyártó cég ígérete, valamint a MÁV-val kötött szállítási szerződés azt ígéri, hogy folyamatos lesz a hat ember munkája. Hat hónapot terveztek, mint építési-szerelési időt. Ezt még soknak tart. ják, szűkíteni éppen a minőségi követelmények fokozása miatt még nem célszerű. Ha a brigád kellő gyakorlatot szerez a munkában, szó lehet arról, hogy egy-egy tizenhat lakásos ház felépítése ne három hónapig, hanem kettőig tartson. Nagy vállalkozói szellem, és nem utolsó sorban gondos számviteli munka volt ahhoz szükséges, hogy ezt a módszert elfogadják, bevezessék. Ezenkívül számos, helyben nem nagy jelentőségűnek tartott új technikai megoldás is segíti a feladatok időre történő megoldását. Nem határidőt írunk, szándékosan. Ugyanis egyre inkább kezd tért hódítani az a helyes elv, hogy nem naptári napra, hanem építési időre készítik a létesítményeket. Megtanulták Dombóvárott is, hogy mennyi kárral jár, ha erőltetnek egy épületet a meghatározott napra való átadásra. Ehelyett az országos norma betartása, azon belüli építési idő elérése a cél. A fentebbi példánkban említett háromhónapos idő, országos viszonylatban nagy. Kezdetben azonban elfogadható. A jövő évi program már két hónapot ír elő egy tizenhat lakásos ház összeszerelésére. Ugyanez a helyzet az öntött lakásoknál is. Van egy norma, hogy az épületet egy-egy szakipar hány napig tarthatja „megszállva”. Ha tovább időzik a vízvezeték-szerelő csak egy nappal is a tizenhat lakásos ház egy lépcsőházában, hátráltatja a villanyszerelőt, a burkolót, a festőt, mázolót... Tehát az építési időnorma betartása a cél — jó szervezéssel. A lakásokat általában úgy építik, hogy a vizes blokkban egy „csőrendszer” van. Az. alagutat, amely a földszinttől egészen a legfelső szintig tart, befalazzák. Ha baj van valamelyik le- vagy felvezető csővel, bontani kell a falat. Most szerelőlappal fedik be az alagutat. Ha később csőtörés fordul elő, akkor a szerelő két csavarral oldja a lapot és máris kitárulkozik előtte az alagút. Egy tapasztalatcsere eredménye ez az új eljárás. A fürdőszobákban a kádakat általában befalazzák. Hódmezővásárhelyről és Fertődről hozták az új módszert: a kádat nem falazzák be, hanem első részét egy zománcozott lappal borítják be. Takarítás, csőtörés alkalmával mondani sem kell, mennyivel könnyebb a szerelő munkája. Bevezették a gipszperlit válaszfalak építését a lakásokban. Az új módszer tetszik az építtetőnek, és minden bizonnyal majd a lakónak is, hiszen hő. és hangszigetelése jobb, mint a tégla-, vagy betonfalé. Mellékesen: a hagyományos fal építésével szemben itt az időszükséglet húsz százalékkal kevesebb. Uj módszer az is, hogy a konyhákban a csempéket nem habarcsba rakják, hanem úgy ragasztják a falra. És ezt a munkát akkor is el lehet végezni, ha a szerelés, mázolás után érkezik a hidegburkoló: nem csinál kárt, tiszta munkát végezhet. A lakásokat nemcsak korszerűbbé teszik az ilyen újítások, hanem olcsóbbá is. Itt van például a csap------------------ telepek témája. M inden fürdőszobában két csaptelepet szereltek fel: egyet a kádhoz, egyet pedig a mosdókagylóba. Nem spanyolviasz, hogy egy csőte. lepet használhatnak két célra a szövetkezet lakásait vásárlók... Következik: A technika mellett az emberek. PÁLKOVÁCS JENŐ JAVUL A KISGÉPELLÁTÁS Hz UGRÓ TRÖSZT idei ferne Az idén 30,6 milliárd forint értékű gép, alkatrész, műtrágya, növényvédő szer és egyéb termelési eszköz beszerzését tervezi az AGRO- TRÖSZT — mondta keddi sajtótájékoztatóján dr. Kopácsi Ernő, a tröszt vezér- igazgatója. A mezőgazdasági termelők idén a tavalyinál jobb ellátásra számíthatnak. A múlt évi ezres zárókészlet figyelembevételével eddig 6300 traktor beszerzésére kötöttek szerződést. Ebből 4500 MTZ—80-as. Megállapodás született 200 darab Zetor—5748-as, négykerékhajtású traktor behozatalára, forgalmaznak hasonló meny- nyiségű hazai gyártású Rá- ba-Steigert is. A Rába kifejlesztette a 180 lóerős univerzális traktort is, melyekből az első öt darab vizsgálatát már végzi a gépkísérleti intézet. E géptípusból az igények felmérését már megkezdte az AGROTRÖSZT, a sorozatgyártás valószínűleg a harmadik negyedévben kezdődik. Aratásig 2000 új, nagy teljesítményű gabonakombájnt vásárolhatnák az üzemek. Mindenképpen kedvezőtlen jelenség, hogy a mezőgazda- sági üzemek 4000, időközben elavult arató-cséplő gépet üzemeltetnek, amelyek felújítása már amúgysem gazdaságos. Ezek lecserélésére a tröszt — a beszerzések zömét adó — SZK—5 és SZK—6- os kombájnokat javasolja, mert az üzemek által nagyon keresett, nagy teljesítményű (10 kilogramm másodpercenkénti áteresztőképességű) gépekből nem tudják kielégíteni a keresletet. A szállítás, rakodás területén évek óta meglévő feszültség tartósnak ígérkezik. Évről évre nő a műtrágya-, szervestrágya-felhaszná- lás, magasabbak a termésátlagok, s így a szállításra egyre nagyobb mennyiségű anyag megmozgatása vár. A különböző típusú pótkocsikból tízezer darabot vásárolhatnak a nagyüzemek (tavaly 7500 volt a forgalom). Javul a szervestrágya-szórók- ból az ellátás. A mezőgazdaság gépesítésében jelenleg a legkevésbé ellátott terület kétségkívül a rakodás, önjáró rakodógépekből 1977-re a KGST-országokkal lekötött mennyiségek az igények 50 százalékát sem fedezik, valamit javít a helyzeten, hogy a vontatott és traktorra szerelhető rakodókból 350 darabbal több lesz a tavalyinál. A nagyüzemek gépparkjának fejlesztése mellett az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kap a kisgazdaságok gép- és eszközellátása. Főként a gyümölcs- és zöldségtermesztésben használatos kisgépek beszerzésére fordítják a 4,2 millió dolláros tőkésimport- keretet, melynek terhére többek között — a kistermelők körében már ismert — 6000 japán hordozható motoros permetezőt és 2000 olasz motoros kertikapát hoznak be. A népgazdasági terv előirányzata szerint az idén az egy hektár művelt területre jutó műtrágya hatóanyag 250 kg körül alakul. A teljes mennyiség 22 százaléka több hatóanyagú műtrágya lesz, a 2:1:1 összetételű műtrágya gyártását leállították, mivel az üzemek nem igényelték, helyette 1:1:1 arányú kerül forgalomba. A kiszóráshoz nem optimális — porított formában — tudja csak az ipar előálítani a foszfor műtrágyák 45 százalékát, melynek ára február 1-től 25 forinttal lesz olcsóbb mázsánként. A korszerűsödést jelzi, hogy az üzemi igényekkel összhangban az idén 50 százalékkal több folyékony levéltrágyát hoznak forgalomba. A kisüzemek kemikáliákkal való ellátását javítja, hogy százra bővült a kis csomagolású növényvédő szerekből a választék. Elsősorban a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztésben használható, eddig csak nagyüzemekben alkalmazott új gyomirtó szerek választéknövelése lesz jelentős. Az ötödik ötéves tervre vonatkozó számítások szerint a munkaerőforrás lényegesen nem változik, mert az ezt növelő és csökkentő tényezők csaknem kiegyenlítik egymást. Megyénkben a foglalkoztatás színvonala az országos átlagot jelenleg is meghaladja, és a magas foglalkoztatási színvonal egyben azt is jelenti, hogy a mobilizálható létszámtartalékaink minimálisak. Gyakorlatilag tehát — a tervszerű fejlesztések eredményeként — megyénkben megszűntek a foglalkoztatási gondjaink. A munkaerőellátási problémáink viszont fokozódnak. NAGYFOKÚ KERESLET A jelenlegi munkaerő- helyzetre — különösen bizonyos szakmákban — a munkaerő iránti nagyfokú kereslet jellemző. 1976 első félévében a munkaközvetítő irodáknál ezerhatszázan jelentkeztek elhelyezkedés céljából és ezerháromszázán fogadták el a felajánlott munkahelyet. Bár egymagában ez a szám nem jelzi a munkaerőforgalmat, mert a munkavállalók többsége munkaközvetítés nélkül elhelyezkedett. Munkaerő-helyzetünket jelzik az álláshirdetések is, melyek már nem korlátozódnak csak a fizikai munkakörökre, hanem a nem fizikai munkakörű állományban foglalkoztatottakra is kiterjednek. 1976. július 1-én lépett hatályba a rendelet a munkaerő-közvetítésről, a szervezetten történő elhelyezéséről és a munkaerő toborzásáról. A rendelet célja az, hogy más gazdasági intézkedésekkel együtt a munkaerő-közvetítés, a munkaerő szervezetten történő elhelyezése, a munkaerőtoborzás újbóli szabályozásával segítséget adjon a munkaerő-gazdálkodás irá- nyítottabb megoldásához. Eszközt adjon a káros munkaerőmozgás mérsékléséhez. A rendelet nagy érdeklődést váltott ki és mind a központi, mind a helyi sajtó többször is foglalkozott ismertetésével : több interjú, riport hangzott el a rendelet célját, a végrehajtás módszerét illetően. Ezúttal csupán a rendelet egy részével, a betöltetlen munkahelyek hirdetésével kívánunk részletesebben foglalkozni. ÁLLÁSHIRDETÉS Az álláshirdetéseket első ízben korlátozza jogszabály. A rendelet hatására az álláshirdetések száma jelentősen csökkent. A munkaerőmozgásra gyakorolt hatása azonban ma még nem mérhető. A miniszteri rendelet lehetővé teszi, hogy a vállalatok betöltetlen munkahelyeiket az alábbi esetekben és módon hirdethessék: — közvetlenül a vállalat, a gyáregység, a telephely, az üzlet bejáratánál, valamint a munkaerő-közvetítő szerveknél, — toborzási engedély alapján az engedélyezett területen (megyében, első. sorban a helyi lapban) a toborzási engedély időtartama alatt, — jogszabály alapján előírt pályázatok útján a pá_ lyázati feltételekkel együtt, — olyan (speciális képzettséget igénylő) munkakör esetén, amelyben a vál. lalat műszakonként legfeljebb három főt foglalkoztat, s a tevékenység belső erőből nem oldható meg. Az álláshirdetés csak a munkakör (munka) megne. vezését tartalmazhatja,ezenkívül a munkarendről és az esetleg rendelkezésre álló munkásszállásról adhat tájékoztatást. A bérezésre, egyes kedvezmények juttatására a hirdetés nem terjedhet ki. A fentiektől eltérően állás nem hirdethető. (Például tilos szórólapokon, fal_ ragaszokon, lakásokra juttatott tájékoztatókon, munkásszállásokon állást hir_ detni.) Vállalataink az elmúlt fél év alatt jelentős számban (hatvan esetben) kértek a rendelettől eltérő, de a megyei tanács munkaügyi osztálya által engedélyezhető álláshirdetés engedélyezését. A kérések jelentős részét megtagadtuk és csak a munkaerő-gazdálkodási elvekkel összhangban álló esetekben adtunk külön engedélyt. SZABÁLYSÉRTÉSEK Tapasztalatunk azonban, hogy a vállalatok viszonylag sok esetben megsértik még napjainkban is az álláshirdetésekre vonatkozó előírásokat. Pedig az engedély nélküli álláshirdetés szabálysértésnek minősül. A büntetés háromezer forintig terjedhet. Az elmúlt fél év során négy szabálysértési eljárást indítottunk és nyolc figyelmeztetést küldtünk a vállalatok, szövetkezetek vezetőihez. A lapkiadó vállalatok olyan utasítást kaptak, hogy az álláshirdetéseket csak akkor közölhetik, ha a vál_ lalat nyilatkozik arról, hogy az álláshirdetés nem ellentétes a rendeletben foglaltakkal. Tapasztalataink szerint több vállalat felelőtlenül adott nyilatkozatot akkor is, amikor a hirdetés nem felelt meg a jogszabályban foglaltaknak. (Ez ugyancsak szabálysértésnek minősül.) A rendelet szerint az álláshirdetéseknél csak kivételesen van szükség tanácsi engedélyezésre. Amikor azonban a jogszabály kötelezővé teszi az engedélyt, nem áll módunkban eltekinteni attól, sőt az olyan esetektől sem, amikor a jogszabályi rendelkezést ki_ játszva hirdetnek meg állásokat. (Például: pályázatként hirdetik meg az olyan állást, amelynek betöltését a jogszabály nem pályázat kiírása útján írja elő.) BELSŐ FORRÁSBÓL A munkáltatóknak érdekük, hogy a jogszabályok szerint járjanak el. Ezért elsősorban a létszámtartalékaik feltárásával, a munka_ ügyi tevékenység javításával törekedjenek az eddiginél intenzívebben arra, hogy létszámszükségletüket ne más vállalatoktól, hanem belső forrásból fedezzék. A munkaerőforrások kimerülése miatt az álláshirdetések nem oldják meg a jelentkező létszámgondjaikat. Amennyiben pedig a jogszabályban is biztosított álláshirdetési lehetőségeket igénybe veszik, kérjük, hogy a már hivatkozott munkaügyi miniszteri utasításban foglaltakat — saját érdekükben is — maradéktalanul tartsák be. Dr. Uhrin János a megyei tanács v. b. munkaügyi osztály csoportvezetője A sok „újítás” közül egy: ez az épület majd a lakók garázsa lesz, most itt van a munkások melegedője, a raktár és az építkezés irodája. Szovjet kombájnok a szekszárdi AGROKER-telepen
