Tolna Megyei Népújság, 1977. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-09 / 33. szám

XXVII. évfolyam, 33. szám. AKA: «30 Ft 1977. február 9., szerda Mai számunkból KOMMUNISTA NEVELÉS — KOMMUNISTA KÖZÖSSÉGBEN (3. old.) ÖN KÉRDEZ — MI VÁLASZOLUNK (4. old.) VASÜTI ÁRUSZÁLLÍTÁS (5. old.) ATOMERŐMŰ-ÉPÍTKEZÉS (5. old.) Egységes betegellátás Az Utóbbi hónapokban------------------------új műszóval ismerkedünk. Ám ez a mű­szó, az egészségügy integ­rációja a mi megyénk ese­tében évek óta nagyon is valóságos fogalmat takar; megvalósulását a minden­napok gyakorlatában mind­nyájan tapasztalhattuk, ta­pasztalhatjuk. Miről van szó? Régi, sok­szor kifogásolt bajok orvos­lásáról. A gyógyításban mu­tatkozó párhuzamosságok megszüntetéséről; a mester, ségesen kettéválasztott já­ró- és fekvőbeteg-ellátás egyesítéséről; a szellemi és a tárgyi adottságok össze­fogott kiaknázásáról. Mit nyerhet mindebből a beteg? Néhány már ismert tapasztalat alapján — igen sokat. Kimutatható pél­dául, hogy Tolna megye szekszárdi és Vas megye szombathelyi kórházában mindössze egy-egy hétre szűkült a várakozás a be­utalásra. Pedig a tízezer la­kosra jutó ágyak száma te­kintetében egyik megye sem haladja meg az orszá­gos átlagot. Megelőzték vi­szont — bizonyos értelem­ben — korukat. Más szó­val, az Egészségügyi Mi­nisztérium integrációs ren_ delete előtt már összevon­ták a kórház és a rendelő- intézet működését. Azonos vezetés, azonos elvek alap­ján gyógyítanak. A járóbe­teg-ellátás keretében is le­hetséges kivizsgálás megelő­zi a kórházi beutalót. A be­teg a leletek birtokában foglalja el az ágyat. Ami jó neki, mert ennyivel is kevesebb időt kell az inté­zetben töltenie, és jó az in­tézetnek, mert ennyivel is több napot nyer a kizárólag kórházban foganatosítható gyógyítás javára. _______________________ M : ndössze ez lenne az ágyra várás megszüntetésé­nek a nyitja a szombathelyi és a szekszárdi megyei kór­házban. De ugyancsak az integráció révén szüntethető meg a kórházi és a rende­lőintézeti szakorvosok oly sokszor sérelmezett megkü­lönböztetése, a szakrende­lőben végzett nehéz munka lebecsülése. A rendelő és a kórház összevonásával az orvosnak módja nyílik — munkaideje ésszerű meg­osztásával — szakmája tel. jes gyakorlatára kórházi osztályon és rendelőben egyaránt. Ez pedig megnyit­ja az utat a hivatás gya­korlásához nélkülözhetet­len elmélyüléshez, a szak­mai kiteljesedéshez. Ennek ismét a gyógyítás, a beteg a „haszonélvezője”. Az intézmények egyesíté­sével, a szellemi „tőke” ilyenforma összpontosítása mellett, lehetővé válik a különböző anyagi eszközök, műszerek optimális ki. használása. A jól felszerelt megyei kórházak értékes berendezései a modern röntgenfelszereléstől a gyo­morvizsgálatot forradalma­sító száloptikán keresztül a számítógépekre alapozott dokumentációig — széles körben válnak használható­vá. Ezek lennének tehát — --------- korántsem a tel­jesség igényével — az in­tegrációból eredő előnyök. Értékükből pedig mit sem von le, ha néhol kicsinyes személyi érdekektől indít­tatva kétségbevonják lét- jogosultságát. Az eredmé­nyesebb gyógyítás és az ezt szolgáló eredményesebb egészségügyi intézmény- rendszer betegeknek és or­vosoknak egyaránt érdeke. A Szojuz—24 folytatja útját Az űrhajó parancsnoka Viktor Gorbatko ezredes és fedélzeti mérnöke Jurij Glazkov alezredes (Telefotó — TASZSZ — MTI — KS) A TASZSZ tudósítója jelen­ti a repülésirányító központ­ból: Kedden moszkvai idő sze­rint 13 óráig a Szojuz—24 tizenkét fordulatot tett meg a Föld körül. Gorbatko és Glazkov mun­kanapja 11 óra 30 perckor kezdődött. A földi irányító­központtal való újabb kap­csolatfelvétel alkalmával az űrhajó parancsnoka közölte, hogy folytatják a program­ban megjelölt feladatok vég­rehajtását. A nap folyamán pályamó­dosítást hajtottak végre. En­nek eredményeképpen a Szo­juz—24 pályájának adatai most a következők: — a Föld felszínétől mért legnagyobb távolsága 281 km; — legkisebb távolsága 218 km; — a pályasíknak az Egyen­lítő síkjával bezárt hajlás­szöge 51,6 fok. Az űrhajó legénységének beszámolói és a Földre érke­ző telemetrikus adatok ta­(Folytatás a 2. oldalon). A NOSZF TISZTELETÉRE Csatlakozások az országos felhíváshoz Egyre szaporodnak a mun­kavállalások megyénkben. A Tolna megyei Állami Építő­ipari Vállalat szakszervezeti tanácsa 1977. február 4-i ülé­sén a vállalat szocialista bri­gádjainak megbízása alapján az alábbi határozatot fo­gadta el: A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat szocialista brigádjai csatla­koznak a Csepeli Vas- és Fémművek dolgozóinak or­szágos felhívásához. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfor­dulója tiszteletére vállaljuk, hogy az átlagosnál magasabb színvonalú munkával bizto­sítjuk a vállalat éves tervé­nek maradéktalan teljesíté­sét. Különös tekintettel a kormány által kiemelt mun­káknál (paksi atomerőmű, húskombinát), a határidők pontos betartását, az átadott létesítmények jó minőségben való elkészítését. A vállalat éves lakásátadási programját úgy teljesítjük, hogy az eset­leges hiánypótlási munkákat is december 23-ig befejez­zük. A brigádok konkrét lé­tesítményenkénti vállalásai a termelési tanácskozásokon folyamatosan történnek. A Szekszárd—Sárköz és Vidéke ÁFÉSZ 40-es számú ruházati boltjának Radnóti Miklós szocialista brigádja a SZOT Elnökségének felhívá­sa alapján csatlakozott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójá­nak tiszteletére indított mun- kaverseny-felhíváshoz. Fel_ ajánlásuk a gazdasági ered­ményeken túl a minőség ja­vítása, a kiszolgálás színvo­nalának, a munka hatékony­ságának növelése. Szocialista szerződést szán­dékoznak kötni a Dél-dunán­túli RÖVIKÖT szocialista brigádjával. Végül felhívással fordul­tak szövetkezetünk vala­mennyi szocialista brigád tagjához, hogy csatlakozza­nak az évforduló tiszteletére meghirdetett munkaverseny­hez. * Közel-Kelet Waldheim Bejrútban Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára kedden délelőtt Bejrutban hosszabb megbe­szélést tartott Szelim Ál- Hossz libanoni miniszterel­nökkel. Áttekintették az iz­raeli határ közelében, Dél- Libanonban kialakult hely­zetet, s foglalkoztak a genfi közel-keleti békekonferenci­án való libanoni részvétel lehetőségével is. A nemzetközi szervezet legmagasabb tisztségviselője — bejrúti rádiójelentések szerint — kilátásba helyezte az ENSZ részvételét a Liba­non újjáépítésére irányuló segélyakciókban. A főtitkár kedden délben Libanonból Jordániába uta­zott. Az új üzemcsarnok. Tavaly márciusban kezdték építeni. határozást, az új üzem építé­Dunaföldváron a gumiipari szövetkezet elnöke örül, s mérgelődik egyszerre. Mér­ges, mert nem teljesítették tavalyi tervüket, s ugyanak­kor jogosan lehet büszke új üzemükre, amelyet tavaly márciusban kezdtek építeni, s már néhány gépen, igaz csak egy műszakban, folyik a termelés. Nem teljesítették a tervet. A miértre válaszolva vissza kellett forgatni néhány évvel az idő kerekét. Ezelőtt hét évvel történt a nagy ugrás. Hatvankilencről 1970-re si­került majdnem megdup­lázni, 63 millió forintra nö­velni a termelést. Uj termé­ket, az akkor divatos kord­cipőt kezdték gyártani. De ez a divat csak rövid ideig tartott, s a következő évben hétmillióval csökkent az éves termelési érték. A IV. ötéves terv végén ismét hatvan­nyolcmilliónyit termeltek. A gumicsizma állandó ter­mékük volt, s emellett vál­totta egymást a kord, azt kö­vetően a posztócipő, s jó két évvel ezelőtt megkezdték a műszaki gumiáruk gyártását. Hetvenhatban a posztócipő is kikopott a terméklistáról. Ezt kellett gyorsan valamivel helyettesíteni. Tervük az volt, megkezdik a műparafa előállítását. A gépeik azon­ban nem voltak megfelelő­ek, a várt 12 millió helyett csak egyet hozott a részle­gük. Másutt megpróbálták, ha nem is behozni, de csök­kenteni a lemaradást, s ez bizonyos mértékben sikerült is. Kilenc és fél millióval maradtak el a tervtől. A nye­reség pedig csak pár száz­ezerrel volt alacsonyabb a vártnál, meghaladja az öt és fél milliót. S míg a termelés oldalán sokszor kellett gondokkal megküzdeni, s nemegvszer hiába fáradoztak, a másik el­sét siker koronázta. A nagy­község szélén először egy 760 négyzetméteres üzemcsarnok készült el — nyolc hónap alatt —, ahova a legnehezebb körülmények között dolgozó gumikeverők költöztek, majd tavaly tavasztól felépítettek egy 1200 négyzetméteres üzemcsarnokot. A dunaújvá­rosi elemek felállításán kí­vül minden munkát a szö­vetkezet szakemberei végez­tek. Sokat segítettek társa­dalmi munkában a szövetke­zet más területen tevékeny­kedő dolgozói. Az új csarnokban már be­állították a négy új csehszlo­vák csizmagyártó gépet, s ezekről egyenként negyven­ezer pár gumicsizma kerül le évente. Az OKISZ, a KISZÖV se­gítségével, s az évente terv­szerűen növelt fejlesztési alap felhasználásával el­készült üzemek már a kö­vetkező évek termelésének alapját képezik. Hamaro­san évente kétszázezer gumi­csizmát gyártanak a szövet­kezetben, s ez lehetővé teszi, hogy jobban kielégítsék a ha­zai igényeket. A másik területen, a mű­szaki és egészségügyi gumi­áruk gyártásánál elsősorban a minőség javítását tűzték ki idén célul. Ez azt is jelenti, hogy a szigorú meó félmillió forinttal több terméket en­gedhet ki az üzemből. A műszaki áruk termék- összetétele az évek során stabillá vált. A járműipar számára készítenek különfé­le tömítéseket, porvédőket, gumisapkákat. Az egészség- ügyi cikkek között a gumi pólyabetétből, a vérnyomás- mérő gumicsövéből és oxi­génzsákból készítenek leg­többet. Itt sem terveznek nagyobb változást. Fonto­sabb feladatuk a munka- és üzemszervezés javítása. Itt a leglényegesébb, hogy beve­zessék az új csizmagyártó üzemben a háromműszakos termelést. Az idei terv a tavalyihoz képest nem változott. Ebben az évben is 72 milliós ter­melési érték elérését tűzték ki célul. Ám ez már sokkal megalapozottabb, mint az előző esztendőben volt. Jó­részt már nem az öreg, zsú­folt üzemben, hanem új, tá­gas, korszerű csarnokokban kell ezt a tervet teljesíteni­ük. sz Szakemberek vizsgáztatják az új gépeket

Next

/
Thumbnails
Contents