Tolna Megyei Népújság, 1977. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-08 / 32. szám

1977. tebruár 8. ÜNNEP OZORÁN Az elnökségben ott volt K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára. (Jobbról a második.) (Folytatás az 1. oldalról.) Éppen négy éve választot­ták meg a vezetőséget, most újra kellett választani. A bizalom teljes. Megtapsolják az eredményt. Külön, nyílt szavazással „véglegesítik” a fiatal főagronómust, aki ed­dig ideiglenesen töltötte be magas tisztségét. A szakve­zetők mind nagyon fiatalok, átlagos életkoruk nem éri el a 30 évet. Hozzáértő és fe­gyelmezett munkájukkal meghódították Ozora népét, így jöhetett létre a koráb­bihoz képest kimagaslóan jó eredmény. Minden évben alapoztak, összesen 19 mil­lió 200 ezer forintot költött az Egyetértés Tsz beruhá­zásra az utóbbi négy év alatt, a saját pénzéből. Ezenkívül sok gépet vásá­rolt, egyebek között két Rá­ba—Steiger traktort. Ha mindehhez még hoz­závesszük, hogy az ellenőrző bizottság beszámolójában ilyen kitételek vannak: az abrakos ládák be voltak zár­va. .. továbbá: olyan erköl­csi-anyagi bázissal rendel­kezünk, amilyennel még so­ha. .. nos, ilyen közgyűlésen érthető, hogy jól érezte ma­gát K. Papp József, a me­gyei pártbizottság első tit­kára. Színes, közvetlen han­gú beszéde vagy inkább be­szélgetése az ozoraiakkal, betetőzte az ünneplést. A megye első számú vezetője így beszélt: örvendetes szá­munkra is, hogy elkezdődött az a fejlődési folyamat, amellyel Ozora eljuthat a legjobb szövetkezetek közé. A hosszú délelőtt szüne­tében és a közgyűlés után jó néhány emberrel beszél­gettünk. Tizenhét éves ta­gokkal és nyugdíjassal is. B. Varga József, aki nyug­díjas létére minden közgyű­lésen ott van, ezt mondta: csak az öregség bánt. Kár, hogy eljárt az idő. Mi ke­veset kerestünk mindig, de nem sajnálom a pénzt a mostaniaktól. Örülök in­kább, mert megérdemlik. Gemenci József Fotó: Gottvald Károly A nagyközségben egyre több a tágas, korszerű lakó­ház. Ezeknek többségét ma­gánerőből építették. Lenne igény öröklakásokra is, de OTP-társasházak emelésére még nincs lehetőség. Annál inkább szorgalmaz­zák a lakásszövetkezetek létrehozását. Ez azért is fon­tos, mert a község belterüle­tén már kevés a beépíthető hely, és a több szintes sor­házak ezen a gondon is segí­tenek. 1976-ban alakult az első lakásépítő szövetkezet Hőgyészen, nyolc kétszintes lakást építenek az Ady utcá­ban. Korszerű lakásokat épí­tett — szolgálati célra — az állami gazdaság, a vegyes­ipari szövetkezet és a köz­ségi tanács. A közelmúltban egyéb­ként felújították — megyei támogatással — a községben lévő állami bérlakásokat is. A nagyközség rendezési ter­ve kijelölte az ipartelepítési helyeket, ezzel is ügyelve a fejlődés megfelelő útjára. Az ötéves tervben a köz­ségben bővítik a bölcsődei férőhelyek számát, felújítják a gyermekorvosi lakást és rendelőt, a művelődési há­zat. Terveznek útépítést, és a társközségek kommunális fejlesztésére is sor kerül. Ami a lakásépítést illeti: a nagyközségben újabb la­kásszövetkezetek megalaku­lását várják és szorgalmaz­zák: a közös építésé a jövő. H^PÚJSÁG 3 Tanévnyitó ünnepséget tartottak tegnap délelőtt Szekszárdon, az MSZMP Tolna megyei Oktatási Igazgatóságán. A most induló öthónapos tanfolya­mon ötven hallgató vesz részt. Főleg a megye ipari üzemeiből, de a mezőgazdaságból és más területek­ről is jöttek a résztvevők. Felvételünket az első foglalkozáson készítettük, Király Józsefné csoport­járól. Kenyérgyár Algériába Ipari sütődét, azaz komp­lett kenyérgyárat szállít a Komplex Külkereskedelmi Vállalat Algériába. A 12 millió dollár értékű, kenye­ret és péksüteményeket gyártó üzemet az Élelmiszer. ipari Gépgyártó Vállalattal közös fővállalkozásban szál. lítja a külkereskedelmi vál­lalat. A tervezésben és a kivitelezésben részt vesz a KIPSZER és az ÉLTERV is. Tanítóképző főiskola Szekszárdon (Folytatás az 1. oldalról.) ző oktatási intézményekben és az irányító apparátusban. A marxizmus oktatásához politikai főiskolán és esti egyetemi szakosítón végzett tanárokat biztosítunk. Több egyetemet végzett pedagógia és pszichológia szakos tanár található a középiskolákban és irányító apparátusban. Az anyanyelvi tantárgyak és a matematika oktatásához, va­lamint a tanítóképző főisko­la tantervében szerepig egyéb tantárgyak oktatásához is egyetemet végzett tanerők állnak rendelkezésünkre. A város általános iskoláiban pedig dolgoznak jól képzett, korszerű gyakorlattal rendel­kező tanítók, akik megfelel­nek a gyakorlóiskolai tanítás követelményeinek. Ha mind­ezekkel még nem lesz teljes az oktatói kar, Szekszárdon ki tudjuk elégíteni a leg­szükségesebb lakásigényeket a hiányzó tanerőhiány pót­lása érdekében. Itt jegyez­ném meg, hogy a főiskola vi­déken lakó hallgatóinak kol­légiumi elhelyezését a Ró­zsa Ferenc szakközépiskola kollégiumában tudjuk meg­oldani. Beszélgetésünk befejezése­képpen dr. Szabópál Antal utalt arra, hogy megyénkben a pedagógusképzés reformja előtt két pedagógusképző in­tézet is működött, az egyik Hőgyészen óvónő, a másik Dombóvárott tanítóképző­ként. Megszűnésüket sokan fájlalták. A nosztalgiák vég­re aktualitásukat vesztik, mert igaz ugyan, hogy a me­gye országosan egyedül állt abban, hogy nem volt felső­fokú oktatási intézménye, de most itt van és máris várja első hallgatóit a tanítóképző főiskola, mely bizonyosan pezsdítő hatást fog gyakorol­ni a megyeszékhely, a megye szellemi életére is. Megköszönve az informá­ciókat, örömmel adjuk közre ezen a helyen új felsőoktatá­si intézményünk beiskolázási felhívását. KÖZLEMÉNY A TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLÁRA TÖRTÉNŐ JELENTKEZÉSEKRŐL A Szekszárdon létesülő fel. sőoktatási intézmény a város központjában, korszerű és tá­gas épületben kap helyet. A főiskolai oktatást szaktanter­meken. laboratóriumokon kí­vül nagyméretű tornaterem és uszoda is segíti. A tanév­nyitót szeptember elején, a közel ezer személyt befogadó többszintes aulában tartjuk. A nyugodt, zavartalan tanu­lást kényelmes kollégiumi el­helyezés biztosítja. A pedagó­gusképzéshez kedvező feltéte­leket teremt, a hallgatók gya­korlati oktatását megkönnyí­ti, hogy a képzéssel azonos épületben kap helyet a gya­korló általános iskola is. A főiskola a tanítóképzés kere. lében — a hallgatók érdeklő­dése és választása alapján — szakosodási lehetőséget bizto­sít testnevelés, ének. raiz. technika, orosz és pedagógia tárgyakból, illetve népműve­lési könyvtárosi ismeretekből. Ezeken a szakokon rövid képzési idővel levelező tago­zaton tanári képesítést sze­gezhetnek a végzett hallgatók. A főiskola szekszárdi tago­zatára jelentkezhetnek az 1977-ben gimnáziumban és szakközépiskolában érettsé­gizők és a korábban végzet­tek is Tolna, Baranya, Fejér és Veszprém megyékből. A Szekszárdtól távol lakók ré­szére kollégiumi elhelyezést biztosítunk. Felvételi tárgyak: magyar, történelem. A jelentkezés fel­tételeiről és határidejéről a Magyar felsőoktatási intéz­mények 1977. c. kiadvány ad bővebb tájékoztatást, bár ebben a szekszárdi kihelye­zett tagozat még nem szere­pel. A jelentkezési lapon fel kell tüntetni: Kaposvári Ta­nítóképző Főiskola szekszárdi kihelyezett tagozata. Részletesebb felvilágosítást a középiskolák igazgatói és a megyei tanács művelődésügyi osztálya adnak (7101 Szek- szárd. Mártírok tere 11—13.). A főiskola tájékoztatója a közeli napokban megjelenik, azt az érdekelt megyék mű­velődésügyi osztályaihoz és a középiskolák igazgatóihoz el­juttatjuk. Tolna megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya Szövetkezeti építőipar I. Az Unió feladatai Dombóvárott Beszélgettem öreg dombó­vári lakosokkal, akik nem akarják elhinni azt a fejlő­dési-változást, ami napjaink­ban — szemük előtt —, pontosan fél évtized óta lát­ható. Az építkezésekről van szó: új lakótelepek, új gyá­rak, új középület, új út... Sorolni is alig lehet. Volt idő, amikor a városban egy­szerre öt építőipari alakulat is munkálkodott, s amint tel­nek az évek, úgy kristályoso­dik a helyzet: lesz a város­nak meghatározó építési ka­pacitása — felelőse; s ez az Unió Ipari Szövetkezet építő­ipari részlege. A kezdet a jelen ötéves tervvel indult, addig az Unió is csak inkább tatarozó volt, mintsem újat építő. A koráb­bi feladatok nem kívántak a korszerű, nagy teljesítőképes­ségű építőipari kapacitás lét­rehozását. A várossá fejlesz­tés nem a várossá nyilvání­tással kezdődik, hanem előt­te — főleg tervekben és pa­píron. A célkitűzések megva­lósítása, új városközpont, új lakónegyedek építése bizony évekig várat magára. Nap­jainkban az egész város szin­te egy építkezés. Nincs olyan utca, ahol ne szorgoskodná­nak az építőipar különféle szakágának munkásai. Mély­építés, magasépítés, régi éoü- letek újjáépítése éppen úgy megtalálható, mint ahogy az építőipar kapacitásnövekedé. sét jelző műhelyek, raktárak, kiszolgáló épületek. Ezek nélkül nem lehet az építőipar kapacitásai növelni. A táv­lati feladatok nagyok, és kü­lönlegesek: főleg lakásépítés a tennivalók zöme — korsze­rű eljárással. Olyan módsze­reket hasznosítani, amelyek másutt is most bontogatják A negyedik ötéves tervben épült lakások száma Az ötödik ötéves tervben építendő lakások száma Horváth József műszaki ve­zetővel beszélgettünk a fel­adatokról. — Amikor ismertté vált az ötödik ötéves tervben ránk váró feladat, azonnal láttuk, hogy a meglévő kapacitással nem boldogulunk. Ezért az el­ső évben azt tűztük célul, hogy ne maradjunk el a ne­gyedik ötéves terv utolsó évé­nek produktumától, ugyan­akkor felkészüljünk az előre­lépésre. azaz a megfelelő gé­pesítésre. Hitelt kértünk. Ter­veink szerint hatmillió forint­ra lenne szükség ahhoz, hogy építőipari kapacitásunkat úgy korszerűsítsük, hogy a feladatokat maradék nélkül elláthassuk. Először 2,1 mil­lió forint hitelt kaptunk fej­lesztésre — a szövetkezetek támogatási alapjából — ezt nem kell visszafizetni. Ehhez kaphattunk bankhitelt is, de a hitelek fejében el kell ké­szítenünk a városban négy­száz lakást... Saját beruhá­zási lehetőségünk szűkös, úgy hogy hitelekre támasz­kodtunk elsősorban. A hitelbe kapott pénz el­költése nagyobb gond volt, mint megszerzése. A piacon nincs olyan gép. amely azon­nal megvásárolható. A dom­bóvári szövetkezetnek már az év elején kellett volna kapni gépet pénzéért — de a hitel is csak a harmadik negyedév eltelte után vált elkölthetővé, azaz eszközvásárlásra kilenc hónapig kevés volt a pénz. Az a helyzet, hogy az épí­tőgép-piacon a középkapaci­tású üzemeknek való gépek­ből nincs választék, egyedi darabot néha, „elkapva” le­szárnyaikat — de itt üzemsze­rűen szükséges alkalmazni. Az Unió Ipari Szövetkezet építő részlegére nagy felada­tok várnak ebben az ötéves tervben. Az alábbi kis táblá­zat világosan mutatja a ten­nivalókat: 1. év 2. év 3. év 4. év 5. év 52 33 51 73 42 34 88 87 83 108 hét megvenni. A használt épí­tőgépek piaca ugyan többet kínál, de ott meg az a hely­zet, hogy a legtöbb daru, ke­verő, emelő stb. nem újítható fel, miután nincs aki ezt a munkát. elvégezze. így a használt gépek megvásárlása sem sokat ígér. A legnagyobb baj, hogy az építőipari gépe­ket elsősorban az állami vál­lalatoknak adják el, utána a sor végén jöhet — ha van még gép — a szövetkezeti ipar. Ez a hátrányos helyzet — már az induláskor — nem sok jót ígért a szövetkezet ötéves tervének első évében. Következik: Az első év ta­pasztalatai. Pálkovács Jenő Szigeti István építésvezető­helyettes: „Lelkesít és meg­nyugtat bennünket az a tény. hogy a város párt- és tanácsi vezetői elismerik munkánkat, és segítenek ahol mi nem bol. dogulunk”. Költöznek a lakók az Allende-lakótelepre

Next

/
Thumbnails
Contents