Tolna Megyei Népújság, 1977. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-05 / 30. szám

^rfízPÚJSÁG Magyar-szovjet kulturális együttműködés A magyar—szovjet kultu­rális kapcsolatok további gazdagítását, elmélyítését irányozza elő az az 1977-re szóló együttműködési egyez­mény, amelyet pénteken írt alá a Kulturális Miniszté­riumban dr. Molnár Ferenc kulturális államtitkár és V. I. Popov, a Szovjetunió kul­turális miniszterének helyet­tese. — A kultúra lehetőségeivel szeretnénk szolgálni a Szov­jetunió és Magyarország né­peinek közeledését, barátsá­gának megszilárdítását — hangsúlyozta dr. Molnár Fe­renc. Válaszában V. I. Po­pov kiemelte, hogy az idei munkatervnek az ad külö­nös jelentőséget, hogy ebben az esztendőben köszönti a világ a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. év­fordulóját. Az egyezmény értelmében többek között Magyarország­ra látogat a grúziai állami ének- és táncegyüttes, a moszkvai Állami Filharmó­nia Szimfonikus Zenekara, az aisz! esztrádegyüttes, va­lamint a moszkvai Gorkij Színház. Többek között szov­jet vendégek szerepelnek majd a békéscsabai gyer­mek-bábfesztiválon és fiatal muzsikusok vesznek részt a nemzetközi Bartók-szemi- náriumon. Szovjet szakem­berek is részt vesznek — magyar kollégáik mellett — a „Sztanyiszlavszkij és a korszerű színházi folyamat” című szimpozionon, amelyet a Magyar Színházi Intézet, az Össz-szövetségi Kulturá­lis Intézet és a Szovjet Szín­házi Szövetség közösen ren­dez. Magyarországról az idén többek között az MRT szim­fonikus zenekara, a Liszt Fe­renc Kamarazenekar és a Nemzeti Színház együttese utazik a Szovjetunióba. Ma­gyar szakemberek is jelen lesznek a szocialista orszá­gok hanglemezgyártó válla­latai képviselőinek tanácsko­zásán, a szocialista országok könyvtárépületei építésének és berendezésének kérdései­ről tartandó konferencián. Cél az iigyiitézés javítása Or, Falu végi Lajosi sajtótájékoztatója az államigazgatási munka korszerűsítéséről DK. FALUVÉGI LAJOS pénzügyminiszter pénteken, a Parlamentben tájékoztatta az újságírókat az adminiszt­ratív tevékenység, a válla­lati, intézményi, igazgatási munka javításáról. Rámutatott, hogy az ál­lamigazgatási munka szín­vonalának emelése már 1971 óta a párt Központi Bizott­ságának ismert határozata óta napirenden van. A cél az, hogy e munka szervezet­tebbé váljon, a felesleges adminisztráció megszűn­jön, egyszerűbbé és gyor­sabbá váljon az ügyintézés, kulturáltabbá a közszolgá­lat. Tavaly minisztertanácsi határozat jelent meg az ad­minisztráció egyszerűsítésé­ről. Fontos, hogy aki e kérdés­sel foglalkozik, valóban meg­különböztesse a szükségest a feleslegestől, ráirányítsa a figyelmet az elkerülhetőre, a feleslegesen bonyolultra. A túlzott adminisztráció nem ritkán a bonyolult kontsrukciókra vezethető vissza, e konstrukciók pe- dik annak a szemléletnek következményei, amely sze­rint mind az intézkedésre hivatott szervek, mind az érdekeltek „testhez szabott” megoldásokra törekszenek, holott gyakran — a jelenték­telen hátrányok tudomásul­vételével — lényeges egy­szerűsítést lehetne elérni. A miniszter részletesen is­mertette az adminisztráció csökkentésére már megtett intézkedéseket. Több mint 50 pontban foglalhatók azok a központi rendelkezések, amelyek az utóbbi időben léptek életbe. Több pénzügyi jogszabályt egységes szerke­zetbe foglaltak, így könnyít­ve a tájékozódást. Áttekint­hetőbbé vált például az ille­tékjogszabály, a vámjog, a dolgozók lakásépítésének tá­mogatási rendszere, stb. A központi statisztikai rend­szer adatszolgáltatása 1976- ban 15 százalékkal, 1977-re további 22 százalékkal csök­kent. Megszigorították a sta­tisztikai adatok bekérésének engedélyezését. Megszűntet­ték az első negyedévi mér­legbeszámolót, csökkentették a beszámolók adatainak szá­mát, megszűntették a fej­lesztési alap pénzeszközeire vonatkozó adatszolgáltatást, egyszerűsítették az adóbeval­lást. Egyszerűsödött a köz­ponti és tanácsi költségvetési szervek beszámolási kötele­zettsége, 20 ezer munkahely mentesült a munka- és bér­ügyi adatszolgáltatás alól. A lakosság munkaidejéhez job­ban alkalmazkodik most már a tanácsoknál az ügyfélfoga­dási idő, egyszerűsödtek az OTP és az Állami Biztosító egyes szolgáltatásai. A kis­iparosok és magánkereske­dők számára szűkült az évenkénti adóbevallási köte­lezettség, egyszerűsödött a könyvvezetés. Mindez biztató kezdet, de további jelentős intézkedé­sekre is szükség van. Min­denekelőtt folytatni kell a tervezési, pénzügyi és sta­tisztikai adatgyűjtési rend­szerek összehangolását, egy­ségesítését és egyszerűsítését. Ez év közepére elkészülnek azok az intézkedési tervek, amelyeket 1978-tól folyama­tosan végrehajtanak majd. Folyamatban van a tanácsok irányítása alatt álló egész­ségügyi és kulturális intéz­mények tanácsi típusok sze­rinti felügyeleti rendjének egységesítése, a kormány- határozat előirányozza a miniszterek által korábban kiadott jogszabályok felül­vizsgálatát és korszerűsíté­sét is. A KORMÁNYZAT nagy jelentőséget tulajdonít az állampolgárokat érintő ügy­intézés javításának. Egysze­rűsíteni kell az állampolgá­rok adórendszerét, az illeté­kek rendszerét és azokat az eljárási szabályokat, ame­lyek az emberek idejét fe­leslegesen és túlzottan igény, be veszik. A miniszter arra is utalt, hogy a tanácsoknál módosí­tották ugyan az ügyfélfoga­dási időt, de a dolgozók je­lentős része ezt a lehetősé­get nem használja ki és ügyeit továbbra is jórészt munkaidőben intézi. Célsze­rű lenne, ha erre a vállala­tok is felfigyelnének. (MTI) Francia-nyugatnémet csúcs A francia—nyugatnémet gazdasági és politikai együtt­működés szorosabbra fűzésé­re irányuló szándék látvá­nyos kinyilvánításával ért véget pénteken a 29. csúcs- találkozó a két ország veze­tői között. A kétnapos tárgyalássoro­zat végén az Elysée-palota dísztermében Giscard d’Es- taing francia köztársasági elnök és Helmut Schmidt kancellár egymást követően, azonos tartalmú nyilatkozat­ban jelentette be a két or­szág közös gazdasági elgon­dolásait, az EGK-ra és a nukleáris exportpolitikára vonatkozó, nyilvánvaló Washingtonnak címzett el­veit. Rögtön ezután a fran­cia és a nyugatnémet szó­vivő felolvasta a nyilatkoza­tok hivatalosan egyeztetett szövegét, amely ugyan nem közös nyilatkozat, mivel ilyen dokumentumot hagyo­mányosan nem adnak ki, de mindenképpen a kétoldalú kapcsolatok pillanatnyi alap­szövege. A magyar haióK helyfele 19// lanua'r ??-én Február elején indul Rot­terdamból első útjára a ma­gyar tengerhajóflotta új ha­jója, a 11 600 BRT-ás Csoko­nai. Az év hátralevő részében még egy 11 600 BRT-ás és há­rom, egyenként 3700 tonnás hajót szállít hazánk meg­rendelésére a lengyel hajó­gyártó ipar. A Szovjetunió, ban épülő 14 600 BRT-ás ha­jóval együtt a hazai tengeri vízijárművek befogadóké­pessége meghaladja a 100 ezer tonnát. A magyar tengerhajózásra is alkalmas hajópark fejlesz­tése az 50-es évek végén kez­dődött. A flotta akkor jórészt 1100 tonnás hajóegységekből állt. Hazánk szempontjából a tengerhajózás a 70-es évekre lett számottevő tényezővé, mivel Magyarország külke­reskedelmi forgalma a közel- keleti. az afrikai és a távol­keleti országokkal bővült. Az óceánhajózás 1968-ban indult meg, a bolgár ipar által gyár­tott 6200 BRT-ás „Hungáriá”- val és a „Budapest”-tel. A Szovjetuniótól vásárolt 13 000 tonnás „Ady” és „Petőfi” szolgálatba állításával a tá­vol-keleti járatok indultak meg. A negyedik ötéves terv­ben 3 db, egyenként 4800, és 6 db 1600 tonnás hajóegysé­get állítottak forgalomba, így a magyar hajózás kapacitása 66 ezer BRT-ra emelkedett. A külkereskedelem tengeri áruforgalma a negyedik öt­éves terv végén meghaladta a 3 millió tonnát. 1972-ben a magyar tengerhajózás által szállított áruk 40 százaléka volt magyar áru, 1975-ben alig több, mint 10 százalék. Ennek egyik oka, hogy a szál­lítások túlnyomó többsége időben és földrajzilag jelen­tősen széthúzódik, nincs ér­telme az árukat összevárni. Ezért a magyar hajózás kül­földi fuvarok vállalásával já­rul hozzá az ország deviza- mérlegének javításához. Hazánk is tagja a KGST- országok hajóbérlő és hajótu­lajdonosi irodájának, amely a tengerhajók tengeri szállítá­saiban fontos szerepet vállal. A KGST gyorsan fejlődő ten­geri flottája a hetvenes évek elején 2309 hajóból állt, en­nek 67.8 százalékát a szovjet, 12.6 százalékát a lengyel. 8,4 százalékát az NDK, 4.4 száza­lékát a bulgár, 3,8 százalékát a román, 1.7 százalékát a ku­bai, 0,7 százalékát a magyar és 0,6 százalékát a csehszlo­vák hajók adták. A hajók összbefogadó képessége 14 964 732 bruttó regiszter tonna volt, ennek 0.4 százalé­kát a magyar hajópark tette ki. Az előjelzések szerint a vi­lágon a tengeri úton elszállí­tandó áruk mennyisége éven­te 6—8 százalékkal növek- szik^ Ennek megfelelően a hajópark kapacitása hatal­mas fejlődést mutat. A szá­zad eleién a világ hajóállo­mánya 29 millió BRT-át tett ki. ami 1976-ra 332 117 000 BRT-re emelkedett, a tank- haióállománnyal együtt. A hajóállomány teljesítmény­növekedése a nagy olajszál­lítások következtében gyor­sult fel. A világ tankhajó- átlománva 1976 májusában 158 326 000 BRT-t tett ki. — TERRA — KAIRO Anvar Szadat egyiptomi elnök pénteken fogadta Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárt, aki szerdán érkezett Kairó­ba, hogy a genfi konferencia felújításáról tárgyaljon. A találkozó után Waldheim ér­dekesnek minősítette Szadat- tal folytatott megbeszélését. Elmondotta, hogy a konfe­rencia felújításáról barátsá­gos, őszinte és nyílt eszme­cserét folytattak. A világ- szervezet főtitkára péntek délután Kairóból útja követ­kező állomására, Damasz­kuszba utazott. MAPUTO Maputóban a Mozambiki Felszabadítási Front (FRELI- MO) III. kongresszusa egy­hangú határozatot hozott ar­ról, hogy a FRELIMO-t — változatlan elnevezéssel — marxista—leninista párttá szervezik át. A párt célja a szocializmus felépítése Mo- zambikban, Az új párt azért tartotta meg korábbi elneve­zését, mivel az összeforrt a mozambiki nép gyarmatosí­tók felett aratott győzelmé­vel. SALISBURY Ian Smith rhodesiai mi­niszterelnök Salisbury-ben megtartott pénteki sajtóérte­kezletén felhívással fordult az Egyesült Államok kormá­nyához, hogy „segítse őt a békés rendezést óhajtó szán­dékának” valóra váltásában. Kérte az amerikai vezető­ket, hogy vegyék kézbe a fehér kisebbség és a színes bőrű többség közti tárgyalá­sok irányítását. MOSZKVA A világon elsőként a szov­jet orvosok kezdték meg a cukorbaj műtéti gyógyítását: a moszkvai szerv- és szö- vetátültetési intézetben már a negyedik mesterséges has. nyálmirigy beültetésére ké­szülődnek — írja a Pravda pénteki számában. A cukor­baj a szív- és érrendszeri megbetegedések és a rák mögött a harmadik helyet foglalja el a leggyakoribb, legbonyolultabb betegségek között. Ez a fájdalommen­tes betegség elsősorban szö­vődményei miatt veszélyes. Ezeknek a kiküszöbölésére szolgál az első mesterséges hasnyálmirigy. 1977. február 5. Indira Gandhi miniszterelnök beszédet intéz a lakása előtt összegyűlt sok ezer főnyi tömeghez, abból az alka­lomból, hogy támogatásukról biztosították a kormányfőt az egyre élesedő politikai küzdelemben. (Képtávírónkon érkezett.) Hazai krónika BOGNÁR JÓZSEF KITÜNTETÉSE A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Bognár József Álla­mi-díjas akadémikusnak, a Magyar Tudományos Akadé­mia Világgazdasági Kutató Intézete igazgatójának ki­emelkedő tudományos és tudománypolitikai munkássága elismeréseként, 60. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt a kitüntetés átadásánál dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, és Márta Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára. A MINŐSÉGSZABÁLYO­ZÁS rendszerének fejleszté­sével kapcsolatos kormány­határozat következetes végre­hajtását szolgálja a Belke­reskedelmiJ^inisztérium és a Kohó- és Gépipari Minisz­térium nemrégen kiadott kö. zös irányelve, amely a la­kosság számára forgalomba kerülő termékek hatékony minőségi átvételéről intézke­dik. Az irányelvekben meghatá­rozták a termelő vállalatok minőségvédelmi tennivalóit. Az üzemeknek a gyártás so­rán az alapanyagoktól kezd­ve, a készáruig olyan ellen­őrzési rendszert kell kialakí­taniuk, amely biztosíték ar­ra, hogy csak jó minőségű termék hagyja el a gyárat. Az irányelv részletesen foglalkozik a kereskedelmi vállalatok feladataival. A Belkereskedelmi Minisztéri­um tapasztalatai szérint a kereskedelmi vállalatok nem használták ki kellően a minő­ségtanúsítással kapcsolatos lehetőségeket, ezért ismétel­ten felhívta vállalatait, hogy a szerződésekben pontosan határozzák meg a szállítan­dó termékek minőségét, vá­lasztékát, a minőségtanúsí­tás módszereit, s követeljék meg teljesítésüket. Hatékony minőségátvételi rendszerrel, szakszerű, gondos raktáro­zással előzzék meg, hogy hi­bás áru forgalomba kerül­hessen. A Belkereskedelmi Minisz­térium az azonos tevékeny­ségi körrel dolgozó kereske­delmi vállalatokat összehan­golt, komplex minőségátvéte­li munkára hívta fel, hogy az egyes szakmák megaka­dályozhassák a hibás termé­kek forgalomba kerülését. A hatékonyabb minőségellenőr­zés érdekében a miniszté­rium kívánatosnak tartja olyan közös szakmai meo- szervezet létrehozását, amely már a gyárakban is vizsgál­ja a szállításra előkészített termékeket. A MOSTANI TÉL — jólle­het még koránt sincs vége — kedvezőtlen időjárási viszo­nyaival, gyors és szélsőséges hőmérséklet-változásaival súlyos károkat okozott az or­szágos közúthálózatban, kü­lönösen az alsóbbrendű, ki­sebb teherbírású utakat ron­gálta meg — közölte Cseri István, a KPM útfőosztályá- nak vezetője. Beszámolt arról, hogy a fagykár az M7-es autópálya egy részét olyan mértékben megrongálta, hogy rajta a közlekedés balesetveszélyes­sé vált. Ezért az M7-es autópálya Budapest felé ve­zető bal oldali részének, a 24 —29. kilométer közötti szaka­szát február 5-én, szombaton elzárják a forgalom elől. A javítást azonnal meg­kezdik, s amint az idő meg­engedi, a teljes útfelületre összefüggő aszfaltréteget terí­tenek. Az elzárás idején az említett szakaszon az autópá­lya jobb oldali részén, mint autóúton, bonyolítják le a forgalmat. A kritikus szakasz előtt mindkét irányban fo­kozatos, 120-ról 60 km-re csökkenő sebességkorlátozást vezetnek be. Az öt kilométe­res „folyosón”, a sebességet ismét felemelik 80 kilométer­re, ugyanakkor előzési tilal­mat érvényesítenek. A forga­lomkorlátozás idején az útel­zárás mindkét pontján a köz. lekedésrendészet járőrei el­lenőrzik az előírások megtar­tását, illetve szükség esetén segítik a torlódások elkerülé­sét, a náfeyobb forgalom za­vartalan lebonyolítását. Az említett szakaszon a javítási munkákkal a tavaszi forgá- lom kezdetére szeretnének végezni. A MEZŐGAZDASÁGI KÖNYVHÓNAP országos megnyitóját pénteken tartot­ták Sopronban. Az immár évtizedes hagyományokra visszatekintő mezőgazdasági könyvhónap jelentőségét dr. Marczali László kulturális miniszterhelyettes méltatta. Az idei mezőgazdasági könyvhónapra 44 újdonság je­lent meg 600 ezer példány­ban.

Next

/
Thumbnails
Contents