Tolna Megyei Népújság, 1977. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-05 / 30. szám

- iát 2 or: Mai számunkból A FOGYASZTÓK ÉRDEKEBEN (3. old.) ÚJ MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK (3. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT JÁNOSMAJOR (3. old.) Miért terjed ? EGYMÁST csitítottuk a karácsonyi csúcsforgalom idején, nem csoda, ha ide­gesek a kereskedők, hisz alig győzik a sok munkát, ráadásul némelyik vásárló szinte külön bosszantja őket. Az ünnepek után meg­értéssel néztük: elfáradtak. Biztos, kevés volt az idő a pihenésre az ünnep alatt, hisz sütni, főzni, csa­ládot ellátni, vendéget vár­ni, névnapot köszönteni, mind-mind kimerítő. Aztán jöttek a leltári napok. Idegeskedés, ta­karítás, persze, hogy nem mehet minden a rendes kerékvágásban. De mi van most? A visszafordult tél teszi-e, vagy valami más, ám va­lami nincs rendjén. Megértőnek ismert né­pes társaságban volt ez a beszélgetés témája a hét közepén. Egymás után so­rolták az elmúlt napok ta­pasztalatait, udvariatlan, figyelmetlen eladókról. Az egyiknek nem voltak hajlandók elmagyarázni egy gép működését, a má­siknak kitettek egy darab inget azzal, hogy „a töb­bi is ilyen”, a harmadik­kal félreérthetetlenül kö­zölték: ha nem tetszik az üzletben kialakult modor, ne járjon oda. PERSZE, volt ellenkező példa is. Az egyik üzlet jellemzője, hogy ha a fő­nök kint van az eladótér­ben, erről a boltról lehet megmintázni az udvarias kereskedelem szobrát. (Aztán, ha nincs ott, min­den éppen a visszájára fordul.) Volt, aki az udvariat­lanságot mindig a tanuló­korban lévőknél tapasztal­ta. Nyomban jött az ellen- vélemény: nyugdíj előtt álló, a szakmában meg­öregedett férfi eladóról, akinék a magatartása szinte sugározza: no most szívességet teszek és meg­kérdezem ezt az őgyelgő vevőt, hogy mit akar. És így is tesz. Hosszasan ke­resték a szembetűnően megszaporodott udvariat­lanság okát — eredmény­telenül. Azzal sem men­tek volna sokra, ha törté­netesen megtalálják, hi­szen egyikük sincs olyan helyzetben, hogy változtatni tudnának raj­ta. Pedig kellene. Ponto­san azok miatt az udva­rias, a szakmát szerető és értő kereskedők miatt, akik — meggyőződésem — ebben az időszakban is túlnyomó többségben vol­tak és vannak, de akiket az általánosításra igazság­talanul is hajlamos közvé­lemény hovatovább egy kalap alá vesz a szakma hírét ron tokkal. No, és természetesen a vásárlók miatt, akiknek az udva­rias és a morózus keres­kedő egyformán „ügyfele” lehet, közvetve vagy köz­vetlenül, akkor, amikor megfordul a szerep. EGYSZÓVAL: ne általá­nosítsunk, de fogadjuk el tényként, hogy az udva­riatlan kereskedő éppúgy alkalmatlan a szakmára, mint a fahangú ember a szólóéneklésre. (F.) Határidő előtti létesítményátadások Az építők f© csatlakoztak a munkaversenyhez Tegnap reggel Szekszurdon, az épülő 24 tantermes isko­lában újabb munkaverseny- vállalás hangzott el a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulója alkalmá­ból. Az ünnepélyes külsősé­gek ugyan hiányoztak, hisz az építésen munkálkodó mint­egy 80 dolgozó egy félig kész tanteremben tette meg saját vállalását és intézett egyút­tal felhívást a TOTÉV többi brigádjaihoz, az egész kol­lektívához. Részlet a felhívásból: „A munkaverseny célja a termelési feladatok maradék­talan teljesítése, a munka minőségének és hatékonysá­gának javítása, a termelő- eszközök és berendezések jobb kihasználása, az éssze­rű gazdálkodás, a jobb mun­ka- és üzemszervezés, vala­mint a munkafegyelem to­vábbi erősítése.” Természetesen ahhoz, hogy a munkaverseny-vállalások valóban eredményesek le­gyenek, konkrét feladatokat jelöltek meg a röpgyűlésen részt vevő brigádok. Ezek közül néhány legfontosabb: a lakásépítési terv túlteljesíté­se, a tervezett 423 helyett 443 lakás átadása, a munka minő­ségi végzése, a garanciális és hiánypótlási határidők be­tartása, a szekszárdi 24 tan­termes iskola befejezése és átadása július 31-re, a tamá­si nyolctantermes gimná­zium, diákotthon és tornate­rem építésének befejezése jú­nius 15. helyett május 30-ra. A szekszárdi Posta műszaki épületének szerelésre kész átadása december 30. helyett szeptember 30-ra, a BHG re­konstrukciós program máso­dik ütemének november 30. helyett május hó 1-ig történő befejezése Az iskola építői az elhang­zott felhíváshoz érdemben is hozzászóltak. így mindjárt el­sőnek Nyárai István betaní­tott munkás kérte a vezető­ket, hogy adjanak meg min­den segítséget és teremtsék meg a feltételeit, hogy a munkások által megtett vál­lalások teljesíthetők , legye­nek. Ezt követően többen hozzászóltak azok közül, akik az iskolakomplexum alapo­zásától kezdődően dolgoznak az építkezésen és valameny- nyiük nevében ígéretet tet­tek arra, hogy az elhangzott vállalások nemcsak papírra vetett ígéretek lesznek. Tegnap a kora délutáni órákban már Tamásiban a gimnázium építkezésén dol­gozó TOTÉV-építők is csatla­koztak szekszárdi szaktár­saik felhívásához. A Simontornyai Bőrgyár előkészítő műhelyének szo­cialista brigádja felhívással fordult a vállalat valameny- nyi dolgozójához, hogy a cse. peli példát követve, tegyenek munkaverseny-vállalásokat a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára. ök maguk vállalták, hogy a munkafegyelem megszilár­dításával a munkaidő mara­déktalan kihasználásával kí­vánják segíteni a nagyberu­házásból adódó esetleges gon. dókat, s ha a termelés meg­kívánja, vállalják a folya­matos műszakokat is. Az éves termelési tervüket egy­re javuló minőségben kíván­ják teljesíteni. A szekszárdi 24 tantermes iskola átadását július 31-re vállalták Gyenes András Győr-Sopron megyében Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára pénteken Győrbe láto­gatott. A Győr-Sopron me­gyei pártbizottság székházá­ban Háry Béla első titkár kö­szöntötte és ismertette a me­gye gazdasági helyzetét, fej­lődését, az ipari és mezőgaz­dasági üzemek 1977. évi ter­veit, valamint az éves terv­teljesítés első havi, januári eredményeit. Gyenes András ezt követő­en a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban tájékozódott a pártszervezetek munkájáról, és a termelési kérdésekről, majd megtekintette a gyár­óriás legfontosabb üzemeit. A Központi Bizottság tit­kára a gyárlátogatás után a megyei pártbizottság székhá­zában politikai munkásokkal, aktívákkal találkozott, s az időszerű külpolitikai kérdé­sekről tartott tájékoztatót. Lisszabon Elégedetlenség a forradalmi tanácsban „A portugál fegyveres erőknek közre kell működ- niök a nemzet újjáépítésé­ben” — jelentette ki Vasco Lourenco tábornok, Lissza­bon katonai kormányzója, a legfelsőbb forradalmi ta­nács tagja a mafrai lövész­ezrednél tett látogatásán. An­nak a véleményének adott hangot, hogy a „dolgok nem folytatódhatnak így tovább” és „olyan megoldást kell ta­lálni, amilyent eddig még nem alkalmaztak a gyakor­latban”. Lisszaboni politikai körök­ben úgy értelmezik a tábor­nok szavait, hogy a forra­dalmi tanács tagjainak egy része elégedetlen a portugá­liai politikai fejleményekkel és olyan megoldást keres, amellyel érvényt szerezhet az alkotmánynak és „április 25” szellemének. Becsben megkezdődött a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalások 11. fordulója. Az év első ülése után Slawomir Dabrowa nagy­követ, a lengyel delegáció vezetője (a képen) nemzetközi sajtótájékoztatóján annak a reményének adott kifejezést, hogy 1977. a haladás esztendeje lesz a bécsi tárgyaláso­kon. (Telefoto — UPI—MTI—KS) Addisz-Abeba A kormányzótanács közleménye Az etiópiai ideiglenes ka­tonai kormányzótanács beje­lentette, hogy a kormányzó- tanácson belül ellenforradal­mi csoportot számoltak fel. A csoporthoz Teferi Benti dan­dártábornok. Aszrat Deszta alezredes, Hirut Hailé Sze- lasszié alezredes, Mogus Wol­de Michael százados, Tefera Daneke százados, Alemajehu Hailé százados és Hailé Belau hadnagy tartozott. Az államcsínyt szervező összeesküvők — hangoztatja a közlemény — monarchista, szélsőjobboldali, valamint szélsőbaloldali csoportosulá­sokhoz tartoztak. A közle­mény szerint terjedelmes do­kumentumra bukkantak, amely célként tűzi ki, hogy Etiópiában imperialista kö­rök támogatásával fasiszta államcsínyt szervezzenek. (MTI) Pénteken hazaérkezett a magyar országgyűlés kül­döttsége, amely Apró Antal­nak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az or­szággyűlés elnökének veze­tésével hivatalos, baráti lá­togatáson járt Lengyelor­szágban. A delegációt a Ke­leti pályaudvaron Péter Já­nos, az országgyűlés alelnö- ke és Roska István külügy­miniszter-helyettes fogadta. Ott volt Jerzy Zielinski, a Lengyel Népköztársaság bu­dapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Apró Antal megérkezése után nyilatkozott a Magyar Távirati Irodának: — Küldöttségünk a len­gyel országgyűlés, a szejm meghívásának tett eleget, s úgy véljük, hogy látogatá­sunk hozzájárult a felszaba­dulás óta új tartalmat ka­pott, sok évszázados magyar —lengyel kapcsolatok el­mélyültebbé tételéhez. Hasz­nos tárgyalásokat folytat­tunk, sök új ismeretet sze­reztünk a testvéri lengyel nép életéről. Küldöttségün­ket fogadta Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, aki ugyancsak nagy megelégedéssel nyilat­kozott az állandóan bővülő, gyarapodó, lengyel—magyar kontaktusokról. Igen részle­tes tájékoztatót kaptunk Henryk Jablonskitól, az ál­lamtanács elnökétől és Piotr Jaroszewicztől, a miniszter- tanács elnökétől azokról az eredményekről, amelyeket a szocializmus építésében el­értek, s természetesen gond­jaikról is. Látogatást tettünk Emil Wojtaszek külügymi­niszternél is, akivel ugyan­csak a két ország kapcsola­tairól, illetve nemzetközi kérdésekről folytattunk esz­mecserét — e beszélgetést különösen időszerűvé teszi, hogy hamarosan találkozóra kerül sor a magyar és a lengyel külügyminiszter kö­zött. Parlamenti delegáció lé­vén, természetesen a szejm munkájával is megismer­kedtünk, szót váltottunk a két ország törvényhozó tes­tületéinek tevékenységéről. (MTI) Nyarai István brigádja az alapozástól kedve a 24 tanter­mes iskolánál dolgozik, valamennyiük nevében ígéretet tett a vállalás betartására Hazaérkezett az országgyűlés küldöttsége

Next

/
Thumbnails
Contents