Tolna Megyei Népújság, 1977. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-04 / 29. szám

2 ífepÚJSÁG 1977. február 4. Washington Carter a gazdasági gondokról Több ezer munkást elbocsátottak az Egyesült Államokban az energiahiányra hivat­kozva. A New Jersey állam munkaközvetítő irodájában hosszú sorok állnak munka­lehetőségre várakozva. (Képtávírónkon érkezett). Heltei András, az MTI tu­dósítója jelenti: Carter amerikai elnök szerda esti rádió- és tv-be- szédében „egységre, odaadás­ra és áldozatokra” szólította fel az Egyesült Államok né­pét. Az elnök beiktatása Után 12 nappal elhangzott élső nagyobb beszédében a gazdasági gondok fokozatos megoldását ígérte, a külvi­lágnak pedig erős amerikai hadseregen alapuló tárgyalá­sos politikát. „A gazdaság 40 éve nem tapasztalt mértékű lelassú- lásának közepén tartunk” — jellemezte az elnök a 7,5 millió munkanélkülivel járó pangást. A közmunkáknál és egyéb terveknél az elnök elsőbbsé­get ígért a vietnami háború résztvevőinek, akiknek köré­ben az átlagosnál magasabb a munkanélküliség. Carter — válaszolva a szakszervezetek és a néger szervezetek bírálataira — kitartott a vállalatoknak is nyújtandó adókedvezmények mellett, hogy gyorsíthassák a fejlődést. Az USA az egyetlen fej­lett ipari ország, amelynek nincs hosszú távú energia­politikája — jelentette ki Carter, aki beszéde elhang­zása előtt írta alá az új ener­giatörvényt, amely a többi között megszünteti a földgáz­árak korlátozását. A rendkí­vül hideg tél növekvő ener­giaválsághoz vezetett az or­szágban: üzemek ezreit zár­ták be, így ideiglenesen más- fél-kétmillióan váltak mun­kanélkülivé. Az elnök figyelmeztetett: az energiákérdés csak hosz- szú távon és a pazarló fo­gyasztás helyett mind az ipar, mind a háztartások ta­karékosságával oldható meg. A véges földgázkészletek he­lyett előtérbe kerül a szén- termelés. Carter, aki a közeli hóna­pokban hasonló jellegű be­szédet mond a külpolitiká­ról, ezúttal e kérdésekkel rö­viden foglalkozott. Hangsú­lyozta, hogy kormányzata külpolitikájának alapja a szoros együttműködés az Egyesült Államok szövetsé­geseivel, továbbá — állítot­ta az elnök — „az emberi jogok tiszteletben tartása világszerte”. „Mint főparancsnok, cé­lom erős, hatékony haderő” mondotta a továbbiakban, majd kijelentette: törekedni fog a kapcsolatok javításá­ra a Szovjetunióval és Kíná­val, hogy garantálja az Egyesült Államok biztonsá­gát és törekedjék a konflik­tusok kockázatainak csök­kentésére. A tv- és rádióhálózatok első kommentárjai szerint Carter beszéde és idézett tervei jelzik: az új elnök szükség esetén a törvényho­zást mellőzve próbálja majd megnyerni elgondolásainak a lakosságot. Etiópia, Szudán Puccskísérletek Az etiópiai központi rádió­adó csütörtökön amhara nyelvű adásában bejelentet­te, hogy államcsínykísérletet hiúsítottak meg az országban. Meghiúsított katonai láza­dásról érkezett hír Szudán déli részéből is. Mint Abel Alier szudáni alelnök szer­dán este bejelentette, légi­erők helyi alakulatához tar­tozó lázadó tisztek el akar­ták foglalni a dél-szudáni Juba repülőterét. A kor­mánycsapatok azonban meg­hiúsították a lázadási kísér­letet és annak valameny- nyi résztvevőjét megölték. Hivatalos közlés szerint, a zendülést követően Jubában helyreállt a rend. Londonderry Jeffrey Agate üzletem­ber meggyilkolásával az IRA megkezdte legújabb fe­nyegetésének beváltását, mi­szerint soha nem látott mé­retekben fokozza kampányát a brit „katonai és gazdasági célpontok” ellen. Agate, az amerikai Du­pont nagy-britanniai beru­házásainak igazgatója 20 éve élt Londonderryben. Po­litikai tevékenységet nem fejtett ki. A londonderryi merény­lettel csaknem egyidőben fegyveresek megtámadták az ulsteri rendfenntartó erők egyik tagjának lakását: né­gyen megsebesültek. Dr. Páles Gyula, a Magyar Nemzeti Bank elnökhe­lyettese fogadta munkatársunkat és válaszolt a mezőgazda- sági üzemek — elsősorban termelőszövetkezetek — hitel- ellátásával kapcsolatos kérdéseire. PAHORáMA KAIRÓ Líbiából kiutasítottak több ott dolgozó szíriai állampol­gárt — jelentette a MENA egyiptomi hírügynökség. Ez­zel egy időben Kadhafi el­nök visszahívta Líbia Da- maszkuszban működő össze­kötő irodájának vezetőjét. Bejrúti rádió jelentések sze­rint már szerdán több re­pülőgép érkezett Damasz­kuszba, fedélzetén Líbiából kiutasított szíriai állampol­gárokkal. Közel-keleti megfigyelők nem zárják ki annak lehető­ségét, hogy a líbiai vezetők az egyiptomi—szíriai kap­csolatok javulása miatt szánták el magukat az in­tézkedésekre. TEL-AVIV Simon Peresz izraeli had­ügyminiszter szerdán meg­tekintette a Sinai-félszigeten létesített úgynevezett ütköző­övezetben működő amerikai megfigyelőállomást. Mint is­meretes, az amerikai techni­kusok által működtetett elő­rejelző berendezést az egyip­tomi—izraeli részmegálla­podások eredményeként ál­lították fel, és az a legcse­kélyebb csapatmozgások ész- lelésésére is alkalmas. Néhány héttel ezelőtt Ga- mazi egyiptomi hadügymi­niszter is látogatást tett a megfigyelői állomáson. — Hogyan ítéli meg a Nemzeti Bank a magyar mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek pénzügyi hely­zetét? — A mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek a IV. ötéves terv időszakában nemzetközi mércével mérve is nagy ered­ményeket értek el. Gazdasági és társadalmi fejlődésünkhöz nagyon sokkal járultak hozzá. Pénzügyi szempontból is nagy tanulságnak tartom, hogy a sikerek az önálló vál­lalati gazdálkodás kibontako­zásával születtek meg. A pénzügyi rendszer nemcsak az önálló vállalati döntések kedvező feltételeit biztosítot­ta, hanem a termelés ered­ményeiben való anyagi érde­keltség hatásos érvényesülé­sét is. A szövetkezeti dolgo­zók személyes jövedelmei ál­talában a termeléssel és a termelésben létrehozott szö­vetkezeti jövedelemmel szo­ros összefüggésben alakultak. A szövetkezeti bruttó jövede­lem felhasználása személyes fogyasztásra és felhalmozásra — szövetkezetenként és éven­ként változatosan — a konk­rét viszonyokhoz igazodva, országos összesítésben mégis nagyon kedvező arányosság­gal történt. A bruttó jövede­lem létrehozásában és fel- használásában való érdekelt­ség a vállalati döntések kö­vetkezményeiért viselt anya­gi és erkölcsi felelősségben, a kockázat viselésében is kife­jezésre jutott és így a mező- gazdasági termelőszövetkeze­tek szocialista vállalatként fejlődtek. Kétségtelen azonban, hogy egyes részterületeken tartó­san fennálltak megoldatlan problémák és a lakosság szük­ségleteinek tervszerű kielégí­tését gátló termelési nehézsé­gek is. Egyes ágazatokban — mint például a szarvasmarha­tenyésztésben és a zöldség- termesztésben — a lemaradás szembetűnővé vált. A szemé­lyi jövedelmekben a túlzott mértékű differenciálódás ugyan mérséklődött, de nem tudtuk még kiküszöbölni a vezetés színvonalának nagy eltéréseiből adódó különbség geket. A termelőszövetkeze­tek egyesítésével kialakult új problémákkal sem tudtak még mindenütt megbirkózni. Helyenként a bruttó jövede­lem arányos felhasználásában való érdekeltség bizonyos de- formálódása is érzékelhető volt, ami — az aszály okozta hozamkiesésekkel tetézve — 1976-ban szaporította a pénzügyi helyzet kedvezőtlen jelenségeit. Az elmúlt esztendő súlyos gondjait — az egy főre jutó személyi jövedelem növeke­dése és a beruházások elő­irányzatának előnyösnek mondható túlteljesítése mel­lett — csak az előző évit meghaladó, jelentős hitel­kibocsátással lehetett áthi­dalni. A mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek pénzügyi egyensúlya tehát valamelyest romlott, a jövő éveket terhe­lő kötelezettségeik nőttek. Ennek ellenére az 1977. évi terv teljesítéséhez szükséges forrásokat a mezőgazdaság­ban — a mezőgazdaság egé­szét tekintve — a szövetke­zeti amortizációs alapok nö­vekedéséből, állami támoga­tásokból és hitelekből bizto­sítottnak látjuk. — Milyen hitelekre szá­míthatnak a jelentős beru­házásra készülődő üzemek? — A kormány által meg­állapított hitelfeltételek sze­rint a bank kötelessége, hogy szelektív hitelezési gyakorla­tot folytasson. Utat kell nyit­nunk a legelőnyösebb beru­házásoknak, de kötelességünk visszautasítani azokat az igé­nyeket, amelyek nem felelnek meg a hatékonyság követel­ményeinek. A szarvasmarha-tenyésztés és a zöldségtermesztés be­ruházásait, a szőlő- és gyü­mölcstelepítéseket különös figyelemmel kezeljük. Kö­NÉMETH KAROLY BORSODBAN Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja a Központi Bizottság tit­kára kétnapos látogatást tett Borsod megyében. Leninvárosban megtekin­tette az ottani kiemelt beru­házásokat: a hétmilliárd fo­rintos költséggel épülő Ti­szai Hőerőművet, a több mint 6,5 milliárd forintba kerülő Tiszai Kőolajfinomí­tót és ellátogatott a Tiszai ORSZÁGGYŰLÉSI Az Interparlamentáris Unió hasznos politikai fórum né­zeteink kifejtésére, külpoli­tikai törekvéseink ismerte­tésére; az unióban munkál­kodó magyar képviselők te­vékenysége fontos része a Magyar Népköztársaság kül­politikájának, alakítója a magyar országgyűlés nem­zetközi kapcsolatainak — ál­lapította meg csütörtöki ülé­sén az országgyűlés külügyi bizottsága. A Gyenes András Vegyi Kombinátba, ahol a meglévő jelentős termelő- egységek mellett egy új po­lipropilén-gyár épül 4,2 mil­liárd forintos költséggel. Csütörtökön Németh Ká­roly részt vett, s az idősze­rű gazdaságpolitikai kérdé­sekről előadást tartott az Észak-magyarországi Áram- szolgáltató Vállalat miskolci szókházában rendezett párt­aktíva értekezleten. BIZOTTSÁGOK ülése elnökletével megtartott ta­nácskozáson a képviselők az IPU munkáját elemezték. * Az építésügyi hatóságok eljárásának törvényességi tapasztalatairól tárgyalt csü­törtöki ülésén ■— dr. Gonda György elnöklésével — az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága. Dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész írásbeli tájékoztatója és szóbeli kiegészítője alap­ján vitatta meg a témát. LAPZÁRTA BUDAPEST A Madách Színház igazga­tósága és társulata fájda­lommal tudatja, hogy Simor Erzsi, a színház művésze február 2-án elhunyt. A színház saját halottjának te­kinti, temetéséről később történik intézkedés. BÉCS Bécsben csütörtökön meg­kezdődött a közép-európai fegyveres erők és fegyver­zet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalások 11. forduló­ja. Mint ismeretes, a tizedik szakasz munkája december közepén fejeződött be. A szokásos téli szünet befejez­tével február első napjaira valamennyi delegáció vissza­tért az osztrák fővárosba, s vetkezetesen végrehajtjuk a kormány határozatát és a szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztésére a hiteleket hosz- szabb lejáratra nyújtjuk. Te­lepítések esetén a lejáratot és a kamatfizetést a termőre forduláshoz igazítjuk. A zöld­ségtermesztés fejlesztésénél is tekintettel leszünk a megté­rülés és a vállalati érdekelt­ség körülményeire. Eleve veszteségesnek mutatkozó be­fektetéseket persze ezután sem finanszírozhatunk. Ha azonban az előnyben részesít­hető beruházások megfelelő hatékonyságot és jövedelme­zőséget ígérnek, hitelt nyúj­tunk még abban az esetben is, ha a kezdeményező gazda­ság pillanatnyilag nem ren­delkezik az egyébként előírt harmincszázalékos saját erő­vel. Ösztönözzük a minden pia­con jól értékesíthető áruk termelését szolgáló beruházá­sokat, az úgynevezett export- fejlesztő befektetéseket. Az ilyen hitelkérelmek elbírálá­sát egyszerűsítjük, gyorsít­juk. Eltekintünk az előzetes pályázat benyújtásától és er­re a célra is a megszokott mó­don lehet hitelt igényelni. A bank megyei igazgatóságai saját hatáskörben jelentős összegű hiteleket engedélyez­hetnek. Az ilyen igényes ex­portra történő termelés rövid lejáratú hiteleinél kamat- jóváírást is adunk. — Korábban súlyos prob­lémát okozott, hogy például az istálló elkészült ugyan, de a gazdaságnak már nem volt pénze állatokra, takar­meg'kezdődött az újabb ta­nácskozási forduló érdemi munkája. PÁRIZS A Franciaország és az NSZK közötti rendszeres — általában évente kétszer sorra kerülő — csúcstalálko­zók keretében csütörtökön délután Párizsba érkezett Helmut Schmidt nyugatné­met kancellár, hogy Giscard d’Estaing francia köztársa­sági elnökkel tárgyaljon. Az Elysée-palotában dél­után megkezdődött és pén­tek délelőtt is folytatódó, jobbára kötetlen megbeszélé­seken a nemzetközi politika több fontos kérdését és a francia—nyugatnémet kap­csolatok fejlesztésének té­makörét tekintik át a két szomszédos ország vezetői. mányra, vagyis a forgóalap feltöltésére. Mi a helyzet most? — A legtöbb helyen nem a pénz hiányzott eddig sem, ha­nem a megfelelő állatállo­mány. Már két-három éve kifejezetten kínáljuk ezekre a célokra a forgóalaphitelt. Sok tsz — ha volt mire — ezt igénybe is vette, sokan azon­ban Viem éltek ezzel a lehető­séggel. Egyébként a tsz veze­tőségének dolga eldönteni, hogy a tsz önállósága és fele­lőssége tudatában előrelátó­an, a jövő eredményeinek nö­veléséért tevékenykedik-e, vagy a mának élés szellemé­ben kiárusítja és a következő év elején jóval drágábban visszavásárolja a termeléshez szükséges anyagokat. A jól ismert forgóalap-probléma megoldásában azonban nagy az előrehaladás. Az idén még tovább megyünk. Lehetősé­günk lesz arra, hogy a nép- gazdasági érdekeket szolgáló létesítményekhez kapcsolód­va ugyanolyan feltételek mel­lett nyújtsunk forgóalap-, mint beruházási hitelt. A hi­tel lejárata tehát nyolcéves, sőt annál hosszabb is lehet. A kamatfeltételek is meg­egyeznek az előnyben része­sített beruházáshoz nyújtott hitelek kamataival. A fedeze­ti elv érvényesülését azon­ban következetesen biztosíta­nunk kell. Az iparszerű állat­tartás telepeinek forgóeszköz­szükségletére a jövedelmező üzemelés érdekében megsza­vazott forgóalaphitelek tény­leges felhasználása csak ak­kor lehetséges, ha az állat­\ Az IRA terrorja

Next

/
Thumbnails
Contents