Tolna Megyei Népújság, 1977. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-27 / 49. szám
a Képújság 19TJ. február 27. magazin magazin maga A vulkán kráterében Kazahsztán Jöldrengéstérképe” A varsói vajdaságban, Milanovekben újra reneszánszát éli a selyemfejtés. A mintegy ötvenéves milanoveki textilgyár kézifestésű selyemszöveteit szívesen vásárolják a hazaiak és a külföldiek egyaránt.-Kamcsatkában második esztendeje tart a tolbacsinsz- ki vulkának tevékenysége. Azóta a SZUTA távol-keleti tudományos központja vul- kanológiai intézetének munkatársai állandó megfigyeléseket végeznek itt. A tudósoknak ebben az időszakban első ízben nyílt lehetőségük arra, hogy megvizsgálják az egyik vulkán központi kráterét. A krátert övező gleccser egy része megolvadt és beomlott. így a kráter fenekén tó keletkezett. A glaciológu- sok megfigyelés alá vonták a tó viselkedését. Szintje rövid idő alatt több tíz métert A Gorkiji Műszaki Egyetem tervezőintézete univerzális jégegyengető gépet készített az Északi-sark—23 kutatóállomás dolgozóinak. A gép néhány óra alatt simára, egyenletesre dolgozza el a jeges, havas táj felületét. is változhat. A kitárulkozott gleccserfalakon hamulerakódásokat észleltek, amelyek az évezredekkel ezelőtt végbement vulkánkitörések bizonyítékai. A kráterben lejátszódott folyamatok tanulmányozása, a vulkanológusokat érdeklő számos kérdés megválaszolása végett a tudósoknak le kellett szállniuk a vulkán kráterébe. A tó partjára, a kráter fenekére vezető 350 méteres utat a tudósok együtt keresték meg az alpinistákkal, akiktől felbecsülhetetlen értékű segítséget kaptak. A traktorra erősített berendezés alkalmas a hótorlaszok átvágására, a jég megfúrására, a repedések vízzel való feltöltésére. A jéggyalut — ha szükséges — bulldózerként és emelődaruként is használhatják a sarkkutatók. A közép-ázsiai Kazahsztán Tudományos Akadémiájának tudósai moszkvai kollégáikkal együttműködve, elkészítették a köztársaság szeizmi- kai térképét. A térkép összeállításához tanulmányozták a földkéreg geofizikai tulajdonságait, meghatározták azoknak a tektonikus repedéseknek a helyét, amelyek rendszerint összefüggnek a földrengések epicentrumával. Az elvégzett munkának rendkívül nagy a gyakorlati jelentősége. Ha az esetleges ................................................X........ ....... R ómai kori Horvátországban — a Fracsac melletti dombon — több mint 2100 évvel ezelőtti pénzérméket találtak. Az ob- rováci vízi erőmű építői talaj- gyaluval dolgoztak, s akkor került elő a földből az az agyagedény, amelyben egész A bulgáriai Trjavna századokon át ikonfestőiről, és fafaragóiról volt híres. A hegyvidéki kisvárosban napjainkig megőrizték az ősi mesterek hagyományait. A trjav- nai művészeti szakközépisA trjavnai művészeti szakközépiskola egyik ifjú nfestere földmozgások erejét előre felbecsülik, a veszélyes területekre csak olyan épületeket terveznek, amelyek kibírják a földrengéseket. A köztársaság fővárosáról, Alma-Atáról és a környező településekről most olyan részletes térképek is készülnek, amelyek kisebb területeken jelzik az esetleges földmozgások lehetőségét, így azután Alma-Atában például — ezeken a területeken — csak tereket, parkokat és sportpályákat létesítenek. (BUDAPRESS—APN) pénzlelet halom, ismeretlen anyagból készült régi pénz volt. A munkások nem tudván, hogy van-e értéke a régi pénznek, néhányat magukkal vittek. Később kiderült, hogy a rendkívül értékes régi pénz több mint kétezer éves. kólában jelenleg is 520 fiatal tanul, rajztermek, fafa- ragóműihelyek, asztalosműhelyek állnak a tanulók rendelkezésére, ahol szaktanárok felügyelete mellett tökéletesítik tehetségüket. A kisváros Szent Mihály templomában van ez a faragott tábla Üj utak Uj autóút a Kubai Köztársaság legnehezebben járható körzetében, a Sierra Maestra hegységben. Hossza több mint 200 kilométer lesz és Pilon városát köti össze Santiago de Cubával. Az építkezés felén már túl vannak. Szakemberek szerint az elmúlt években átadott autóutak közül ennek az építése a legbonyolultabb. Az elkészült szakaszon a víz elvezetésére több száz vasbeton csövet fektettek le és több mint 70 hidat emeltek A Csehszlovák Tudományos Akadémia szervetlen kémiai intézetének munkatársai, Miroszlav Markvart kutatómérnök vezetésével egy új nitrogénmonoxid-közöm- bösitő eljárást dolgoztak ki. Az általuk szerkesztett laboratóriumi készülők _. — a melynek neve RENOX — a katalitikus, szelektív redukKubában a különböző folyók, illetve szakadékok között. A népi hatalom éveiben a Kubai Köztársaságban jóval több út épült, mint az ország forradalom előtti egész történetében. Az úthálózat hosszúsága a szigetországban ma meghaladja a 30 000 kilométert. Az új utak a legfontosabb ipari és mezőgazda- sági központokat kötik össze. A kubai első ötéves terv egyik legfontosabb objektuma az új autóút a tervek szerint 1980-ra készül el. ció alapján működik. A gyárkéményekből áradó, mérgező gázokkal telített füst ártalmatlanná tételére a prágai kutatókollektíva vanádium- katalizátort alkalmazott. Ez a korábban használt platinakatalizátornál hosszabb élettartamú, hatékonyabb és sokkal olcsóbb. Kráterfalakon kúszó ezüstös gleccsernyelvek, nagy zajjal feltörő hatalmas gázsugarak, bugyborékoló vízfelszín, a tó mélyéről feltörő gözoszlopok... Ezt a képet látták a tudósok a Tolbacsik főkráterében. (Fotó: TASZSZ — I. Vajstein felvétele — KS) Jéggyalu - sarkkutatóknak Ősi hagyományok folytatói 42. Némi suttogó tanakodás után (az ajtó előtt) bekopogtak Buda tanítóhoz. Buda tanító megrögzött legényember volt, s ezt lakása is tükrözte. A szüleitől maradt öreg bútorok közt lakott. Csupa kopottság vette körül, sehol egy textil, egy váza, s a csupasz padlón csaknem gyűrűbe göndörödött a por. És por a könyvespolcon, mely háta mögött magaslott és roskadozott a sok könyv alatt. Ámbár ez csak a fiúk szemében tűnt, minthogy ez volt az egyetlen házi könyvtár, amit láttak. S öreg bútorokat se igen lehetett már látni benn a lakásban, csak a padláson. Buda tanítót azonban megszokták különcnek. Most se volt az asztalán semmi, egy árva terítő. Üres pohár állott csak előtte, abba meredt. S a szék lábánál demizson. A fiúk, ahogy meglátták háta mögött a sok összevissza könyvet, előtte meg a poharat, magukban ezt gondolták: „Hátat fordított a könyvnek, s a pohárhoz pártolt." A fiúk megálltak az asztal előtt, s Buda tanító felemelte üveges tekintetét a pohárból. Akárcsak valami súlyt. S tartotta, tartotta rajtuk. Nehezen, csaknem elejtve. Feró szava zörgött, mint a papír: — Még nem jött meg... Voltunk Zsabká- nál is, nem tud semmit. Buda tanító nem szólt rá, lenyúlt a de- mizsonért. A csendben csak a csobogás hallatszott. Zöldesbarna, zavaros-sűrű nedűvel telt meg a pohár. Árnyak gomolyogtak Buda tanító fejében, az ősök árnyai. Félt és nem tudta, mit higgyen. A mindenféle beszédeknek, öreg hiteknek, úgy tűnt, alapja van. A polc a könyvek alatt megreccsent és Buda tanító összerezzent. S mindjárt ijedten a pohárhoz nyúlt. Magától ijedten: az ember hogy el tudja veszíteni magát gyengeségében. — Jelenteni kellene — nyögte nehéz, zsibbadt nyelvvel. S tudta, hogy nincs ereje jelenteni. Két tenyerébe fogta arcát. A torka összeszorult. Rettenetes... Érezte, hogy felelősségre vonnák. Aztán megint, magával birkózva: — Értesíteni kellene... a rendőrséget. Hallgattak. Senki se tudott ebben okos lenni. — Várjuk meg a reggelt — vélte Hornyák Marci —, s ha akkor se kerülne elő... A többi is helyeslőn bólogatott. S nem tudtak volna felelni rá, miért vonakodnak beavatni a rendőrséget. Talán a szégyen miatt (hiszen amire .a felejtés fátylát szerették volna borítani: hitványságukra a dologban, egy nyomozás az első percben premier plánba hozná.) De az is lehet, egy félelem évszázados beidegződése tartotta őket vissza. (A rendőrség csak nagyobb bajt hoz; jön és megy — s ők itt maradnak védtelen a felingerelt bosszúval szemben.) Buda tanító letette a poharat. Szája kék volt. Hideg rázta. És szemében az iménti bárgyúság helyén gyermekded kétségbeesés pislogott. Szánni való volt nézni ezt a lélekben ösz- szeroppant embert. Kit annyi csodálat és tisztelet övezett a faluban. Kire gyermekségükben felnéztek, az egyedülire, aki e porból valaha is kiemelkedett, a falu fölé és magasabbra jutott (műveltségben), mint mindenki más, aki itt született, s a homlokán tiszta és szép tágasságát hordja a mesz- szi tájakat belátó értelemnek. Ez az ember romjaiban ült előttük és azt mondta: — Ti sohasem találkoztatok vele? — Kivel tanító úr? — A Rémmel... A fiúk nagyot nyeltek. — Nem, nem találkoztunk. S megrendültén, szánakozva nézték őt. Különösen Kosznovszki Feró. Kinek már nem voltak olyan bibliás ismeretei, mint az idősebbeknek. De most felderengett felületes emlékezetében Mózes. Mózes, ki az ígéret Földjéig vezette zsidó népét, de ő már nem léphetett oda be. Mózes — nézte elgondolkodva, ajka szomorkás. hangtalan rámozdulásával Kosznovszki Feró Buda tanítót, az öreg Boda valakivé lett fiát. S a valakivé lett fiú pohár után tapogatózó tétova keze mintha tégláról téglára oly szívósan rakott és most egyetlen ráfújással leomlott kultúrájának törmelékei között matatna. — Ne igyon, tanító úr — kérte csendesen, szomorúan Kospnovszki Férő. Magas homlokán átmentett csillagfény derengett, abból az asztrálépítményből való, amit nevelője elveszíteni látszott. Buda tanító kezében megállt a pohár a zavaros nedűvel, mely konkordia és nova tőkéjén termett. Feró bólintott: helyes. — Reggel újra nekivágunk. A szurdoknak is — mondta, s nem jelentőség nélkül. És hunyorított biztatásul. ♦ Anyicska reggelre se jött meg. Buda tanító néhány fiúval már jókor nekivágott az erdőnek. Jobb is volt így nekivágni, mert nem kellett az emberek szemébe nézni. Felelni a kérdéseikre. A diadalmas igazukat, mely átsütött nova homá- lyosított tekintetük komorságán, ellenbizonyítékok híján eáfolntlaniil hngvni A határban egy lelket se lehetett látni. S a reggeli buszban is szokatlan volt a tágasság. Mindenkinek jutott ülőhely. Mert sokan úgy voltak, hogy nem mertek e reggelen kimozdulni a házból. Az öregasszonyok és nem is csak az öregek, de még a javabeliek is reggeli mise után a templomban maradtak, s makacsul mormolták ördögűző imáikat, s a pap, noha megemlítette nekik, hogy amit cselekszenek, egyáltalán nem egyeztethető össze XXIII. János pápa szellemével, igazából nem mert szembehelyezkedni velük, úgyis van elég manapság, ami kikezdje az anya- szentegyház testét. Králik Frányo kivallatta a fiát, s a reggeli falat torkán akadt, mikor megtudta, hogy az öreg szurdokig elmerészkedtek, mely maga a pokol tornáca és látták ott a bálványokat. Sőt ma továbbmennek, be egyenest a szurdokba. Torkán akadt a falat, s amint sikerült lenyelnie, fiát ürüggyel az istállóba küldte, s rázárta az ajtót. Jozso immel-ámmal megdöngette, aztán leheveredett a szalmára. Furcsa módon nem nagyon bánta ezt a kényszert. Franyo elsietett Dombaj Joskóhoz meg az öreg Malicskihoz is, hogy ne engedjék a fiúkat, mert borzasztó veszedelmet hoznak a falura. A fiúk azonban már elmentek — mint Josko mondta: a segédmunkára, ahová járnak, az óbudai építkezésekhez. De Gyurka és Pista nem vallották meg otthon az igazat, és mélyen bent jártak már az erdőn Buda tanítóval, Kosznovszki Feróval és Hornyák Marcival. Králik Franyo azután elment a kocsmába és ki se jött onnan, mint biztos fedél alól. Mások is oda gyűltek, kiknek e hely törzsö- kös menedékük. Gyúró, Marisa férje már reggel az asztal alá itta magát. így kettős fedél volt fölötte. E kétszeres biztonságban várta az újabb csapást, melynek eljövetelében, miután Matejékhoz is megérkezett, biztos volt. A spalettás ablak mögött egy hete feküdt végelgyengülésben Hanka, a boszorkány. Kutya se nézett rá. Száz macskája éhségében világgá ment. ö maga szükség végett támolygott csak ki az ágyból, a fal mellett tapogatózva, mert utolsó ereje is tiltakozott ellene, hogy a maga piszkában feküdjék. (Folytatjuk) Selyemfestés RENOX, a gáznyelő