Tolna Megyei Népújság, 1977. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-26 / 48. szám

XXVII. évfolyam, 48. szám. ÁRA: 0,80 Ft 1977. február 26., szombat Mai számunkból ÖSSZEVONT BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉS AZ ATOMERÖMÜ- ÉPÍTKEZÉSEN (3. old.) A TANÁCSELNÖK HÁROM KÍVÁNSÁGA (3. old.) MEDDIG ÉLHET AZ EMBER? '(4. old.) A PÖSZAKÁCS (3. old.) A növekedés gondjai MINT arról korábban ír­tunk, Szekszárdon az Arany János utca és a Mikes utca között áruház és két lakó­ház épül. Folytatódik te­hát ennek a városrésznek a fiatalítása, gyarapítása is. Az Arany János utca elején már megkezdték a bontást, nincs messze az az idő, amikor sor kerül arra a házra, amelyben a rádió­villamossági boltnak a rak­tára és a Népboltnak a köl­csönzője van. Ezeknek az elhelyezése, akárcsak a maradék- és a háztartási boltnak az elköltöztetése — gondot jelent. Elsősorban a fenntartó gazdának, aztán a városi tanácsnak, majd nekünk, vásárlóknak, üzlet­feleknek is. Nekünk azért, mert meg kell válnunk a megszokottól, másutt kell majd keresnünk az említett üzleteket. A NÖVEKEDÉSNEK igen, a növekedéssel járó gon­doknak soha sem örülünk, pedig ezek is velejárói az új születésének. Egyszer tanácsos lenne már megta­nulni ezt. Emlékszem, ami­kor elkezdődött az első Mé­száros Lázár utcai torony- ház építése, a környéken lakók egyfolytában mérge­lődtek és nem fogytak ki az instanciázásokból. Azt követelték, hogy éjszakán­ként ne hupogjanak a cö­löpverők, mert nem tudnak pihenni. Az instanciázók túlélték az éjszakai építés­sel járó zajártalmakat. Gon­dolom, a jövőben sem ha­lunk bele, ha az építőipar emberei akkor is dolgoz­ni fognak, amikor azok, akik részére olyan sürgő­sen kell megépíteni teszem azt az új lakóházakat, az igazak álmát alusszák ágyaikban. Hupogni fognak a jövőben is a cölöpverők, jelezni a kivilágított város fölött őrszemekként maga­sodó daruk, zümmögni az anyagszállító felvonók és zajongani a szerszámok. Másként nem lehet. Ak­kor sem, ha még annyian is morgolódunk, egyszer azért méltatlankodva, hogy az újnak helyet készítő sza­nálások területén és közelé­ben „milyen nagy a felfor­dulás, a piszok”, másszor azért, mert az építkezések tövéből az ellenkező oldal­ra terelik a gyalogosforgal­mat és néhány száz méter­rel többet kell mennünk a szanált területekről elköl­töztetett boltokba. SZÁZ SZÓNAK is egy a vége. Türelmetlenek va­gyunk, holott a növekedés gondjaiból sokunknak mindössze annyiban kell részt vállalnunk, hogy tü­relmet tanúsítunk. Tessék elhinni, megéri, hiszen az „elviselhetetlennek” mon­dott kellemetlenségek át­menetiek, a régi házak, bol­tok, közintézmények helyé­re kerülő újak általános haszonélvezete viszont hosszú távra szól és ne­künk ... — li. — A forgalom megfelelt a terv előirányzatának Külkereskedelmünk 1976-ban Ülést tartott az Elnöki Tanács A külkereskedelem 1976. évi munkájáról, annak ered­ményeiről a következő tájé­koztatást adták a Külkeres­kedelmi Minisztériumban az MTI munkatársának: Mint a Központi Statiszti­kai Hivatal jelentéséből is ismeretes, 1976-ban a nép­gazdaság egyensúlya minden területen a tervezett, vagy ahhoz közelálló mértékben javult. Az egyensúly általános ja­vulásán belül a külkereske­delmi eredmények is ked­vező képet mutatnak. A kül­kereskedelmi forgalom meg­felelt a terv előirányzatá­nak. Elértük azt a célt, hogy az árucsere-forgalom passzí­vumának csökkentése az ex­portnak az importnál szá­mottevően gyorsabb növelé­sével következzék be. A bel­ső gazdasági feltételek javu­lásával a kivitelt serkentő törekvések hatékonyabbá váltak. A világpiac változó helyzetéhez gazdaságunk a korábbinál rugalmasabban alkalmazkodott. A külgazdasági kapcsola­tok fejlődése 1976-ban is alapvető szerepet játszott a gazdasági növekedésben: jól példázza ezt, hogy a nemze­ti jövedelem 1 százalékos emelkedése a múlt évben a külkereskedelmi forgalom 2 százalékos bővülésével való­sult meg. Számos iparág je­lentősen fokozta export célú értékesítését. így a vegyipar 32, a kohászat 20 százalék­kal többet adott át exportra, mint a korábbi évben. Javí­totta a lakosság ellátását, hogy a kiskereskedelmi for­galom mintegy 17 százaléka importból származóit Teljes külkereskedelmi for­galmunk — összehasonlító áron, tehát az árváltozások kiszűrésével — 6 százalék­kal nőtt 1975-höz viszonyít­va. Ezen belül a kivitel több mint 8, a behozatal 4 száza­lékkal emelkedett. Külkeres­kedelmi forgalmunk passzí­vuma kereken 35 százalékkal volt kisebb az előző évinél. A passzívum csökkenése el­sősorban a dollárban és egyéb tőkés devizákban el­számolt forgalomban követ­kezett be, de jelentős volt a rubel elszámolású árufor­A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az általános társadalmi­gazdasági fejlődés — ezen belül a szövetkezetek nagy­arányú fejlődése — szüksé­gessé tette az egységes szö­vetkezeti törvény és ezzel összefüggésben az egyes szö­vetkezeti típusokat szabá­lyozó törvényszintű jogsza­bályok korszerűsítését. Ezért az Elnöki Tanács módosítot­ta és kiegészítette a szövet­kezetekről szóló 1971. évi III. törvényt, a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvényt, az ipari szövetkezetekről szóló 1971. évi 32. sz. törvényerejű ren­deletet, továbbá a fogyasz­tási, az értékesítő és beszer­ző szövetkezetekről szóló 1971. évi 35. sz. törvényere­jű rendeletet. A módosítás és korszerűsítés — az alap­vető jogszabályokban tükrö­ződő változatlan és a gya­korlatban helyesnek bizo­nyult szövetkezetpolitikai el­vek megerősítése mellett — az eddigieknél nagyobb le­hetőséget biztosít a társadal­mi érdekek érvényesítésére, az ellenőrzés hatékonyságá­nak javítására, a szövetke­zeti demokrácia fejlesztésé­re. Figyelembe veszi a foko­zódó szakosodás és a gazda­sági együttműködés új lehe­tőségeit és követelményeit, intézményesíti a szövetkeze­ti érdekképviseleti szervek­nek az új követelményekhez igazodó, de jogilag még nem szabályozott gyakorlatát. Az új jogi rendezés összhangba hozza a szövetkezetekre vo­natkozó jogszabályokat az elmúlt időszak nagy jelentő­ségű és az egész társadalmat átfogó jogalkotásaival, így a módosított alkotmánnyal, a népgazdasági tervezésről és az ifjúságról szóló törvé­nyekkel. Az új jogszabályok 1977. május 1-én lépnek ha­tályba, végrehajtásukról a Minisztertanács gondoskodik. Az Elnöki Tanács ezután bírákat mentett fel és vá­lasztott meg, majd egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Jelentős ’ ■ -v-■ ■ .Vv.v-'■ ■-■ ■ • ■ A >/.kci<iUsI<i oiszagukkiil rubel elszámolással lebonyo­lított áruforgalmunk folyó áron 6 milliárd rubelt ért el: a kivitel 14,2 százalékkal, a behozatal 7,9 százalékkal haladta meg az 1975. évit. Ennek keretében szereztük be az ország energiaellátásá­hoz szükséges 6,5 millió ton­na kőolajat, 1,2 milliárd köb­fejlődés meter loldgazt, 4,.> milliard kilowattóra villamos ener­giát. Az importált fogyasz­tási iparcikkek 67 százalékát — rubel ellenében — ugyan­csak a szocialista országok­ból vásároltuk. Az elmúlt évben 83 ezer személygép­kocsit importáltunk, s kere­ken 52 ezer háztartási hűtő­(Folytatás a 2. oldalon). Az utolso önálló év mér­legét készítik ezekben a na­pokban Tamásiban, a körzeti sütőipari vállalatnál. Január elsejétől a megyei vállalat részét alkotják, s a tapaszta­lat, s a statisztika egyértel­műen azt bizonyítja, ezek az üzemek a legjobbak közé so­rolhatók. Azoknak a tapasztalata bi­zonyítja, akik ismerik a dóm. bóvári, s a szekszárdi kenyér minőségét. Az ugyanis gyak­ran előfordul, hogy Dombó­váron járván egy kenyeret is hoznak magukkal a szekszár­diak, fordítva viszont ez nem valószínű. A számok alapján nehéz a minőségre visszakövetkeztet, ni, de az egyértelműen kitű­nik, hogy a Dombóvártól Pál- fáig kenyeret, pék- és cuk. rászsüteményt sütő, és szállí­tó vállalat jó évet zárt. Az éves termelési érték 1 millió 650 ezer forinttal haladta meg az előző évit, s 61,55 millió lett. A nyereség pedig majd­nem megduplázódott, 7 mii. lió 654 ezer forintra nőtt. A szép eredmény elérését elsősorban a termelékenység növelésével sikerült elérni. Az édesipari lisztes termékek mennyisége jelentősen meg­nőtt. Legnagyobb az igény a vállalatnál készített tortalap iránt. Újdonságnak számított az elmúlt évben a délutáni vajaskifli. A reggel kiszállí­tott mennyiség elkészítése után ismét munkához láttak a pékek, s újabb adaggal ké­szítettek ebből a termékből. A friss péksüteménynek si­kere volt. A reggeli mennyi­ség cseppet sem csökkent. A termelékenység növeke­dését segítette elő, hogy kon. centrálták a sütemény­gyártást. Pálfán megszüntet­ték ezt u tevékenységet, s Tamásiból küldtek ide és még sok más településre is. Eleinte a változtatásnak vol­tak ellenzői, de mikor látták, hogy a tamási sütemény sem rosszabb, sőt, a választék je­lentősen javul, megváltozott a véleményük. A kenyér mennyisége 2,5— 3 százalékkal csökkent. Ez azonban országos jelenség. A fogyasztói szokások alakulása idézi ezt elő, az, hogy kenyér helyett' gyakrabban eszünk kiflit, kalácsot. A Tamási Körzeti Sütőipari Vállalatnál az elmúlt év során a kenyér csökkenése mellett 11,8 szá­zalékkal több péksüteményt rendelt a kereskedelem, mint egy esztendővel előbb. Az arányok alakulását a rekla­mációk is tükrözik. Ozorán Szomorú Tibor a perecekei készíti elő sütésre •5# például régebben akkor et­tek kuglófot, ha nagyobb ün. nepek alkalmából maguk sü­töttek. Tavaly egy alkalom­mal nem érkezett meg ez a péksütemény, s mindjárt rek­lamálták. Rácegresen pedig egy alkalommal a kalácsot kérték a boltban hiába, s ez okozta a felháborodást. A kedvező változás azon­ban nemcsak a lakosság el­látásának javulásában mutat­kozik. Javulnak — ha nem is egyik napról a másikra — a pékek munkakörülményei is. Sok esetben maguk a dolgo­zók a kezdeményezők, javas, lattevők. Ugyanis a megyében az elsők között, itt vezették be alapos, körültekintő előké­szítő munka után a Dolgozz hibátlanul munkarendszert. Ez a termelékenység növeke­dése, a költségek csökkenése mellett eredményezte azt is, hogy a dolgozók gyakrabban élnek javaslattevői jogukkal. A közeljövőben bővíteni szándékoznak a szociális léte­sítményeket a vállalatnál. Azt tervezik, egy emelettel meg. nagyobbítják a jelenlegi épü­letet, s így nyernek helyet az újabb szociális létesítmények­nek. Előtte azonban a,stati­kai vizsgálatokat kell még el. végezni. Az azonban már biz­tos, hogy a pékek munkáját egy új kemence könnyíti meg. Az egyik gőzkemence helyére hamarosan lengyel gyártmányú alagútkemence kerül. Az átépítésben közre­működik a Sütőipari Kutató Intézet is, amelynek dolgozói az új technológiát dolgozzák ki. Az asszonyok, lányok a sajtosroló tésztájái sütik

Next

/
Thumbnails
Contents