Tolna Megyei Népújság, 1977. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-25 / 47. szám

FEBRUAR 25 FENTEK Névnap:Géza A Nap kél 6.33 — nyugszik 17.23 órakor A Hold kél 9.54 — nyugszik 0.08 órakor Kétszázhetven évvel ezelőtt, 1707. február 25-én született Velencében — és 86 éves korában, 1793-ban halt meg Párizsban — Carlo Goldoni, a világhírű olasz színműíró, a realista olasz jellem-vígjáték megal­kotója. +A NÖBIZOTTSÁG mun­katervét ismertették többek között a Paksi- Állami Gaz­daság szakszervezeti bizott­ságának ülésén. Megtárgyal­ták ezenkívül a vszb elmúlt évi munkájáról szóló jelen­tést és az együttműködési megállapodást a KISZ és a szakszervezet között. O EMLÉKÜLÉS Du- naföldváron. Március el­sején a Magvar Hidroló­giai Társaság közép­dunántúli területi szer­vezetének Tolna megyei csoportja emlékülést tart Dunaföldváron, a re­formkor kiváló vízmér­nöke, Beszédes József halálának 125. évforduló­ja alkalmából, az Alpári Gyula művelődési ház­ban. Az ülést követően nyílik meg a várban a munkásságát bemutató kiállítás. Lakóházának falán emléktáblát lep­leznek le. A ÚTÉPÍTÉS DECSEN.A deesi Nagyközségi Tanács a Ságvári Endre és a Vörös Hadsereg utcában aszfaltutat építtet. Az utca lakói ko­moly összegű hozzájárulás­sal segítik az útépítést. — VÉGE A TÉLI ÜDÜ­LÉSNEK. Az igar-simontor- nyai Lenin Termelőszövet­kezet dolgozói közül a téli hónapokban — egyhetes tur­nusokban — százan vettek részt harkányi üdülésen. Ezenkívül a szövetkezet szo­cialista brigádjai 1 és 2 na­pos kirándulásokat tettek a melegvízű fürdőhelyre. * A MŰVELŐDÉSI OTT­HON munkaterve. A Dal- mandi Állami Gazdaság szakszervezeti tanácsa meg­tárgyalta és jóváhagyta a gazdaság művelődési házá­nak ez évi programját és munkatervét. Szó esett az ülésen az elmúlt évi gazda­sági terv végrehajtásáról és az ez évi főbb feladatairól is. # A BHG KAPCSOLÓGÉP GYÁRÁBAN üléseztek teg­nap a magyar ipar híradás- technikai ágazatához tartozó vállalatainak termelési igaz­gatói. A tanácskozáson érté­kelték az ágazat elmúlt évi eredményeit, tárgyaltak az idei feladatok megoldásáról. Megállapították, hogy ága­zaton belül is a szakosított gyártásé a jövő. — SZÁZHÚSZEZER fo­rint társadalmi munka az öregekért. Bölcskén az öre­gek napközi otthona ideig­lenesen az ifjúsági klub he­lyiségeiben üzemel. Volt szolgálati lakásból, most ugyanabban az udvarban alakítanak ki napközit. A tanács kétszázezer forintot fordít az átalakításra, az el­végzendő társadalmi munka értéke 120 ezer forint. A hangrögzítés föltalálására ketten is joggal igényt tart­hatnak: Charles Cros 1877. április 18-án nyújtotta be ta­lálmányát a hangrögzítésre a francia akadémiához; Edi­son ugyanaz év nyarán mutatta be a nyilvánosság előtt recsegő fonográfját. Egy évvel később, 1878. március 11- én Edison közvetlen munkatársa. Puskás Tivadar a pá­rizsi akadémián szólaltatta meg a fonográfot. A képen: át­alakított fonográf a Magyar Tudományos Akadémia ze­nekutató csoportjánál. (MTI-fotó, Pólya Zoltán felvétele — Telefotó KS) Felhős idő Várható időjárás ma estig: válto­zóan, majd erősen felhős idő, eső, zápor, egy-két helyen zivatar. Sok­felé élénk, időnként erős déli, dél­nyugati később nyugati, északnyuga­tira forduló szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 9—14 fok között lesz. Távolabbi kilátások kedd regge­lig: időnként borullvígig növekvő felhőzettel többfelé kisebb esők. Mérsékelt, időnként megélénkülő délies, majd északiasra forduló szél. Legalacsonyabb hajnali hőmérséklet eleinte plusz 2, plusz 7, később 0, plusz 5 fok között. Legmagasabb nappali hőmérséklet eleinte plusz 10—15, majd plusz 8—13 fok között. Jelentős mennyiségű (legalább 5 mm) csapadék az ország terü­letének 40 százalékán várható. A lápafői könyvtár gondjai Költöztetni kell a könyveket KARDOS LÁSZLÓNÉ há­rom éve tiszteletdíjas könyv­tárvezető Lápafőn. A község lakóinak lélekszáma 310, könyvtári tagok 169-en. He­tenként egyszer, szombat délután tart nyitva a könyv­tár. A gyerekek és a nyug­díjasok rendszeres kölcsön­zők. Az általános iskolások számára a könyvtárat a me- sedélutának tették vonzóvá. A könyvtárosnő mégis pa­naszkodik — joggal. A mű­velődési ház éveken át be­ázott, vödörszám kellett ki­hordani' a vizet. A nyáron újracserepezték az épületet, de most ismét csöpög a víz. Teljes tetőcserére lenne szükség. A könyvek nem maradhattak a nedves he­lyen ezért a több mint két­ezer kötetet át kellett köl­töztetni a volt általános is­kola épületébe. Ott szép, tá­gas könyvtárat lehetett ki­alakítani, ahova az olvasók örömmel jöttek. Az iskola- épületet így sem használták ki, ezért a közös községi ta­nács eladta azt a termelő- szövetkezetnek. Újra költöz­ni kellett. Ezúttal a tanács­kirendeltségen kapott helyet a könyvtár, igen szűkös kö­rülmények között. A könyvtárosnő legfőbb bánata a helyhiány, de kifo­gásolja azt is, hogy a kiadott rendelési listákon nagyon ke­vés olyan könyv van, amit a falusi olvasók igényelnének. A listán szereplő könyveket is hiába rendeli meg. mert hatból néha csak kettő ér­kezik meg. Kevés az út­leírás és más színes, érdekes olvasmány. A DIÁKOK zömmel köte­lező olvasmányokat, a fel­nőttek Jókait, Szilvásit és Berkesit olvasnak Lápafőn, de igen sok mezőgazdasági szakkönyvet is kölcsönöznek a könyvtárból. A giccs a „boldogság művészete”... ...címmel kiállítást rendeztek a dombóvári Gőgös Ignác Gimnázium diákjai. A kiállí­tott tárgyak között szerepel többek között Rembrandt Saskiája — apró lyukú kon- giéra festve; tarka-barka szi­vacsruhás rokokóbaba; való­színűleg kellőképpen illato­sítva, havas alpesi táj, mű­anyag dobozban; s a Hotel Dombóvárt ábrázoló ormót­lan, magyarországi szuvenír­ként ajándékozható „műal­kotás”. A gimnázium klubjában, ahol a kiállítást berendez­ték, Bosznai József tanár filmvetítést tartott, illusztrál­va a népszerű giccsszériák keletkezésének és megvásár­lásának módszereit. A kiállí­tott tárgyak nemcsak e be­mutató alkalmával tekinthe­tők meg, hanem — sajnos — a kereskedelemben is kapha­tóak állandóan. SZILVÁSI SAROLTA O L VAST AM Majdnem 16 milliárd Valljuk be kedves olvasók, hogy gyakran több sza­vunk jut a panaszkodásra, mint az elégedettség kifeje­zésére, holott, ha vannak is nagyban és kicsiben egy­aránt gazdálkodási gondjaink, nincs helye annak az iróniát sem nélkülöző önsajnálgatásnak, amely több­nyire e mondatban csapódik le: „Szegények vagyunk, de jól élünk.” „A jól, jobban, még jobban” — rendben. Embere válogatja, ki hogyan él. Mindannyian tudjuk, miként függ össze a nemzeti jólét növekedése az egyének éle­tének munkán alapuló minőségi változásaival. Tulaj­donképpen azt is tudjuk, hogy már réges-régen nem vagyunk szegények, ha úgy tetszik a „hárommillió koldus” országa. No de azért mégis könnyebb a lel­künk, ha időnként panaszkodhatunk egy sort. Miért? Mert esendő az ember, s rendszerint nem számol azzal, hogy alkalmasint a nagy egész adatai vastagon meg­cáfolják az egyéni sirámok jogosságát. Olvasom a hazai krónika kereskedelmi gyors­mérlegének áruforgalmi jelentésében, hogy 1976. ja­nuárjához képest 1977. januárjának kiskereskedelmi áruforgalma 9,1 százalékkal növekedett. Az elmúlt hó­napban 15,9 milliárd forintot költött el lakosságunk a kereskedelemben. Az említett összegből élelmiszerekre költöttünk 5,4 milliárdot; a vendéglátóiparban hagy­tunk 2,3 milliárdot; míg iparcikkeket 8,2 milliárdért vásároltunk. Ez a mérleg a középkorúak és annál is idősebbek emlékezetében nem a valóban szegény­emberes gondok, sanyarúságok kísértetjárását indítja meg. Sokkal inkább azt a vágyat, hogy jó lenne vissza­fiatalodni, most kezdeni az életet, vagy most járni még csak a derekán... —li— _______________________________________________ T ovábbtanulók A szakcsi általános iskola minden nyolcadikosa tovább tanul. Választásaik általá­ban reálisak. Csak egy fiú van, aki, ha nem veszik fel autószerelőnek, akkor épü­letburkoló szeretne lenni. A többiek általában rokonszak­mákat választottak. A ta­nulóknak több mint fele gimnáziumba és szakközép- iskolába jelentkezett. A naki felsőtagozatosok 1963 óta járnak Szakcsra, a jövő tanévben az alsótagozat is megszűnik a faluban. Az idén négy nyolcadikos végez. A három fiú egyike a pécsi építőipari , szakközépiskolába jelentkezett. A testvére is pécsi középiskolás. A másik kettő autószerelő szeretne lenni. A kislány bolti eladó­nak jelentkezett, más szak­mát nem is jelölt meg. Madárvonulás Baranya a madárvonulás déli kapuja: a Balkán felől érkező madárcsapatok zöme a Mecsek hegység és a Duna vonulata közötti részen, „lan­dol” először magyar földön. A „baranyai kapun” át ezek­ben a napokban érkeztek meg hazánkba a költöző ma­darak első csoportjai, így a nyári iudak, a bíbicek, a se­regélyek és a kékgalambok. Az enyhe idő hatására a szo­kottnál hamarabb kezdődött meg a vonulás, amely május közepéig tart és a színes tol­lazatú gyurgyalagok zárják majd. Ez idő alatt több mint nyolcvan olyan madárfajta vonul át Baranyán, amely hazánkban költ és mintegy harminc olyan madárfaj, amely csak megpihen itt - és tovább repül északra. Az idén folytatják a park­erdők kialakítását a Vértes hegységben. A 60 hektárosra tervezett várgesztesi park­erdőben utat építenek, hogy a kirándulók könnyebben megközelíthessék a közép­kori várat. A szép bükk- és tölgyerdőket sétautakkal há­lózzák be. A Vértes másik kedvelt kirándulóhelye lett a turul emlékmű környékén kialakított 165 hektár terü­letű parkerdő. Toronyházak Öt tízszintes toronyház alapozása kezdődött meg Szekszárdon, a Gróf Pál utcában, összesen két­száz lakás épül itt. A tervek szerint három to­ronyházat 1978-ban, ket­tőt pedig 79-ben adnak át. Fotó: Komáromi Parkerdők a Vértesben Bíróság előtt a farmerosok Két napon át rendkívül iz­galmas és tanulságos per színhelye volt a Szekszárdi Jársábíróság 121. számú tár­gyalóterme. Az utóbbi idők legnagyobb méretű és leg­veszedelmesebb csempész­ügyét tárgyalta a járásbíró­ság dr. Vass Gábor tanácsa. Rajda János és 24 társa volt kénytelen számot adni a vádiratban szereplő mint­egy négy és fél ezer far­mernadrág, illetve -dzseki sorsáról. Huszonötük lelki­ismeretét ugyanis körülbelül ennyi terheli, amiből két­ezer Jugoszláviából autó­buszon, kettő és fél ezer pe­dig Bécsből bolgár és jugo­szláv kamionosok jóvoltából került Magyarországra — természetesen kijátszva a vámszabályokat. A magyarországi „főrezi­dens” Rajda János mohácsi lakos volt, aki most az 1. sz. vádlott. A 2. sz. vádlott Katona István, a 3. számú Dér Gyula, a 4. számú Ka­tona. Erzsébet (Katona Ist­ván házastársa); ők hárman jugoszláv állampolgárok. A többiek magyarok, közöttük találhatók Tolna megyeiek is. A vád igen súlyos: folyta­tólagosan elkövetett, deviza- gazdálkodást súlyosan sértő bűntett és más bűncselekmé­nyek. A farmerokat főleg Katona István szállította Magyaror­szágra — felesége inkább kendőket, stólákat, jersey- anyagokat csempészett. Az áruk Rajdához jutottak, s ő végezte a „terítést”. Az áru jelentős hányadát Ger­gely Ferenc szekszárdi kis­kereskedő vette át. A Ger- gely-vonal következő lánc­szeme Papp Sándor mohá­csi és Link Rezső tolnai kis­kereskedő volt. A többi far­meráru Budapestre került, ahol aztán — közvetítők út­ján — eljutott a fogyasztók­hoz. Ebben az időben a far­mernadrágok ára — a feke­tepiacon, s esetünkben ez a mérvadó — 800 forint kö­rül mozgott. Ebből következ­tetni lehet az üzlet nagysá­gára. Ha csak azt vesszük fi­gyelembe, hogy a közvetítői jutalék darabonként 50—100 forint volt, akkpr egyszeri­ben meg lehet kérdőjelezni Rajda János bíróság előtt tett kijelentését: „Nem ha­szonvágyból követtem el...” De amúgy sem sok vádlott­nak lehet elhinni, hogy „úgy csöppentem bele...”, amint azt sem, hogy „nem tudtam, hogy ez bűncselekmény”. Minősíteni és büntetést ki­szabni a bíróság joga és fel­adata. Erkölcsi ítéletet ki­alakítani azonban az egy­szerű hallgató is jogosult, ezért nem tudja magába fojtani érzéseit az újságíró sem. Jelentéktelen, vagy nem jelentős összegnek ne­vezni harminc-negyvenezer forintot, amennyit a „ki­sebb halak” kerestek egy- egy szállítmányon — ideges­sé tesz mindenkit, aki kö­zel egy évig dolgozik eny- nyiért. Aztán „megpróbálta­tásnak” titulálni, amit az ügy kipattanása óta el kell viselniük a vádlottaknak — furcsa fogalmazás. De a leg­furcsább talán az, hogy a vádlottak többsége nem is ért; és nem is érzi, hogy tet­te törvénybe ütköző. A nye­reségvágy, az üzérkedés, a minden áron való haszon- szerzés, a gátlástalan üzleti szellem úgy lerí legtöbbjük­ről, mint a himlőhely. A vádlottak közül többen büntetett előéletőek, akik hasonló okból már álltak bí­róság előtt. A Szekszárdi Járásbíróság március 4-én hirdet ítéletet. L. Gy. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG — A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottságának lapja — Főszerkesztő: FEJES ISTVÁN, főszerkesztő-helyettes: SZALAI JÁNOS — Szerkesztőség: Szekszárd, Beloiannisz u. 2. Telefon: 129-01, 123-61. Sportrovat: 128-15. — Kiadja: Tolna megyei Lapkiadó Vállalat, Szekszárd, Béla tér 1. Telefon: 120-11, 120-10. Te­lex: 14251, postafiók 71 — Felelős kiadó: PETRITS FERENC — Készült ofszet rotációs eljárással, Saphir 96-os gépen a Szekszárdi Nyomdában, Szekszárd, Széchenyi u. 46. Posta­cím: 7101 Szekszárd, telefon: 129-21. — Felelős vezető: SZÉLL ISTVÁN — Terjeszti a Magyar Posta — Előfizethető bármely postahivatalnál és kézbesítőnél — Előfizetési díj egy hónapra 20,— Ft — Indexszám: 52 069 — ISSN 0133-0551

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents