Tolna Megyei Népújság, 1977. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-25 / 47. szám
1977. február 25. KÉPÚJSÁG 3 A képviselő Elégedetten és elégedetlenül k Sokat kell emberek között mozogni... Ha Bétára befelé menet nem köt le bennünket az, hogy a tél micsoda kátyúkat lyugga- tott a központba vezető szilárd útburkolaton, megláthattuk volna az elnököt, amint elrobog mellettünk a terepjáróval. De mi azon méláztunk, hogy nem hiába nevezik ezt a vidéket Sárköznek, mint amiként az sem csoda, hogy az e tájon élő emberek sem csak áldást tudnak mondani a vízre. Üres az elnök szobája, de még az előszobának számító titkárnői rezidencia is. Tárul az utóbbiból nyíló ajtó: — Az elnök elvtárs éppen az imént ment el. Baj, nagy baj. Céllal jöttünk, úgy tudván, hogy Fü- löp László ma itthon található. Mi legyen most? — Mi lenne? Éppen készültem kifele én is, mert a bélés árvíz több ponton veszélyeztet bennünket. Oda ment ki az elnök, de egy fél óra alatt elő lehet keríteni, bárhol van. Kollégámmal ketten indulnak el. Némi sajnálkozással nézem munkatársam száraz aszfaltra illő lábbelijét, s nem irigylem. Ha megjárja benne azt a vizet, sarat, latyakot, amihez az itteniek gumicsizmát viselnek, cipője nem lesz többé cipő. Felbúg a terepjáró motorja. Még nem tudom, hogy ettől számítva háromszor fél óra telik el, mire kissé fáradtan, de mosolyogva előkerül a November 7. Tsz elnöke, akit most országgyűlési képviselő minőségében keresünk. Fülöp László, az országgyűlés téli ülésszakán a gazdasági szabályozóknak olyan módosítását javasolta megvizsgálni, amely lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben felszabaduló munkaerőnek más népgazdasági ágakba való átirányítása ne járjon hátrányos anyagi következményekkel a termelőszövetkezetre nézve. Ugyanakkor sürgette a mezőgazdasági hasznosításra alkalmas földeknek védelméről szóló jogszabályok olyan módosítását is, hogy a meg nem művelt területeket ne csak május 31 után lehessen kényszerhasznosításba venni, hanem már a tél beállta előtt. Sem az egyik, sem a másik probléma nem nevezhető csak sárközinek vagy Tolna megyeinek. A gond, ami a képviselőt javaslatának megfogalmazására késztette, országos. Ennyi idő elteltével indokolt tehát a kíváncsiság: mi lett az észrevételek sorsa? Kapott-e választ a pénzügy-, a munkaügyi, a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterektől? e Jegyzetek elrendezve, a Fáklya titkárságról behozott példánya negyedében kiolvasva. Kopogás, kopogás után. A jövevények zavarba jönnek, hogy az üresnek hitt elnöki irodában egy idegen várakozik, de aztán magabiztosan rakják az íróasztalra feljegyzéseiket. Nem sejtik, hogy közben hozzásegítenek egy nem lényegtelen dolog felfedezéséhez. Ahhoz nevezetesen, hogy az elnöknek nincs meghatározott fogadóideje. Jönnek és mennek a termelés különféle posztjain állók, írásos információkkal. Egyikük készségesen árulja el, hogy az elnök kevés időt tölt az íróasztala mellett, bár az kétségtelen, hogy hacsak nem a határt járja, telefonon bármelyik telepen utolérhető. Tizenegy óra körül már kezdem bánni, hogy nem mentem én is ki a víztől veszélyeztetett terepre. Fél óra múlva viszont Fülöp László is, a kollégám is arról győznek meg, hogy nem nőnek való kirándulás lett volna, mert csúnya világot csinált a Duna is, a belvíz is. Viszont az elnök nem olyan gondterhelt, mint amilyen gondterheltnek elképzeltem azt hallva, hogy veszélyben van körülbelül 80 hektáron a gabonavetésük, s lehet, hogy a szénát is át kell menteni más helyre, hogy meg ne pocsékolja a pusztító víz. A képviselő, aki rengeteget forog választókörzetének kisebb és nagyobb településein, érdeklődésemre elmondja, hogy miért híve a nyitott ajtóknak, s miért nem veszi rossznéven azt sem, ha napi problémákkal kopognak be hozzá este, akár a falujából, akár máshonnan. — Hány órája kellene, hogy legyen egy napnak? — kérdezem rosszul leplezett csodálkozással. Ez utóbbira az késztet, hogy mennyi mindenre futja az idejéből, miközben tanul is. o — Szóval a válaszok érdeklik... Az irattárból előkerül három levél. 1976. december 18-án keltezett dr. Romány Pál levele. Az áll benne, hogy megkezdődött a javaslat vizsgálata, melynek eredményéről hivatalos válaszra számíthat a képviselő. A Pénzügyminisztérium terjedelmes válaszából — mely elismétli az észrevételt — nem derül ki a végén, hogy lesz-e mód a kifogásolt szabályozók módosítására. Gyors és érdemi válasz érkezett ugyanakkor az OVH-tól arra a képviselői megkeresésre, melynek tárgya a Szekszárd—Báta főcsatorna és a Lajvér rendezésének sürgetése volt és annak érdekében, hogy a több mint négymilliós költségű meliorációs munka, amit elvégeztek ezen a tájon döntően állami költséggel, jól hasznosuljon. Az OVH elnökhelyettese biztosította Fülöp László képviselőt egyrészt a Lajvér további rendezéséről, másfelől . a Sárköz—Völgységi Víztársulásnak arról a munkájáról, melynek során gátrendszerbe terelik a vizet az iszap leülepítése végett. — Általában 30 napon belül megjön észrevételeimre a válasz, amiben rendszerint az áll, hogy tanulmányozzák vagy intézik is a kérdéses ügyet. Tapasztalataim szerint a főhatóságok kellő komolysággal kezelik a képviselői bejelentéseket, javaslatokat. — És ami a szabályozók módosítására vonatkozó javaslatát, az arra érkezett választ illeti? — Lehetne konkrétabb is, mint például az OVH válasza. Változatlan véleményem tudniillik, hogy a mezőgazdaságban fölöslegessé váló munkaerőnek az iparba való irányítására ösztönzőbb szabályozók szükségesek. Ennek elsősorban a népgazdaság látná hasznát, hiszen ismeretesek az ipar munkaerőgondjai, de hasznos lenne a mezőgazdaság számára is, mert mindjárt nem akarnánk tíz körömmel itt tartani a nélkülözhető munkáskezeket. o A képviselő napi munkája tájékozódással kezdődik. Ezt szolgálják az asztalára juttatott feljegyzések, melyeket ezután a helyszíni tájékozódással szerzett tapasztalatok igazolnak vissza. Hetente egyszer van munkamegbeszélés, melyen részt vesznek a párt- és tömegszervezéti vezetők is. Ilyenkor számolnak be a szakvezetők a végzett feladatokról és beszélik meg a következő hét tennivalóit. Az emberekkel való találkozásra a helyszíni tájékozódás nyújt naponta módot az elnöknek. Ott vannak aztán a havi 20—25 fős megbeszélések, amelyeken ki-ki elmondhatja, mi nyomja a szívét, mit, miért nem tart helyesnek, mit javasol helyette. Fülöp László soha nem tudja előre, hogy elnökként vagy képviselőként kell megszólalnia. Mindkettőre kész, de nemcsak Bátán. Sokszor láthatják Bátaszéken, Várdombon, öcsényben, de Szálkán és Pörbölyön is. — Az az alapelvem, hogy sokat kell az emberek között mozogni. Ez a lehető legbiztosabb információforrás. Amikor búcsúzunk* ideje már megnézni, hogy mi az ebéd. Még egy pillantás körbe. Tekintetem megpihen a dolgozószoba szélesen terpeszkedő íróasztalán, amit tulajdonosa naponta legfeljebb 1—2 óráig használ. Az íróasztaloknak — ötlik föl bennem a kaján gondolat — nem ilyen ember az „álmuk”. Az emberek viszont, az ilyet szeretik országgyűlési képviselőben is, tsz-elnökben is... LÁSZLÓ IBOLYA Fotó: Bakó Hétköznap esték Kisdorogon A még nevében is „kis” község központjában építették fel 1973 decemberében, több mint egymillió forintos költséggel a község művelődési házát, hivatalos besorolása szerint a klubkönyvtárát. Az épületben egyébként könyvet csak elvétve találni, de klubkönyvtár jellegéhez híven a község közművelődési centruma. Van könyvtár is Kisdorogon, de az a községi tanács épületében székel. A klubkönyvtár nagytermében viszont minden vasárnap filmvetítést rendeznek. Ezt hirdeti a homlokfalon a „mozi” felirat is. Szerencsére az új épület nem áll hétköznaponként elhagyatottan, mint nem egy falusi társa. A fiatalok majd mindennap felkeresik, mert a nagyteremben pingpongozni lehet. Az ifjúsági klubnak annál kevesebb a látogatója, sőt, az utóbbi időben klubvezető hiánya miatt a léte is kétséges. A fiatalokat nehéz összefogni. Szinte valamennyien több műszakban járnak dolgozni. Legtöbben Bonyhádra, így idejüket az autóbuszközlekedés szabja meg. Ezért alakították meg tavaly a bejáró dolgozók klubját, a járási művelődési központ támogatásával. Az első rendezvényre negyvenötén mentek el. Azóta új összejövetelt nem szerveztek, pedig a sok bejárónak jó lenne, ha a két busz indulása közötti időt hasznosan tölthetnék és erre a klub ötlettel, tanácsokkal szolgálna. Hétfő délutánokon a lányok, asszonyok klubja tart foglalkozásokat. Szabás-, A kisdorogi „klubkönyvtár” varrástanfolyamok, ismeret- terjesztő előadásaik mellett a háztartás és családi nevelés kérdései is szerepelnek öszejöveteleik programjá ban.- Tj - Fotó: Bakó Hatvan tanácsi értékesítésű lakás épül Dombóváron, a Népköztársaság útján. A kivitelező TOTÉV tervek szerint ez év őszén átadja a lakásokat. Fotó: Komáromi Ismeretterjesztés Tolnán TOLNÁN, a TIT-klub működése mintegy hároméves múltra tekint vissza, önálló szervezet tavaly év végéig nem volt. A nagyközségben élő 22 TIT-tag a járási TIT- szerveze'tnek volt a tagja, ök is rendszeresen részt vettek a TIT helyi klubjának munkájában, de szervezeti élet abban az időben még nem volt. Tavaly vonult nyugdíjba a TIT Tolna megyei Szervezetének korábbi titkára, Takács Mihályné, aki Tolnán lakik. Miután lekerültek válláról a megyei ismeretterjesztés gondjai, szűkebb hazájában, Tolnán tudott az előzőeknél sokkal több időt fordítani az ismeretterjesztésre. 1976 decemberében megalakult Tolnán a TIT- szervezet. Elnöke dr. Gör- gényi Ede, titkára pedig Takács Mihályné lett. Az új szervezet a régiekkel és újakkal együtt 52 tagot számlál. Közülük kilencen az egészségügy területén dolgoznak, tizenhármán közgazdászok, huszonketten pedagógusok, kívülük négy jogász, egy műszaki és két mezőgazdász képesítésű van, három azoknak a száma, akiket egyik kategóriába sem lehet sorolni. Takács Mihálynét munkában találtuk. Asztalán névsorok, dossziék és megszámlálhatatlan sokaságú megcímzett és címzésre váró boríték. — A községben élő 52 TIT- tag tevékenysége hogyan kapcsolódik a község művelődési életéhez? — kérdeztük. — A TIT-szervezettel együtt működik változatlanul a TIT-klub. A szervezetben nagyrészt értelmiségi munkakörben dolgozó emberek vannak. Olyanok, akiknél számíthatunk arra is, hogy a saját területükről előadásokat tartanak. A TIT-klub egyébként önművelési lehetőséget biztosít. A százhúsz tagú klub vezetősége és a szervezet elnöksége együtt dolgozik. Természetesen úgy, hogy az elnökség irányítja a klub munkáját. A klubvezetőség titkára elnökségi tag is. A klubfoglalkozásokon bárki részt vehet, így esetenként nemcsak a 120 taggal számolhatunk. Alakulás óta nagy gondot fordítanak az új tagság szervezésére. Arra, hogy az ismeretterjesztés a szervezet keretein kívülre is kihasson. — Milyen összetételű a klubtagság? — Sokkal színesebb, mint a szervezeté. ÁFÉSZ-tag, nyugdíjas, mezőgazdasági dolgozó, üzemi munkás, szövőnő, téesztag, egyszóval szinte minden munkaterület és munkakör képviselője megtalálható a klubtagok között. — Hogyan foglalkoztatják a tolnai TIT-tagokat? — Az előadásokat úgy szervezzük, hogy amit csak lehet, saját TIT-tagjainkkal tudjuk megtartani. A mező- gazdasági témájú előadássorozatunkat a mözsi téesz agrárszakemberei, az egészség- ügyi előadásokat a helyi szakorvosok, a jogi témájúa- kat a jogászok tartják. A napokban volt a második előadása egy öt részből álló sorozatnak, amit a tanácsi dolgozóknak szerveztünk. Az előadássorozatban tanácstörténeti, jogi, államigazgatási és egészségügyi előadások vannak. — Könnyű Tolnán az ismeretterjesztő munkája? — Csak úgy, mint a többi községben. Ha szoros kapcsolatot tartunk a tagsággal, az emberekkel, akkor számíthatunk árra, hogy ott lesznek az előadásainkon. — Mi érdekli itt az embereket? — MINDEN. A szűkebb haza, a község problémái, gondjai és eredményei éppúgy, mint a technika új felfedezései, a csillagászat vagy a mikrobiológia. A klubban közel kerül egymáshoz az értelmiségi és a munkás, a különböző szakterületeken dolgozó emberek. így tehát a TIT-klub és a szervezet a közéletiség az együttgondolkodás egyik fóruma. "• Tamási Megjelent az egészségügyi miniszter rendelete az orvos- tudományi egyetemeken végző pályakezdő szakemberek munkába lépéséről. A pályakezdők csak a rendeletben szabályozott pályázati rendszer keretében létesíthetnek munkaviszont. A rendelkezés nem vonatkozik a tanulmányi szerződés alapján tanulókra. A végzőknek a .munkáltatók a minisztérium által megadott keretszám alapján hirdetik meg az állásokat, amelyeket az egyetemen tesznek közzé. Az idén az állások száma mintegy 15 százalékkal haladja meg a végzők szamát. A határidők igazodnak a tanulmányok befejezésének időpontjához. A pályázáti felhívásokat a végző fogorvosok számára már a múlt hónapban közzétették, az általános orvosok az április 1-én nyilvánosságra kerülő állások közül választhatnak. A gyógy- szerészhallgatókra a rendelkezés az 1977—78-as tanévtől érvényes, számukra első ízben a végzést megelőző év szeptember 1-én hirdetik meg az állásokat. A végzős orvostanhallgatóknak május 15-ig, a gyógyszerészhallgatóknak október 15-ig kell az egyetem rektorához benyúj- taniok pályázatukat. (MTI)
