Tolna Megyei Népújság, 1977. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-25 / 47. szám

XXVII. évfolyam, 47. szám. ÁRA: 0,80 Ft 1977. február 25., péntek

Mai számunkból

ELÉGEDETTEN ÉS ELÉGEDETLENÜL (3. old.)

KULTURÁLIS KALEIDOSZKÓP (4. old.)

FOLYÓIRATSZEMLE (4. old.)

POLGÁRI VÉDELEM (5. old.)

HÉTKÖZNAP ESTÉK KISDOROGON <3. old.)

Megszoktak és megszerettek

ajnos, szinte mindennap rászedhetnek bennünket vásárlókat, az ismerős ismeretlenek, a gyártók, egy-egy termék forgalmazói. Forma szerint persze semmi hiba. Azt vettük, s azt vittük haza, amit akartunk, amit megszoktunk. Az árun ott a címke, a másfajta fölirat, tanúsítja, ugyanott készült a holmi, mint elődje, s ha a termék előállítója meg a termék neve is azonos, lehet-e kétségünk afelől, hogy mégsem ugyanazt, hanem mást kaptunk, vásároltunk?

Másfél évtized alatt nagy iramban bővült a vevőknek fölkínált termékek köre. Így a korábbi 1450-féle élelmiszerrel szemben most a választékot 5100 árufajta alkotja, a háztartási vegyi áruknál a két összehasonlítható szám 4500 és 11 500, míg a vegyes iparcikkeknél 9500, illetve 32 500. Summa summarum, a kereskedelem körülbelül 200 ezer árufélét forgalmaz belföldön, barna és fehér kenyértől az öltönyön és rúzson át az automata mosógépig, a személygépkocsiig. A legnagyobb meny- nyiségben és gyakorisággal vásárolt termékek csoportja persze jóval kisebb.

Elvben sok minden védi a vevő érdekeit. Vannak kötelező szabványelőírások, áruk meghatározott körénél újabban mellékelni kell a minőségi tanúsítványt, működnek a különböző minőségellenőrzési szervek, a gyári meótól a kereskedelem minőségellenőrzési intézetéig. Alaposan melléfognánk, ha azt hinnénk, hogy e szervek gyatra, felületes működése az elsődleges oka a minőség ingadozásának. Azoknak kutatásakor távolra, a kiindulópontig visszatekintve: a szocialista iparosítás, s vele a dolgozó tömegek életszínvonalának folyamatos emelkedése érthetően és indokoltan a mennyiségi igények kielégítését tette elsődlegessé. Azt tehát, hogy a pénzért mindenki megvehesse a legfontosabb terméket, s a fő szempont nem az volt, milyen minőségű az áru, hanem az, elegendő legyen belőle. Nincs nagyon távol tőlünk, ez az időszak — hiszen a hatvanas évek első felében szakszervezeti utalványra lehetett kombinált szekrényt kapni és pult alól árulták a nagyÍ képernyős televíziókészüléket, szerencsével lehetett csak hozzájutni a műszálas kötöttáruhoz, stb. — nem g csoda, hogy gyártóknál, forgalmazóknál némelykor V még élnek a régi reflexek.

Közben folyamatosan, s fokozódó tempóban átI alakultak az igények — mert a jövedelmek lehetővé tették az új igények létrejöttét, — a vásárló már nem egyszerűen venni akar valamit, hanem egyre változa- tpsabban meghatározott minőségű árut keres. Az igé- I rtyek ilyen átalakulását mind a termelők, mind a ke- ; reskedők késve vették észre, s igazodásuk is lassúbb a : kívánatosnál. Mivel olykor még mindig az áruhiány fi szabja meg bizonyos cikkek forgalmát, a gyenge minőségű is, s az sem ritkaság, hogy bár „tele a bolt”, a vevő üres kézzel fordul ki belőle, mert választékot nem tártak eléje. Ez utóbbit gyakran tapasztalhatjuk a ruházati termékeknél éppúgy, mint bútorvásárlásnál. Ha l ezekhez társul — márpedig sűrűn társul — a technológiai fegyelem fellazulása, a termelői minőségellenőr- *

I

zés szemhunyása, a kereskedelmi átvétel igénytelensége, akkor kiteljesedik a kép, megvan a magyarázat arra, hogyan kerülnek a megszokott áruk más és más minőségben az üzletekbe.

!

Sok bosszúság, vásárlói méreg, s aligha alaptalan bizalmatlanság forrása mindez. A vevő meghökkenve ■ tapasztalja, hogy kedvelt, évek óta fogyasztott hentesI áruja más színű és ízű, mint volt, a kötőfonallal, bár látszatra ugyanaz, akár a korábbi, nem fejezhető be a pulóver, mert színezése más, mint az előző motringé, s a készételből, amit annyira szeretett a család, most kifelejtettek valamit... Igaz-, a gyártók sincsenek könnyű helyzetben. Változik az alapanyag minősége — ami például a tartósítóiparban a legnagyobb gond —, pénz híján nem sikerül előteremteni a tökéletes technológiai sorrend valamennyi eszközét — amivel a textilruházati iparban bajlódnak —, az alkatrészek nagy száma miatt — ezt leginkább a tartós fogyasztási cikkek gyártói mondhatják el —.rendkívül nehézkes a gyártás közbeni minőségellenőrzés, s folytathatnánk a végtelensé- gig. Mégis, a hangsúly a jogos követelményre, az azonos áru mindenkori azonos minőségére jut, mert hiszen nem a vevő van a gyártóért, hanem fordítva.

annak cégek és termékek, amelyek évek, évtizedek óta őrzik hírüket, rangjukat, s ennek magyarázata a megbízhatóság, a minőségért vállalt - tényleges vagy átvitt értelmű garancia. Már az ókori Rómában azt tartották: míves munkáért aranynyal fizetnek. Napjainkban ez úgy igaz, hogy egyre többen ragaszkodnak — s a pénzükért teljes joggal — a megszokott minőséghez, szívesen adják a forintot érte, de azt akarják kapni, amire szükségük van, amit megszoktak és megszerettek.

t A7ár r.íRnp

Ülést tartott a Minisztertanács

Határozat

a zöldség- és gyümölcskereskedelemről

A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tartott.

I

A külügyminiszter beszámolt a Lengyel Népköztársaságban tett hivatalos, baráti látogatásáról. A kormány a jelentést' jóváhagyólag tudomásul vette.

Az Országos Tervhivatal elnöke a népgazdaság 1976. évi fejlődéséről, a munkaügyi miniszter a tavalyi munkaügyi helyzetről tett jelentést. A Minisztertanács a jelentéseket elfogadta és kötelezte a minisztereket, hogy

Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára táviratot küldött a Szaljut—5 tudományos űrállomás legénységének, Viktor Gorbatko és Jurij Glazkov űrhajósoknak.

„Munkatársaimmal együtt

irányító munkájukban a tapasztalatokat hasznosítsák.

A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta a zöldség- és gyümölcsforgalmazás továbbfejlesztésének feladatairól szóló előterjesztést. Határozatot hozott a zöldség- és gyümölcskereskedelem munkájának megjavítására, a felvásárlás és a forgalmazási tevékenység jobb összhangjának és a vállalatok nagyobb érdekeltségének megteremtésére.

A kormány elfogadta „A gazdaságpolitika továbbfej. lesztésének tudományos megfigyelemmel kísérem Űrrepülésüket. örülünk, hogy teljes egészükben végrehajtották a Szaljut—5 fedélzetén a tervezett kutatásokat és kísérleteket. Kívánjuk Önöknek, hogy sikeresen fejezzék

alapozása” című kutatási főirányt és az országos távlati tudományos kutatási tervet ezzel kiegészítette. Az országos szintű főirány keretében folyó kutatások koordinálásával az MTA főtitkárát bízta meg.

A belügy-, valamint a közlekedés- és postaügyi miniszter jelentést tett a KRESZ alkalmazásának eddigi tapasztalatairól. A kormány elfogadta a jelentést.

A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt.

(MTI)

be repülésüket és szerencsésen térjenek vissza a szülőföldre” — hangoztatja a távirat.

Az űrhajósok szerdán táviratban üdvözölték Leonyid Brezsnyevet.

Plenáris ülés Becsben

/

A közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről Bécsben folyó tanácskozássorozat csütörtökön megtartott 127. plenáris ülésen dr. Ingo Oeser nagykövet, az NDK küldöttségének vezetője elnökölt. Az ülésen Wolfgang Behrends nagykövet, az NSZK delegációjának vezetője szólalt fel.

A zártkörű tanácskozást követő sajtótájékoztatón közölték, hogy Behrends nagykövet elsősorban földrajzi tényezőkkel összefüggésben fejtette ki álláspontját. A NATO ismert követelését megismételve hangoztatta, hogy mindennemű csökkentési megállapodásnál vegyék figyelembe az Egyesült Államok és a Szovjetunió eltérő földrajzi helyzetéből eredő körülményeket.

A szocialista országok szóvivője ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy a földrajzi tényezőkre vonatkozó NATO- álláspont nem újkeletű. A Varsói Szerződés tagállamai már korábban is kifejezésre juttatták, hogy ilyen kérdéseknek a felvetése csak időhúzásra alkalmas. A két katonai szövetség erőviszonyát ugyanis nemcsak földrajzi, hanem más egyéb tényezők is befolyásolják.

Brezsnyev távirata az űrhajósoknak

Szekszárdi járás

Zöldség- és gyümölcstermelési társulás alakult

A TESZÖV kezdeményezésére a szekszárdi járás nyolc mezőgazdasági termelőszövetkezete zöldség-gyümölcs termelési és értékesítési társulást hozott létre. Ez a

nyolc szövetkezet biztosítja jelenleg a megyének a friss zöldség 65—70 százalékát. A járás északi részén lévő termelőszövetkezetek a zöldség-, a gyümölcs-, a burgonyatermelés és -értékesítés területén ma már külön- külön is olyan termelési szintet értek el. amely meghaladja a megyei átlagot.

A termelés és gazdálkodás magasabb szintre emelésének két útja alakult ki az utóbbi években: az egyik a szövetkezetek egyesítése, a másik a gazdaságok között olyan társulások, kooperációk létesítése, amelyekben több önállóan gazdálkodó üzem egy-egy ágazatban ösz- szehangolja tevékenységét, koncentrálja és szakosítja a

termelést. A társulást most megalakító üzemek között az elmúlt években többirányú együttműködés jött létre; például a TOLNAKER, a burgonyatermesztési együttműködés vagy az agrárkémiai centrum. A már kialakult üzemméretek mellett olyan társulás létrehozása szükségszerű, melyben szakosodnak az együttműködő téeszek, csökkentik a zöldségfélék számát, s egy-egy növényt nagy területen termelnek. A tagszövetkezetek egységes technológiát alkalmaznak, közösen szerzik be a vetőmagvakat, szaporítóanyagokat, növényvédő^ szereket, közösen határozzák meg, hogy milyen gépeket vásároljanak, félkész termékeket állítanak elő, segítik a házikertek termelését, s megszervezik az értékesítést.

A közös munka lehetővé teszi, hogy a legkorszerűbb termelési eszközöket, gépeket, technológiákat és szervezési módszereket alkalmazzák, azaz a mostaninál sokkal magasabb szinten gazdálkodjanak. A társgazdaságok eddig külön-külön fejlesztettek, létesítettek kertészeti beruházásokat, s a meglévő eszközöket nem használták ki kellőképpen. A tengelici Petőfi Termelő- szövetkezet kivételével minden téeszben lehet öntözni. A társüzemek fővetésű zöldségtermő területe 900 hektár, a burgonya 220, a gyümölcsös pedig 224 hektár területen fekszik, jelentős a háztáji kertek termelése, fólia alatt pedig 85—90 ezer négyzetméteren termesztenek zöldségféléket.

A társulásban részt vevő szövetkezetek fejlesztési alapja 40 millió forint, melyből az árbevétel, vagy a terület arányában közös fejlesztési alapot hoznak létre. Az indulóösszeg, a fejlesztési alaphányad és a saját eszközökhöz kapcsolható hitelek, állami támogatások olyan jelentős összeget tesznek ki, amelyekből például korszerű fóliatelepet, palántanevelőt lehet építeni, betakarító gépsorokat lehet vásárolni. Ä tagszövetkezetek képviselői a biztonságos értékesítés és forgalmazás érdekében hosszú távú együttműködési megállapodást kötnek a felvásárló és a feldolgozó vállalatokkal.

IDÉN, a tavaszi munkákat még minden termelőszövetkezet külön-külön végzi, de az értékesítést már a társulás szervezi. A társulás tanácsa irányítja, ellenőrzi a társulás munkáját és intézi a tevékenységével kapcsolatos ügyeket. A társulásnak tagja lehet minden termelő- szövetkezet, amely zöldségvagy gyümölcstermesztéssel kíván foglalkozni.

A szedresi Sió—Sárvíz menti Egyesült Termelőszövetkezetben ültetéshez készítik “elő a paradicsompalántákat.

A szövetkezet medinai telepén cserepekbe rakják a paprikapalántákat, s ha megerősödtek, kerülnek végleges helyükre. Fotó; kz