Tolna Megyei Népújság, 1977. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-23 / 45. szám
A 1ÍÉPÚJSÁG 1977. február 23. ON KER Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Még egyszer a Kadarka úti meleg vízről Immár harmadszor foglalkozunk lapunkban a Kadarka utcai lakótelep melegvízszolgáltatási gondjával. Az ügy továbbra is gyűrűzik. Ismét két levelet — Póczik Zoltánnétól és Wind Józseftől — kapott szerkesztőségünk, melyekre — a reméljük véglegesnek tekinthető választ — Orbán György, a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat igazgatója adja meg: — A Kadarka utcai távfűtött lakásokban lakók melegvízpanaszát ismét megvizsgáltam és megállapítottam, hogy 1976. karácsony és 1977. január 11. közötti időszakban jelentkező melegvíz- ellátatlansági problémák súlyosbodtak, és nem javultak (a Népújságban megjelent nyilatkozatom időszakában és után). így a lakók felháborodása teljesen jogos. A Kadarka utcában lakók panaszával kapcsolatban a teljes kép kialakítása érdekében el kell mondanom, hogy mióta ezeket az épületeket átadták, nagyon sok jogos panaszt tettek, illetve tehettek volna a lakók a fűtésre és melegvíz-szolgáltatásra. A fűtési panaszok sorozatát 1972. évhen sikerült megfelelően megoldani a kis kazánházak megszüntetésével és az olajtüzelésű tömbka- zánház megépítésével a szakiskola régi kazánháza helyén. A melegvíztermelés műszaki megoldása alapvetően a régi rendszer maradt ezután is. így a melegvízpanaszok is maradtak A probléma rendszeresen az volt, hogy szombat, vasárnap, néha más hétköznapokon többször — általában délután nem volt meleg víz. A probléma egyszerű megoldását jelentette volna, ha a melegvíztermelő bojlerek számát növelhettük volna. Ennek azonban az az akadálya, hogy a szükséges méretű bojlereket nem lehet az alagsorba bevinni. (A jelenlegi bojlerek beépítése is úgy történt, hogy az épület alapjainak elkészülte után a helyükre rakták a bojlereket, majd ezután felépítették a házat.) A melegvíztermelő bojlerek darabszámának növelése nélkül maradt lehetőségek — az ivóvíz magas keménységet okozó sótartalom miatt — túl szűkek, és rendkívül élőmunka-igényesek. A vállalat műszaki gárdája több módosítást, és a melegvíz-szolgáltatást javítani szándékozó átalakítást végzett, amik csak időlegesen javítottak , az állapotokon. Ilyen jellegű munkát hajtottunk végre január végén, február elején ismét, aminek hatására a melegvíz- ellátás javulni fog. A végleges. elfogadható szolgáltatást biztosító megoldást csak jelentős anyagi ráfordítással tudunk végrehajtani, amit az előző válaszomban jeleztem is. Ezen átalakítás ilyen kései megvalósítását az okozza, hogy elfogadható műszaki megoldást nem találtunk a Kadarka utcai hőszolgáltatási viszonyokra. 1976. év során építettünk meg a Kölcsey ltp. B3 épületben egy új rendszerű melegvíztermelő berendezést, vásárolt szabadalom szerint. A pozitív tapasztalatok alapján ugyanilyen rendszerű melegvíztermelést kívánunk megvalósítani a Kadarka utcai épületek lakói részére is. Visszatérve a jelenlegi állapotokra, megállapítottam, hogy a vállalat dolgozói az előzőekben jelzett átalakítási munkák (hőcserélő-beépítés, bojler-csőkígyó tisztítás, stb.) során a munkát rosz- szul szervezték, aminek következtében a nem megfelelő teljesítményű használati melegvíztermelő berendezések a lehetőségeknél rosszabb teljesítményt produkáltak. A mulasztókkal szembeni vizsgálat és fegyelmi eljárás folyamatban van. A lakóknak a melegvíz-szolgáltatás kimaradásáért visszatérítést ad vállalatunk. Hol újítanak jogosítványt katonáknak? — teszi fel a kérdést szerkesztőségünkhöz írt levelében Lajter Benjaminné bá- taszéki olvasónk. Válaszul dr. Deák Konrád, osztályvezető ügyész leveléből idézünk: — Az egészségügyi miniszter 1 1976. (I. 16.) Eü. M. számú rendelete, mely a gépjárművezetők egészségi alkalmasságának orvosi megállapításáról szól, kimondja; hogy az orvosi vizsgálatot első fokon végző egészség- ügyi szerv „a fegyveres erők és fegyveres testületek által kijelölt orvos, ha az érdekelt személy a fegyveres erők, vagy fegyveres testületek állományában teljesít szolgálatot...” Tanácskérő levele szerint férje jelenleg katonai szolgálatot teljesít, az ő esetében tehát az orvosi vizsgálatot nem a lakóhely szerint illetékes kijelölt orvos, hanem a fegyveres erők által kijelölt orvos fogja elvégezni, amennyiben férje nála ilyen célból jelentkezik. Mikor nézhetjük a 2-es műsort? Baranyai Ferenc szekszárdi olvasónk azt írja, hogy a szekszárdi tv-nézőknek sajnos meg kell elégedniök azzal, hogy csak az 1-es műsort nézhetik a tv-ben. „Vajon nem lehetséges valami megoldás, hogy itt is fogható legyen a 2-es műsor?” — kérdezi és egy szombathelyi példáról ír, ahol egy műszaki ember olyan kis teljesítményű vevőt és sugárzót készített, amely körülbelül öt kilométeres körzetben lehetővé teszi, hogy a lakók a 2-es műsort is nézhetik. A Posta Rádió, és Televízió Műszaki Igazgatósága 2. Felügyelőség vezetője, Sugár Gusztáv válaszol: — A Magyar Posta a tv 2-es műsorát sugárzó adóhálózat fejlesztését tervszerűen végzi. A jelenlegi ötéves tervben Szekszárdon a tv 2. műsorát sugárzó átjátszó adó telepítése nem szerepel, így 1980-ig ilyen adó belépése nem várható. A levélben említett szombathelyi példa nem postai fejlesztésként valósult meg és hasonló szekszárdi megoldást sem postai, hanem helyi erőforrásokból lehet keresni. A jelenlegi ötéves tervben szerepel Csávolyban egy tv 2. műsorát sugárzó adó telepítése. A becslések szerint Szekszárd térségében ezen adó vételével — remélhetőleg — a tv 2. műsora vehető lesz. Telefonszámunk: 129-01, 123-61. Ml VÁLASZOLUNK Az újításokról szóló ;V' jogszabálynak az oktatásügy terüle- í: tén történő végre- J:j hajtásáról adott ki rendeletet 1/1977. (11. 9.) OM. szám alatt az oktatási miniszter. A rendelet szabályozza, hogy az oktatási újítások területén mi tekinthető műszaki, munka- szervezéssel, üzemszervezéssel kapcsolatos újítási javaslatnak, milyen körülmények figyelembevételével kell megállapítani az eszmei újítási díj összegét, az újítási javaslatokat hová kell benyújtani, azokat mely szerv bírálja el. Az elbírálási hatáskörrel rendelkező szervek kötelesek újítási szabályzatot készíteni, a pedagógusújítómozgalom fejlesztése érdekében kötelesek pályázatok kiírásáról gondoskodni, évenként október 15-ig feladatterveket kitűzni és újítási feladatokat ellátó előadót kijelölni. (Megjelent a Magyar Közlöny idei 13. számában.) A munkabérek legkisebb összegéről szól a munkaügyi miniszter 4/1977. (II. 14.) Mü. M. számú rendelete, amely szerint teljesítménykövetelményhez nem kötött időbérnél a teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozó részére fizetendő személyi alapÖrömmel olvastuk, az 1977. február 17-i Népújságban a „Házhoz szállítják a savót” cikkükből, hogy Kölesden felismerték a melléktermék (savó) háztáji gazdaságokban való hasznosításának lehetőségét. A dombóvári tejüzem és a Dalmandi Állami Gazdaság között 1977. január 2-ával szintén létrejött egy olyan megállapodás, melynek értelmében a Dalmandi Állami Gazdaság dolgozóinak háztáji sertésállományát az igényeknek megfelelően ellátjuk savóval, így a cikkben meg jegyzett lehetőség — nálunk élő valóság. bér alsó határa havibér alkalmazása esetén 1200 forint, természetesen a teljes munkaidő teljesítése mellett, órabér esetében 6,30 forint. Teljesítménybérnél — ideértve a jutalékos bérformát is — a dolgozó havi munkabérének legkisebb összege 1200 forint, itt is természetesen a teljesítménykövetelmények és a teljes munkaidő teljesítése mellett. (A rendelet a Magyar Közlöny idei 14. számában olvasható.) Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet arra — az Egészségügyi Minisztérium által kiadott és az Egészség- ügyi Közlöny f. évi 4. számában megjelent — irányelvre, amely o szociális étkeztetésről szól, s amely szerint „a szociális étkeztetés biztosításával számos öreg embernek adható támogatás akkor is, ha az adott helységben nincs öregek napközi otthona, vagy azt a rászoruló nem tudja elérni.” Az irányelv felhívja az érintetteket arra is, miszerint a betegek, mozgásképtelenek részére törekedni kell az étel házhoz szállításának megszervezésére a társadalmi aktívahálózat segítségével, a házi szociális gondozószolgálat útján. Dr. Deák Konrád, a TIT szekszárdi szerv, elnöke A Dalmandi Állami Gazdaság saját fuvareszközzel szállítja a savót a dombóvári tejüzemből dolgozóinak lakására, ahol egy megbízott személy az igényelt és hónap végén fizetett (15 fillér/liter) savót kiszolgálja. A cikkben példaként szereplő lehetőségek további ki- szélesítésére, véleményünk szerint is nagy szükség van. Bízunk abban, hogy hasonló kezdeményezések a jövőben is fórumot kapnak napilapunk hasábjain. Koller Ferenc, a dombóvári tejüzem igazgatója — Minek kellett engedni? — szólott Feró. — Mentünk volna mindnyájan. — Hisz jókor mondod! — Még mehetünk. — De nem mentek. Megint a kőhöz fogtak. De még annyit se verték, mint az előbb. Feltekintettek az erdőre. Megint és megint. Az erdő a bánya fölött, hallgatott. Fekete fala, úgy tetszett, mindig nőtt egy sort és már csaknem az égig ért. Mert délután volt és az árnyék gyorsabban halad ilyenkor. A meddőhányón látni lehetett, hogy lopakodik lejjebb és lejjebb. — Csak nem ment el a forrásig? Kosznovszki Feró eldobta a lapátot. — Szégyen, hogy egy lánynak kellett... Röhej. Buda tanító nem szállt be a diskurzusba. Sétálgatott, s noha nagyon is lassú léptekkel méregette a rakodót, föl-alá, kétség nem fért, hogy a nyugtalanság húzza lépteit sósúllyal. Sűrű pillantásai az órájára is, mutatták. Laco gyereket a maga közelében tartotta, s néha fejére tette kezét, mintha a gyerek atyáskodó védelmére szorulna, önfegyelmének volt erre szüksége. Nem a gyereket, magát nyugtatgatta vele. '— Tényleg láttál valamit? — kérdezte a gyerektől. Az bólintott. — Embert? Bólintás. — S a kanna? Elvette? A gyerek nemet intett a fejével. Majd meg is szólalt, szégyenkezve, beismerőn: — Nem tudom... Nem emlékszem... Most Buda tanító bólintott. Elképzelte a i gyereket, ahogy magához tér ijedtségéből, s | észvesztve rohanni kezd árkon-bokron át, | ide hozzájuk. Miután kiskora óta rémtörté- j netekkel tömték a fejét. A fejét, mely most jól jön Buda tanító tenyerének, hogy ráhelyezze. S az árnyék ezalatt megint lejjebb csúszott a meddőhányón. Holub Ciprián is rég elszekerezett. Buda tanító az árnyékra nézett, aztán az órájára. Fejét csóválta. — Hagyjátok abba — szólt oda a fiúknak. — Menjünk utána. — Már rég kellett volna — morgott Kosznovszki Feró. A fiúk oly gyorsan ott termettek Buda tanító körül, mintha már régen készen állottak volna erre, csak a jeladást várták. Ki-ki hozta a szerszámát: csákányt, maciit, spicvasat. Szemmel intettek egymásnak: „Jó, ha a szerszám kéznél van.” Aztán valami hiányzott, mert keresték a szemükkel. — Ez kökényt evett? — Hornyák Marci tekergette a nyakát. Most látták, hogy a vezér is elfelejtett visszajönni. — Zsabkaaaáá! — kiáltották kórusban a bokrok felé, melyek köztudottan függönyül szolgáltak. Maguk se tudták, miért kiáltanak a bokroknak, mikor úgyse vártak onnan feleletet. Órája már, hogy a vezér eltávozott. És hogy Anyicska is eltávozott. És ez most szöget ütött a fejükbe, noha úgy tettek, mintha eszükbe se jutott volna. De többekben megkönnyebbülést okozott. Ezek úgy gondolkoztak: előkerülnek maguktól is. És a fancsali szemük árulkodott a gondolatukról. Csak ketten topogtak nyugtalanul, a sietős indulással lábukban. Kis Pista volt az egyik és Dombaj Gyurka a másik. Semmi kedvük se volt pajkos gondolatokhoz. Ök tudták, amit tudtak és semmi jót nem reméltek. — Gyerünk már! — sürgetett Kis Pista. — „Ha ugyan meg tudjuk még akadályozni” — gondolta, de nem mondta. Semmi kétség, hogy most számol le Zsabka a lánnyal a múltkoriért. Ketten voltak ott Dombaj Gyurkával, mikor a vezér megszégyenítte- tett. De nem tett erről egyikük sem említést. És a szemükből se lehetett kiolvasni semmit, mert nem is mutatták a szemüket. Elsőnek vágtak fel a meddőhányón, miután Gyurka a lapátját csákányra cserélte. A csákány nyele nedves volt a tenyerétől. El volt szánva. Azt mondta magában: „Elég volt belőled!” Feltolult a szívébe a sok megaláztatás és sértés, amit Zsabkától viseltek sűrű hencegései során. — Ne szaladjatok úgy! kiáltott Buda tanító. Alig tudta őket követni. Fújtatott és lihegett, s bokorról bokorra kapaszkodott. A nap eltűnt, az erdő hűvös lehelete megcsapta őket. Dobogó szívvel nyomultak a sűrű szálfák közé. Mint maroknyi csapat utat vág az ellenséges hadrend sűrű falában. Keréknyomok vittek eredetileg a forráshoz. De a keréknyomokat fű nőtte be. Madársóska és kék harangvirág és a sarj- növényzet mind több helyt összeborult fölöttük. Újra meg újra bokrok alá bújtak a nyomok, s ha előbukkantak, lélegzetet venni, máris elöntötte őket a sáfrány, beszőtték a ragadós kúszók. S a harangvirág lámpásai kék derengést világítottak. — Hahó!... Hahó! — kiáltoztak, s a rengeteg visszazengte a kiáltást. — Ha bolondok lennének felelni! — mondta Králik Jozso. (Schubert Péter rajza.) — Lehet, hogy közbe meg már visszamentek. — Lehet. A madársóska között kis csermely csobogott. A forrás vize. Az út már szakadékos partoldalban vitt. Nagy kövek gurultak rá, ezeket átlépdesték. Közben forgatták a fejüket, fürkészték az erdőt, de az oly sűrű volt, hogy alig engedett belátást. — Kár a strapáért — szólt megint valamelyik —, holtbiztos, hogy visszamentek. Erre kórusban tettek próbát: — Zsabkááá! Anyicskááá! A szakadékos partoldalban elzúgott a kiáltás. Elzúgott hosszan, elhalón, aztán csend lett. — Menjünk azért a forrásig — mondta Buda tanító; jobbjával a Laco gyereket ölelte magához oltalmazólag, s most érezte tenyere alatt a gyerek remegését. Laco már kezdettől vonakodott jönni, de ellenkezni se mert, meg maradni se egyedül. — Ne félj, míg minket látsz — mondta Buda tanító, s reszelt a hangja. Már csak a léptük recsegett-ropogott. ök maguk nem szóltak. A torkuk beszorult. A keréknyomok megszakadtak, végképp elvesztek. Csapás vezetett a forráshoz, s a kövek természetadta lépcsői. Odalenn dús fű nőtt, tenyérnyi élénkzöld fű, s kerek kis fény hullott rá a magasból a szálfák nyílásán át. Az erdő mintha kürtőt nyitott volna a forrás felett. Megálltak a gyepnél. Látszott, hogy leheverték, de a nyom Lacóé is lehetett. Álltak, hallgatóztak, fürkésztek. S nem hallottak mást, csak a víz csobogását; nem láttak mást, csak a szálfák szürke egyhangúságát, s az évezredes sziklák mozdulatlan üldögélését a víz felett. A kannát keresték a szemükkel. Králik Jozso felfedezni vélte a gurulás nyomát; némi be- vágódás látszott a vékony humuszon, mely Jozso szerint a kanna peremétől származott. Egyebet nem találtak. (Folytatjuk) Visszhang Dalmandon is
