Tolna Megyei Népújság, 1977. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-23 / 45. szám

1977. február 23.

^PÚJSÁG 5

Hogyan kezdjünk az épilkezéskez?

Mihez kell engedély, bejelentés, mi építhető szabadon ?

Megjelentek az építésügyi és városfejlesztési miniszter — április 1-én hatályba lépő új rendeletéi az építési engedélyezési eljárásról. A magánépítkezésre vonatkozó tudnivalókat ismertetjük ebben az összeállításban. A teljes rendeletszöveg egyébként a Magyar Közlöny január 18. számában jelent meg.

*

A kiadott rendelet hatálya kiterjed minden magánépületre, tekintet nélkül annak rendeltetésére, állandó vagy ideiglenes jellegére, továbbá az építés módjára.

A következő építési munkák kizárólag építési engedély alapján végezhetők:

— épület építése, átalakítása, bővítése (emelet-ráépítés, toldaléképítés), tetőtér beépítése, műszaki megosztása, elmozdítása, továbbá

szerkezeti változtatással járó felújítása, helyreállítása és lebontása;

— az épület tetőzetén, közterületről látható homlokzatain, vagy kerítésen hirdetőberendezés, fényreklám létesítése;

— meglévő épületben kéményépítés;

— épületben felvonó, továbbá nem üzemi épületben személy, vagy teherszállításra szolgáló más berendezések, szerkezetek építése;

— nem üzemi épületben egy lóerős, illetőleg ennél nagyobb motor felállítása;

— ötven kilogrammnál nagyobb súlyú, vagy a tetőgerinctől, tetősíktól számítottan öt méternél magasabb antenna felállítása;

— tűz-, vagy robbanás- veszélyes anyag előállítása, feldolgozására, raktározására, töltésére, lefejtésére, vagy árusítására szolgáló épület emelése;

A rendelet hatálya alá tartozó építési munkákkal kapcsolatos ügyeket a következő hatóságok intézik:

Első fokon:

— a nagyközségekben és az építésügyi hatósági jogkörrel felruházott községekben a nagyközségi, községi szakigazgatási szerv;

— az építésügyi hatósági jogkörrel fel nem ruházott város környéki községekben a városi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve, vagy a megyei városi kerületi hivatal;

— más községekben a járási hivatal;

— városban a városi tanács végrehajtó bizottságának építésügyi szakigazgatási szerve.

Másodfokon:

— nagyközségek, építésügyi hatósági jogkörrel fel— vízen elhelyezett építmény létesítése;

— a telken a terep szintjének megváltoztatása;

— támfal építése a telek határvonalán.

Építési engedély nélkül, bejelentés alapján végezhetők a következő építési munkák:

— lakó- és üdülőtelkeken egyaránt olyan melléképület, melléképítmény emelése, bővítése, felújítása, helyreállítása, átalakítása, amelynek elhelyezése megfelel az országos építésügyi szabályzatnak ;

— üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védőtető (előtető), vagy üzleti ernyőszerkezet létesítése;

— kerítés építése a telek homlokvonalán;

— pöcegödör, szemétgyűjtő, trágya- vagy trágyalé- tartó, komposztáló létrehozása.

Építési engedély, sőt, bejelentés nélkül a következő építési munkákat lehet elvégezni :

— az épület homlokzatának, vagy tetőzetének felújítása;

— válaszfal vagy osztófal építése az épületben, ilyenek lebontása;

— másfél méternél alacsonyabb kerti növényház építése;

— rendes háztartási szükséglet kielégítésére szolgáló szabadkemence, húsfüstölő építése.

Természetesen az engedély és bejelentés nélkül végezhető építéseknél is be kell tartani:

— a város- és községrendezési tervek, az általános érvényű építésügyi és más hatósági előírásokat;

— a műemlékvédelmi előírásokat.

ruházott községek esetében a járási hivatal;

— építésügyi hatósági jogkörrel felruházott város környéki községben a városi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve, illetve a megyei város kerületi hivatala;

— építésügyi hatósági jogkörrel fel nem ruházott város környéki községek esetében a megyei, illetve városi végrehajtó bizottság szak- igazgatási szerve;

— más községekben és városokban a megyei tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve.

Hol és hogyan kell benyújtani az építési engedély iránti kérelmet?

Az építési engedélyt (a tanácsoknál beszerezhető nyomtatvány kitöltésével) az ingatlan fekvése szerint illetékes első fokú építésügyi hatóságtól kell kérni. A községekben a kérelmet a községi tanácshoz kell beadni.

Az építési engedélyt az elvégezni kívánt építési munka teljes egészére kell kérni.

Milyen mellékleteket kell a kérelemhez csatolni?

— tulajdonszerzési (építési) jogosultságot igazoló okirat egy-egy példányát;

— helyszínrajzot két példányban ;

— az építési munka műszaki terveit két példányban;

— a tervező nyilatkozatát egy példányban arról, hogy

A kérelera elbírálása során az első fokú építésügyi hatóságnak akár a benyújtott okmányok alapján, akár helyszíni szemlén meg kell arról győződnie, hogy

— az építtető csatolt-e minden szükséges mellékletet és azok helyesek-e;

— a szóban forgó terület alkalmas-e építkezésre;

— be lehet-e majd kötni az épületet a szükséges közlekedési, közmű- energia- hálózatba;

— a műszaki terv készítője jogosult-e tervezésre;

— a tervezett építkezés

A fellebbezést a másodfokú hatósághoz kell benyújtani.

Mit jelent az építési engedély és meddig érvényes?

Az építési engedély az építésügyi hatósági előírások tekintetében, sőt az engedélyezési határozatban foglalt szakhatósági előírások tekintetében szakhatósági engedély is.

A jogerős építési engedély két év múlva érvényét veszti, kivéve, ha megkezdték és folyamatosan végzik az építést.

Szigorú előírás, hogy csak jogerős építési engedély alapján lehet építeni és csak az engedély érvényességi ideje alatt, továbbá saját felelősségre és veszélyre.

A csak építési engedély alapján végezhető építési munkák befejezése után a használatbavételhez engedély szükséges. Nem mina helyszínrajzot és a műszaki terveket az érdekelt közművekkel egyeztette és hogy a műszaki megoldás megfelel a hatósági előírásoknak ;

— a tervezői egyeztetés során beszerzett közmű- nyilatkozatot (vagy az ezeket tartalmazó jegyzőkönyveket) egy-egy példányban.

Nem kell helyszínrajzot csatolni akkor,

— ha az építési munkát a már fennálló épületben kívánják végezni, és az építkezés nem változtatja meg a homlokzat méreteit, a tetőzet alakját.

megfelel-e a szabályoknak?

Amennyiben az első fokú építésügyi hatóság hibát vesz észre, a kérelmezőt nyolc napon belül — hatáiidő kitűzésével — hiánypótlásra szólítja fel.

Az első fokú építésügyi hatóságnak harminc napon belül, típus, vagy tioizált terv változtatás nélküli alkalmazása esetén tizenöt napon belül döntenie kell: vagy engedélyezi az építést, vagy megtagadja az engedély kiadását.

A határozatot írásban kell közölni.

Az építési engedélyt az építtető jogutódja is felhasználhatja, a jogutódlást (vétel, örökség, stb.), azonban köteles az első fokú építésügyi hatóságnál bejelenteni.

Mit kell tenni a bejelentés alapján elvégezhető építkezések esetén?

Kötelező bejelenteni az első fokú építésügyi hatóságnál vagy a községi tanácsnál az építési szándékot, csatolni kell:

— a helyszínről készített vázlatot, feltüntetve az elkészítendő építmény távolságait a telekhatártól, a már meglévő építményektől.

Az első fokú építésügyi hatóság határozatot hoz: tudomásul vette a bejelentést, vagy megtagadja a bejelentés tudomásulvételét.

den építménynél, csak a következőknél :

— az emberi tartózkodásra vagy munkahelyül szolgáló, újonnan épített, felAz engedélyező hatóságok és a kérelem benyújtása

A kérelem elbírálása, az építési bejelentés

Hogyan lehet fellebbezni?

Használatbavétel, engedély nélküli építés

Gáspár László döbröközi lakos házépítésének két eseményét örökítettük meg. Első képünkön bemutatjuk milyen

volt az az öreg ház, amit átépítettek, míg a második képen láthatjuk a típusos Tolna megyei családi házat.

Fotó: Gk

__________________________________________________

ú

jított, helyreállított, átalakított, bővített vagy elmozdított épületnél, épületrésznél ;

— az új kéménynél, felvonónál, egy lóerős vagy ennél nagydbb motorral hajtott munkagépnél, közlőműnél;

— tűz-, vagy robbanásveszélyes anyag előállítására, feldolgozására, tárolására, raktározására, töltésére, lefejtésére vagy árusítására szolgáló építménynél;

— vízen elhelyezett építménynél, pöcegödömél, szemét- és szennyvízgyűjtőnél.

A használatbavételi engedélyt a munkák befejezésétől számított tizenöt napon belül kell kérni az első fokú építésügyi hatóságtól.

A kérelemhez egy-egy példányban csatolni kell a következő mellékleteket:

Az építési hatóság köteles a helyszínen meggyőződni a bejelentett adatok valódiságáról és arról, hogy az építmény rendeltetésének megfelelő biztonságos állapotban van-e. A hatóságnak a kérelem előterjesztésétől számított harminc napon belül döntenie kell: vagy megadja vagy megtagadja a használatbavételt.

A még befejezetlen épület egyes kész részeire ideiglenes használatbavételi engedély adható.

Minden épületet, építményt csak az építési és használatbavételi engedélyben meghatározott célra szabad használni, és úgy, hogy a használat ne veszélyeztessen sem egészséget, sem életet, sem közbiztonságot.

Milyen rendelkezések vonatkoznak az építési engedély nélkül emelt épületekre, építményekre?

— a kivitelező (házilagos kivitelező esetében a felelős műszaki vezető) nyilatkozatát arról, hogy az építési munkát az engedélynek, a helyszinrajznak, a tervnek megfelelően végezték el;

— eltérés esetén az eltérést feltüntető helyszínrajzot és műszaki tervét.

Amennyiben engedély nélkül építettek olyan épületet, építményt, amelyre engedélyt kellett volna kérni, vagy a kért és megadott engedélytől eltérően építkeztek valahol: írásban fennmaradási engedélyt kell kérni az első fokú építésügyi hatóságtól.

A hatóság akkor rendelheti el az épület módosítását, vagy lebontását, ha az nem felel meg az építéskor érvényben volt rendezési tervek, építésügyi szabályok előírásainak.

Amennyiben a hatóság nem határoz el lebontást, akkor vagy meghatározott időre szóló, vagy visszavonásig érvényes, vagy pedig végleges fennmaradási engedélyt köteles adni. A két előbbi esetben az engedély megszűnte után az épületet le kell bontani.

A miniszteri rendelet előírja, hogy az építésügyi hatóság az építkezés észrevételéA Szekszárdi Állami Gazdaság újbereki kerületében családi házakat építenek, első lépcsőként ezt az öt ikerházat. Később a gazdaságba vezető jegenyesoros út mellett is családi házakat építenek.

tői számított egy éven belül, iegkésöbb az épület használatbavételétől számított tíz éven belül intézkedhet.