Tolna Megyei Népújság, 1977. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-23 / 45. szám
1977. február 23. KÉPÚJSÁG 3 Atomerőmű-építkezés Képek a főépületről a reaktor es gépház szerelését, betonozását végző szakembereket. Távlati kép az I. számú reaktorépület készítésének munkaterületéről. A kép közepén a két daru között helyezkedik el a reaktorépület. Körben látszik a rengeteg anyag, szerszám, ami a munkákhoz szükséges. A vasbeton vázban az egyik reaktor tömbje. A rengeteg vasból látszik, illetőleg elkép. zelhető, hogy a vasbetonszerelőkre itt milyen nagy feladat hárul. Ha csak a betonacél tömegének beépítésére gondolunk, az is elképesztő. Tudni kell azonban, hogy itt majd minden egyes hegesztést csak minősített emberek készíthetnek, azaz olyanok, akik a legmagasabb hegesztői vizsgával rendelkeznek. Az épülő erőmű gépházának 88 pilléréből eddig húszat helyeztek el. A pillérekre a tetőpaneleket is fölrakják, így folyamatosan tudják a darukat használni, kevesebb a gépállás, mintha a panelek felrakásához újból fel kellene vonulni. „A hátai utca végig sáros...” (volt) Olvasom a bátai gyerekek dolgozatait. A Filmnapok falun rendezvényre írták. Bátán tartottak a Filmnapok falun rendezvényét, Sipos Erzsébet dolgozatát olvasták fel. Nehéz lehetett kiválasztani ezt az egyet, hisz minden gyerek munkájában van valami, ami a másikéból hiányzik. Olvasás közben egyszer csak „megszólaltak” a bátai gyerekek. E képzelt beszélgetést idézem fel most dolgozataik alapján. HORVÁTH MÁRIA: „Tolna megye déli csücskében, a Duna és a tolnai dombok között épült Báta. Az egyik oldalról a Duna fenyegeti állandóan árvizeivel a szorgalmas népet, a másik oldalon a domboldalról lezúduló víz és sár...” VOCSELYUK ERZSÉBET: „Báta. Vizes, mocsaras tájat jelent...” BORBÉLY ZSUZSA: „Községünk első lakói a kelták voltak.” SIPOS ERZSÉBET: „A halászok a Sárvízen varsával, a Vén-Dunán hálóval halásztak. Ezek az emberek fakunyhókban laktak és szabadban rézbográcsban halat főztek. A bátaiak házaik falait földből verték, a tetejét zsúppal, vagy náddal fedték." BORBÉLY ZSUZSA: „A nép szerint 1526-ban II. Lajos magyar király az itteni apátságban gyónt, áldozott és így indult csatába. A csata elvesztése után a török lerombolta az apátságot.” HORVÁTH MÁRIA: „Az emberek a török időkben sokat szenvedtek. Az erdőkbe és a mocsarakba menekültek. Itt tanyáztak hetekig, hónapokig.” SIPOS ERZSÉBET: „A parasztok szekérrel vagy gyalog vitték a terményeiket és állataikat a vásárra. BÁTAI MARGIT: „Az asz- szonyok a fejükön vitték az árut a piacra.” SIPOS ERZSÉBET: „Az emberek fő foglalkozása a földművelés volt. Birtokaikat vasekével és ökrök segítségével szántották. A vetést kézi erővel végezték. Az érett, kalászos növényeket kaszával aratták...” VOCSELYUK ERZSÉBET: „A saját gabonájukból őröltették a lisztet, s ők maguk sütötték meg a mindennapi kenyerüket. Az asszonyok parasztszoknyában, buggyos ujjú blúzban, az emberek fehér bő gatyában, bő ingben mentek a mezőre dolgozni.” BORBÉLY ZSUZSA: „A nők munkája a téli hónapokban a fonás és a szövés volt.” VOCSELYUK ERZSÉBET: „Hímeztek, sőt volt, aki tojást is festett.” SIPOS ERZSÉBET: „Báta községben a népművészet igen elterjedt volt. Például: tojásfestés, szőttesek szövése. A hímes tojásokat külföldi országokba szállították.” BORBÉLY ZSUZSA: „Az asszonyok jelenleg is festenek tojást és szép színes szőttest is készítenek.” SIPOS ERZSÉBET: „A faluban különösebb szórakozóhelyek nem voltak.” VOCSELYUK ERZSÉBET: „A férfiak legkedvesebb helye a kocsma volt. Szombat és vasárnap este a fiatalok bálba mentek. Ilyen bálhelyiség volt például a Bokányi kocsma, a régi tanácsházzal szemben a hajókocsma — a Czencz Mari néniék háza.” BÁTAI MARGIT: „Közös összejöveteleken énekeltek, mesével, tréfával szórakoztak. Vasárnap délután kiültek az útra és a jó barátokkal elbeszélgettek.” SIPOS ERZSÉBET: „Ösz- szel, a szőlő szüretelésének idején a lányok fehér, nemzetiszínű pántlikával díszített népi ruhába, a legények bő gatyába öltöztek. A sor elején lovas legények, utánuk a hintón a bíró és bíró- né, s egy pár a szülőfürtöt vitte, majd párosával a népviseletbe öltözött fiatalok vonultak a bátai főutcán.” IFJ. TÖRÖK JÓZSEF: „Volt egy tánckar is. A Gyöngyösbokréta nevű bátai tánckar eljutott Budapestre, sőt Londonba is.” VOCSELYUK ERZSÉBET: „Az első iskola a hídnál, az Alszögben volt.” SIPOS ERZSÉBET: „A diákok 12 éves korukig jártak iskolába és 3 évig ismétlőbe.” BÁTAI MARGIT: „Kevés könyveiket nem táskába, hanem vászontarisznyába rakták.” BORBÉLY ZSUZSA: „Kevés volt a tanító és a tanterem. Több osztályt egyben tanítottak. A három ismétlőt, az úgynevezett csütörtöki iskolát is itt végezték.” VOCSELYUK ERZSÉBET: „Azért volt csütörtöki, mert csak csütörtökön kellett oda menni, a hét többi napján nem.” IFJ. TÖRÖK JÓZSEF: „A régi gyerekeknek fél nyolcra kellett iskolába menni. Aki a rektor úr szavát nem fogadta meg, bűnhődnie kellett. Iskolába — nem mint ma — gyalog mentek. Haza zárt sorban kellett menni. Mindenkinek kötelező volt köszönni.” VOCSELYUK ERZSÉBET: „A hídi iskolában a katolikus, az alszögiben pedig a református gyerekek tanultak. Később felépült a „tornyos” iskola. Ez azért volt tornyos iskola, mert torony volt a tetején. Most már nincs rajta torony, mert lebontották, de az öregek nagy része még mindig úgy tudja, hogy tornyos iskola.” BORBÉLY ZSUZSA: „A felszabadulás után kötelezővé tették a nyolc osztályt. Megváltoztak a körülmények és most már mindenki járhatott iskolába. A gyerekek idegen nyelvet is tanulhattak. Az orosz nyelvet először Kulágin Iván oktatta Bátán.” HORVÁTH MÁRIA: „A pár évvel ezelőtt még elmaradott Bátát ma a környék a fejlődő jelzővel együtt ismeri. A fejlődés főleg a termelőszövetkezet megalakulásával indult meg.” SIPOS ERZSÉBET: „A November 7. Tsz nagyon gépesített. A régi, kézi szerszámokat felváltották a modern gépek. Ezáltal a terméseredmények a többszörösére noyplzűHtplz ” HORVÁTH MÁRIA: „Felépítették a tsz új irodaházát, majd közvetlen szomszédságában az Ady Endre művelődési házat. Nemrég készült el az új, emeletes könyvtár, amely várja olvasóit.” SIPOS ERZSÉBET: „A régi művelődési ház helyére ABC-áruházat építettünk. A korszerű filmszínházban kitűnő, szélesvásznú filmeket nézhetünk. A fiatalok a község presszójában kedvükre szórakozhatnak." KASZA ENDRE: „A sportoláshoz is megvannak a lehetőségek. Két évvel ezelőtt épült a lőtér és a futballisták új öltözője. Az idén egy kézi- és egy röplabdapályát adtak át az iskolánknak. Tavaly az úttörők a termelőszövetkezet segítségével felépítették az úttörőszobát. Sok-sok új ház is épült.” VOCSELYUK ERZSÉBET: „A bátai utca végig sáros...” — így szólt a nóta. Akkora volt a sár, hogy nem lehetett az utcán menni. A Fő utat most építik újjá, melynek 150 gépkocsi-tulajdonos örül.” IFJ. TÖRÖK JÓZSEF: „Nem láttak autóbuszt, kerékpárja sem volt senkinek.” BUJDOSÓ ÉVA: „Nagyon sok személygépkocsi, kerékpár és motorkerékpár van. Majdnem mindegyik házban megtalálhatók ezek a járművek.” HORVÁTH MAR/A; „Munkalehetőség csak a tsz-ben van. Ezért a lakosság egy része vidékre jár dolgozni. Az utazást buszokkal oldják meg, mivel a vasútállomás nagyon messze van.” SIPOS ERZSÉBET: „Az elmúlt évtizedekben Báta lakosainak száma körülbelül háromezer volt.” BORBÉLY ZSUZSA: „Nagyon szeretem ezt a falut. Itt születtek nagyszüleim, itt születtem én is. Ha felnőtté válók, én is a falumban szeretnék élni és dolgozni.” KASZA ENDRE: „Szeretek itt élni, mert községünk a szép környezet mellett állandóan fejlődik.” IFJ. TÖRÖK JÓZSEF: „Falunk magával hozta évszázados történelmét, nagy- és dédszüleim nehéz és keserves munkáját.” VOCSELYUK ERZSÉBET: „Én szeretem a falumat és életem nagy részét itt is szeretném letölteni.” SIPOS ERZSÉBET: „Az új létesítményeket a bátai munkások szorgos kezeinek köszönhetjük.” HORVÁTH MÁRIA: „A fejlődőképtelennek hitt falu pár év alatt új arculatot kapott.” SZALAI JÁNOS A Magyar Nők Országos Tanácsának II. konferenciája Mintegy másfél esztendővel a Központi Bizottságnak a nők helyzetével, élet- és munkakörülményeinek javításával foglalkozó határozata után, 1971. októberében tartotta meg első országos konferenciáját a Nőtanács. Időszerűvé vált, hogy felmérjük az eltelt időszak eredményeit, áttekintsük milyen intézkedések születtek a női egyenjogúság érvényre juttatására, a dolgozó nők több- letterheinek csökkentésére. Ezért március 5—6-án a II. országos nőkonferencián, 600 meghívott részvételével, a Központi Bizottság határozatának tükrében, a XI. pártkongresszuson elfogadott határozatok alapján áttekintjük a lányok, asszonyok helyzetét — mondotta el Németi Irén, a Nőtanács elnökségének tagja, kedden a MNOT székházában megtartott sajtótájékoztatón. A tanácskozáson elhangzik az MNOT beszámolója, majd megújítják a választott testületeket és újjáválasztják a tisztségviselőket. Hazánkban az eltelt esztendők eredményei — a dolgozó nők, a családanyák élet- és munka- körülményeit javító központi és munkahelyi intézkedések — egyértelműen bizonyítják: a lányok, asszonyok sajátos gondjainak megoldása a társadalom egészének ügye, programja lett. Ám a politikai, közjogi értelemben biztosított női egyenjogúság hiánytalan érvényre juttatásának rendkívül fontos feltétele a társadalom, a férfiak és a nők tudatának formálása is. Fontos feladat az is, hogy az összes foglalkoztatottak 42 százalékát jelentő nődolgozók folyamatosan továbbképezzék magukat, s hogy tanulási kedvüket ne gátolják a család ellátásának fokozott terhei. sebb munka itt folyik, hiszen több száz ember dolgozik az épületen, illetve kiszolgálja Képriportunkat ezúttal a paksi atomerőmű főépületeinél készítettük. A leeielentőHlarcius 5-6
