Tolna Megyei Népújság, 1977. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-20 / 43. szám

Mai számunkból A KÖZLEKEDÉSI PARTSZERVEZETEK (3. old.) TAKATS gyula versei (5. old.) A JÖVŐ: AZ EGYESÜLETI SPORTISKOLA <6. old.) DESZKAMETSZÖTÖL HÉKÚTIG (2—3. old) EMBERI TULAJDONSÁG a kicsinyítés is, a nagyí­tás is. Vannak, akik kicsinyítik az eredményeket, van­nak, akik felnagyítják. Mindkettő egyformán káros. Ez­úttal egy felnagyításról lesz szó. Természetesen felna­gyítás nélkül. A történet a következő: Lapunkban a helyszínen szerzett információk alapján hírt adtunk arról, hogy a megye egyik községében a körzeti általános iskola mel­lett lévő szolgálati lakásból a helyi termelőszövetkezet anyagi segítségével 92 négyzetméter alapterületű torna­termet alakított ki a szövetkezet építőbrigádja. A jól felszerelt tornateremben nemcsak a 216 általános isko­lai tanuló rendszeres testedzésére nyílik lehetőség, ha­nem várható, hogy a községben fellendül a sportélet is. A HÍR MEGJELENÉSE után két levelet kapott a szerkesztőség. „Való igaz, hogy a termelőszövetkezet je­lentős anyagi segítséget adott, de a tanács is hozzájá­rult ... hitelesített mérőeszközzel mi 66 négyzetmétert mértünk, illetve számoltunk a 92 helyett. Amit a „jól felszerelt" fogalma takar, az egyelőre nem más, mint 2 (kettő) ugrószekrény, ugyanannyi zsámoly és dobbantó. A terem aljáról hiányzik még a burkolat (jelenleg be­tonos), az ablakokról a védőrács, és a világítás sem megoldott. Egyszóval: valami elindult, és remélhetőleg hamarosan be is fejeződik.” A másik levélíró így kezdte: „Egy hete latolgatom, reagáljak-e a tudósításukra ... Az igazság kedvéért úgy érzem, el kell mondanom, hogy egy 66 négyzetméter alapterületű tantermet ürítettünk ki, melynek padlóza­tát az iskolások felszedték. A kisebb alakításokat az iskola költségvetéséből végeztettük. A terem betonozá­sát valóban a termelőszövetkezet építőbrigádja végezte el. Ebbe a terembe beraktuk a már meglévő néhány felszerelést, s azóta is így használjuk. Igaz az is, hogy az iskola költségvetésébe beállított 24 ezer forintból fel­szerelést fogunk vásárolni, ami majd idővel talán jól felszereltté teszi tornaszobánkat, amely ebben az álla­potban semmi esetre sem nevezhető annak ...” AZ ÚJSÁGÍRÓT ILLETÉKES tájékoztatta, ponto­sabban: félretájékoztatta. Az ilyen felnagyítás senki­nek sem használ. A község lakói, ahol ez a tornaszoba épült, vagy épül, tudják: a megjelent tudósítás nem a valós helyzetet mutatja. Megyénk többi községében készpénznek veszik a 92 négyzetmétert, a jól felszerelt tornatermet. Talán még példaképnek is tekintik; ez igen, itt megcsinálták, itt meg lehetett csinálni, nálunk miért nem lehet? Az említett községben pontosan tudják, hogy a 66 nem egyenlő kilencvenkettővel. Az ott lakók különbsé­get tudnak tenni terem és szoba, jól felszerelt és hiá­nyos, kész és félkész között. A községben felháborodást váltott ki a rövid tudó­sítás. Az egyik levélíró így fogalmazott a tudósítás elol­vasása után: „...mi nemcsak a falra szeretnénk fel­mászni, hanem a bordásfalra is.” Bordásfal pedig egye­lőre nincs. LÁTSZÓLAG nem nagy ügy: egy tornaszoba, amely nem tornaterem. Mindössze 26 négyzetméterrel kisebb a valóságban, mint a tudósításban. A közvélemény azonban ma már ezt a nagyítást sem viseli el! A való­ságot akarja látni és nem a képzeletbelit. A nagyító alatt — minden nagyobbnak látszik. A körmünk is, a szemünk is. Tudják ezt a gyerekek is. De azt is tudja mindenki, ha a vizsgált tárgy fölül el­vesszük a nagyítót, akkor az a tárgy akkora lesz, mint a valóságban. A nagyító tehát csak arra jó, hogy nagy­nak lássuk általa azt, amit nagynak akarunk látni. Kép­zeletbeli nagyítóval nézik azok az emberek az életet, akik felnagyítják valós eredményeinket. A hatvanhat négyzetméteres tornaszoba is lehet nagy dolog ott, ahol még ez sem volt. Ennél nagyobbat nem lehetett kiala­kítani, mert nem engedték a falak. A hatvanhatból mégis kilencvenkettő lett volna, de mint kiderült a le­velekből is: ennek a képzeletbeli terjeszkedésnek útját állta a közvélemény. A közvélemény, amely mindent reálisan akar látni — az eredményeket is. „FŐLEG AZÉRT SZÓLTAM, hogy a közös eredmé­nyeket — amelyek bőven vannak — ne titkoljuk, de ne is túlozzuk el. Nyilatkozzunk felelősséggel, őszintén. Így elkerülhetjük azt, hogy az örömbe üröm vegyüljön. Bí­zom abban, hogy így lesz!” Egyetértek a levélíróval; így legyen! így akarják azok az emberek, akiknek nincs szükségük nagyítóra, akiknek alkotásai nagyító nélkül is jól láthatók. SZALA1 JÁNOS Iparban, mezőgazdaságban Űjabb vállalások a HOSZF tiszteletére Megyénkben egyik kiemelt nagyberuházás a Simontor. nyai Bőrgyár rekonstrukció­ja. amelynek tervszerű, idő. re történő megvalósítása fon­tos népgazdasági érdek. A vezetőknek, a dolgozó kollektíváknak nem kis fel­adatot jelent, hogy a re­konstrukció idején is teljesít, sék a tervet. E feladatra mozgósít az előkészítő műhely szocialista brigádjainak és a pártalap- szervezetnek az a felhívása, amelyet a gyár valamennyi dolgozójához intéztek, hogy csatlakozzanak a NOSZF. évforduló alkalmából a mun­kaversenyhez. A felhívással egyidejűleg megtették válla­lásaikat is, amelyeknek leg«- fontosabb célkitűzései, hogy maradéktalanul teljesítik a hatékonyság előirányzott kö. vetelményeit, a meglévő és beállításra kerülő termelő berendezéseket jobban ki­használják. A munkafegye. lem megszilárdításával, a munkaidő maradéktalan ki­használásával igyekeznek se­gíteni a beruházásból követ­kező szükségszerű átszerve­zéseket. Mindezt úgy, hogy ha a termelés kívánja, vál­lalják akár a folyamatos mű. szakokat is azért, hogy az éves termelési tervüket tel­jesíteni tudják. Ezekhez a vállalásokhoz kérik az elő­készítő műhely dolgozói a gyár egész kollektívájának csatlakozását. * A tolnai Aranykalász Ter­melőszövetkezetben a szocia. lista brigádok szintén csatja- koztak a munkaverseny- mozgalomhoz, vállalásaik a napi feladatok tökéletesebb, hasznosabb megvalósítását célozzák. így például a Petőfi brigád a szarvasmarha-tenyésztés ágazatában kíván előbbre lépni, a Hámán Kató brigád a baromfitenyésztésben vál­lalja, hogy csökkenti a ba­romfihús előállításának ossz. költségét, a Rákóczi szocia­lista brigád a gépészeti ága­zatban két százalékkal kíván­ja csökkenteni az anyagfel­használást és a kommunista műszakok bevételét gyermek- intézmények fejlesztésére ajánlják fel. A termelőszövetkezet párt. és gazdasági vezetése vándor­zászlót alapított és ajánlott fel a szocialista munkaver­seny teljesítésében élen járó brigádoknak. * A bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezetben a Dó­zsa szocialista brigád hívta fel a szövetkezet valamennyi brigádját a NOSZF évforduló, jának méltó megünneplésére. A versenyfelhívás közzététe­lekor egyéni felszólalások is elhangzottak. Kovács András szerelő megemlítette, hogy csupán egyszázalékos eredményjaví. tás már 3 millió forintos pluszt jelentene a szövetke­zetnek, amelynek megvalósí­tásához az eddigieknél is de- rekasabb hozzáállás szüksé­ges valamennyi dolgozó ré­széről. Még jó néhány egyéni felszólaló a különböző mun. katerületeken adódó lehető­ségekre hívta fel a figyelmet, amelyek kihasználásához tu­lajdonképpen nincs is egyéb­re szükség, mint a munkaié, gyelem megszilárdítására, a figyelmes munkavégzésre. Ugyanakkor néhányan kér­ték a szövetkezet vezetőit, hogy a lehetőségekhez képest fordítsanak nagyobb figyel met a munkakörülmények ja­vítására, hisz vállalásaik tel­jesítéséhez erre szükség van. Borbándi János a VSZK-ba utazott Kutatómunka a Szaljut-5-ön Borbándi Jánosnak, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének, a magyar—vietnami gazdasági és műszaki tudó. mányos együttműködési bi­zottság társelnökének vezeté. sével szombaton reggel dele­gáció utazott a Vietnami Szo­cialista Köztársaságba az együttműködési bizottság VI. ülésszakára. Onnan a küldött­ség a Laoszi Népi Demokrati­kus Köztársaságba utazik a Első ízben hívta össze a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatala a tanácsi fiatalok or­szágos parlamentjét, amely szombaton Budapesten ülése­zett. A fővárosi, a megyei és különböző községi tanácsok­ban dolgozó fiatalok képvise­letében több mint 200 kül­dött értékelte a tanácsok if­júságpolitikai tevékenységét, az ifjúsággal kapcsolatos ta­nácsi munka eredményeit. magyar—laoszi együttműkö­dési bizottság alakuló ülésére. A küldöttség búcsúztatásá- •: a a Ferihegyi repülőtéren megjelent Bondor József épí­tésügyi és városfejlesztési miniszter és dr. Varga József, a Minisztertanács titkárságá­nak vezetője. Ott volt Nguyen Phu Soai, a Vietnami Szocia­lista Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) Szombaton az Építők Szék­házában tartották ifjúsági parlamentjüket a közlekedés és hírközlés ágazatában dol­gozó fiatalok. Dr. Ábrahám Kálmán köz­lekedés- és postaügyi minisz­tériumi államtitkár tájékoz­tatta a résztvevőket a tárca ifjúságpolitikai munkájáról és az 1977-es feladatokról. Folytatódik a tudományos kutatómunka a Szaljut—5 orbitális tudományos űrállo­máson. Az állomás fedélzetén tar­tózkodó két szovjet űrhajós, Viktor Gorbatko és Jurij Glazkov orvosi megfigyelése, két végzett. Az orvosi para­méterek rögzítésére felhasz­nálták a Polinom—2M ké­szüléket valamint olyan mű­szereket is, amelyek a pihe­nés, illetve erős fizikai meg terhelés állapotában — ex- panderezés, egyéb torna- és atlétikai gyakorlatok — mé. rik az űrhajósok lélegzetvé­telének gyakoriságát és mély­ségét, a tüdő működését. Folytatódnak a kézi szín. képelemző készülékkel eddig is folytatott megfigyelések. Az űrhajósok az utóbbi na­pokban elsősorban Földünk erdőállományát „tanulmá­nyoztatták” a készülékkel. A Föld erdőállományának koz­mikus műszerekkel történő figyelése sokkal eredménye­sebb, mint a hagyományos módszerek. Míg az őrjáratot tartó re­pülőgépről napjában legfel, jebb egyszer deríthető fel egy adott terület, a műholdak, a keringési gyakoriságtól füg­gően ezt többször is megtehe­tik. A színképelemző készü­lékkel készített fényképek megbízható támpontot adnak a tűzveszélyről, az erdőállo­mányt pusztító természeti és egyéb okokról, a talaj és le­vegő nedvességtartalmáról. Az űrben „dolgozó” műszerek már most is rendszeresen tá­jékoztatják „megfigyeléseik­ről” az irkutszki, kraszno- jarszki, novoszibirszki és ha. barovszki erdővédelmi állo­mások munkatársait. Ifjúsági parlamentek Negyvenöt évvel ezelőtt mutatták be Párizsban az el­ső konténert. Azóta ez a fő­leg tengeri szállításra szánt eszköz valóságos diadalutat futott be. Nemcsak a hajó­kon, hanem a vasúton is egy­re szélesebb körben alkal­mazzák. Magyarországon a belföldi forgalomban az öt­tonnás MÁV-konténerek zárt rendszerét építették ki. A konténeres városközi gyors- forgalomban húsz körzetre osztották fel az országot. Húsz pályaudvaron, vasútál­lomáson vesznek fel, illetve innen szállítanak a címzet­tekhez konténereket. Három­negyed évvel ezelőtt Szek- szárdot is bekapcsolták ebbe a forgalomba. Az elmúlt év végéig 1524 konténer érke­zett, illetve indult erről a vasútállomásról. A Pécsi Vasútigazgatóság területén tavaly tízszer ennyi acélból, illetve alumínium lemezből készített ládában fuvaroztak különféle anyagokat. A konténeres szállítás elő­nyei ma már közismertek. A szilárd burkolat védi a kül­deményt és így az ritkán sé­rül meg. A szállítási költség is legtöbbször alacsonyabb, mint ha vagonba raknák a termékeket. Négy tonnánál valamivel több árut a vasút hétszáz forintért szállít Szek- szárdról Budapestre, ahova 24 órán belül megérkezik a küldemény. Kétszer ennyi idő alatt eljuttatják az ország bármely más nagyobb tele­pülésére is. A Pécsi Vasuliguzgalosag területén az elmúlt évben 33 százalékkal növekedett a konténerforgalom. Ebben je­lentős részük van a Szek- szárdon, illetve annak 50 ki­lométeres körzetében lévő szállíttatöknak is. A szek­szárdi vasútállomásról indít­ják útra a Baján, Bonyhádon, Bátaszéken, Tamásiban fel­adott konténereket is. Ezeket a MÁV megbízásából a 11-es Volán speciális gépkocsijai szállítják a vasútra. A szál­líttatok között meg lehet ta­lálni a Bajai Finomposztó­gyárat, az MSV Tolnai Fonó­gyárát, a bonyhádi zománc-, illetve cipőgyárat, sőt a Bá­taszéki Vázkerámia-üzemből is konténerekben viszik a rendkívül törékeny födémbé­léseket. lágyító nélkül is

Next

/
Thumbnails
Contents