Tolna Megyei Népújság, 1977. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-20 / 43. szám
2 ^PÚJSÁG 1977. február 20. EZT HOZTA A HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN Közös dokumentum aláírásával ért véget Moszkvában a szocialista országok tudományos akadémiái vezetőinek értekezlete. Az okmányt a Magyar Tudományos Akadémia nevében dr. Szentágothai János akadémikus, megbízott elnök írta alá. (Telefoto — TASZSZ—MTI—KS) Jó néhány hónap választ el még a „hadzs”-tól, a közel- keleti zarándoklati időszaktól, de a diplomáciai zarándokok jócskán megszaporodtak a héten világunk egyik legforróbb válságterületén. Sűrűsödnek az európai tárgyalások is, mind jobban kirajzolódnak a különböző szándékok és álláspontok a kora nyáron esedékes belgrá. di értekezlettel kapcsolatban s Genfben újabb ülésszakot kezdett a leszerelési bízott, ság. Nem kevés választási híre volt a hétnek: Dániában a jobboldal várakozásaival ellentétben a szociáldemokraták törtek előre; Indiában fokozódik a kampány; Spanyol, országban pedig a bizonyta. lanság, engedélyezték ugyan több párt működését, de a kommunisták legalitását továbbra sem biztosították. 1. TÖRTÉNT-E ELŐRELÉPÉS A KÖZEL-KELETEN? Szemmel látható diplomáciai nagyüzem van a Közel- Keleten: alig utazott haza a nyugatnémet külügyminisz. tér, máris megkezdte körútját Cyrus Vance, az USA-dip. lomácia új irányítója, s vele szinte párhuzamosan látogatja a térség országait Guirin- gaud francia külügyminiszter is. Carter máris washingtoni látogatásra hívta meg a közel-keleti vezetőket, hogy a tanácskozások magasabb szinten folytatódhassanak. A várakozás nem kevéssé felfokozott, viszont a kibontakozás változatlanul nehéznek ígérkezik. Tel Aviv ugyanis, amelynek a megszállt területekről történő visszavonulással s a PFSZ elismerésével az első lépéseket kellene megtennie, választások előtt áll, s ké. nyelmesen erre a körülmény, re háríthatja a kitérő választ. (A világsajtóban mind több az olyan vélekedés, hogy Rabin „önbuktatása” és a rendkívüli választások kiírása ezt az időhúzást célozta az amerikai elnökváltást követő időszakban.) Bonyolult helyzetben van az arab világ is: Libanonban időről időre kiújul a feszültség, fokozódik Szaúd-Arábia nyomása, nehezen lehet egységes álláspontokról beszélni s ez az arab egyetnemértés a palesztin problémára is vonatkozik. <F. sorok írójának az elmúlt napokban alkalma volt utazást tenni a Közel-Keleten, láthatta Kairóban az elégedetlen tömegek tüntetésének emlékét idéző kiégett mulatókat a piramisok felé vezető úton, s pozitív ellenpéldaként Irak felkészülését az olaj utáni jövőre. S tapasztalhatta a hatékony, antiimpe- rialista egység hiányát, ami viszont a békével és a társa, dalmi haladással szemben álló erőknek ad lehetőséget a behatolásra.) Igazi előrelépés ezért továbbra sem történt, a nagy diplomáciai élénkség inkább egyfajta helyben járáshoz hasonlít a Közel-Keleten. Ha úgy tetszik, a közel-keleti „tészta” közepe a palesztin, kérdés, de ennek megoldására nincs igazán konstruktív amerikai javaslat. 2. MI JELLEMZI AZ EURÓPAI TÁRGYALÁSOKAT? Már négy hónap sincs hátra a belgrádi találkozóig, amely az EBK, a helsinki szellem továbbvitelét hivatott előmozdítani — s ez nem sok idő a nemzetközi politika szerteágazó tárgyalás- sorozatai közben. Nem csoda, ha a világsajtóban máris mind több kommentár fog. lalkozik a belgrádi kilátásokkal. A szocialista országok, s egyes nyugati államok realista körei pozitív folytatást várnak, hiszen az európai biztonság ügyét az enyhülés jegyében álló, hosszú folyamatként kezelik. Joggal vethetik fel, hogy a Nyugat oldaláról milyen kevés történt a második kosár (gazdasági együttműködés, javasolt kon tinentális értekezletek stb.) területén, sőt szélsőséges, hidegháborús körök a politikai biztonság tízparancsolatát is kétségbe vonják — elegendő lenne a nyugatnémet kereszténydemokrata vezérkar e héten tett kijelentéseit idézni. A NATO-országok hangadói viszont kizárólag a „harmadik kosárra” próbálják szűkíteni a vitákat: antikommu. nista kampányba kezdtek, beavatkozással kísérleteznek a szocialista országok bel- ügyeibe, mértéktelenül felnagyítanak, túldramatizálnak elszigetelt, törvényellenes akciókat. A kelet-nyugati vita ezért időnként meglehetősen éles hangnemű s a szocialista országok — a különböző szintű tárgyalásokon — éppen arra törekednek, hogy Belgrád ne a terméketlen összeütközések, hanem helsinki folytatásának színtere legyen. A rendszeres külügyminiszteri találkozók mellett ezért kíséri fokozott érdeklődés a formálódó „csúcsnaptárt” — Giscard elnök és Cservo- nyenko nagykövet találkozóján például arról esett szó, hegy Leonyid Brezsnyev az idén Franciaországba látogat s Vance közelgő moszkvai útja is egy szovjet—amerikai csúcsot készítene elő. 3. KI GYŐZÖTT A DÁN VÁLASZTÁSOKON? Négy esztendőn belül immár harmadszor járultak az urnák elé a dán választópolgárok. Az északi ország kormányainak rövid élete jól tükrözi a súlyos belső gondokat. Dániát különösen erősen sújtotta a tőkés világ gazdaság; válsága; az ország közöspiaci belépése nem hozhatta meg a várt előnyöket; az államadósság csillagászati ösz. szegű; s miközben megpróbáltak hol a munkanélküliség, hol az infláció ellen fellépni, tulajdonképpen mindkét irányú küzdelem hatástalan maradt. (A zavart mutatja, hogy a hagyományos politikai csoportok mellett a választásokon indult a nyugdíjasok pártja s egy Glidstrup nevű ügyvéd demagóg „adóellenes” szövetsége vált a második legerősebb parlamenti frakcióvá.) A rendkívüli választásokat a polgári jobboldal robbantotta ki, amikor felrúgta a szociáldemokratákkal fennálló koalícióját. Nyilván arra számítottak, hogy folytatódik a svéd és nyugatnémet választások irányzata, de csalódtak. A baloldali pártok, köztük a kommunisták megőrizték parlamenti pozícióikat, a szociáldemokraták előretörtek, a konzervatívok visszaestek. Üjra koalíció lesz Dániában, ennek — stílusosan szólva — hamleti kérdése, hogy kikből tevődik össze, mit tud csinálni s meddig képes kormányozni... RÉTI ERVIN Hajtóerő (?) „Több beruházással a munkanélküliség ellen.” (Az NSZK-beli Gewerkschaftliche Umschau — szakszervezeti szemle — karikatúrája. Vidics a belgrádi konferenciáról Deszka metszőtől Hékútig PANORÁMA MOSZKVA A Szovjetunió külügyminisztériuma a moszkvai francia nagykövetséghez intézett szóbeli jegyzékben hívta fel a francia hatóságok figyelmét, hogy február 10-én és 14-én Párizsban pogromlovagok csoportjai támadást intéztek az Aeroflot szovjet légitársaság Champs Elysée-n lévő kirendeltsége ellen. Az akciók következtében a ki- rendeltség helyiségeiben súlyos anyagi károk keletkeztek, az alkalmazottakkal szemben a támadók durva fizikai erőszakot alkalmaztak. Ez a támadás nem az első ilyen jellegű akció Franciaországban működő szovjet intézmények • ellen. A szovjet fél, hangzik a nyilatkozat, elvárja, hogy a bűnösöket részesítsék szigorú büntetésben, s a francia fél haladéktalanul tegyen olyan intézkedéseket, amelyek a jövőben kizárják ilyen és ehhez hasonló akciók megismétlődésének lehetőségét. BUDAPEST Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter szombaton hivatalos barát; látogatásra a Vietnami Szocialista Köztársaságba és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba utazott. RÓMA Mario Soares, aki Londonban, Dublinban és Koppenhágában tett látogatásai után pénteken Rómába érkezett, sajtóértekezleten számolt be az olasz fővárosban Andreotti miniszterelnökkel és Leone köztársasági elnökkel folytatott tárgyalásainak eredményeiről. A portugál kormányfő kijelentette, hogy Olaszország vezetői „teljes mértékben és fenntartás nélkül” támogatják Portugália közöspiaci tagsági kérelmét. LONDON Anthony Crosland brit külügyminiszter szombaton reggel elhunyt — jelentette be Londonban a külügyminisztérium. Az 58 éves külügyminisztert hétfőn szélütés érte. Kórházba szállították, de eszméletét többé nem nyerte vissza. (Reuter) esküsznek arra, hogy néhány esztendő leforgása alatt Deszkametsző is a múlté lesz. * A belgrád; konferencia előkészületeivel és nyugati reakciós körök ezzel kapcsolatos mesterkedéseivel foglalkozott egy pártértekezleten tartott beszédében Dobrivoje Vidics, a JKSZ KB Elnöksége Végrehajtó Bizottságának tagja. Egyebek között hangsúlyozta, hogy a tanácskozás vendéglátójaként „Jugoszlávia arra törekszik, hogy további lépéseket tegyen a kölcsönös bizalom légkörének -kialakítása felé vezető úton”. A jugoszláv pártvezető beszéde további részében a belgrádi konferencia ellen irányuló és a szocialista országokat rágalmazó reakciós kampányt értékelve kijelentette, hogy „Elfogadhatatlan az az álláspont, amely a demokrácia kérdését a szocialista országokban egyes — valóban ellenséges — disszi- densekre és ilyen jellegű csoportok tevékenységére szűkíti. A demokrácia fejlesztésének a kérdése a szocialista országokban sokkal jelentősebb és összetettebb kérdés és elsősorban a dolgozóknak a termelésben betöltött szerepére és lehetőségeire vonatkozik” — hangoztatta többek között Vidics, majd hozzáfűzte, hogy „Az úgynevezett harmadik kosár körüli viták erőltetésével a nyugati reakciós körök arra törekednek, hogy eleve kompromittálják a küszöbön álló belgrádi konferenciát”. Dobrivoje Vidics beszédében elismerő szavakkal méltatta Jugoszláviának a Szovjetunióhoz és más szocialista országokhoz fűződő kapcsolatát és a bővülő együttműködést. Ezzel összefüggésben elismeréssel szólt Leonyid Brezsnyev múlt év végi jugoszláviai látogatásáról és Tito elnökkel tartott megbeszéléseiről, amelyet úgy érté. kelt, mint „a jugoszláv— szovjet együttműködés további fejlesztésére vonatkozó kölcsönösen elfogadott elvek megerősítését”. A két ország között — mondotta végül — minden téren nagy lehetőségek kínálkoznak a gyümölcsöző együttműködés fejlesztésére. A Szíriái KP nyilatkozata A Szíriái Kommunista Párt nyilatkozatban foglalkozik az Egyiptomban történt eseményekkel. Hangsúlyozza, hogy a népharagot a jelenlegi egyiptomi rendszer külső és belső gazdasági politikája robbantotta ki. Ez a politi ka eltér a haladó nemzeti irányvonaltól és a szociálpolitikai, gazdasági vívmányok feladását jelenti. Megnyilvánulási formája a „nyitott kapuk” politikája az imperializmus, a belső és a kül ső reakció előtt. A Szíriái Kommunista Párt szolidaritást vállal az egyip. tömi néppel, az egyiptomi kommunistákkal, Nasszer híveivel, a szakszervezeti és diákszervezetek vezetőivel, s követeli a letartóztatottak szabadon bocsátását. Családlátogatás terepjáróval Megjött az autóbusz Deszkametszö elgyász szürkeségével omlik el a tájon az egész napos köd, és amikor foszlós ujjai (elnyúlnak a rekettyésből a domb oldaláig, nemcsak vélni, hanem érezni is lehet a penész szagát. Vagy, ha azt nem, legalább az elmúlásét. Az, ami az állami gazdaságtól kölcsönzött GAZ kerekei alatt van, már régen nem sár, hanem hellyel-közzel tengelyig érő ingovány. Ebből az őrjöngve erőlködő motor is érezhet valamit, mert unos-untalan ki akarja tépni az egész karosszériát vezetőnk volánt tartó marka alól. Farolunk, csúszunk, himbálózunk a dágványban, a bolygó hollandi elátkozott hajója se viselkedhet különbül tájfun idején. A baloldali árok percenként vészesen közel kerül hozzánk, mintha az kígyózna, és mi állnánk a sártenger közepén. Csendesen elátkozzuk azt a pillanatot, amikor eszünkbe jutott családlátogatásra indulni Deszkametszőbe, hiszen ki jár erre ilyenkor, és egyáltalán, létezik-e ez az egy hete hallott nevű település, melynek Tolna megye egyetlen térképén sincs nyoma? * Deszkametsző létezik. Alig több, mint két esztendeje csatolták ide Somogyból Okráddal és Hékúttal egyetemben. Ennek megfelelően meglehetősen sokan járnak erre, igaz, hogy gyalogszerrel. Munkába, iskolába, boltba, orvoshoz. Okrádra és Hé- kútra Iregszemcséről szilárd burkolatú út vezet. Deszkametszőre nem vezet semmi, a valamikori névadó gatternek már a helye is feledésbe merült. A három külterületi lakott helyen mintegy háromszázan élnek. Amikor a megye területének bővülésekor az „új” településekről sorozatban számoltunk be lapunkban, ezekről megfeledkeztünk. Nemcsak mi voltunk feledékenyek, az időközben már megszűnt hékúti iskola tanítóinak a megyétől elfeledtek fizetést utalni. Akadt nagyobb fokú feledé- kenység is. Később találkozunk a hozzávetőleg 15 éves Ignác Lászlóval, akit születésekor anyakönyvezni is elfeledtek, és ha egy jó szemű pedagógus fel nem fedezi, meglehet, majdan halotti levelet se kellene kiállítani neki. A világ szemhunyással vette tudomásul azt, hogy egyáltalán él. Ez már a múlté és a községi tanács vezetői egyként Egyelőre azonban még létezik, és mivel az utolsó ezer évben aligha koptathatta itt sok újságíró a lábát, azzal hízelgőnk magunknak, hogy nékünk adatott meg hírt adni elmúlásáról. Deszkametsző — cigánytelep. Házak nincsenek, a putrik már luxusnak számítanak. A lakhelyek sárral betapasztott akáckarókból épültek, itt-ott nyithatatlan ablakokkal, vagy éppen ablakpótló fóliával. Orsós Vende- lék 4x2 méteres „otthonában” heten élnek, Kalányos Ig- nácnál fele ekkora helyen ötén. Az adatok pontosak. A hely múltja az ittlakók előtt ismeretlen. Valószínűleg jobb is. A jövőjéről érdemesebb beszélni. Ennek érdekében egy, s
