Tolna Megyei Népújság, 1977. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-17 / 40. szám
1 1917. február 17. IIéPÜJSÁG 3 Már exportálni is tudnak Termelési rendszerben a lucernamag Kétéves lesz a marxizmus középiskola Az utóbbi években kevés volt hazánkban a lucernamag, részben a kedvezőtlen időjárás, részben pedig termelési hiányosságok miatt. Külföldről kellett behozni 1975-ben és 1976-ban is a tavaszi telepítésekhez. A helyzet tavaly gyökeresen megváltozott. Bakó János, a Dél-dunántúli Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat dombóvári központjának főmérnöke örömmel újságolta, hogy 1977 tavaszára elegendő mennyiségű lucernamag áll rendelkezésre hazai termésből és a minősége is jobb, mint amit korábban külföldről hoztak be Termelési rendszert szerveztek a lucernamag-termesztés megoldására és ez tökéletesen bevált. Először a babar- ci termelési rendszert bízta meg a dombóvári vetőmagközpont, hogy vegye kézbe a lucernamag-termesztés szervezését, korszerűsítését, öt évre szóló szerződést kötött a vállalat mind a termelési rendszerrel, mind a termelőkkel. Már az első, az 1976-os év kimagaslóan jó eredményeket hozott, s ehhez nagyban hozzájárult a babarci rendszer korszerű technológiája. Olyan helyzet állt elő a lu- cernamag-ellátásban, amilyen soha nem volt még, Bakó János főmérnök tájékoztatása szerint: fajtában és fokozatban egyaránt választékot tud nyújtani a vállalat a tavaszi telepítésekOlóh Sóndorné gépkezelő az utolsó zsákokat tölti hez. A vállalat területén, tehát Baranya, Tolna és Somogy megyében tavaly 62 vagon lucernamag termett. Ez hatalmas eredmény az 1975-ös tíz vagon terméshez képest. A célkitűzés 1977-re: 100 vagon lucernamag meg- termesztése. Januárban a KSZE-vel is szerződést kötött a dombóvári vetőmagközpont. Az együttműködési szerződés szerint 2000 hektáron lesz programvezető a KSZE a három megyére vonatkozóan, lucernamag-termesztésben. Szerepel a megállapodásban az is, hogy nemcsak a KSZE szakemberei segítik és ellenőrzik a magtermesztést, hanem a dombóvári vállalat vezetői is. A vállalat egyébként 600 forint termelés- fejlesztési felárat fog fizetni mázsánként a taggazdaságoknak. A magtisztítást és fémzárolást most fejezték be Dombóváron, s megkezdődött a vetőmag kiszállítása a termelő gazdaságokhoz. Tolna és Baranya megyében átlagosan 15—20 százalékát telepítik be lucernával a közös szántónak az utóbbi években. Ehhez évente 40—45 vagon lucernamagra van szükség a tsz-ekben és az állami gazdaságokban. Bekövetkezett tehát az a kitűnő helyzet, hogy már exportálni is tudnak a nagyon értékes aprómagból. Amikor a dombóvári üzemben jártunk, még tartott a tisztítás, az utolsó rakományt engedték át a gépeA mágneses gép keverőszerkezetét ellenőrzi Zsiga Jánosné ken. Az arankamagot mágneses módszerrel választották ki a lucernamag közül: az arankamag „rücskös” felületére rátapadt az enyhén vizezett vaspor, megfelelő keverés hatására, a másik gép ennek alapján ki tudta választani a vasporos magvakat. Az idei lucernamag tehát minden szempontból kifogástalan, beleértve a tisztaságot is. G. J. Fotó: Gottvald Alapfokú politikai képzettséget a marxizmus—leniniz- mus középiskola nyújt. Eddig egyéves volt, 1978 őszétől — illetékes pártszervek határozata nyomán — a középiskolát kétévesre ^szervezik át. Addig is néhány megyében és városban, így Tolnában is — kísérleti jelleggel — az 1976/77-es tanévben kétéves iskola indult. Megyénkben hét osztályban 156-an folytatják ebben a formában politikai tanulmányaikat. Valamennyien alsófokú politikai, társadalmi, gazdasági vezetők, vagy olyanok, akik az utánpótlás szempontjából számításba jöhetnek. Az iskola célja, az eddiginél behatóbban foglalkozni a gazdaság, a politika, a pártirányítás, a pártélet, az ideológiai és kulturális nevelő munka, a helyi politikai vezetés elvi-módszertani kérdéseivel. A hallgatók sikeres vizsga után az öthónapos pártiskolával egyenértékű — alsófokú politikai végzettséA fennállásának századik évfordulójára készülő Szegedi Kenderfonógyár tavasszal centenáriumi kiállítást rendez, amely a magyar kenderipar múzeuma lesz. Erre a célra egy 300 négyzetméteres termet és jelentős szabadtéri területet is felhasználnak. get igazoló — bizonyítványt kapnak. Itt ugyanis — szemben az egyéves tagozattal — beszámolás helyett — vizsgakötelezettség van, amelynek eredményességét bizonyítvány dokumentálja. Most folynak megyénkben a féléves vizsgák. Eddig 129-en tettek tanúságot fel- készültségükről. Az eredmény jó, több mint ötven százalékuk jeles vagy jó osztályzatot kapott, mindössze egy hallgató feleletét nem fogadták el. A szép eredmény nagyban köszönhető a propagandistáknak, akiket az elmúlt évek legjobbjaiból válogattak ki, közülük négyen felsőfokú (pártfőiskola, vagy szakosító), hárman középfokú politikai végzettséggel (esti egyetem) rendelkeznek. A kísérleti év eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy a marxista középiskola kétévessé tételének feltételei adottak. Ott helyezik el az ország minden részéből, falusi kendergyárakból, illetve azok környékén élő magánszemélyektől, a vállalat egykori nyugdíjasaitól máris tömegesen érkező anyagot, régi gépeket, dokumentumokat. Kenderipari múzeum nyílik A Tolna megyei Tanács V.B. ülése Háztáji gazdaság Házhoz szállítják a savót Zárszámadás Nagydorogon A nagydorogi Ujbarázda Tsz-ben a közgyűlésen Horváth István, a szövetkezet elnöke számolt be az elmúlt év eredményeirőr és problémáiról. Mint elmondotta, nem adhat számot olyan jó eredményekről, mint az előző gazdasági évben, mert a termelés elmaradt a tervezettől; mégis a közös gazdaság mérleg szerinti nyeresége 4 millió 787 ezer forint. A vezetőség év közben többször is vizsgálta a szövetkezet gazdálkodását, a hiányosságokat igyekeztek mielőbb kijavitani, s megbeszélték a tagsággal azt is, hogy a zárszámadás nem könyvelési eljárás, hanem januártól decemberig tartó nehéz és kitartó munka eredménye. Az eredménynek — még ha mérsékeltebb is — csak ott tudnak igazán örülni, ahol már szűkebb esztendőt is megértek. Nagydorogon most a szanálás utáni negyedik évet zárták. Az elmúlt év gazdálkodásának eredményei lehetővé teszik, hogy az adottságok jobb kiaknázásával, a tudomány, a technika vívmányainak felhasználásával felzárkózzanak a legjobbak mögé. A műszaki felszereltség alkalmas arra, hogy a megnövekedett feladatoknak eleget tegyenek; az ősszel első ízben fordult elő, hogy vetés és szántás idején más gazdaságok segítségére nem volt szükség. Kiemelkedő hozamokat értek el a dohány, a lucerna termesztésében, a tejtermelés pedig csaknem megduplázódott. A szakvezetés legjobb szándéka ellenére sem sikerült szójából jó hozamot elérni, jó minőségű búzavetőmagot sem tudtak beszerezni, s ez a növénytermesztésre rányomta bélyegét. A zárszámadási beszámoló után fogadta el a közgyűlés a szövetkezet ez évi tervét. A tervkészítésnél elsősorban azt vették figyelembe, hogy az egyes üzemágak munkáját hogyan lehetne még jobban összehangolni. (Folytatás az 1. oldalról). Nem cél tehát a termelő- szövetkezet egyesülése, hanem út a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelésére, az adottságokhoz jobban igazodó termelési szerkezet kialakítására, az erőforrások, kapacitások kihasználására, a megalapozottabb fejlesztésre. A napirend vitája igen élénk volt. Szót kért benne Horváth József, a megyei pártbizottság titkára. Arany István, a mözsi tsz elnöke, Horváth Géza, az SZMT titkára, Horváth József, a Termelőszövetkezetek Tolna megyei Szövetségének titkára és még sokan mások. Az eszmecsere összefoglalójában dr. Szabópál Antal mondotta el, hogy az egyesülések a szövetkezeték egy részénél máris meghozták a kezdeti eredményeket. Az a megállapítás, miszerint „még számos hiányosság tapasztalható” magában foglalja a további tennivalókat; az egyesült termelőszövetkezetek gazdálkodása javításának szükségességét. A testület úgy foglalt állást, hogy a jövőben a termelőszövetkezeti egyesüléseket még körültekintőbben, a helyi gazdasági és politikai, valamint népgazdasági érdekek még következetesebb figyelembevételével kell előkészíteni. Az ülés következő napirendjeként ^foglalkozott a megyei tanács végrehajtó bizottsága a tanácsi költségvetési üzemek tevékenységének értékelésével Sipőcz Győzőnek, az ÉVK osztályvezetőjének előterjesztése alapján. A megyében működő 11 költségvetési üzem az elmúlt évek során eredményesen segítette elő a településfejlesztést, és látta el az ehhez kapcsolódó kommunális, üzemeltetési feladatokat — állapította meg a testület, mely korábbi döntéseinek eredményeit is számba vehette a téma tárgyalása kapcsán. Évekkel ezelőtt nem lehetett volna még olyan egybehangzóan azt megállapítani, hogy a költségvetési üzemek tevékenysége alapvetően a tanácsok költségvetési és fejlesztési feladatainak megvalósításához kapcsolódik, s az üzemek működésének döntő részét alkotják a tanácsok megrendelésére végzett munkák, miközben fokozatosan bővül kommunális, szolgáltatási feladataik köre is. Az üzemek össztevékenysé- gén belül az építőipari profil a legnagyobb volumenű, noha az utóbbi években csökkent valamelyest a beruházási építések aránya és nőtt a felújítási, karbantartási munkáé. A költségvetési üzemek 1976. évi terve 154,1 millió forint volt, teljesítettek 163,2 milliót. Ez, 1975-höz viszonyítva 0,6 százalékos növekedést jelent. A napirend vitájában a végrehajtó bizottság ismételten leszögezte a tanácsi költségvetési üzemek fejlesztésének szükségességét. Az V. ötéves tervben a tanácsok fejlesztési feladatainak megvalósításában fő szerepet játszó költségvetési üzemek fejlesztésére 7,5 millió forintot fordítunk. Kívánatos ugyanis, hogy 1980-ra kétszeresére növekedjék lakóház-felújítási kapacitásuk, továbbá kívánatos az is, hogy a tanácsok kisebb horderejű beruházásainak kivitelezője székhelyükön és a környező községekben a költségvetési üzem legyen. A vita összefoglalójában a megyei tanács elnöke örömmel adott hangot annak, hogy a megtett intézkedések hatására pozitív változás következett be a költségvetési üzemek tevékenységében. E változások alapján kell sort keríteni a termelékenység növelésére, a meglévő kapacitás rendeltetésszerű kihasználásra, a szakemberutánpótlás biztosítására. A végrehajtó bizottság végül elismerését fejezte ki a költségvetési üzemeknek a megye fejlesztési célkitűzéseinek megvalósításában kifejtett tevékenységéért. Fontos kormányrendeletek, a tárcának szakszerű utasításai az élelmiszer- gazdaságban „helyére tették” a háztáji gazdálkodást. Azaz: a rendeletek lehetővé teszik, nem egy esetben szinte kötelezően előírják, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, állami gazdaságok miként segítsék a háztáji kisgazdaságokat. Hallhatunk ezért olyan híreket, hogy a vetőmagot, -palántát egységesen szerzik be, s osztják el a közös gazdaság arra illetékesei a tagok között. Jófajta állatokról, hízónak, szaporítónak való sertésekről, tehénről is gondoskodnak. Aki akarja, igénybe veheti a tsz kedvezményes takarmány-beszerzési akcióját,' kérheti, hogy a műtrágyát, a szalmát szállítsák a házhoz, rendeltetési, felhasználási helyére, s majd elszámolnak — miután az árut leginkább a közösön keresztül értékesítik. A háztáji gazdaságok segítésének igen hasznos és jó módszerével találkoztunk a napokban. A kölesdi termelőszövetkezeti gazdák kérésére a tsz vezetői elrendelték, hogy naponta szállítsák a házakig a savót. Ki mennyit kér, annyit engednek a ház elé rakott vödrökbe, kannákba a lajtból. A termelőszövetkezet vásárolt kocsit, arra 1400 literes műanyag lajtot szereltek és megbízták Angyal József tsz-tagot, hogy rendszeresen szállítsa Kölesdre és Kistormásra a tagoknak a helyi tejüzemből a savót. Naponta háromszor kell fordulni a fiatalembernek és tele tölteni az edényeket jófajta savóval, amely a malacnevelésben, de még a szarvas- marhatartásban is igen jól hasznosítható. A savóért literenként alig húsz fillért fizetnék — helyszínre szállítva, a tsz tagjai. Kölesden, Kistormáson és környékén lévő pusztákon a korábbi években is hasznosították a tejüzem „mellék- termékét”, ami köztudottan nem mellékes termék. Hiszen a fővárosi és más nagy kapacitású tejüzemekben régóta porítják az irót és a savót, hogy kis helyen tárolva- szállítva a felhasználási gazdaságig vihessék. A kölesdi példa azt bizonyítja, hogy költséges poritók, meg hasonló berendezések nélkül is lehel a mezőgazdaságnak e nem melléktermékét továbbra is hasznos célra fordítani. Úgy véljük, hogy a kölesdi példa az üzem körzetében — és más tejüzemek körzetében is — követhető volna. így például a szekszárdi üzemből Öcsény, Sió- agárd, Várdomb —, a tamási üzemből Nagykónyi, Pári, a dombóvári üzemből Kapospula, Kaposszekcső, Csikóstöttős, stb. községekbe lehetne szállítani a savót a termelőszövetkezetek tag-» jainak, a háztáji gazdaságok támogatására. Angyal József kitölti a savót
