Tolna Megyei Népújság, 1977. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-16 / 39. szám

2 ^PÚJSÁG 1977. február 16. Madrid Megállapodás a választásokról A spanyol kormány és a demokratikus ellenzék között megálapodás jött létre az ál­talános választások lebonyo­lításának módozatairól — je­lentette be hétfőn este a de­mokratikus ellenzék szóvivő­je. Elmondotta, hogy az el­lenzék tárgyaló bizottságá­nak hat tagja és Adolfo Suarez miniszterelnök há­romórás tanácskozásának eredményeként hamarosan választási törvényt hoznak nyilvánosságra. A demo'kratikus ellenzék részéről a következők vettek részt a miniszterelnökkel tar­Jevgenyij Boriszenkov professzor, a Vojejkov Geo­fizikai Obszervatórium igaz­gatója a Szaljut—5 tudomá­nyos orbitális állomáson folytatott kísérletek közül nyomatékosan kiemelte an­nak a kísérletnek a fontossá­gát, amelynek keretében Vik­tor Gorbatko és Jurij Glaz- kov infravörös sugarakkal Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke hétfőn délelőtt érke­zett az egyiptomi fővárosba,' s ott Mamduh Szalem minisz­terelnökkel, Anvar Szadat köztársasági elnökkel (ké­pünkön) és végül pedig Isz- mail Fabmi egyiptomi kül­ügyminiszterrel tárgyalt. tott tárgyalásokon: Felipe Gonzalez (Spanyol Szocialis­ta Munkáspárt), Raul Moro- do (szocialista néppárt), An­ton Canyellas (keresztény- demokrata néppárt). Jordi Pujol (katalániai párt), Paz Andrade (galíciai párt) és Francisko Fernandez Ordo­nez (szociáldemokrata párt). Fernandez Ordonez, a szociáldemokrata párt veze­tője, újságíróknak kijelen­tette, hogy Suarez miniszter- elnök a választási törvény­nyel kapcsolatban elfogadta az ellenzék számos javasla­tát, s a függőben maradt tanulmányozza a Föld fel­színét. Az infravörös sugárral mű­ködő berendezés — mutatott rá Boriszenkov — a kozmi­kus obszervatóriumnak való­ban „mindent látó szeme” amelynek munkáját az éj­szakai sötétség sem akadá­lyozza. Az általa készített felvételek révén nagy meg­bízhatósággal lehet megkü­(Telefotó: AP—MTI—KS) A PFSZ egyik szóvivője szerint Anvar Szadat bizto­sította Jasszer Arafatot arról, hogy Egyiptom „továbbra is mindent megtesz a palesztin ügy előmozdításáért”. Fahmi egyiptomi külügyminiszter elmondotta, a tárgyalásokon „a stratégiai egyesítésről” kérdésekről az elkövetkező napokban technikai jellegű megbeszéléseket folytatnak. Madridban hétfőn este hi­vatalosan közölték, hogy a biztonsági alakulatok eddig 40 személyt tartóztattak le Antonio Maria de Oriol, az államtanács elnöke és Emilio Villaescusa, a legfelsőbb ka­tonai bíróság elnöke elrablá­sának ügyében. A letartózta­tottak többsége a Grapo ne­vű szélsőséges szervezethez tartozik. A biztonsági alaku­latok egyidejűleg nagy mennyiségű fegyvert és lő­szert foglaltak le. lönböztetni és regisztrálni a természeti képződmények egész komplexumait és jel­legzetességeit, például a víz- és földfelszín hőmérsékletét, a talajtípusokat, a hó- és a jégtakaró kiterjedését. Külö­nösen értékesek a szántóföl­deket borító hótakaró vas­tagságáról, a tengeráramlá­sokról és más természeti je­lenségekről szerzett adatok. volt szó, s a megbeszélések hozzátartoztak azokhoz a konzultációkhoz, amelyek a közel-keleti helyzet holtpont­ról való elmozdításáért foly­nak”. Jasszer Arafat, aki Kairó­ból hétfő este Szíriába uta­zott, kedd reggel megkezdte tanácskozásait Hafez Asz- szad szíriai elnökkel. Érte­sülések szerint a megbeszé­lések középpontjában a sú­lyosbodó libanoni helyzet áll. A Reuter damaszkuszi tudósítója úgy tudta: Jász- szer Arafat felhívta Hafez Asszad elnök figyelmét ar­ra, hogy Bej rút környékén az arabközi békefenntartó erők egységei, köztük szíriai alakulatok, három palesztin menekülttábort körülzártak. Arafat állítólag Hafez Asz- szad közbenjárását kérte an­nak megakadályozására, hogy katonai műveletek in­duljanak a palesztin táborok ellen. Moszkva A csepeli felhívás visszhangja A Csepel Vas- és Fémmű dolgozói munkaverseny-fel- hívásának változatlanul nagy a visszhangja a szovjet dol­gozók körében is. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulójának esztendejében a szovjet dol­gozók elhatározták, hogy kü­lönös figyelmet fordítanak a szocialista országok megren­deléseire és kötelezettséget vállaltak, hogy határidő előtt és kiváló minőségű termé­kekkel teljesítik a KGST-or- szágokba irányuló szállítá­saikat. E tervek valóra váltá­sához a magyar dolgozók is hozzájárulnak: részt vesznek az Orenburg és a Szovjet­unió nyugati határa közötti gázvezeték építésében és megkezdték a kompresszor- állomás építését saját szaka­szukon. Cyrus Vance közel-keleti körútra indult Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszter hétfő este Wa­shingtonból egyhetes közel- keleti körútra indult. Eluta­zása előtt az amerikai dip­lomácia vezetője kijelentet­te, hogy „Nem becsüli le a térség bonyolult helyzetét”, s azt ígérte: „Minden erejé­vel az igazságos és a tartós béke érdekében munkálko­dik”. Az amerikai külügymi­niszter elsőként Izraelbe lá­togat, majd onnan Egyip­tomba, Libanonba, Jordániá­ba, Szaúd-Arábiába és Szí­riába utazik. Cyrus Vance február 21-én indul vissza Washingtonba. Tömeggyűlések Etiópiában Ezekben a napokban Etió­pia valamennyi körzetében tömeggyűléseket és tünteté­seket rendeznek az ideigle­nes katonai kormányzóta­nács határozatainak támoga­tására. A gyűlések, tünteté­sek résztvevői szilárd eltö­kéltségüket nyilvánítják az új társadalom építéséhez vezető forradalom vívmá­nyainak megvédésére. A SZALJUT-5 KÍSÉRLETEI Arafat Egyiptomban és Szíriában tárgyalt Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke tárgyalásokat folytatott Kairóban Szadat egyiptomi államfővel. Korunk fő forradalmi erői (2.) A fejlett tőkés országok munkásmozgalma GEORGES MARCHAIS, a Francia Kommunista Párt fő­titkára mondotta a kapitalizmust sújtó jelenlegi válságról az európai kommunista és munkáspártok múlt évi berlini ta­nácskozásán: „E válság erősen érinti a munkásosztályt, va­lamint minden fizikai és értelmiségi dolgozót, a parasztságot is. A válság olyan helyzetbe juttatja őket és családjukat, amelyet megoldhatatlan nehézségek, nélkülözések, bizonyta­lanság és a holnap miatt érzett aggodalom határoz meg. Hát­ráltatja a nemzeti fejlődést is, és csökkenti Franciaország szerepét a világban... Úgy véljük, hogy az osztályharc napi­renden lévő kérdése Franciaországban a következő: mélyre­ható demokratikus reformokra van szükség olyan céllal, hogy a nagy monopóliumok államosításával a nemzet kezébe ad­ják a gazdasági és társadalmi fejlődés irányítását, s biztosít­sák a dolgozók részvételét az ország ügyeinek irányításában és vezetésében minden szinten, beleértve a kormányt is.” A fejlett tőkésországokban a lakosságnak jelenleg 80 szá­zaléka él bérből és fizetésből, s több mint 50 százalék a mun­kások aránya. A 235 millió dolgozóból 75 millió vesz részt a szakszervezeti mozgalomban, több mint 3 millió a kommu­nista párttagok száma, nagy létszámú, jelentős erővel és be­folyással rendelkező szociáldemokrata munkáspártok vannak. Az új nemzetközi helyzetben, a növekvő belső nehézsé­gekkel küzdő tőkésországokban új kérdések és új válaszok fogalmazódnak meg. A kommunista mozgalom erősödő, be­folyását növelő szakaszához érkezett. Egyes országokban — Olaszország, Franciaország, Portugália, Spanyolország — va­lamennyi politikai erő számára alapvető kérdéssé vált a kommunistákhoz való viszony: választaniok kell a merev szembenállás vagy az együttműködés valamilyen formája között. Az új helyzetben a kommunista pártok igyekeznek meg­felelni a kihívásnak. Akcióprogramjuk a tudományos szocia­lizmus elméleti igényével határozza meg a konkrét helyzet­ből fakadó, országonként sajátosan konkrét tennivalókat. Ugyanakkor valamennyiüknél közös a demokratikus vívmá­nyok védelme és továbbfejlesztése a munkásosztály és for­radalmi pártja vezetésével, valamennyi antimonopolista erő részvételével. Ugyancsak Marchais mondta: „Következéskép­pen azt javasoljuk a munkásosztálynak, a dolgozóknak, or­szágunk népének, hogy harcoljon a gazdasági, a társadalmi és a politikai élet demokratizálásáért, az állandó demokratizá­lásért a .végsőkig’, vagyis a szocializmusig.” A burzsoázia hatalmát testvérpártjaink fokról fokra akar­ják megdönteni.' Ez a forradalmi folyamat hosszabb periódust is felölelhet, azonban a végeredmény egyértelmű: a felhalmo­zódó mennyiségi változások új minőségbe, a szocialista for­radalomba csapnak át. Az új politika megfogalmazása, a taktika alkalmazása közben viták, véleménykülönbségek is lehetnek a testvér­pártok között. Ezek azonban nem áthidalhatatlanok. Ami a vitákat illeti, figyelmet érdemelnek Leonyid Brezsnyevnek az SZKP XXV. kongresszusán elhangzott sza­vai: „A kommunisták között időnként keletkezhetnek véle­ménykülönbségek egyes kérdések megítélésében... A marxis­ta—leninisták azonban az ilyen kérdéseket az internaciona­lizmus álláspontjáról közelítik meg, az egész mozgalom egy­ségének szilárdítását szem előtt tartva és a keletkezett prob­lémákat a valódi elvtársiasság szellemében, minden egyes párt egyenjogúsága és önállósága tiszteletben tartása kikezd­hetetlen normáinak alapján vitatják meg. Természetesen, itt nincs és nem is lehet szó az elvi dolgokban való kompro­misszumokról.” A KOMMUNISTA PÁRTOK különböző körülmények kö­zött élnek és harcolnak. A szocialista világrendszer országai­ban uralkodó helyzetben vannak és irányítják a fejlett szo­cialista társadalom építését, a kapitalista országokban élen járnak a néptömegek harcában a társadalmi haladásért, a demokráciáért, a szocializmusért, önállóak a marxista— leninista alapon álló politikai célok és feladatok meghatáro­zásában, országuk, népük történelmi adottságainak, jelenlegi feltételeinek legjobban megfelelő forradalmi taktika kidol­gozásában. Ahogy Kádár János is megjegyezte a pártunk álláspontját kifejező cikkében, amely a Béke és Szocializmus 1977-es első számában jelent meg: „A tapasztalatok átvétele nem jelenti azok mechanikus másolását, az önállóság csorbí­tását. Minden pórt maga felel azért, hogy figyelembe veszi-e mások tapasztalatait, s hogyan alkalmazza azokat.” Az egész mozgalom előtt álló feladatok ugyanis nem hajt­hatók végre anélkül, hogy a nemzeti jellegű feladatokat a pártok ne oldanák meg a lehető legjobban, legönállóbban. Enrico Berlinguer véleménye szerint: „Az internacionalizmus azt fejezi ki, hogy pártjaink résztvevői, főszereplői mind­annak, ami a saját országukban és nemzetközi szinten a dolgozók és a népek társadalmi és politikai jogai teljes ér­vényesítéséért folytatott harcban, a nemzeti függetlenségért, LAPZÁRTA BUDAPEST Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az Elnöki Tanács elnöke dr. Romány Pál mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter társaságában megtekin­tette a Mezőgazdasági termelőszövetkezetek Magyarorszá­gon címmel a Mezőgazdasági Múzeumban rendezett ki­állítást. Az Elnöki Tanács elnöke elismeréssel szólt a ki­állításról. Megállapította, hogy a termelőszövetkezeti moz­galom útját, fejlődését a mai nagyüzemekig bemutató ki­állítás méltó megemlékezést nyújt a mezőgazdasági szö­vetkezeti mozgalom úttörőinek és mostani dolgozóinak. A múzeum vezetőinek és dolgozóinak a kiállítás szervezésé­ért Losonczi Pál ismerését fejezte ki. (MTI) 4 Mario Soares portugál miniszterelnök nyugat-európai kőr­útján Londonba is ellátogatott. A képen: Callaghan brit kormányfő vendégével a miniszterelnöki rezidencia, a Downing Street 10. előtt. (Képtávírónkon érkezett) GENF Kedden Genfben megnyílt a leszerelési bizottság tavaszi ülésszaka. Az ülésszak hom­lokterében olyan fontos problémák állnak, mint a nukleáris fegyverkezési haj­sza beszüntetése, a nukleáris fegyverek számának csök­kentése, majd felszámolása, az új típusú tömegpusztító fegyverek létrehozásának ti­lalma, az államok katonai költségvetésének csökkenté­se, stb. A keddi ülésen szó­lalt fel Viktor Lihacsov, a Szovjetunió képviselője. BUDAPEST Huszonegy ország 24 gyer­mek- és úttörőszervezetének képviselői tanácskoztak há­rom napon át Budapesten a DÍVSZ székházában; idei el­ső kibővített elnökségi ülését tartotta a gyermek- és ser­dülőkori mozgalmak nem­zetközi bizottsága (CIMEA). A tanácskozáson felszólalt a vendéglátó gyermekszervezet képviseletében Szűcs István­ná, a Magyar Úttörők Orszá­gos Szövetségének főtitkára. PRÁGA A magyar kulturális napok előkészületeiről tájékoztatták kedden Prágában az újság­írókat. Dr. Josef Svagera cseh kulturális miniszterhe­lyettes elmondotta, hogy a magyar kultúra eredményeit bemutató rendezvénysorozat a kulturális kapcsolatok ápo­lásának legnagyobb szabású eseménye lesz az idén Cseh­szlovákiában. A február 28- tól március 8-ig tartó kultu­rális napok keretében 33 vá­rosban 109 rendezvényre ke­rül sor. a békéért és a társadalmi haladásért vívott harcban az egész világon történik.” Ebben a megközelítésben a kommunisták nemzeti felelőssége összeforr internacionalista kötelezettsé­gükkel, a marxizmus—leninizmus iránti hűség a haza iránti odaadással, a nemzet létérdekeinek védelmében. Éppen ezért azok a próbálkozások, hogy szembeállítsák egymással a világ forradalmi erőinek két osztagát, a szocialista világrendszert és a fejlett tőkésországok munkásmozgalmát, nemcsak a meg­valósuló szocializmus ellen irányulnak, hanem komoly káro­kat okoznak a demokráciáért, társadalmi haladásért küzdők­nek a kapitalizmus világában. A nemzetközi munkásmozgalomban a kommunisták ösz­tönzésére erősödik a szakszervezeti mozgalom egysége. 1974- ben és 1975-ben negyedszázados szakítás után, először talál­koztak a különböző politikai orientációjú nemzeti és nemzet­közi szakszervezeti központok. Megállapodtak, hogy össze­hangolják akcióikat a dolgozók jogaiért vívott küzdelemben. Folyamatosan bővülnek a szocialista és a kapitalista orszá­gokban működő szakszervezetek kapcsolatai is. Közös küz­delmük a békéért, az enyhülésért az internacionalista össze­fogást erősíti. A jelenlegi helyzetben növekszik a kommunisták és a szociáldemokraták akciói összehangolásának jelentősége is. Ebből a szempontból figyelemre méltó, hogy a szocialisták által vezetett kormányok általában nagyobb mértékűén já­rulnak hozzá a nemzetközi feszültség csökkentéséhez, mint a polgári kormányok. A fejlett tőkésországok kommunista párt­jai üdvözlik a realista tendenciákat, de nem hunynak szemet afölött, hogy egyes szociáldemokrata vezetők változatlanul kommunistaellenesek. A kapitalizmust a szocializmusnak kell felváltania, a kommunisták tudják, hogy ezt csak széles népi szövetségben érhetik el. „Ez az útkeresés és harc — állapította meg Ber­linguer — szükségessé teszi a párbeszédet és a megegyezést a munkásság és a nép más, szocialista, szociáldemokrata és keresztény indítékú erőivel, mindenkivel, aki a társadalom megújulását és előrehaladását akarja.” A MI PÁRTUNK szolidáris azzal a harccal, amelyet a fejlett tőkésországokban a kommunista és munkáspártok más haladó erőkkel együtt, bonyolult körülmények között vívnak. Tudjuk, hogy testvérpártjaink eredményes tevékenységét sok tekintetben befolyásolja, miként alakul a szocialista világ- rendszer ereje, hogyan növekszik hitele, tekintélye. Mi vi­szont érezzük azt a támogatást, amit ők nyújtanak a béke, a társadalmi haladás ügyéhez. MOLÁT FERENC (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents