Tolna Megyei Népújság, 1977. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-14 / 11. szám
2 “Képújság < Az olasz külügyminiszter Leningrádban Arnaldo Forlani olasz külügyminiszter, aki a szovjet kormány meghívására hivatalos látogatáson tartózkodik a Szovjetunióban, csütörtökön Moszkvából Leningrádba utazott. Az olasz külügyminiszter két napot tölt Leningrádban. Arnaldo Forlani Moszkvából történt elutazása előtt nyilatkozott a szovjet vezetőkkel folytatott tárgyalásairól. Az olasz diplomácia vezetője megelégedettségét fejezte ki Leonyid Brezsnyevvel és Andrej Gromikóval folytatott eszmecseréinek eredményeit illetően. „Nézeteink sok nemzetközi problémáról megegyeztek, mások esetében pedig megvan a lehetőség arra, hogy azonos véleményt alakítsunk ki. Az országaink közötti kapcsolatok sikeresen fejlődnek és mindkét fél közös törekvése a baráti kapcsolatok további megszilárdítása. Az olasz—szovjet kapcsolatok fejlődése a béke és a nemzetközi enyhülés ügyét szolgálja” — jelentette ki Arnaldo Forlani. Izrael Hatalmi harcok Az egyiptomi fővárosba eljutott értesülések szerint éles hatalmi harc kezdődött az izraeli kormánykoalició vezető pártja, a munkapárt soraiban. Az izraeli vezetés merev külpolitikája zsákutcába juttatta az országot. A fegyverkezés és az amerikai hadi- technika legkorszerűbb termékeinek tömeges felvásárlása mély gazdasági válságot idézett elő. Tel Aviv vezető köreit a korrupció bomlasztja. A kormány tekintélye mélypontra zuhant. Ez tükröződött a legutóbbi kormányválság kitörésekor is, amikor a koalíció elvesztette a parlamenti többség támogatását. A párt legfelsőbb vezetésében nyílt civakodás folyik, s egyes vezetők addig is elmennek, hogy őrségváltást követelnek, beleértve Rabin miniszterelnöknek a párt éléről történő eltávolítását. Rabin sorsáról a munkapárt február végi kongresz- szusán döntenek. Lengyel túszok Irakban A PAP lengyel hírügynökség jelentése szerint egy fegyveres banda Irak északkeleti részén, a kurdok lakta körzetben elrabolt négy lengyel szakembert — Jerzy Golost, Franciszek Palyst, Marian Roguzát és Antoni Sobisze- ket —, akik talajjavító munkálatokon dolgoztak az országban. Amint a lengyel hatóságok tudomást szereztek az emberrablásról, minden lehetséges intézkedést megtettek, hogy kiszabadítsák a túszul ejtett lengyel állampolgárokat. A lengyel és iraki legfelsőbb hatóságok állandó kapcsolatot létesítettek. Henryk Jablonski, az államtanács elnöke üzenetet intézett Haszszán Al-Bakr iraki köztársasági elnökhöz egy különbizottság segítségével, amelyet a belügyminiszter-helyettes vezet. A varsói kormány állandó kapcsolatban áll Irak lengyelországi nagykövetével, aki több ízben járt az ügy miatt a belügyminisztériumban. A bagdadi lengyel nagykövet szintén szakadatlanul konzultál az iraki kormánynyal. Az iraki hatóságok, amelyek a külföldi szakemberek biztonságáért felelősséggel tartoznak, minden szükséges lépést megtesznek, hogy minél hamarabb kiszabadítsák a foglyul ejtett négy lengyel állampolgárt, akik tudomásuk szerint épségben vannak. Washington, Heltai András, az MTI tudósítója jelenti: Gerald Ford szerint az Egyesült Államok helyzete jó. A jövő héten lelépő amerikai elnök szerdán este a kongresszus elé terjesztett, szokásos évi jelentésében lényegében rózsás képet festett az Egyesült Államok nemzetközi szerepéről és belső viszonyairól. Ford, aki a jövő héten adja át tisztét James Carternek, utolsó nagy beszédében szorgalmazta az úi SALT-egyezmény megkötését, de egyúttal sürgette az Egyesült Államok további nagyszabású fegyverkezését is. A távozó elnök saját, nagy érdemének tudta be, hogy sikerült megfordítani az amerikai fegyverkezés — álFord hosszú távra szóló hadászati fegyverkezést hirdetett, támogatva a B—1-es bombázó, további rakétahordozó tengeralattjárók, s új típusú interkontinentális rakéták építését. Egyúttal a hagyományos szárazföldi, légi és tengeri erők felesztését is sürgette, különös tekintettel a NATO európai erőire. Egyéb külpolitikai kérdésekkel foglalkozva az elnök hangsúlyozta az amerikai— kínai kapcsolatok fontosságát, tartósságát. Méltatta az Egyesült Államok afrikai szerepét és kijelentette: „hála Amerika vezetésének”, a Közel-Keleten „Nagy lehetőségek vannak a végleges rendezésre”. Ford simának jellemezte az átmenetet a Carter-vezet- te demokrata kormányhoz és Gerald Ford rózsás képet festett az USA nemzetközi szerepéről és belső viszonyairól (bal oldali felvétel), majd meghatottan búcsúzott kollégáitól (jobb oldali felvétel). (Telefotó — AP—MTI—KS) lítása szerint — „csökkenő irányzatát”. Az Egyesült Államok „soha nem tűrheti el a hadászati egyensúly rovására való eltolódását — s még olyan helyzetet sem, amelyben az amerikai nép, vagy szövetségeink azt hihetik, hogy az egyensúly rovásunkra eltolódik” — hangoztatta Ford. kérte a (demokrata többségű) törvényhozást: ne avatkozzék be mértéken felül az elnökvezette külpolitikába. Ford, aki képviselőként negyedszázadon át volt a kongresszus tagja, meghatottan búcsúzott kollégáitól, akik meleg ünneplésben részesítették a visszavonuló elnököt. A berlini tanácskozás határozatai alapján üríti monopolista küzdelem A kommunista és munkáspártok berlini tanácskozásának záróokmánya alapos, marxista helyzetelemzést adott a hetvenes évek Európájáról. A testvérpártok kollektív tapasztalata szerint a kapitalizmus általános válsága a legutóbbi időben elmélyült. Az, amit általában energiaválságnak neveznek, elválaszthatatlan a nyersanyag- termelő országok törvényes jogától, hogy természeti kincseikkel maguk rendelkezzenek. A válság mély ellentmondásokat idéz elő a nemzetközi politikai és gazdasági kapcsolatokban. Kifejeződik ez egyebek között a tőkés világ egyes erőközpontjai, s az egyes országok — így az EGK-tagállamok — monopolista csoportjai közötti kereskedelmi konfliktusokban, az elkeseredett konkurrencia- harcban, valamint a tőkés monopóliumok és a fejlődő országok közötti ellentétekben. A KIZSÁKMÁNYOLÁS „MOTORJAI” A nagy monopóliumok, amelyek minden tőkés országban a kizsákmányolásnak mintegy „motorjai”, növekvő aktivitást fejtenek ki nemzetközi méretekben is. A tanácskozáson elhangzottak alapján az eddiginél élesebb képet kapunk a szélsőségesen reakciós erők kontinentális kereszt- metszetéről és tevékenységének tartalmáról. Ami a keresztmetszetet illeti: az említett monopolista csoportokon kívül, amelyeknek fő ereje „láthatatlanságukban”, személytelenségükben rejlik, itt említhetjük a militarista csoportokat, a NATO-bürokráciát, a revan- sista-neofasiszta tömörüléseket. A monopóliumok „haditervének” lényege nem egy országra, hanem az egész földrészre vonatkozik: céljuk az enyhülés irányzatának visszafordítása. A tanácskozáson képviselt pártok egyöntetű véleménye szerint ma lehetőség van arra, hogy a kommunista pártok a legszélesebb tömegeket mozgósítsák a nyugat-európai demokratikus átalakulásokért, a munkások jogainak védelméért és a szocializmusért: a szélsőséges reakció elszigetelésével az Európában eddig elért pozitív változások megszilárdításáért. . Ez a lehetőség az egyes tőkás országokban nemcsak azon alapszik, hogy a tömegek elvesztették illúzióikat társadalmuk „betegségének gyógyíthatósága” iránt. A kommunista pártok tekintélye a legkülönbözőbb berendezésű tőkés országokban megnőtt — s van még egy nagyon figyelemreméltó összetevő: a kommunista pártok éppen, mert szoros kapcsolatot tartanak a tömegekkel, nagyon is közvetlenül érzik, hogy milyen képet alkotnak azok a szocializmusról. Annak ugyanis, hogy az egyes pártok hangsúlyozzák: adottságaiknak, történelmi hagyományaiknak megfelelően kívánnak eljutni a szocializmushoz, egyáltalán nem mond ellent az, hogy a tőkés államokban a tömegek számára a szocializmus fogalma nem elvontan jelentkezik, hanem megvalósult formájáról vonják le következtetéseiket. A SZOCIALIZMUS PÉLDÁJA Ebben az összefüggésben három tényező látszik különösen fontosnak. Először: a szocializmus gyorsabb gazdasági és társadalmi fejlődésének a lehetőségei módot adnak előnyeinek még nyilvánvalóbb bemutatására, és a kapitalista országok dolgozóira gyakorolt vonzóerejének növelésére. Másodszor: kedvező feltételek jönnek létre az anti- kommunizmus és szovjetelle- nesség megfékezésére. Az elmélyülő ellentét a szocialista országokban érvényesülő szilárdság és a kapitalista gazdaság fokozódó ingatagsága között önmagáért beszél. Az antikommunizmus visszaszorításával elhárul a cselekvési egység és a széles körű anti- monopolista szövetség létrehozásának legfőbb eszmei akadálya. Harmadszor: a kommunista pártok utalnak arra, hogy a gazdasági együttműködés a különböző társadalmi rendszerű európai országok között nem szüntetheti meg ugyan a kapitalista válság okait, de- mérsékelheti néhány különösen drasztikus hatását a munkásosztályra. Egyes országokban sikerült például a munka- lehetőség nagyobb biztonságát elérni. Egyebek között csak az NSZK-ban több mint négyszáz cég kötött kooperációs megállapodást szocialista országokkal. Ugyanez érvényes Ausztriára is, ahol a munkáselbocsátások nem öltöttek olyan méreteket, mint más országokban. Hasonló tapasztalatok vannak Finn-, Francia-, Olaszországban és másutt. A munkásosztály gazdasági és társadalmi körülményeinek javulása persze sohasem lesz a monopóliumok ajándéka, azoké sem, amelyek szerződéseket kötnek szocialista államokkal. Az enyhülés és a gazdasági együttműködés fejlesztése javítja ugyan a munkásosztály harci pozícióit, de nem szünteti meg az osztályharcot. & Mindezen tényezők együttes figyelembevételével válik lehetségessé, hogy a munkás- osztály — ahogy a berlini dokumentum erre felhív — eredményesen harcoljon a válság megfékezéséért. Ez megfelel a néptömegek érdekeinek és megnyitja az utat a társadalom demokratikus átalakítása felé. VAJDA PÉTER 1977. január 14. Törökország Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, csütörtökön, török- országi hivatalos látogatásának negyedik napján az Égei-tenger partján fekvő nagyvárosba, Izmirbe utazott Istanbul nemzetközi repülőterén Púja Frigyest Na- mik Kemal Sentürk istanbuli kormányzó búcsúztatta. Külügyminiszterünk Izmirből ellátogatott Efesbe (Ephesos- ba), ahol történelmi és művészettörténeti emlékeket tekintett meg. A közvélemény ereje A mai napon Moszkvában megnyílik a békeszerető erők világfóruma. A tanácskozás gondolata az 1973 októberében, Moszkvában megtartott kongresszuson vetődött fel. A világfórumot a nemzetközi együttműködést és a kapcsolatok bővítését segítő nemzetközi társaság javaslatára hívták össze. Az eseményt értékeli cikkében V. Saposnyikov, az APN szovjet sajtóügynökség kommentátora. A világfórum lehetővé teszi a társadalmi mozgalmak különböző politikai és ideológiai beállítottságú képviselőinek, hogy összegezzék a moszkvai kongresszus eredményeit, kicseréljék tapasztaltaikat és kijelöljék a nemzetközi feszültség enyhüléséért, a társadalmi haladásért folytatott harc lehetséges új útjait. A moszkvai világfórum az 1973-ban lezajlott kongresszus logikus folytatása és új lépés az ott elfogadott eszmék megvalósítása felé. A világfórumnak — jóllehet létszámában kisebb, mint a kongresszus volt —, mégis hasonló a jelentősége. Figyelemre méltó például a nemzetközi és nemzeti képviseletek számának jelentős növekedése. Úgy tervezik, hogy az eddigi tanácskozásokon bevált vitacsoportok mintáját követve teszik lehetővé minél több küldött részvételét a problémák megvitatásában. Az utóbbi esztendőkben megnőtt a békeszerető nemzetközi közvélemény tekintélye, tükrözve a legkülönbözőbb társadalmi rétegek véleményét és vágyait. Hogy ilyen a közvélemény, az elsősorban a békeszerető erők együttműködésének, tevékenységük kiszélesedésének a következménye. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a békeszerető erők nemzetközi fórumának első napirendi pontjaként „Az enyhülés és a béke stratégiájának közéleti koncepciója” szerepel. Kívánatos, hogy a politikusok, tudósok, közéleti személyiségek elmélyült és sokoldalú tanácskozásának eredményeként lelepleződjenek a béke ellenségei, aktivizálódjék a közvélemény harca az enyhülés valóraváltá- sáért, a nemzetközi kapcsolatok további demokratizálásáért. Ez a harc annál hatékonyabb lesz, minél szélesebb és aktívabb a különböző társadalmi mozgalmak és szervezetek együttműködése. A jelenlegi helyzet megköveteli az új utak, a munka új formái keresését. A békeszerető erők mozgalmának stratégiája és taktikája az elmúlt években különböző eszközökkel és módszerekkel gazdagodott. Ez lehetőséget nyújt ahhoz, hogy megvitassák, miképpen érhetők el, hogy megnyilatkozásaik még hatásosabbá váljanak, hogyan javíthatják az együttes munkát és emelhetik magasabb szintre a gyakorlati együttműködést. LAPZÁRTA PRÁGA Egy amerikai katona hosz- szabb időre szóló tartózkodási engedélyért folyamodott a csehszlovák hatóságokhoz — jelentették be csütörtökön Prágában. Joseph Black, az USA hadseregének tagja néhány nappal ezelőtt érkezett New Yorkból Csehszlovákiába, s ezt követően terjesztette be kérését a csehszlovák szervekhez. MADRID------------- ( A spanyol kormány csütörtökön betiltotta négy baszk tartomány városi tanácsosainak vasárnapra tervezett találkozóját. A belügyminisztérium a kormány döntését azzal indokolta, hogy a gyűlés megsértheti a közrendet. Alava, Guipuzcoa, Vizcaya és Navarra tartományok városainak képviselőit Echarri- Aranaz, egy Pamplona melletti kisváros tanácsa hívta meg. BUENOS AIRES Buenos Aires-i bejelentés szerint lezuhant az argentin haditengerészet egyik helikoptere. A háromfőnyi személyzet életét vesztette. A helikopter egy korábban szerencsétlenséget szenvedett Hercules típusú katonai szállítógép felkutatására indult az Antarktiszra. SZARAJEVÓ Közepes erejű földrengést jelzett Közép-Jugoszláviából csütörtökön a szarajevói szeizmológiai intézet. A földrengés epicentruma Szarajevótól 140 kilométerre délnyugatra volt. Károkról és személyi sérülésekről nem érkezett jelentés. LAVINA OLASZORSZÁGBAN Kilenc ember meghalt, kettő eltűnt annak a hatalmas erejű lavinának a nyomán, amely az olaszországi Foppolára zúdult. Az eltűntek felkutatásába helikoptereket is bevontak. Képünkön: elszállítják az egyik sebesültet. (Képtávírónkon érkezett.) Púja Frigyes vidéki körúton
