Tolna Megyei Népújság, 1977. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-30 / 25. szám
1977. január 30. Képújság 3 A fehér szőlőről nem beszéltünk Tőkén szűrt víz-Kivágni a régi, öregszőiőket Nem kell bemutatni dr. Diófási Lajost, hiszen minden valamirevaló szekszárdi, Tolna megyei borász, szőlő- termesztéssel foglalkozó ember ismeri. A pécsi tudós gyakori vendég a szekszárdi borvidéken, tanácsait megfogadva felvirágzik a szövetkezetekben, a hegyen a szőlő- kultúra. A pécsi munkahely, egyben Dél-Dunántúl legjelentősebb kutatóállomása, húsz éve ad elfoglaltságot Diófási Lajosnak, mégis any- nyira ismeri a Tolna megyei viszonyokat, mintha minden munkanapját itt töltené. A szőlőről, a szekszárdi borról beszélgettünk egy januári délelőtt, amikor a gazdák a tavaszi munkákról tervezgetnek, s lesik az előrejelzést, mit ígér március, mikor lesz kikelet. — Ha a szőlőről beszélünk, nem választhatjuk el a kisgazdaságot a nagyüzemtől. A kiskertben is lehet azt produkálni, mint több tucat hektáron, a lényeg: korszerűen kell mindent csinálni. A kisüzemben is az érvényes, ami a nagyban: olyan fajtákat termeljünk, amelynek piaca van, és csak magasművelésben, lengővesszős metszési módszerekkel. Ez megvalósítható mindenütt. — így kezdődött a beszélgetés. — A kadarka egyre jobban kopik a szekszárdi dombokról. Csak nagy ritkán hallunk igazi, jó kadar-borokról — kérdésünk nem új a tudós szőlésznek. — A jövőben még kevesebbet beszélünk majd erről a szekszárdi öreg, korszerűtlen szőlőről. Termésbiztonsága kicsi. A termés rothadé- kony, nagyon fagyérzékeny, későn érik. Pédául minden év szeptemberében a szekszárdi hegyet alapos esőzés kapja el. Ekkor vége a kadarnak. Kilúgozza a szőlőt, nem engedi beérni, és elkezd rohadni. Ebből nem lehet jó bort készíteni. Azonkívül igen fagyérzékeny. Most is észleltünk jelentős károkat, a bakművelésű szőlőkben. Egyébként a bakművelés: kétezer éves módszer. Az utóbbi tíz-húsz évben kezdtünk a szőlővel korszerűen gazdálkodni. Kétezer évvel ezelőtt is bakművelés volt, embert kínzó munka ilyen szőlőskertben dolgozni. Fel kell hozni a termőtökét magasra. — Kivágjuk a régi, bakművelésű öreg szekszárdi kadarkát? — Tanácsolhatom. En például egyetlen tőkét sem telepítenék a régi fajtából. Vannak jó fajtáink, például intézetünk kísérletei kiváló növényt adtak: pécsi fűszeres kadarka a neve. Ezt kell telepíteni, aztán oportót és kurucvért. Ezek kellenek a szekszárdi hegyre. Érzelmi alapon nem lehet a régi kadarkát fenntartani. Ha öregapámnak jó volt, nékem ne legyen jó. A szekszárdi hegyet kár elpocsékolni mindenféle szőlőre. — Az ültetvényvállalat le- rakataiban szegény a választék a korszerű szőlőkből. — Tudom. Azt is, hogy a kiskerttulajdonos azt ültet, ami van. Viszont ez a szekszárdi hegy elpocsékolását jelenti. Szabad mindenféle vicik-vacak szőlőkkel betele- pí azokat a domboldalakat, amelyek világszínvonalú borokat adhatnának? Kérem, a vörös bornak van jövője, és ára! Mindig nagyobb ára. Jó vörös bort, mindenütt, minden pénzért el lehet adni. Ott van például a szekszárdi Jóreménység Tsz cabernet és kékfrankos vörös bora. Világszínvonal. Itt van például a villányi borvidék: annak köszönheti ismét felkapottsá- gát, nagy hírét, hogy vörös borainak új alapanyagot adott. Azaz az oportót helyezték előtérbe. Korán szüretelhetik, nem kényes, jó a cukorfoka... A modern gasztronómiának csak vörös bor kell. A Garay Tsz kadarka bora!... Szóval vannak jó borok Szekszárdon, csak az a bánatom, hogy igen kis mennyiségben. Tudom, sok kollégámnak többször el is mondtam: kár elpocsékolni a szekszárdi hegyet. — A Jöreménység, az állami gazdaság új telepítéshez fogott. Lesz tehát szőlő, nem pusztul le a dombokról. — Igen. De nagyobbak a lehetőségek, mint amennyit a megyében, a városban a vörös borért eddig tettek. — Lehet bírálni azért is az állami gazdaságot, mert abbahagyta az oltványkészitést. — Ez valóban nagy baj volt. Ezért aztán a szekszárdi új ültetvényekbe az kerül, amit venni lehet. Jobban kellene irányítani a termelőket a kék szőlő felé. Nem elég brosúrákat, leveleket írni. Újságcikkel csak felidegesíthetjük az embereket. Mert például hiába volna kívánatos, népgazdasági érdek, hogy a szekszárdi hegyen vörös bor teremjen — nincs oltvány. — Korszerű növénynek a beszerzése szinte lehetetlen. Be kell utazni az egész országot. — Tanácsot nem tudok adni, hol lehet kapni például a kitűnő kurucvért, vagy a fűszeres kadarkát. — Ha van oltvány, akkor még mindig gond: milyen sortávolságra ültessük. — Száznyolcvan centinél közelebb a sorokat nem szabad rakni. Ez a minimum. — Vágjunk tehát ki minden második sort a régi szőlőkből. — Ezzel még nem érjük el a célt. Kivágni az egészet és újjal betelepíteni. Széles sorművelés, kellő talajerő-gazdálkodás... Akkor kezdődik a baj, ha valaki a 300—400 öl szőlőjét púpnak tartja, amikor a munka fáradságos. Ha valaki nem akar sokat dolgozni a szőlőbe, háromméteres sortávolságot is tarthat. A tenyészterület, kellő trágyázás, korszerű metszési eljárás nyomán ad annyi termést, mint a bakművelés. A bakműveléshez nem tudjuk az új szőlőbarátokat elvezetni. De ha állva dolgozik, kis gépeket használhat a sortávolság miatt, könnyebb a munka — és kisebb a termelési kockázat. Végeredményben a szőlőt sokan nemcsak a házi szükséglet kielégítésére művelik, hanem a szőlőt és a bort áruba is bocsátják. Tehát úgy kell a szőlőt telepíteni, hogy hasznot is hozzon. — A szekszárdi kadarkát én nem irtanám ki a hegyről. Példákkal tudom bizonyítani, hogy milyen jó bort lehet készíteni belőle — ha... — Ha nem fagy meg, ha kötéskor nem tesz benne kárt a köd, ha ősszel nincs sok eső, ha nem rothad el a termés. Nagy kockázattal lehet a régi kadarkát termelni.. Ajánlhatom a jó fekvésű napos oldalra a kadarkát, de inkább pinot rosét, oportót, kék zweigert, cabernet francot, sauvignont, kurucvért. Mondom: szekszárdi hegyen vörös bort kell termelni. — Mohácstól Dunaföldvárig? — Gyakorlatilag igen. — Tavaly Tolna megyében Kecskemét virága nevű simagyökeres vesszőt is árultak. Hogyan lesz akkor a szekszárdi hegyen ezekből az új fajtákból nagyüzemi, vagy kisüzemi vörös bort adó szőlészet? — Egy borvidékről sokat mond az, hogy telepítenek-e piros szlankát... Ez tőkén szűrt víz. Nincs értéke, a tömegbort adó fajtákat nem hegyen kell termelni. — Diófási elvtárs beszélgetésünk eddigi részéből tehát világosan kiderül, hogy a szekszárdi borvidéken csak vörös bort szabad termelni. — Én ennek örülnék. És ha csökkenne a város környékén a szőlőnek alkalmas, elvadult terület. Sajnos, évről évre egyre több jó fekvésű, szőlőtelepítésre alkalmas terület válik fácánossá, azaz elgazosodik, felveri az akác... Szekszárdon mérföldkő a Jóreménység Tsz szőlőkultúrája. Tanulni kell tőlük. Ott igen jó úton járnak. — Tehát fordított helyzet állt elő: az állami gazdaságnak kellene — „hivatalból” is — az új, a korszerű terjesztőjének lenni, és e helyett a téesz a szekszárdi kék szőlő „gazdája”. — így van. örüljünk annak, hogy a három szekszárdi termelőszövetkezetben látják a vörös borban, a kék szőlőben a jövőt, a fantáziát... — Láthatná más is? — Igen. — Ha itt vagyunk, a kutató- intézetnél, ízleljük meg az igazi pécsi bort... — Cirfandlit tudok mutatni, ennek is az a sorsa egyébként, mint a szekszárdi öreg kadarkának... — Színe, íze, zamata kifogástalan. — Egészségükre. PALKOVÁCS JENŐ Fotó: Gottvald Károly Huszonegyen Ez a munkásőr egység- gyűlés most más, mint az évente ismétlődő korábbiak. Nagy Ferenc parancsnok beszámolójának hangja is ünnepibb: „Húsz éve annak, hogy a testület tagjai a párt hívó szavára osztályöntudattal vették kézbe a párt által adott fegyvereket.. ” Nézem a sok ismerős arcot, ismerősök gyakorlatok, ról, lövészetekről, ismerősek a munkahelyekről. Ismerős az a huszonegy, aki húsz évvel ezelőtt vette kézbe a fegyvert és azóta is aktív tagja a testületnek. Ott sorakoznak fel, átvenni a Haza Szolgálatáért Érdemérem húszéves fokozatát és az országos parancsnokság emlékplakettjét, annak a domborműnek mását, amely Budapesten, a November 7. téren emlékeztet az újonnan alakult munkásőrség első demonstrációjára. Dr. Lőrincz János... Hány tárgyaláson láttam, dönteni munkaügyi vitákban, még indulatosan is, amikor nyilvánvaló rosszindulattal károsították meg a munkást. Horváth József... zubbo. nyán féltucatnyi kiváló parancsnoki jelvény. Állandóan nyughatatlan, közéleti ember, tanácselnök, tsz-elnök, most elnökhelyettes a megye egyik legstabilabb szövetkezetében, Bátaszéken. Horváth elvtárs. .. ott, a kórházi osztályon hogy izgultunk az életedért, amikor szinte a vezetőségi ülésről szállítottak be gyomorvárzéssel. S most ismét eggyel több megérdemelt kitüntetéseid száma. Bölcsföldi Ferenc... hajdani gépállomási brigádvezető korodból de sokat tudnál mesélni a termelőszövetkezetek jelenlegi, ifjú traktorosnemzedékének. A G—35- ösről, a most John-Deeren, K—700-as, Rába „erőműveken” ülőknek. Fegyvertársad, Lestár Ven. dél, Kistormásról hasonlóképpen beszélhetne erről g témáról, hiszen a munkásőrszolgálatért kapott kitünte. tései mellett ott sorakoznak a traktorosként kapott kiváló dolgozó jelvények. Zilahy István... emlékszel, ott voltunk egy délután a sok kiváncsi iskolás gyerek között, amikor Faddon megalakítottátok az úttörő műn- kásőrszakaszt? Lehet, hogy egy-két év múlva azokból a gyerekekből már ott sorakoznak az esküt tevő jelöltek között. Huszonegyen? Nem, sok ezren szolgáljátok hűségesen, húsz év óta a magyar nép hatalmát. B. I. szabály akként is védi, hogy az alábbi feltételek megléte esetén az egész ingatlanának kisajátítását kérheti: ha az ingatlan visszamaradó része eredeti céljára használhatatlanná válik, — belterületi be nem épített ingatlan visszamaradó része a helyben előírt legkisebb teleknagyságot nem éri el, vagy — az ingatlannal kapcsolatos jog vagy foglalkozás gyakorlása lehetetlenné vagy számottevően költségesebbé válik. Ha az előző feltételek nem állanak fenn, akkor a tulajdonos a kisajátított részingatlanának kártalanítása mellett a visszamaradt területében előállott értékveszteség megtérítését is kérheti, ha az értékveszteség megállapítható. A KÁRTALANÍTÁS MÓDJÁRÓL ÉS FŐBB SAJÁTOSSÁGAIRÓL Általános rendelkezés, hogy — az állam az ingatlan tulajdonjogát tehermentesen szerzi meg, — pénzbeli kártalanítás esetén a kisajátított ingatlanra vonatkozóan más személyt megillető jogok és az ingatlanra bejegyzett tények ” — felsorolt kivételekkel — megszűnnek, — részben vagy egészben csereingatlannal történő kártalanítás esetén a kisajátított ingatlanra vonatkozó jogok — a felsorolt kivételekkel — a csereingatlanra átszállnak. Már az előzőkben kitűnt, hogy pénzbeni és természetbeni vagy vegyes kártalanítást írnak elő a rendelkezések. Nyomban utalni szeretnék arra, hogy cserekártalanítás csak' a felek egyezsége alapján történhet, amelyet az államigazgatási hatóság előtt köthetnek meg. Erre csak akkor van lehetőség, ha a volt tulajdonos nem esik tulajdonkorlátozás alá, vagy felmentést kapott. A tulajdonost kártalanítás illeti meg a telekért, a földért, az épületért és építményért, a szokásos mértéket meghaladó növényzetért, az értékveszteségért és egyes költségekért. A törvényben felsorolt tényezők azok, amelyek az egyes címeken igényelhető kártalanítás összegének meghatározásánál értékelendők, az értékek alakulását befolyásolják. Tehát a telek, föld, épület és egyéb építmény fizikai adottságai, a telek forgalmi értéke és a szerzéskori értéke, valamint egyéb speciális tényezők bírnak jelentőséggel a kártalanítási összeg meghatározásánál. Miután az értéket befolyásoló tényezők köre sokrétű, azok részletes taglalása a jelen tájékoztatás keretét meghaladja. így csak példának emelek ki néhányat; — a teleknél a település jellege, azon belüli elhelyezkedés, rendeltetés, megközelíthetőség, beépíthetőség — földnél a minőség, fekvés, megközelíthetőség, művelésre való alkalmasság, művelési mód és művelési ág — építménynél a település jellege, azon belüli elhelyezkedés, megközelíthetőség, műszaki jellemzők és állapot, építés ideje, korszerűsége és beköltözhetősége. Szeretném hangsúlyozni, hogy a beépített ingatlan értékét a telek (föld) és épület (egyéb építmény) együttes értéke alapján kell megállapítani. Figyelembe kell venni az egyéb létesítményeket és az évelő növényzet értékét is. Jelentősége van annak is, ha a kisajátítás előtti 10 éven belül szerezték az ingatlant, mert ez esetben a szerzéskori érték a kiindulási alap. A közművesítettség megléte csak akkor értékelhető, ha a tulajdonos létesítette azt, vagy költségeihez hozzájárult — a községfejlesztés nem tekinthető hozzájárulásnak — vagy a közmű a tulajdonjog megszerzésének időpontjában már megvolt. Mindezen túlmenően a kártalanítási összeg meghatározásánál irányadó a hosszabb idő — legfeljebb öt év — alatt, szélesebb körben kialakult forgalmi érték. Miután az ingatlanok nem minden esetben kerülnek la- kottság nélkül kisajátításra, így annak értékcsökkentő hatása van. Beköltözhető érték határozható meg akkor, ha a tulajdonos, a bérlő vagy használó cserelakást nem igényel, illetve a bérlő és használó ilyen igényéről lemond és pénzbeli kártalanításra sem tart igényt. A lakottság értékcsökkentő mértékénél az eddigi kötelező 40 százalékos levonás a jövőben nem alkalmazható. Az értékcsökkenést az összes körülmények mérlegelése alapján kell megállapítani, így ez a korábbi százalékos arányt meg is haladhatja. Értékcsökkentő hatása van annak is, ha a személyi tulajdon mértékét meghaladó ingatlan elidegenítési kötelezettség alá esett és ezt a tulajdonos nem teljesítette, akkor a kártalanítást 50 százalékkal csökkenteni kell. A törvény egyes kivételeket azonban felsorol. A jogszabály rendelkezik arról, hogy az ingatlanra vonatkozó más személyt megillető jogok miatt keletkezett kárt, illetőleg a megszűnt jogok értékét a jogosult (pl. haszonélvező) részére meg kell téríteni. A KISAJÁTÍTÁS ELJÁRÁSI SZABÁLYAI Már a bevezetőben megjegyeztem, hogy a tanácsok hatásköre bővült. Ebből következik, hogy a jövőben is szükség esetén két hatóság dönt a kisajátítási jogvitában. Az ingatlan fekvése szerinti tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve folytatja le a kisajátítást. Az ilyen eljáráshoz szükséges kérelem, annak részletes tartalma a törvény rendelkezéseiben előírt, azokat ismertetni nem kívánom. Kiemelem azonban, hogy a közérdekű célt és annak az adott helyen történő megvalósítását és az egyéb feltételeket a szakigazgatási szervnek vizsgálni kell. A szakigazgatási szerv a kisajátítás tárgyában határozatot hoz, amelyben dönt a kisajátításról, a felvett szakértői bizonyítás alapján a kártalanítás összegéről, valamint a tulajdonos és egyéb érdekelt javára fizetendő kártalanításról. Az előzőek szerinti érdemi határozatot megelőzően már — ha a kisajátítási kérelmet a szakigazgatási szerv nem utasította el — a kisajátítási tárgyalás kitűzésével egyidejűleg szakértői bizonyítást kell elrendelni. Szakértőként a névjegyzékbe felvett szakemberek nyújthatnak be véleményt. A tárgyaláson a kártalanítás összege a szakvéleményekre és egyéb adatokra alapozva határozható meg. A kisajátítási eljárásban minden érdekeltnek részt kell venni és ha a lakhely nem állapítható meg, akkor az ügyfél képviseletét a gyámhatóság által kirendelt ügygondnok látja el. Viszont, ha az eljárás tartama alatt az ügyfél lakhelye ismertté válik, akkor a személyes eljárása csak folytatása lehet az ügygondnok által történt képviseletnek. A szakigazgatási szerv határozata ellen a kártalanítás összegének vitatása esetén keresetlevelet lehet benyújtani a bírósághoz, egyéb rendelkezéssel szemben államigazgatási úton terjeszthető elő fellebbezés. Az előző általános rendelkezés alól kivétel az az eset, amikor társadalmi szervezet vagy szövetkezet tulajdona került kisajátításra, mert ekkor a kártalanítást érintően is államigazgatási úton fellebbezésnek van helye és per nem indítható. Keresetlevelet az állam- igazgatási határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül lehet benyújtani a bírósághoz, erre mind a kisajátítónak, mind a kisajátítódnak a törvény lehetőséget nyújt. A bírósági eljárásban vita tárgyává tett kártalanítási összeg részben vagy egészben sikertelen követelése esetén — keresetelutasítás — az eljárási illetéket utólag meg kell fizetni. A peres eljárás során kért szakértői bizonyítással járó költségeket a bizonyítást kérő peres fél köteles előlegezni. Mindebből kitűnik, hogy a kisajátítási kártalanítási perek tárgyi költségmentessége megszűnt. Az említett eljárásjogi rendelkezések az 1977. évi január hó 1. napja után indult perekre vonatkoznak. Dr. Nyirő Géza, a Szekszárdi Megyei Bíróság elnökhelyettese Metszési bemutató
