Tolna Megyei Népújság, 1977. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-30 / 25. szám

1977. január 30. Képújság 3 A fehér szőlőről nem beszéltünk Tőkén szűrt víz-Kivágni a régi, öregszőiőket Nem kell bemutatni dr. Diófási Lajost, hiszen minden valamirevaló szekszárdi, Tolna megyei borász, szőlő- termesztéssel foglalkozó em­ber ismeri. A pécsi tudós gyakori vendég a szekszárdi borvidéken, tanácsait megfo­gadva felvirágzik a szövetke­zetekben, a hegyen a szőlő- kultúra. A pécsi munkahely, egyben Dél-Dunántúl legje­lentősebb kutatóállomása, húsz éve ad elfoglaltságot Diófási Lajosnak, mégis any- nyira ismeri a Tolna megyei viszonyokat, mintha minden munkanapját itt töltené. A szőlőről, a szekszárdi borról beszélgettünk egy januári délelőtt, amikor a gazdák a tavaszi munkákról tervezget­nek, s lesik az előrejelzést, mit ígér március, mikor lesz kikelet. — Ha a szőlőről beszélünk, nem választhatjuk el a kis­gazdaságot a nagyüzemtől. A kiskertben is lehet azt produkálni, mint több tucat hektáron, a lényeg: korsze­rűen kell mindent csinálni. A kisüzemben is az érvényes, ami a nagyban: olyan fajtá­kat termeljünk, amelynek piaca van, és csak magasmű­velésben, lengővesszős met­szési módszerekkel. Ez meg­valósítható mindenütt. — így kezdődött a beszél­getés. — A kadarka egyre jobban kopik a szekszárdi dombokról. Csak nagy ritkán hallunk iga­zi, jó kadar-borokról — kérdé­sünk nem új a tudós szőlész­nek. — A jövőben még keve­sebbet beszélünk majd erről a szekszárdi öreg, korszerűt­len szőlőről. Termésbiztonsá­ga kicsi. A termés rothadé- kony, nagyon fagyérzékeny, későn érik. Pédául minden év szeptemberében a szek­szárdi hegyet alapos esőzés kapja el. Ekkor vége a ka­darnak. Kilúgozza a szőlőt, nem engedi beérni, és elkezd rohadni. Ebből nem lehet jó bort készíteni. Azonkívül igen fagyérzékeny. Most is észleltünk jelentős károkat, a bakművelésű szőlőkben. Egyébként a bakművelés: kétezer éves módszer. Az utóbbi tíz-húsz évben kezd­tünk a szőlővel korszerűen gazdálkodni. Kétezer évvel ezelőtt is bakművelés volt, embert kínzó munka ilyen szőlőskertben dolgozni. Fel kell hozni a termőtökét ma­gasra. — Kivágjuk a régi, bakmű­velésű öreg szekszárdi kadar­kát? — Tanácsolhatom. En pél­dául egyetlen tőkét sem te­lepítenék a régi fajtából. Vannak jó fajtáink, például intézetünk kísérletei kiváló növényt adtak: pécsi fűsze­res kadarka a neve. Ezt kell telepíteni, aztán oportót és kurucvért. Ezek kellenek a szekszárdi hegyre. Érzelmi alapon nem lehet a régi ka­darkát fenntartani. Ha öreg­apámnak jó volt, nékem ne legyen jó. A szekszárdi he­gyet kár elpocsékolni min­denféle szőlőre. — Az ültetvényvállalat le- rakataiban szegény a választék a korszerű szőlőkből. — Tudom. Azt is, hogy a kiskerttulajdonos azt ültet, ami van. Viszont ez a szek­szárdi hegy elpocsékolását jelenti. Szabad mindenféle vicik-vacak szőlőkkel betele- pí azokat a domboldalakat, amelyek világszínvonalú bo­rokat adhatnának? Kérem, a vörös bornak van jövője, és ára! Mindig nagyobb ára. Jó vörös bort, mindenütt, min­den pénzért el lehet adni. Ott van például a szekszárdi Jóreménység Tsz cabernet és kékfrankos vörös bora. Vi­lágszínvonal. Itt van például a villányi borvidék: annak köszönheti ismét felkapottsá- gát, nagy hírét, hogy vörös borainak új alapanyagot adott. Azaz az oportót he­lyezték előtérbe. Korán szü­retelhetik, nem kényes, jó a cukorfoka... A modern gasztronómiának csak vörös bor kell. A Garay Tsz ka­darka bora!... Szóval vannak jó borok Szekszárdon, csak az a bánatom, hogy igen kis mennyiségben. Tudom, sok kollégámnak többször el is mondtam: kár elpocsékolni a szekszárdi hegyet. — A Jöreménység, az állami gazdaság új telepítéshez fo­gott. Lesz tehát szőlő, nem pusztul le a dombokról. — Igen. De nagyobbak a lehetőségek, mint amennyit a megyében, a városban a vörös borért eddig tettek. — Lehet bírálni azért is az állami gazdaságot, mert abba­hagyta az oltványkészitést. — Ez valóban nagy baj volt. Ezért aztán a szekszár­di új ültetvényekbe az ke­rül, amit venni lehet. Job­ban kellene irányítani a ter­melőket a kék szőlő felé. Nem elég brosúrákat, leveleket írni. Újságcikkel csak fel­idegesíthetjük az embereket. Mert például hiába volna kí­vánatos, népgazdasági érdek, hogy a szekszárdi hegyen vörös bor teremjen — nincs oltvány. — Korszerű növénynek a be­szerzése szinte lehetetlen. Be kell utazni az egész országot. — Tanácsot nem tudok ad­ni, hol lehet kapni például a kitűnő kurucvért, vagy a fű­szeres kadarkát. — Ha van oltvány, akkor még mindig gond: milyen sortávol­ságra ültessük. — Száznyolcvan centinél közelebb a sorokat nem sza­bad rakni. Ez a minimum. — Vágjunk tehát ki minden második sort a régi szőlőkből. — Ezzel még nem érjük el a célt. Kivágni az egészet és újjal betelepíteni. Széles sor­művelés, kellő talajerő-gaz­dálkodás... Akkor kezdődik a baj, ha valaki a 300—400 öl szőlőjét púpnak tartja, ami­kor a munka fáradságos. Ha valaki nem akar sokat dol­gozni a szőlőbe, háromméte­res sortávolságot is tarthat. A tenyészterület, kellő trá­gyázás, korszerű metszési el­járás nyomán ad annyi ter­mést, mint a bakművelés. A bakműveléshez nem tudjuk az új szőlőbarátokat elvezet­ni. De ha állva dolgozik, kis gépeket használhat a sortá­volság miatt, könnyebb a munka — és kisebb a ter­melési kockázat. Végered­ményben a szőlőt sokan nem­csak a házi szükséglet kielé­gítésére művelik, hanem a szőlőt és a bort áruba is bo­csátják. Tehát úgy kell a szőlőt telepíteni, hogy hasz­not is hozzon. — A szekszárdi kadarkát én nem irtanám ki a hegyről. Pél­dákkal tudom bizonyítani, hogy milyen jó bort lehet készíteni belőle — ha... — Ha nem fagy meg, ha kötéskor nem tesz benne kárt a köd, ha ősszel nincs sok eső, ha nem rothad el a ter­més. Nagy kockázattal lehet a régi kadarkát termelni.. Ajánlhatom a jó fekvésű na­pos oldalra a kadarkát, de inkább pinot rosét, oportót, kék zweigert, cabernet francot, sauvignont, kuruc­vért. Mondom: szekszárdi hegyen vörös bort kell ter­melni. — Mohácstól Dunaföldvárig? — Gyakorlatilag igen. — Tavaly Tolna megyében Kecskemét virága nevű sima­gyökeres vesszőt is árultak. Hogyan lesz akkor a szekszárdi hegyen ezekből az új fajtákból nagyüzemi, vagy kisüzemi vö­rös bort adó szőlészet? — Egy borvidékről sokat mond az, hogy telepítenek-e piros szlankát... Ez tőkén szűrt víz. Nincs értéke, a tö­megbort adó fajtákat nem hegyen kell termelni. — Diófási elvtárs beszélgeté­sünk eddigi részéből tehát vi­lágosan kiderül, hogy a szek­szárdi borvidéken csak vörös bort szabad termelni. — Én ennek örülnék. És ha csökkenne a város kör­nyékén a szőlőnek alkalmas, elvadult terület. Sajnos, év­ről évre egyre több jó fekvé­sű, szőlőtelepítésre alkalmas terület válik fácánossá, azaz elgazosodik, felveri az akác... Szekszárdon mérföldkő a Jóreménység Tsz szőlőkultú­rája. Tanulni kell tőlük. Ott igen jó úton járnak. — Tehát fordított helyzet állt elő: az állami gazdaság­nak kellene — „hivatalból” is — az új, a korszerű terjesztő­jének lenni, és e helyett a téesz a szekszárdi kék szőlő „gazdá­ja”. — így van. örüljünk an­nak, hogy a három szek­szárdi termelőszövetkezetben látják a vörös borban, a kék szőlőben a jövőt, a fantáziát... — Láthatná más is? — Igen. — Ha itt vagyunk, a kutató- intézetnél, ízleljük meg az iga­zi pécsi bort... — Cirfandlit tudok mutat­ni, ennek is az a sorsa egyéb­ként, mint a szekszárdi öreg kadarkának... — Színe, íze, zamata kifogás­talan. — Egészségükre. PALKOVÁCS JENŐ Fotó: Gottvald Károly Huszonegyen Ez a munkásőr egység- gyűlés most más, mint az évente ismétlődő korábbiak. Nagy Ferenc parancsnok be­számolójának hangja is ün­nepibb: „Húsz éve annak, hogy a testület tagjai a párt hívó szavára osztályöntudat­tal vették kézbe a párt által adott fegyvereket.. ” Nézem a sok ismerős ar­cot, ismerősök gyakorlatok, ról, lövészetekről, ismerősek a munkahelyekről. Ismerős az a huszonegy, aki húsz év­vel ezelőtt vette kézbe a fegyvert és azóta is aktív tagja a testületnek. Ott so­rakoznak fel, átvenni a Haza Szolgálatáért Érdem­érem húszéves fokozatát és az országos parancsnokság emlékplakettjét, annak a domborműnek mását, amely Budapesten, a November 7. téren emlékeztet az újonnan alakult munkásőrség első demonstrációjára. Dr. Lőrincz János... Hány tárgyaláson láttam, dönteni munkaügyi vitákban, még indulatosan is, amikor nyil­vánvaló rosszindulattal káro­sították meg a munkást. Horváth József... zubbo. nyán féltucatnyi kiváló pa­rancsnoki jelvény. Állandóan nyughatatlan, közéleti ember, tanácselnök, tsz-elnök, most elnökhelyettes a megye egyik legstabilabb szövetkezetében, Bátaszéken. Horváth elv­társ. .. ott, a kórházi osztá­lyon hogy izgultunk az éle­tedért, amikor szinte a ve­zetőségi ülésről szállítottak be gyomorvárzéssel. S most ismét eggyel több megérde­melt kitüntetéseid száma. Bölcsföldi Ferenc... hajda­ni gépállomási brigádvezető korodból de sokat tudnál mesélni a termelőszövetke­zetek jelenlegi, ifjú trakto­rosnemzedékének. A G—35- ösről, a most John-Deeren, K—700-as, Rába „erőműve­ken” ülőknek. Fegyvertársad, Lestár Ven. dél, Kistormásról hasonló­képpen beszélhetne erről g témáról, hiszen a munkásőr­szolgálatért kapott kitünte. tései mellett ott sorakoznak a traktorosként kapott kiváló dolgozó jelvények. Zilahy István... emlék­szel, ott voltunk egy délután a sok kiváncsi iskolás gyerek között, amikor Faddon meg­alakítottátok az úttörő műn- kásőrszakaszt? Lehet, hogy egy-két év múlva azokból a gyerekekből már ott sora­koznak az esküt tevő jelöltek között. Huszonegyen? Nem, sok ezren szolgáljátok hűségesen, húsz év óta a magyar nép hatalmát. B. I. szabály akként is védi, hogy az alábbi feltételek megléte esetén az egész ingatlanának kisajátítását kérheti: ha az ingatlan visszamaradó része eredeti céljára használhatat­lanná válik, — belterületi be nem épített ingatlan vissza­maradó része a helyben elő­írt legkisebb teleknagyságot nem éri el, vagy — az ingat­lannal kapcsolatos jog vagy foglalkozás gyakorlása lehe­tetlenné vagy számottevően költségesebbé válik. Ha az előző feltételek nem állanak fenn, akkor a tulaj­donos a kisajátított részingat­lanának kártalanítása mellett a visszamaradt területében előállott értékveszteség meg­térítését is kérheti, ha az ér­tékveszteség megállapítható. A KÁRTALANÍTÁS MÓDJÁRÓL ÉS FŐBB SAJÁTOSSÁGAIRÓL Általános rendelkezés, hogy — az állam az ingatlan tulaj­donjogát tehermentesen szer­zi meg, — pénzbeli kártalaní­tás esetén a kisajátított ingat­lanra vonatkozóan más sze­mélyt megillető jogok és az ingatlanra bejegyzett tények ” — felsorolt kivételekkel — megszűnnek, — részben vagy egészben csereingatlannal tör­ténő kártalanítás esetén a ki­sajátított ingatlanra vonatko­zó jogok — a felsorolt kivéte­lekkel — a csereingatlanra át­szállnak. Már az előzőkben kitűnt, hogy pénzbeni és természet­beni vagy vegyes kártalaní­tást írnak elő a rendelkezé­sek. Nyomban utalni szeret­nék arra, hogy cserekártala­nítás csak' a felek egyezsége alapján történhet, amelyet az államigazgatási hatóság előtt köthetnek meg. Erre csak ak­kor van lehetőség, ha a volt tulajdonos nem esik tulajdon­korlátozás alá, vagy felmen­tést kapott. A tulajdonost kártalanítás illeti meg a telekért, a földért, az épületért és építményért, a szokásos mértéket meghaladó növényzetért, az értékveszte­ségért és egyes költségekért. A törvényben felsorolt té­nyezők azok, amelyek az egyes címeken igényelhető kártalanítás összegének meg­határozásánál értékelendők, az értékek alakulását befo­lyásolják. Tehát a telek, föld, épület és egyéb építmény fizikai adottságai, a telek forgalmi értéke és a szerzéskori érté­ke, valamint egyéb speciális tényezők bírnak jelentőség­gel a kártalanítási összeg meg­határozásánál. Miután az értéket befolyá­soló tényezők köre sokrétű, azok részletes taglalása a je­len tájékoztatás keretét meg­haladja. így csak példának emelek ki néhányat; — a te­leknél a település jellege, azon belüli elhelyezkedés, rendel­tetés, megközelíthetőség, be­építhetőség — földnél a minő­ség, fekvés, megközelíthető­ség, művelésre való alkalmas­ság, művelési mód és művelé­si ág — építménynél a tele­pülés jellege, azon belüli el­helyezkedés, megközelíthető­ség, műszaki jellemzők és ál­lapot, építés ideje, korszerű­sége és beköltözhetősége. Szeretném hangsúlyozni, hogy a beépített ingatlan ér­tékét a telek (föld) és épület (egyéb építmény) együttes értéke alapján kell megálla­pítani. Figyelembe kell venni az egyéb létesítményeket és az évelő növényzet értékét is. Jelentősége van annak is, ha a kisajátítás előtti 10 éven belül szerezték az ingatlant, mert ez esetben a szerzéskori érték a kiindulási alap. A közművesítettség meglé­te csak akkor értékelhető, ha a tulajdonos létesítette azt, vagy költségeihez hozzájárult — a községfejlesztés nem te­kinthető hozzájárulásnak — vagy a közmű a tulajdonjog megszerzésének időpontjában már megvolt. Mindezen túlmenően a kár­talanítási összeg meghatáro­zásánál irányadó a hosszabb idő — legfeljebb öt év — alatt, szélesebb körben kiala­kult forgalmi érték. Miután az ingatlanok nem minden esetben kerülnek la- kottság nélkül kisajátításra, így annak értékcsökkentő ha­tása van. Beköltözhető érték határozható meg akkor, ha a tulajdonos, a bérlő vagy hasz­náló cserelakást nem igényel, illetve a bérlő és használó ilyen igényéről lemond és pénzbeli kártalanításra sem tart igényt. A lakottság értékcsökkentő mértékénél az eddigi kötelező 40 százalékos levonás a jövő­ben nem alkalmazható. Az értékcsökkenést az összes kö­rülmények mérlegelése alap­ján kell megállapítani, így ez a korábbi százalékos arányt meg is haladhatja. Értékcsökkentő hatása van annak is, ha a személyi tulaj­don mértékét meghaladó in­gatlan elidegenítési kötele­zettség alá esett és ezt a tu­lajdonos nem teljesítette, ak­kor a kártalanítást 50 száza­lékkal csökkenteni kell. A törvény egyes kivételeket azonban felsorol. A jogszabály rendelkezik arról, hogy az ingatlanra vo­natkozó más személyt megil­lető jogok miatt keletkezett kárt, illetőleg a megszűnt jo­gok értékét a jogosult (pl. ha­szonélvező) részére meg kell téríteni. A KISAJÁTÍTÁS ELJÁRÁSI SZABÁLYAI Már a bevezetőben megje­gyeztem, hogy a tanácsok ha­tásköre bővült. Ebből követ­kezik, hogy a jövőben is szük­ség esetén két hatóság dönt a kisajátítási jogvitában. Az ingatlan fekvése szerin­ti tanács végrehajtó bizottsá­gának szakigazgatási szerve folytatja le a kisajátítást. Az ilyen eljáráshoz szükséges ké­relem, annak részletes tartal­ma a törvény rendelkezései­ben előírt, azokat ismertetni nem kívánom. Kiemelem azonban, hogy a közérdekű célt és annak az adott helyen történő megvalósítását és az egyéb feltételeket a szakigaz­gatási szervnek vizsgálni kell. A szakigazgatási szerv a kisajátítás tárgyában határo­zatot hoz, amelyben dönt a kisajátításról, a felvett szak­értői bizonyítás alapján a kártalanítás összegéről, vala­mint a tulajdonos és egyéb érdekelt javára fizetendő kár­talanításról. Az előzőek szerinti érdemi határozatot megelőzően már — ha a kisajátítási kérelmet a szakigazgatási szerv nem uta­sította el — a kisajátítási tár­gyalás kitűzésével egyidejűleg szakértői bizonyítást kell el­rendelni. Szakértőként a név­jegyzékbe felvett szakembe­rek nyújthatnak be véle­ményt. A tárgyaláson a kár­talanítás összege a szakvéle­ményekre és egyéb adatokra alapozva határozható meg. A kisajátítási eljárásban minden érdekeltnek részt kell venni és ha a lakhely nem ál­lapítható meg, akkor az ügy­fél képviseletét a gyámható­ság által kirendelt ügygond­nok látja el. Viszont, ha az eljárás tartama alatt az ügy­fél lakhelye ismertté válik, akkor a személyes eljárása csak folytatása lehet az ügy­gondnok által történt képvi­seletnek. A szakigazgatási szerv ha­tározata ellen a kártalanítás összegének vitatása esetén ke­resetlevelet lehet benyújtani a bírósághoz, egyéb rendelke­zéssel szemben államigazgatá­si úton terjeszthető elő fel­lebbezés. Az előző általános rendel­kezés alól kivétel az az eset, amikor társadalmi szervezet vagy szövetkezet tulajdona került kisajátításra, mert ek­kor a kártalanítást érintően is államigazgatási úton felleb­bezésnek van helye és per nem indítható. Keresetlevelet az állam- igazgatási határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül lehet benyújtani a bíró­sághoz, erre mind a kisajátí­tónak, mind a kisajátítódnak a törvény lehetőséget nyújt. A bírósági eljárásban vita tárgyává tett kártalanítási összeg részben vagy egészben sikertelen követelése esetén — keresetelutasítás — az eljárá­si illetéket utólag meg kell fizetni. A peres eljárás során kért szakértői bizonyítással járó költségeket a bizonyítást kérő peres fél köteles előle­gezni. Mindebből kitűnik, hogy a kisajátítási kártalaní­tási perek tárgyi költségmen­tessége megszűnt. Az említett eljárásjogi ren­delkezések az 1977. évi ja­nuár hó 1. napja után indult perekre vonatkoznak. Dr. Nyirő Géza, a Szekszárdi Megyei Bíróság elnökhelyettese Metszési bemutató

Next

/
Thumbnails
Contents