Tolna Megyei Népújság, 1977. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-30 / 25. szám
2 ^PÚJSÁG 1977. január 30. HÉTFŐ: Carter-interjú az atomkísérletek betiltásáról, a fegyverkorlátozási tárgyalásokról. — Schmidt kancellár látogatása Londonban. — Elrabolták a spanyol legfelsőbb katonai bíróság elnökét, fasiszta terroristák baloldali jogászokat gyilkoltak le. KEDD: Giscard d’Estaing befejezte szaúd- arábiai látogatását. — Szovjet—koreai kormányfői Mrgyalások Moszkvában. — Személyi döKések a román párt- és állami vezetésben. SZERDA: Százezrek sztrájkja Spanyol- országban. — Mondale amerikai alelnök villámlátogatása Nyugat-Berlinben. CSÜTÖRTÖK: Hárommillió dolgozó munkabeszüntetése Franciaországban. — Maka- riosz érsek találkozott Denktassal, a török közösség vezetőjével. PÉNTEK: Megállapodás az olasz szak- szervezetek és munkáltatók között. — A nyugatnémet szociáldemokrata párt „minikongresszusa” Bad-Godesbergben. — Két rendőr és három csendőr francoista merénylők áldozata lett Spanyolországban. SZOMBAT: Mondale európai útjának utolsó állomásán, Párizsban tárgyalt. — Átszervezik a portugál szakszervezetet, az Intersindicalt. Kommentátorunké, Pálfy Józsefé a szó: Walter Mondale, az Egyesült Államok új al- elnöke megkezdte tíznapos „villámkörútját": Nyugat-Európában és Japánban. (Képtávirónkon érkezett.) A HÉT HÁROM KÉRDÉSE Spanyolország válságos napokat él át: a fasiszta terrorcselekmények a francoizmus utóvédharcát jelzik. Rendőrök, csendőrök és baloldali ügyvédek a merényletek, gyilkosságok áldozatai. A terror megakadályozhatja-e a demokratikus kibontakozást? Nyugat-Európában Mondale amerikai alelnök szinte „kissingeri tempójú” körutat tett a héten, a jövő hét elején már Tokióban lesz. Mi a célja Carter küldöttének? A Palesztinái Felszabadítási Szervezet, amely az elmúlt évben, főként a libaboni dráma csúcspontján, szinte elszigetelődött és sok vonatkozásban visszakozni kényszerült, most ismét nagy diplomáciai tevékenységbe kezdett. Miért vetődhetett fel egy palesztin ideiglenes kormány megalakításának gondolata? — Ezek a hét kérdései. 1. A spanyolországi terrorhullám megakadályozhatja-e a demokratikus kibontakozást? Madridban mintha minden a visszájára fordulna... Emlékszünk rá, hogy a fasiszta rendszer, még Franco végnapjaiban, azzal akarta meggátolni a liberalizálási folyamat kezdetét, hogy néhány rendőrgyilkosság után baloldaliakat végeztetett ki. Azok, akik e szörnyűségek lélektani és így politikai hatását előre eltervezték, úgy gondolták, hogy egyszerre érik el a spanyol közvélemény elfordulását a baloldaltól, a rendőrség nyug- talanítását, a kivégzések után pedig a vi. lágközvélemény olyan elítélő magatartását, ami megtartja a francoista Spanyol- országot elszigeteltségében, ez az elszige. telődés pedig akadályozza a liberalizálódást is... Az eszköz mg is ugyanaz: a terror. Az áldozatok ugyanazok: rendőrök, csendőrök. Csak a gyilkosságokat nem lehet többé a baloldal számlájára írni! A kormány is tudja, hogy a merénylők melyik táborba tartoznak. Ma már Madridban hivatalosan is megpróbálnak fellépni a fasiszta terroristák ellen. Más kérdés, hogy ez menynyire sikerülhet 40 esztendős francoista múlt után. Négy évtized alatt annyi titkos kötelék alakult ki, hogy azokat felhasználva a francoisták hol büntetlenséget követelhetnek maguknak, hol cinkosságra számíthatnak a hatóságoknál. Suárez miniszterelnök szerint a terror sem vethet gátat a demokratizálási folyamatnak, az ellenzéki pártok ugyanezen a véleményen vannak. A kormánnyal* közösen foglaltak állást egy olyan megbeszélés után, amelyen először volt alkalmuk a madridi vezetőkkel egyenrangú félként tárgyalni. El lehet képzelni, milyen hangulatban élnek a rendőrök, a csendőrök, s az is bizonyos, hogy nem egy közülük nem is any. nyira a gyilkos francoista fasisztákat okol. ja, hanem a kormányt, amely „túl messzire ment el a liberalizálásban...” Legalábbis így mondják egyesek, s a terroristák ép. pen ezt akarják elérni. 2. Mi volt a célja Carter küldöttének Nyugat-Európában ? Sok szó esik mostanában Amerikában az úgynevezett „trilaterális politikáról”, arról a „háromoldalú” elgondolásról, amely az USA-t, Nyugat-Európát és Japánt tömöríti washingtoni vezetés alatt, s amely a tőkés világ három döntő elemének szoros szövetségét írja elő. Carter a jelek szerint valóban ennek a „háromoldalú” politikának a megvalósítására készül. Ezért küldhette el — nyomban a beiktatási ünnepség után — alelnökét, Mon- dale-t nyugat-európai körútra, amelynek végeztével az elnök képviselője Tokióba is ellátogat. (Az külön érdekesség, hogy nem külügyminiszterét, Vance-et küldte el, hanem az alelnököt. Ezzel is érzékeltetni akarta, hogy most nem a külügyminiszter az amerikai külpolitika első embere, hanem maga az elnök, aki Mondale-nak mintegy az elnöki hatalom részesének adott megbízást a kapcsolatfelvételre az európai és japán szövetségesekkel.) A legfontosabb megvitatott kérdések — gazdaságiak, pénzügyiek voltak. Megfelelően annak, hogy a tőkés Nyugat még korántsem lábalt ki a válságból! Angolok és franciák, nem is beszélve az olaszokról, azt várják Washington új vezetésétől, hogy az amerikai gazdaságot fellendítve a partnerek gondjait is csökkenti. A nyersanyagellátás kérdései, a harmadik világ problémái szintén ott voltak a tárgyalások napirendjén, amelyeket Mondale folytatott. Mivel pedig Brüsszel (a NATO központja!) is a meglátogatott fővárosok között volt, az amerikaiak európai katonai elkötelezettsége szintén a témák közé sorolódott. Carterről az a hír járja, hogy szeretné csökkenteni a külföldön állomásozó amerikai csapatokat, tekintve azok óriási fenntartási költségeit. Ez viszont némi nyugtalanságot kelt Nyugat-Európában, ahol az amerikai jelenlétet mindmáig annak zálogául fogják fel, hogy az Egyesült Államok bármi is történjék, törődik szövetségeseinek sorsával. 3. Miért vetődhetett fel egy palesztin ideiglenes kormány megalakulásának gondolata? Egy cáfolattal kezdődött... Az A1 Ahram, az ismert egyiptomi lap, amely gyakran a kairói kormány félhivatalosának számít, szenzációs Arafat-interjút közölt. Eszerint Arafat felvetette egy palesztin ideiglenes kormány megalakításának gondolatát. Kevéssel utána a palesztin hivatalos szóvivő cáfolta, hogy a PFSZ elnöke nyilatkozott volna az egyiptomi lapnak, s az A1 Ahram egész cikkét koholmánynak minősítette. Egy történelmi analógia kínálkozik: 1958 szeptemberében úgy kiáltotta ki a még javában harcoló FLN az Algériai Köztársaságot és úgy alakította meg az ideiglenes kormányt, hogy előbb úgynevezett „kisérleti léggömbök” egymást érték. Hírek és visszavont hírek arról, hogy kell-e, lesz-e GPRA, — ez volt az ideiglenes kormány rövidítése... 1962 áprilisában jött aztán létre az eviani fegyverszünet és ez év júliusában függetlenné vált Algéria. Kétségtelen, hogy egy palesztin ideiglenes kormány megalakítása elindíthatná a nemzetközi elismerés folyamatát. Nyilván nem kerülhetett sor erre eddig. A libanoni dráma miatt éppúgy nem, mint az amerikai elnökválasztási kampány miatt. A PFSZ kijutását a diplomáciai elszigeteltségből mostanában a szír kormánnyal való kapcsolatfelvétel éppúgy jelezte, mint az, hogy még Jordániával is felújították az érintkezést a palesztinok. lan Smith, a rhodesiai fehértelepes rezsim miniszterelnöke elutasította az angol kormánynak a többségi uralom megvalósitásáig tartó átmeneti időszakra vonatkozó javaslatait. A tényt Smith-nek és Ivor Richardnak (középütt), a genfi Rhodesia-konferencia elnökének rövid megbeszélése után jelentették be Salisbury-ben. (Képtávírónkon érkezett.) Spanyolország A Grapo követte el a merényleteket Az Október 1. (Grapo) elnevezésű szélsőséges szervezet vállalta a Madridban pénteken végrehajtott kommandóakciók elkövetését, amelyekben három rendőr meghalt, három másik megsebesült. A Grapo-kommandók rabolták el december 11-én Antonio Mario de Oriol y Urquijót, a spanyol államtanács elnökét és január 23-án Emilio Villaescusa Quilis altábornagyot, a spanyol legfelsőbb katonai bíróság elnökét is. A Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottsága részvéttáviratot küldött azoknak a rendőrségi kötelékeknek, amelyeknek három tagját a pénteki terrorakciókban meggyilkolták. A pénteki terroristamerényletek három halálos áldozatát szombaton ravatalozták fel a Gomez Ulla nevű madridi katonai kórházban. A kiéleződött spanyolországi helyzetről és a jobboldali ■ erők provokatív tevékenységének fokozódásáról nyilatkozott Santiago Carrillo, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára az Olasz Kommunista Párt lapjának, az Uniténak. Spanyolország — állapította meg Santiago Carrillo — jelenleg nehéz és bonyolult időszakon megy keresztül. A szélsőjobboldali elemek terrorcselekmények végrehajtáMondáié Párizsban Az Elyseé-palotában szombaton megkezdődtek Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök és Walter Mondale amerikai alelnök megbeszélései. A találkozón francia részről Guiringaud külügyminiszter és a köztársasági elnöki hivatal főtitkára, Jean Francois-Poncet, amerikai részről Sámuel Gammon, az ígyesült Államok párizsi ügyvivője és David Aaron, Carter amerikai elnök nemzetbiztonsági helyettes tanácsadója, a nemzetbiztonsági tanács tagja vesz részt. A hatos találkozó után Giscard d’Estaing négyszemközt tárgyalt vendégével a tiszteletére rendezett ebéd kezdetéig. Az ebéden részt vett Raymond Barre miniszterelnök is. sával arra törekszenek, hogy kiélezzék a helyzetet, és ezáltal a katonai és rendőri erőket olyan akciókra bírják, amelyek ellentétesek a demokratizálás folyamatával. Ezt bizonyítják a jobboldali erők által az elmúlt napokban elkövetett bűncselekmények. A spanyol kommunisták hangsúlyozzák a demokratikus erők egységének szükségességét, mert a hasonló provokációk csak ily módon akadályozhatok meg, s ily módon biztosítható az ország haladása a demokratikus fejlődés útján — hangsúlyozta Santiago Carrillo. TÖRVÉNYEREJŰ RENDELET A spanyol kormány egyhónapos időtartamra hatályon kívül helyezte az alkotmány két cikkelyét, a döntés értelmében rendőrségi erők bírósági végzés nélkül házkutatásokat folytathatnak és hivatalos vádemelés nélkül több mint 72 óráig is őrizetben tarthatnak „gyanús” személyeket. A törvényerejű rendeletet Andres Reguera Guajardo tájékoztatási és idegenforgalmi miniszter ismertette. Hivatalos közleményt olvasott fel a rádióban, amelyből kitűnik, hogy a kormány megítélése szerint „rendkívüli állapot kihirdetése nem szükséges és nem helyénvaló”, mert az intézkedéseket motiváló terrorcselekményeket „maroknyi kisebbségek” követték el. Kifejtette: a legutóbbi terrorista merényletek következtében szükségessé vált, hogy „a hatóságokat a polgári rend védelmére rendkívüli jogkörrel ruházzák fel.” Nemhivatalos tájékoztatás szerint a hatóságok sok személyt őrizetbe vettek. „A TERRORNAK NINCS IDEOLÓGIÁJA” Szombaton közös vezércikk jelent meg nyolc madridi napilap és a legtöbb spanyol vidéki lap első oldalán. Az egész nép egységét sürgető vezércikk hangsúlyozza r „A terrornak nincs ideológiája. E mahináció elindítói közellenségek — a spanyol nép ellenségei. Tekintettel e provokációra — állapítja meg továbbá a közös vezércikk —, az ösz- szes politikai és társadalmi erőknek közös frontot kell alakítaniok, félre kell tenniük nézetkülönbségeiket, s ki kell nyilvánítaniok elhatározott szándékukat, hogy tovább haladnak a szabad választásokon át a demokráciához vezető úton. — A spanyolországi demokrácia léte vagy nem léte, hazánknak mint pluralista és szabad társadalomnak a jövője forog kockán.” LAPZÁRTA PÉCS Pécsett szombaton összeült a VI. országos diákparlament. Mosf első ízben tanácskoznak a küldöttek vidéki városban. Az orvos- tudományi egyetem aulájában plenáris üléssel kezdődött meg a háromnapos találkozó, amelyen több mint háromszázezer középiskolai tanuló képviseletében mintegy 300 delegátus vesz részt. A parlament elnökségében foglalt helyet — a megyék és a főváros egy-egy küldötte mellett — dr. Csendes Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetőhelyettese. Dr. Hanga Mária miniszterhelyettes számolt be az előző — 1974. évi — diákparlament ajánlásainak megvalósításáról, a középfokú oktatás gondjairól és fel. adatairól. LONDON Feltehetően időzített bombák egész láncolata robbant fel szombat hajnalban London belvárosában, az Oxford street környéki bevásárlónegyedben. A kora reggeli órákig tizenegy, szemetes kukába elhelyezett szerkezet robbant fel, egyelőre még fel nem becsülhető anyagi kárt okozva. A tűzoltók több tüzet eloltottak, tiz személy könnyebben megsérült. A rendőrség egyelőre tanácstalan a rejtélyes „tűzijáték” indítékait illetően. Szocialista társadalmi rendszerünk fejlődésének menetében a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának határozatai megjelölik a következő öt év politikai, társadalmi, gazdasági, ideológiai és állami, jogi feladatait. Mindezt megelőzően a X. kongresszus határozatainak megvalósítása érdekében kiadásra került a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának 14/1973. számú határozata a jogalkalmazás jogpolitikai irányelveiről. A fenti határozatokban megjelölt elvekre alapítottan történt a kisajátítás jogintézményének újraszabályozása. Nevezetesen a felgyorsult politikai, gazdasági és társadalmi fejlődés indokolta, hogy a kisajátítási rendelkezések 1965-ben történt kiegészítése után új elvek és új eljárás szerint kerüljön sor a tulajdonszerzés e módjára alapított kérelmek, keresetlevelek elbírálására. Társadalmunkban a tulajdonviszonyok fejlődésének iránya az állami és szövetkezeti tulajdon bővítése. Emellett a személyi tulajdon elismerése és támogatása is — bizonyos korlátok között — biztosított. A meglévő — különböző — tulajdoni formák miatt sok olyan közérdekű feladatot megoldani nem lehet anélkül, hogy nem állami tulajdonban lévő ingatlant ne érintsen a cél megvalósítása. Tehát a kisajátítás jogcímén szerzett túlajdonra az államnak szüksége van. A jelenleg hatályos jogszabályokkal a jogalkotó egyszerűsíteni kívánta a sok gondot okozó régi szabályozást. Az egyszerűsítés érdekében került sor a tanácsok hatáskörének bővítésére — döntési jogkör —, amelynek következtében reméljük, hogy szűkül a bíróságok elé kerülő perek köre. Az eljárás alapját új értékelési rendszer és új szakértői rend képezi. A politikai határozatok és a jogszabályok alkalmazása során a kisajátítási eljárásban határozó szervek feladata több irányú; — segíteni kell a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdekek összehangolását, — fel kell lépni az élősdiség, a spekuláció és a munka nélküli jövedelemszerzés minden formája ellen — érvényt kell szerezni az állampolgárok jogainak és törvényes érdekeinek — törekedni kell arra, hogy ha a társadalmi érdek érvényesítése végett szükséges a csoport-, illetve az egyéni érdek korlátozása, akkor a törvényes rendelkezések keretei között az okozott hátrány kiegyenlítésre kerüljön, — biztosítani kell, hogy a tulajdonos kapjon ingatlanáért megfelelő kártalanítást, de a kisajátítás ne adjon lehetőséget munka nélküli jövedelemszerzésre. Az előző felsorolás, a teljesség igénye nélkül, csak a főbb jellemzőket ismerteti. KISAJÁTÍTÁS CSAK AZ ÁLLAM JAVARA TÖRTÉNHET A kisajátítási jog tulajdon- szerzést csak az államnak biztosít. Az egyéb szervek tulajdont adásvétel útján szerezhetnek, ha ez a ténykedésük eredményre nem vezet, akkor közérdekű cél esetén kisajátításra kerül sor, de ennek folytán az állam e szerveknek használati és kezelési jogot engedélyez. Viszont ilyen jellegű használat és kezelés biztosítása mellett az emelt építmény tulajdonjoga a kezelőt, használót illeti meg. Az irányadó jogszabályok taxatíve felsorolják a közérdekű célok körét, azon túlmenően a Minisztertanács külön engedélye alapján lehet csak'kisajátítást elrendelni. Az előzőekben a kisajátításról, mint az egész ingatlant érintő tulajdonváltozásról volt szó, de van továbbra is részkisajátítás. Mégis egy megjegyzést kell tenni, mert a tulajdonos érdekét a jogta. új kisajátítási jogszabályok főbb jellemzői
