Tolna Megyei Népújság, 1977. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-30 / 25. szám

XXVII. évfolyam, 25. szám. Ára: 1,— Ft. 1977. január 30., vasárnap Mai számunkból A FEHÉR SZŐLŐRŐL NEM BESZÉLTÜNK <3. old.) HUSZONEGYEN (3. old.) A LEVÉL (5. old.) CSAPATAINK CSILLAGOK KÉSZÜLNEK A RAJTRA A TENGER MÉLYÉN (6. old.) (4. old.) Lesz-e művezető? A vállalati vezetőség ülésének utolsó na­pirendi pontja egy művezetői kinevezés előké­szítése volt. A személyzeti vezető egyetlen személyi dossziét tett maga elé. Ki sem kellett nyitnia, fejből sorolta a jelölt melletti érveket: technikusi okle­vele, húszéves gyakorlata van a szakmában, tíz éve brigádvezető, ötször kapta meg a kiváló dolgozó jel­vényt, a vállalat legjobb brigádja címet éppen ta­valy nyerték el. Lelkiisme­retes, kitűnő munkás. El­végezte a marxista— leninista középiskolát, a felettesei 's> beosztottjai is tisztelik. Világos beszédű, gerinces ember, akár poli­tikáról, akár a szakmáról van szó. Egyszóval: a ve­zetőkkel szemben támasz­tott hármas követelmény­nek megfelel. A javaslatot elfogadták. Másnap az osztályvezető megdöbbenten jelentette az igazgatónak; a kisze­melt elvtárs nem vállalja a beosztást. Behívták az igazgatóhoz, ott is elismé­telte: a munkáját igyek­szik a lehető legjobban el­végezni, szereti amit csi­nál, jól megértik egymást a brigádban, panasz nincs rájuk, nyugodtan teszi le a szerszámot a műszak vé­gén és elégedett a fizeté­sével is. Ne kívánják tőle, hogy nagyobb terhet vál­laljon. Például, egy bal­esetnél — még ha teljesen vétlen is — meghurcol­ják a művezetői, vizsgálat, bizonyítás, álmatlan éjsza­kák és ráadásul a család­nak is kevesebb- jutna, hisz a művezetői bér ke­vesebb, mint amit így el­ér. Nem volt mit tenni. Az érvek jogosak. Annyi­val több fizetést nem tud­nak adni, mint amennyi­vel nő a felelősség, hisz a vállalati bérszínvonal több­re nem ad lehetőséget. Vé­gignézték a művezetők névsorát: ötven-hatvan év közötti mindenki. Ha vala­mit nem tesznek, tíz év múlva nem lesz művezető. Annak pedig beláthatatlan következményei lehetnek, hisz egyre fokozódnak a feladatok. A személyzeti munka több éves mulasztását kell sürgősen pótolni a név nélküli példaként említett, de a valóságban létező megyei vállalatnál, ahol minden bizonnyal félre­értették eddig a bérezési alapelveket. N evezetesen azt, hogy az egyenlő munkáért egyenlő bér jár. Mert ez másként fogalmazva azt is kimond­ja, hogy az egyenlőtlenért viszont — jogosan — egyenlőtlen. Talán azt hagyták ki a számításból, hogy az értékek előállítá­sához nem csupán kétkezi munka kell — amit egyéb­ként jogosan becsülnek és mind anyagiakkal, mind erkölcsiekkel tisztessége­sen honorálják —, ha­nem vezető, irányító, ha úgy tetszik, szellemi mun­ka is. Annak pedig része a felelősség vállalása, aminél ugyancsak áll az alapelv: nagyobb felelős­ségért nagyobb megbecsü­lés jár, és ezt egyebek kö­zött a fizetési borítékban is kitapinthatóvá kell ten­ni. F. I. Kiváló eredmények Zárszámadás Zombán, az Egyesült Eriivel Tsz-ben jjj J& Papp József a közgyűlésen Tegnap délelőtt Zombán jó hangulatú zárszámadó köz­gyűlésen számolt be a terme, lőszövetkezet vezetősége a tagságnak. Az Egyesült Erő­vel Mezőgazdasági Termelő- szövetkezet már hat éve a megye élvonalába tartozó gaz­daságok egyike. A közgyűlést Fűzi István elnökhelyettes nyitotta meg, köszöntötte a tagságot és a^ Lakatos Antal elnök azzal kezdte beszámolóját, fel­emelő érzésekkel ad számót a közgyűlésnek arról, hogy az elmúlt év meghatározott- gazdaságpolitikai feladatait a szövetkezet végrehajtotta. A közgyűlésnek az a feladat marad, hogy az eredmények számbavétele után. az elkö­vetett hibákból is vonja le a megfelelő következtetése­ket és határozza meg az idei teendőket. Az emelkedő kö­vetelményeknek, gazdasági feladatoknak a szövetkezet évről évre eleget tudott ten­ni. A munka során a veze- fők is és a dolgozók is meg­tanulták egymás munkáját becsülni. A tagság létszáma az év elején 604 fő volt, az év vé­gére 572 főre csökkent. Eb­vendégeket, többek között. K. Papp Józsefet, a megyei pártbizottság első titkárát, országgyűlési képviselőt, Da­radics Ferencet, a bonyhádi járási pártbizottság első tit­kárát, országgyűlési képvi­selőt és Horváth Józsefet, a téesz-szövetség titkárát. A közgyűlésen részt vettek az IKR képviselői is. bői nyugdíjas és járadékos 208 ember. A kieső létszámot a szövetkezet technikával pótolta. Ehhez elengedhetet­lenül szükség van szakember­utánpótlásra. Tizenöten szak­munkás-továbbképzésben vettek részt, december ele­jétől pedig negyvenen tanulnak a sertés- és szarvasmarha-gondozó szak­munkás-tanfolyamon. A szövetkezetben egész év­ben gondot fordítottak arra, hogy a természeti adottságo­kat eredményesen használ­ják ki. A növénytermesztési ága­zatban a búza- és a kukori­catermelésben érték el a leg­szebb eredményeket. Búzá­ból hektáronként 54,87 má­zsa volt az átlagtermés. Ku­koricából még ennél is je­lentősebb eredményt ért, el a szövetkezet, a hektáronkénti 80,71 mázsa átlaggal. Jelen­tős a szövetkezet szántóföldi zöldségtermelése is. Ezen a területen az eredményeket rontotta az aszály. A rossz termésátlagok jelentős be­vételkiesést jelentettek a szövetkezetnek. A vetésterü­letet az idén emelték. Az elért eredményekből kivették a részüket a szocia­lista brigádok tagjai. Nyolc brigádban kilencvenheten járnak az élen. Az elnök a vezetőség nevében külön kö­szönetét mondott munkáju­kért. A vezetőség év közben megvizsgálta az állattenyész­tésben dolgozók munkáját és megállapította, hogy a mun­kák tervszerűen folynak. A szarvasmarha-állomány­ban heveny brucellafertőzés volt, amit megfeszített mun­kával sikerült lokalizálni. A terveket még ezen a terüle­ten is több vonatkozásban si­került túlteljesíteni.1 A háztájiból mintegy tíz­millió forint bevétele szár­mazott a tagságnak, az el­nöki beszámoló után Szabó Dezső főkönyvelő ismertette az elmúlt évi szövetkezeti mérleget. Az egy tagra jutó évi termelési érték 366 ezer forint. A tagság havi átlagjö­vedelme 3272 forint. A zár­számadó közgyűlésen több mint egymillió forintot osz­tottak ki. Az elnöki beszámoló K. Papp József felszólalása A mérleg ismertetése után K. Papp József gratulált az elért eredményekhez a tag­ságnak. Kötetlen hangú, szí­vélyes felszólalásában hang­súlyozta, hogy ma az egyes ember a közösség nélkül nem boldogulhat. Még azoknak is jut a javakból, az állami juttatásokból, akik nem szív­vel lélekkel vesznek részt a közös munkában, csak a sa­ját boldogulásukkal törőd­nek. ök sem csak a saját erejükből érnek el mindent. Zomba eredményei nem választhatók el a megye, ezek pedig az ország eredményei­től. A szövetkezet jó évet zárt ezen a napon, a tagság a saját jó munkáját ünnepelheti. A járás és a megye vezetői is azért jöttek el Zombára, hogy együtt ünnepelhesse­nek. Arról is szólt a megyei első titkár, hogy a megye me­zőgazdasága sokat köszönhet az iparosodásnak, annak, hogy ma már egyre inkább összefolyik az ipari és a me­zőgazdasági munka, de fi­gyelmeztetett ennek veszé­lyére is. Nem lehet mindent a technikától várni, ha nem szántanak, vetnek időben, akkor a legjobb traktor, a legjobb műtrágya sem segít­het. Végezetül K. Papp Jó­zsef jó egészséget kívánt a további munkához. A közgyűlés további részé­ben beszámolt az ellenőrző, a nőbizottság és a döntőbi­zottság. Milos Minies látogatása hazánkban Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására Milos Mi­nies, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kor­mányának elnökhelyettese, külügyminiszter január 31— február 2. között hivatalos, baráti látogatást tesz Ma­gyarországon. Milos Minies 1914. augusz­tus 28-án született ,a szer­biai Preljinában. Szerb nem­zetiségű, 1938-ban jogi vég­zettséget szerzett a belgrádi egyetemen., 1935-ben lépett be a Jugoszláv Kommunista Ifjúsági Szövetségbe, 1936. óta tagja a Jugoszláv Kom­munista Pártnak. 1941-ben egyike volt a nyugat-szerbiai fegyveres harc megszervezői­nek. 1943—44-ben a csacsaki területi pártbizottság titkára. Jugoszlávia felszabadulása után Szerbia közvádlója, a szerb kormány tagja, a belgrá­di városi tanács elnöke, majd 1962-ig a szerb kormány el­nöke volt. 1966-ig a szövetsé­gi végrehajtó tanács alelnö- ke, 1966-tól 1967-ig a szövet­ségi képviselőház szövetségi tanácsának elnöke. 1972-ben nevezték ki a szö­vetségi végrehajtó . tanács (kormány) alelnökévé, és szö­vetségi külügyi titkárrá. 1974. májusában újabb négy évre megerősítették ezekben a funkciókban. Tagja a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége Köz­ponti Bizottsága Elnökségé­nek, a szövetségi képviselő­ház szövetségi tanácsának, elnöke a szövetségi végre­hajtó tanács külügyi állandó bizottságának. Néphős, az „1941-es partizán emlék­érem” és egyéb magas kitün­tetések tulajdonos Szombaton, a Kertészeti Egyetemen 150 küldött rész­vételével, plenáris üléssel megkezdődött a mezőgazda, sági, az élelmiszeripari, az erdőgazdasági és a faipari dolgozók II. országos ifjúsági parlamentje. A tanácskozá­son részt vett dr. Szlame- niczky István, az MSZMP KB osztályvezető-helyette­se, Pásztor Gabriella, a KISZ KB titkára, Lugosi Gábor, az Állami Ifjúsági Bizottság titkárhelyettese. júság; parlamentjét szomba­ton tartották az Építők Szak- szervezetének Dózsa György úti székházában. Sárosi János építésügyi és városfejlesztési miniszter- helyettes vitaindítójában ele­mezte a vállalati ifjúsági parlamentek főbb tapaszta­latait, majd a fiatalok 250 küldötte ezután szekció­üléseken folytatta a munkát. Az ifjúsági parlament részt­vevői társaik nevében is be­Szombaton a Vasas Szak- szervezet Költői Anna ut­cai székházában 278 küldött részvételével rendezték meg a kohó- és gépipari ágazati ifjúsági parlamentet. Az el­nökségben helyet foglalt dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a KISZ Központi Bi­zottságának első titkára, Herczeg Károly, a SZOT fő­titkárhelyettese, Gácsi Mik­lós, kohó- és gépipari ál. lamtitkár. A tanácskozást dr. Ko­vács Imre miniszterhelyet­tes, a MÉM ifjúsági bizott­ságának elnöke nyitotta meg, majd dr. Romany Pál mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter tartott vita­indító előadást. Az építésügyi dolgozók if­jelentették: csatlakozva a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indított szocia­lista munkaversenyhez, a maguk részéről mindent megtesznek annak érdeké­ben, hogy az 1977. évi lakás- építési tervet december 15— 20. között teljesíthessék. Dr. Betlej Sándor minisz­terhelyettes elnöki meg­nyitója után Gácsi Miklós államtitkár számolt be az ifjúsági törvény végrehajtó, sáról és a további felada­tokról. Az államtitkári beszámo­lót vita követte. K. Papp József felszólal

Next

/
Thumbnails
Contents