Tolna Megyei Népújság, 1977. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-29 / 24. szám

2 ^PÚJSÁG 1977. január 29. Elutazott a mali külügyminiszter (Folytatás az 1. oldalról). A Mali Köztársaság kül­ügyminiszterének magyar, országi látogatásáról közös közleményt adtak ki, amely többek között megállapítja: A tárgyaló felek hangsú­lyozták, hogy az európai biztonság megszilárdítása terén elért eredmények nagymértékben hozzájárul­tak a kontinens országai együttműködésének bővíté­séhez és kedvező hatást gya­koroltak más térségekre, a nemzetközi kapcsolatok egé­szére is. A két külügymi­niszter egyetértett abban, hogy támogatni kell minden erőfeszítést, amely az eny­hülés további térnyerését segíti elő. Az afrikai kérdésekről szólva a külügyminiszterek többek között megállapítot­ták, hogy a térség jelenlegi helyzetének meghatározó vo. nása a nemzeti felszabadító mozgalmak harcának erősö­dése, a haladó, antiimperia- lista erők térnyerése. Tá­mogatásukról biztosították az alapvető emberi jogokért, a szabadságért és a függet­lenségért harcoló afrikai né­peket és elítélték a tör­vénytelen fajüldöző rend­szerek, valamint az impe­rialista hatalmak mesterke­déseit, amelyek akadályoz­zák az afrikai lakosság jo­gos igényeinek kielégítését. Síkra szálltak amellett, hogy a Dél-afrikai Köztár­saság lakosságának afrikai többsége jogot kapjon arra, hogy számarányának megfe­lelő súllyal vegyen részt az ország irányításában. A kétoldalú kapcsolatokat áttekintve a külügyminiszte­rek megállapították, hogy a Magyar Népköztársaság és a Mali Köztársaság között az előző években kialakult kap­csolatok jó alapokat biztosí­tanak az együttműködés bő­vítéséhez. Megállapodtak abban, hogy mindkét fél ta­nulmányozni fogja a kölcsö­nösen előnyös kapcsolatok fejlesztésének gazdasági, ke­reskedelmi, kulturális és műszaki-tudományos téren még feltáratlan lehetőségeit, s ennek érdekében szakdele­gációkat cserélnek. A külügyminiszteri meg­beszélések baráti légkörben zajlottak le. Charles Samba Cissokho meghívta Púja Fri­gyest, hogy látogasson el a Mali Köztársaságba. A ma­gyar külügyminiszter a meg­hívást elfogadta. A látoga­tás időpontját később hatá­rozzák meg. WASHINGTON Carter elnök csütörtökön ismételten megerősítette, hogy az év folyamán talál­kozik Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP KB főtitkárával és — mint mondotta — a stratégiai fegyverek csök­kentésére vonatkozó „szov­jet készség” ismeretében dönt majd az amerikai csök­kentésről. „Őszintén remé­lem, hogy a Szovjetunióval fel tudjuk térképezni min­den fegyverfajta csökkenté, sének összes lehetséges út­ját” — mondotta. KAIRÓ A Palesztin Felszabadítási Szervezet ügy döntött, hogy részt vesz a genfi konferen­cián, palesztin kormányt ál. lit fel a száműzetésben és ki fogja kiáltani a palesztin államot — nyilatkozta Jász- szer Arafat, a PFSZ VB el­nöke, a kairói A1 Ahram cí­mű lapnak. Arafat az inter­júban azt mondotta: „Igaz az, hogy a palesztin mozgal­mat Libanonban nagy csa­pás érte, nem igaz viszont az, hogy ezzel megszűnt vol­na a palesztin ellenállás”. Makariosz és Denktas eszmecseréje a p^lbszéd; Makariosz érsek ciprusi elnök és Rauf Denktas, a ciprusi török közösség veze­tője csütörtökön a görög, il­letve a török övezetben kü- lön-külön sajtóértekezleten számolt be délelőtti eszme­cseréjükről. Makariosz utalt arra, hogy valószínűnek lát­szik: februárban ismét fel­újítják a két közösség rend­szeres konzultációit. Ezt megerősíti az ankarai rádió csütörtök esti közlése, amely szerint február 13-án Nico­siában újabb Makariosz— Denktas találkozót tartanak. A ciprusi elnök sajtóérte­kezleten hangsúlyozta^ hogy amennyiben sikerül megál­lapodni a két közösség kö­zötti tárgyalások felújításá­ról, akkor megfelelő tárgyaló küldöttségek fognak kap­csolatba lépni egymással. A csütörtöki megbeszélésről, amely 13 év óta a két poli­tikus első személyes találko­zója volt, elmondta, hogy Denktas közölte vele: haj­landó tárgyalni a ciprusi tö­rökök által elfoglalt terület egy részének visszajuttatásé, ról. A török javaslat szerint a török közösség a jövőben beérné a sziget területének 32,8 százalékával. A török haderők 1974 óta a sziget te­rületének kb. 38,5 százalé­kát megszállva tartják. Ma­kariosz érsek az indítványt nem fogadta el; változatta, nul kitart amellett, hogy a törökök legfeljebb a sziget- ország területének 20 száza­lékát foglalhatják el. Meg­figyelők számára meglepetést okozott az a tény, hogy Denktas Makariosz elutasí­tását követően közölte: haj­landó tovább tárgyalni a kérdésről. A török közösség vezetője egyébként elégedetten nyi­latkozott a tárgyalás után. Elmondta, hogy a következő megbeszéléseken területi kérdésekről, az átmeneti kormányról és más, a ciprusi problémával összefüggő kér­désekről lesz szó. Hangsú­lyozta, hogy az álláspontok között egyelőre lényeges kü­lönbség van, de a csütörtöki találkozó azt bizonyította, hogy van mód a tárgyalá­sokra. Kurt Waldheim ENSZ- főtitkár szóvivője New York­ban közölte, hogy a főtitkár örömére szolgált a csütörtö­ki kapcsolatfelvétel. Wald­heim kifejezte azt a remé­nyét, hogy a ciprusi török— görög párbeszéd folytatódik. Bejelentették egyúttal, hogy Waldheim februári közel- keleti körútja alkalmával február 12-én megszakítja útját Nicosiában. Huszár István az I. kerületbe látogatott Huszár István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese pénteken látogatást tett az I. kerületben. A vendégeket a kerületi pártbizottság székházában Kékedi György, az MSZMP I. kerületi bizottságának el­ső titkára, valamint a ke. rület más vezetői fogadták. A program az Általános Épülettervező Vállalatnál tett látogatással folytatódott. Ezt követően a vendégek felkeresték az Országos Mű­emléki Felügyelőséget. A Minisztertanács elnök- helyettese ezután a kerületi pártbizottságon aktívaérte­kezletet tartott, amelyen a kerületi tervezőirodák, be­ruházó vállalatok, párt- és tömegszervezetek vezetői, képviselői részére adott tá­jékoztatást időszerű gazda­ságpolitikai kérdésekről. Harcban az energiaforrásokért Olajlaz Alaszkában A tervek szerint ez év kö. zepén befejeződik az építés és megkezdi a működést az Alaszkai Kőolajvezeték. 80 évvel az „aranyláz” után az „energialáz”, a gyors meg­gazdagodás reménye vonzot­ta északra a legkülönbözőbb foglalkozású embereket, munkanélkülieket és kalan­dorokat egyaránt. Sok éves halogatás után 1975-ben kezdték meg a ve­zeték építését, miután az Egyesült Államok kongresz- szusa — 1973-ban az energia- válság kényszerítő körűimé, nyei között — határozatot hozott a munkálatok meg­kezdéséről. Az olajkutatás 1944-ben kezdődött Alaszkában. Az Egyesült Államok haditenge­részete Dél- és Nyugat- Alaszkában eredményes olaj­kutatást folytatott. 1959-ben a British Petroleum szak­emberei a Brokks-hegységtől északra elterülő területen kezdtek kutatásokat. 1968. február 15-én az amerikai ATLANTIC RICHFIELD kő­olajvállalat „kincskeresői” Prudhoe Bay területén 2700 méter mélységben felfedez­ték az Egyesült Államok olajtartalékainak 25 százalé­kát rejtő alaszkai kőolaj­mezőt. Miután a jégtörővé alakított olajszállító hajók könnyen a tenger jégbirodal­mának foglyává váltak, az olajtermelésben érdekelt vál­lalatok elhatározták az olaj­vezeték megépítését. A zavartalan olajszállítás érdekében 1970-ben nyolc vállalat létrehozta az Alaska Pipeline Service Company-t, a cég 10 milliárd dollárt fordított a vezeték megvaló­sítására. A XX. század nagy „kalandjában” 20 ezer em. bér vesz részt, az építést nyáron a szúnyoginvázió, té­len a —60 C-fokos hőmér­séklet nehezíti. A csővezeték 1285 km hosszú, 122 cm át­mérőjű, évi 60 millió tonna kapacitású. A csőkígyó két­harmad részét a föld felett 120 cm magas oszlopokra helyezik el, másutt a talajba süllyesztik. Az alaszkai hegység földrengéseknek ki­tett övezetében az olajveze. ték különleges tartókon áll, amelyek a pusztító rengé­seknek is ellenállnak. A csővezeték munkálatainak megkezdése előtt a Yukon folyótól északra 20 hidat, 640 km utat és 29 építőtele­pet, valamint számos repülő­teret létesítettek a munkák elősegítésére. A tervek szerint az alasz­kai olajjal az USA többi ál­lamának energiaéhségét kí­vánják csökkenteni. A nyu. gáti parton a földgázra való áttérés az előzetes becslé­sek szerint 40 tonna felesle­get eredményez, amit a Pa­nama-csatornán keresztül és Dél-Amerika megkerülésével a keleti parton kívánnak fel­használni. De felmerült olyan terv is, hogy a nyugati part olajfeleslegét esetleg Ja­pánban értékesítsék. A Magyarországnál több mint tizenötször nagyobb, 1,5 millió négyzetkilométer területű, 330 000 lakosú Alaszka számára a kőolaj- kitermelés történelmi fordu­lópont. Megváltoztatja az 1867-ben Oroszországtól 7,2 millió dollárért megvásárolt ország arculatát, ahol a kő­olajon és a földgázon kívül jelentős higany-, króm-, nikkel-, cink- és szénkészlet is található. — TERRA — Végső búcsú Révész Gézától Gyászolók sokasága bú. csúztatta mély részvéttel pénteken, a Mező Imre úti temető ravatalozójában Ré. vész Gézát, a magyar és á nemzetközi forradalmi mun­kásmozgalom kiemelkedő személyiségét, áldozatkész harcosát, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának tagját, a sók. oldalú közéleti embert, nyu­galmazott honvédelmi mi­nisztert, vezérezredest. A gyászszertartáson a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a kormány, a Honvédelmi és a Külügyminisztérium, a néphadsereg parancsnokai, katonái nevében Czinege Lajos vezérezredes, honvé­delmi miniszter búcsúzott az eszméhez mindig hű, bá­tor kommunista forradal­mártól. A Magyar Partizán Szö­vetség választmánya és or. szágos bizottsága, az egykori magyar fegyveres antifasiszta harcosok nevében Fehér Lajos, a Magyar Partizán Szövetség elnöke búcsúzott a magyar partizán egységek egyik kiemelkedő szervező­jétől és vezetőjétől, a barát­tól, harcostárstól. Révész Gézát a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi sírkertjében katonai tisztelet, adással helyezték végső nyu­galomra. LAPZÁRTA AZ OBT ÜLÉSE Pénteken a Parlament Va­dász-termében ülést tartott az Országos Béketanács: megvitatta az elnökség be­számolóját a magyar béke­mozgalom 1976-ban végzett sokirányú munkájáról; meg­tárgyalta a nemzetközi bé­kemozgalomban való rész­vételünk és a hazai mozgal­mi akciók 1977. évi munka, tervét; jelentést hallgatott meg a Moszkvában nem­régiben megtartott béke­erők világfórumáról, illető­leg az ott járt magyar kül­döttség munkájáról. MADRID A lapzártakor érkezett hivatalos madridi közlés szerint pénteken öt halálos és három súlyos sebesült ál­dozatot követeltek a spa­nyol fővárosban elkövetett terrorcselekmények. A spanyol belügyminisz­térium hivatalos közlemény­ben szólította nyugalomra a lakosságot, s egyben elren­delte „valamennyi szélsősé­ges csoporthoz tartozó sze­mély” letartóztatását. BUDAPEST A beruházások tervszerű­ségének, szervezettségének, fegyelmének javítására ha­tározott központi intézkedé. sekre van szükség. Az új beruházások megkezdésének mindenáron való szorgalma­zása helyett az előkészítés javításának, a tervszerűbb, szervezettebb megvalósítás­nak kell meghatározott sze­repet kapnia — így összegez­hetők azok a vélemények, amelyek pénteken hangzot­tak el az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságá­nak ülésén. A dr. Bognár József elnökletével megtar­tott tanácskozáson részt vett és felszólalt Inokai János, az országgyűlés alelnöke, dr. Dabrónaki Gyula államtit­kár, a Központi Népi Ellen­őrzési bizottság elnöke. Szolnok - Budapest Befejeződött a gázrobbanás vizsgálata Mint annak idején beszá­moltunk róla, 1976. november 2-án 7 óra 50 perckor Szolno­kon a Tóth Ferenc utca 1—3. szám alatti négyszintes lakó­épület pincéjében gázrobba­nás történt. A robbanás kö­vetkeztében 24 lakás össze­omlott, 13 személy meghalt, 7-en súlyos, illetve életveszé­lyes sérülést szenvedtek. Egy személy eltűnt, sorsáról ez- ideig nincs értesülés. A men­tési munkát az illetékes szer­vek vezetőiből álló operatív bizottság irányításával a rendőrség, a tűzoltóság, a re­pülő műszaki főiskola, az ál­lami építőipar, a gáz-, vil­lany- és vízművek dolgozói végezték. A megmaradt ház­részt — 17 lakással — bizton­sági okból lerobbantották. Az anyagi kár meghaladja a 20 millió forintot. A robbanás körülményei­nek vizsgálata során megálla­pították, hogy október 29-én, 30-án, valamint november 1-én a szolnoki Városi Tanács útfenntartó üzemének három brigádja — egy lánctalpas földgyalus, egy úgynevezett gyalogos- és egy szállítóbri­gád — külön-külön egység- vezetőkkel parkosítási mun­kát végzett, a kárt szenve­dett és egy hozzá L alakban csatlakozó ház előterében. Petőházi Imréné házmester november 1-én 10 óra körül figyelmeztette Mező Balázst, a gyalogosbrigád vezetőjét, valamint Csik János munkást, hogy a ház előtt földgázveze­ték van, vigyázzanak a mun­kavégzéssel. Petőháziné Csik Jánosnak még a pincében is megmutatta a gázcső beveze­tésének helyét. Mező és Csik a ház előtt csákánnyal keres­ték a vezetéket, de nem talál­ták. Az ezen a területen dol­gozó Szabó Istvánt, a lánctal­pas földgyalu vezetőjét a ve­szélyre nem figyelmeztették. Munka közben Mező és Csik látta, hogy a gép az épülethez tartozó gázcsatlakozó-veze- tékre szerelt főelzárócsap szá­rát elhajlította, ezzel egy idő­ben a gázvezeték fölött átha­ladt. Ekkor szóltak Szabó Ist­vánnak, hogy munkagépével eltörte a főelzáró csapot. A törés helye fölötti földrészt mindhárman megszagolták, de gázszagot nem éreztek, az elhajlított részeket otthagy­ták. a törés helyét humusz­földdel letakarták. A munka­idő végéig senkit nem értesí­tettek a törésről, jóllehet — mint utólag kitűnt — a park­építésben részt vevő vala­mennyi dolgozó korábban munkavédelmi oktatásban vett részt, s tudtak róla, hogy minden közműrongálást azon­nal jelenteni kell feletteseik­nek. November 2-án reggel Petőházi Imre, aki létráért ment a pincébe, cigarettára akart gyújtani öngyújtóval, ekkor következett be a rob­banás. A vizsgálat során Pető­házi Imre elmondta, hogy ő festék- és rothadásszagot ér­zett, gázt nem. ^ Az igazságügyi gázipari szakértők és a kutatóintézetek véleménye szerint a robbanást a gázvezetékre szerelt főelzá­ró csapra ható nagymértékű és rendeltetésellenes igénybe­vételtől származó károsodást követő gázömlés okozta. A főelzáró csapnál a sérülést követően az utca és a pince irányába áramlott a gáz, a pincében pedig a hegesztési varrat elszakadt, ami fokozta a gázömlést. A balesetért fe­lelős Mező Balázs gyalogos- brigádvezetőt és Szabó István gépkezelőt előzetes letartóz­tatásba helyezés mellett ad­ták át az ügyészségnek. A rendőrség vádemelési javasla­ton tett a szolnoki Városi Ta­nács útfenntartó üzem másik két dolgozója, Sztankóczi Pál műszaki csoportvezető és Hesz Jánosné építésvezető ellen is, mert nem készítették megfe­lelően elő a parképítési mun­kát és nem egyeztették azt a közművek illetékeseivel. ♦ Budapesten 1976. szeptem­ber 14-én a XXII. kerületi Bartók Béla úti lakótelepen a megnyitás előtt álló 12 tan­termes iskola pincéjében tör­tént robbanás. Ennek három halálos áldozata és tíz sérült­je volt. Az anyagi kár a vizs­gálat megállapítása szerint 8 millió forint. A robbanást az okozta, hogy a Budapesti La­kásépítő Vállalat három — a munka végzésére illetéktelen — szerelője légtelenítés céljá­ból megbontotta a pincében az utcáról bevezetett gázcső csonkját és azon át hosszabb ideig a pince légterébe áram­lott a gáz. A robbanóképes keveréket eddig meg nem ál­lapított szikra belobbantotta. A durva szabálysértést elkö­vető Karakas Béla vezető sze­relőt a rendőrség előzetes le­tartóztatásba helyezte és vád­emelési javaslattal átadta az ügyészségnek. • A kábái postahivatalban történt gázrobbanással kap­csolatban megállapították, hogy az épülethez vezető gáz­cső törése folytán bekövetke­zett gázömlés okozta a bal­esetet. Évente egyébként körülbe­lül 400, gázzal kapcsolatos baleset történik és — mint a legutóbbi három súlyos eset is tanúsítja — döntő többsé­güket az előírások be nem tar­tása, a fegyelmezetlenség, il­letve nemegyszer a fogyasztók felületessége idézi elő. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents