Tolna Megyei Népújság, 1977. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-27 / 22. szám
1977. január 27. Tizenhárom állami nagyberuházás fejeződik be az idén A népgazdasági terv előirányzatai szerint az idén 13 állami nagyberuházás fejeződik be, ezzel tovább bővül az ország nyersanyagtermelő bázisa, korszerűsödik iparunk termékszerkezete, bővül a hírközlő hálózat, újabb lehetőségek nyílnak a korszerű orvosképzés, szakemberképzés számára. Az idén befejeződő néhány nagyberuházás munkálatainak menetéről az alábbiakat jelentik az MTI munkatársai : AZ ALMÁSFÜZITŐI TIMFÖLDGYÁRBAN 1974 óta nagyszabású üzembővítés van folyamatban, ami hatásaiban új gyár építésével ér fel. A termelési vonalnak minden olyan szakaszát korszerűsítik, bővítik, amelynek szűkös átbocsátó- képessége eddig az egész gyár termelését korlátok közé szorította. Uj gépsorokat, nagy teljesítményű kalci- nálókemencét, s a magyar timföldipar legnagyobb telje, sítményű, szovjet gyártmányú bauxitőrlő malmát helyezik üzembe. A gyárbővítés 350 millió forintba kerül, körülbelül 30 százalékkal olcsóbb, mintha új gyárat építenének, s így is elérik azt a célt, hogy 40 ezer tonnával növekedjék, s elérje a 325 ezer tonnát az Almásfüzitői Timföldgyár évi termelése. A program szerint ez év szeptember végére kell befejezni a beruházást, a dolgozók azonban vállalták, hogy június végére az utolsó új berendezéseket is átadják. így a tervezettnél három hónappal előbb kezdhetik meg a próbatermelést, szeptember végétől pedig már üzemszerűen dolgozhatnak az új gépsorokkal. A TELEFONGYÁR korszerű számítástechnikai eszközök gyártását alapozza meg az év folyamán befejeződő beruházásával. A Nagy- kátán folyó építkezés körülbelül 00 százaléknál tart, a korszerű gépek azonban a vállalat meglévő üzemeiben ideiglenesen elhelyezve már működnek, s az építkezés befejezése után, az év második felében kerülnek végleges helyűkre. A beruházás segítségével a KGST-országok egységes számítástechnikai rendszeréhez kapcsolódó berendezéseket, úgynevezett előfizetői pontokat gyártanak majd, amelyek arra alkalmasak, hogy egy-egy nagyvállalat vagy pénzintézet számítógép-központjához csatolva adatokat szolgáltassanak, illetve hívjanak le, azokat rendezzék, s ezzel korszerűsítsék a vállalatok, pénzintézetek szerteágazó részlegeinek ügyvitelét. E berendezéseket egyelőre belföldre és a szocialista országokba szállítják. de a piaci felmérések szerint lehetőség nyílhat tőkés exportra is. A DUNAI KŐOLAJIPARI VÁLLALAT második szakaszának beruházásai gyakorlatilag már tavaly befejeződtek, erre az évre lényegében már csak az adminisztratív, pénzügyi elszámolás lezárása maradt. A második beruházási szakaszban összesen 40 létesítmény épült fel, közülük 11 szerepelt a gyorsítási programban, Valamennyi üzem határidőre készült el, s rendszeresen termel. Az új egységek közül a legjelentősebb a to- luolt, xilolt és ortoxilolt termelő üzem, amelynek termékeiből — a hazai igények kielégítése mellett — tavaly már 5 millió dollár értékűt exportáltak. Hazánk legnagyobb kőolaj feldolgozó üzemében már hozzáláttak a harmadik beruházási szakaszhoz, ami a minőség további javítását, és a környezetvédelmet szolgálja. Egyebek között újabb gázolaj-, kénmentesítő üzem épül, ahol az eddiginél jóval nagyobb mértékben vonják ki a motorhajtó anyagból a levegőt szennyező ként, így a Dieselmotorokkal közlekedő járművek kevésbé lesznek ártalmasak környezetükre. Hasonló céllal épül fel a könnyűbenzin-izomerizáló üzem, ahol az eddiginél kisebb ólomtartalmú benzint gyártanak majd. Ez az üzem 1978-ban kezdi meg a termelést, egy évvel később pedig a kénmentesítő részleget is átadják rendeltetésének. A SOLTI 2000 KILOWATTOS KÖZÉPHULLÁMÚ RÁDIÓADÓ a decemberi „házi bejáratás”, az éjszakai kísérleti sugárzások után január 10. óta próbaüzemben működik. A február 10-ig tartó próbaüzem során műszeres mérésekkel ellenőrzik az adóberendezés üzembiztonságát, sugárzási tulajdonságait. Ellenőrzik, hogy a követelményeknek megfelelően az új adó segítségével az ország területének legalább 80 százalékán jó minőségben vehető-e a Kossuth-adó műsora. A vételi lehetőségek megállapításához a rádió a közönség segítségét is kérte, s eddig több mint 18 ezer válasz érkezett a hallgatóktól. Az eddig beérkezett adatok az adó sugárzásában a vártnál jobb eredményt jeleznek. A próbaüzem sikeres befejeztével a több mint három éve kezdődött 750 millió forintos beruházás a rádióhallgatók szempontjából lezárul, az adó folyamatosan működik tovább, s február közepén a hivatalos átadásra is sor kerül. Ezt követően még néhány hetes munkával — egyes hiányok pótlásával, tereprendezéssel, stb. — egy hónappal a határidő előtt, 10 százalékos költség-megtakarítással befejeződik a solti 2000 kilo- wattos rádióadó beruházása. A befejező munkák a rádióadó folyamatos működését már nem zavarják. A BUDAPESTI nagyvárad téren MAR ELKÉSZÜLT a Semmelweis Orvostudományi Egyetem 24 szintes toronyháza és oktatási épülete, amely 1250 orvostanhallgató egyidejű tanítását teszi lehetővé és mintegy 350 tudományos dolgozónak biztosít helyet. A tömb oktatási épületrészét valószínűleg január 31-én adják át az építők. Ebben a részlegben kap helyet a két, egyenként 365 személyes előadóterem, a 10 szemináriumi helyiség, a 15 gyakorlólaboratórium és a 600 személyes díszterem. Itt rendezik be, szerelik fel a legkorszerűbb műszerekkel az izotóplaboratóriumot, amit majd a toronyház átadásakor vesznek használatba. A toronyházat előreláthatóan szeptember elejéig szintenként, folyamatosan adja át a 21. sz. Állami Építőipari Vállalat. A különböző szinteken a gyógyszertani intézet, az orvosi-biológiai, a mikrobiológiai, a közegészségtani, a kórélettani, az egészségügyi szervezési intézet, valamint a marxizmus-leninizmus tanszék és az idegen nyelvű lektorátus kap otthont. A kutatómunka céljait szolgáló kísérleti állatok a legfelső szintre kerülnek. Az egyetemi tömb felépülésével régi gond szűnik meg: a korszerűtlen körülmények között dolgozó intézeteket összevonják egy koncentrált, modern épületkomplexumba. A GYŐRI KÖZLEKEDÉSI ÉS TÁVKÖZLÉSI MŰSZAKI FŐISKOLA építése a kiviteli tervekkel összhangban halad. Három tanulmányi épület és három laboratórium már kész, a tanítás, illetve a tudományos munka megkezdődött, szeptemberben pedig átadják a negyedik tanulmányi épületet és a negyedik laboratóriumot is. így az új oktatási évet szeptembertől a jelenleg még Budapesten működő közlekedésépítési kar is Győrben kezdheti meg, s ezzel véget ér a főiskola teljes áttelepítése. A 650 millió forintos beruházással létrehozott győri főiskola 1800 nappali tagozatos és több mint ezer levelező hallgatónak biztosítja az ismeretszerzés korszerű feltételeit. Az iskola három kollégiumában 1500 diákot tudnak elhelyezni. Az építkezés legutolsó szakaszában rendezik a főiskola környékét, kiépítik úthálózatát, parkjait, füvesítik tereit. Ugyancsak az idén fejeződik be a szovjet—magyar föld- gázvezeték első és második szakaszának, a Dunamenti Hőerőmű harmadik szakaszának, a Hejőcsabai Cementgyárnak, a Péti Nitrogén Művek új műtrágyagyárának, a Tiszai Vegyi Kombinát olefinműve első szakaszának és a Mohácsi Farostlemezgyárnak a beruházása. Lacza Péter és Simon László dunaszcntgyörgyi téesztagok kombájnjavítással töltik az egész telet. Mindketten gépszerelők és a betakarítási időszakban kombájnt vezetnek. 005 Mit mutat a megye tűzkár-statisztikája? Hívószámunk: ELKÉSZÜLT a Tolna megyei Tűzoltóparancsnokságon az 1976. évi tűzkár-statisztika. Az adatok értékelése, elemzése után levontuk a szükséges konzekvenciákat. Látjuk, hogy melyik területeket kell a jövőben kiemelten kezelni növekvő veszélyességük miatt, s melyek azok, amelyeken a tűzmegelőzés érdekében dolgozók munkája megfelelő. Elgondolkoztató az évente előforduló tűzesetek száma. Bár a hatvanas évek végétől egyenletes csökkenést tapasztaltunk, az utolsó két évben olyan mértékű növekedés következett be, hogy az 1976. év a grafikon csúcspontja, kétszáznál több tűzesetével és közel 4 milliós kártételével. Az iparban előfordult tűzesetek számában évek óta nincs lényeges változás. Viszonylag kevés a tűz, nagy ugyanakkor a kárérték. Mezőgazdasági üzemeink viszont egyre komolyabban veszik a tűzvédelmi előírásokat. Bizonyítja ezt a csökkenő káresetek száma és — a közel másfél millió forint megsemmisült érték ellenére — a kárérték. Figyelemre méltó a közlekedési eszközök tűzveszélye is. 1976-ban háromszor annyi jármű gyulladt ki, mint a korábbi években, természetesen az okozott kár is megemelkedett. Körülbelül fele-fele arányban az üzemanyag-ellátó berendezés műszaki hibája, illetve az elektromos vezetékek rövidzárlata volt a tüzek okozója. Csaknem minden második tűzeset lakóházban keletkezett. Ez az adat, valamint a vizsgálatok megállapításai azt igazolják, hogy saját otthonunkban olykor nem törődünk a legelemibb tűzvédelmi szabályok betartásával sem. Gondoljunk csak a rendkívül gyakori olajkályha-tüzek- re, a gyermekek gyufával való játszadozására vagy az elfelejtett égő cigarettákra! Mindegyik lakóházi tűz mögött az emberi gondatlanság húzódik meg. A tűzesetek — előbbi — népgazdasági ágak szerinti megoszlása tehát megmutatja, hogy melyik területen dolgozó vezetők és beosztottak ismerik, illetve tartják be jobban, vagy kevésbé jobban az előírásokat. Hasonlóan fontos felvilágosítást nyújt a tüzek közvetlen okainak vizsgálata is. Tavaly a legtöbb tűzesetet a dohányzás okozta. Az eldobott égő cigarettavég vagy gyufa rendkívül veszélyes. Érdemes elgondolkodni azon, hogy ezek miatt közel félmillió forint érték ment veszendőbe. Ez egyértelműen csak az emberi gondatlanság, felelőtlenség számlájára írható. Az elektromos vezetékek, berendezések rövidzárlata, túlterhelése, szabálytalan szerelése 1976-ban kétszer annyi tüzet okozott, mint 1975-ben. Annak ellenére, hogy némileg csökken a gyermekjátékból keletkezett tűzesetek száma és kárértéke, még mindig az összes tüzek 10 százaléka ered ebből. A szabadban való szabálytalan tüzelés és a fűtő- berendezések sugárzó hője által okozott tüzek nemcsak számszerűségükben azonosak, de a grafikonon kimutatható tendenciájuk is. Két év óta mindkettőnél olyan mértékű emelkedés tapasztalható, amely indokolja a részletesebb elemzést és a szigorúbb hatósági intézkedések megtételét. Érdemes még egy kimutatást megnézni. Mennyi kár keletkezik egy-egy tűzeset során átlagosan? Nagy kárérté- kűek a villámcsapás: 150 000 forint, a robbanás: 125 ezer forint és a sugárzó hő: 41 ezer forint érték esetenkénti elpusztulásával. Közepes nagyságú károkozó a szabadban való tüzelés, az öngyulladás, a gyújtogatás, dohányzás és a gyermekjáték 10—18 ezer forinttal. Ipari tüzeknél 55 ezer forint, a mezőgazdaságiaknál 23 ezer forint, a közlekedési eszközök tüzeinél 13 ezer forint, míg a lakóházakban 6 ezer forint kár jut átlagosan minden tűzesetre. A fenti súlyos megállapítások ellenére sem mondhatjuk azonban, hogy megyénk tűzbiztonsága romlott. Sőt! Egyes területeken jelentős fejlődés tapasztalható. Szeretnénk azért, ha az 1977-es év értékelésénél ezt egyértelműbben írhatnánk le. Hogy így legyen, ahhoz szükség van a társadalmi összefogásra, a vállalatok vezetőinek és valamennyi állampolgárnak nagyobb felelősségérzetére, gondosságára, sajnos sok esetben a hatósági intézkedések megtételére is. Megyei Tűzoltóparancsnokság Jánost, a segédmunkást régóta ismerem. Néhány éve tudom, hogy analfabéta. Nem tud írni, sem olvasni. Számomra ez elképzelhetetlen. Neki nem okozott gondot, nem hiányzott a betű. A gyárban az első években munkatársai mindig ugratták, de megtanították leírni a nevét. Ne kelljen a beírólapon kereszteket rajzolnia. Munkájához nincs szükség a betű ismeretére. Jól megvolt a gyárban. Mindenkinek szótfogadott, feladatát elvégezte. Csak hát a fizetése lassabban emelkedett, mint a többieké. A család, a gyerekek, a rendszeres munka megváltoztatták. Nőttek az igényei. Vett házat, televíziót, rendes ruhát. Senki sem mondaná róla, hogy cigány. Közben nagyok lettek a gyerekek. Rendesen jártak, járnak iskolába. Tudnak olvasni, írni. Az apjuk nem, az édesanyjuk eljutott a négy elemiig. János pár éve hiányát érzi, hogy nem tud írni, hogy nem tudja a többiek mit-olvasnak az újságban. Kihez forduljon, ki ad segítséget? Tavaly szeptemberben Tolnán tizenhatan ültek be az iskolapadba. Mindannyian analfabéták. János köztük volt. Újabb tervei vannak, szeretne gépre kerülni, de ott a nagyobb fizetésért tudni kell mérni, számolni és esetenként rajzot is olvasni. A terv csak akkor válhat valóra, ha legalább négy osztályt elvégez. Akkor darabbérben, jobb fizetésért dolgozhat, több jut a családnak. A betű ismerete lassan rászoktatta az olvasásra. Sok érdekes van a papíron és János 32 évig erről semmit sem tudott. — Az írás menne könnyebben! Akkor nem lenne semmi baj. Csak hát nem akarnak engedelmeskedni az uj- jaim — mutatja is a munkától kérgesedéit kezét. Próbálgatja jobb kezén az ujjakat, de hiába, nehéz nekik a ceruza. — Akkor is tanulok, legfeljebb nem írok szépen — mosolyog. Az újabb gondolat mély ráncokat varázsol az arcára. — Ezeket a cigányokat szeptemberben beültették az iskolapadba, de inkább a kocsmába mentek—mondja társairól. — Legutóbb is csak öten jöttek el velem együtt. Mondta is a tanító néni, hogy ha ilyen kevesen maradunk, akkor abbamarad az iskola. Én akkor sem hagyom, a gyerekek és az asszony tanítanak tovább, valahol csak levizsgázhatok, a könyveim is megvannak — mondja, s megy az automataműhelybe megolajozni a gépeket. HAZAFI JÓZSEF Fotó: Müller György AZ MTA MARTON- VÁSÁRI MEZŐGAZDASÁGI KUTATÓ INTÉZETÉBEN KÜLÖNLEGES KLÍMAKAMRÁK- BAN NEVELIK A NEMESÍTÉSRE SZÁNT BÜ- ZÁT ÉS KUKORICÁT. AZ IDŐJÁRÁSTÓL FÜGGETLENÜL ÉVENTE HÁROM-NÉGY GENERÁCIÓT IS ÉRLELNEK. ÜJABB EREDMÉNY: A KUKORICA VIRÁGPORÁT, A POLENT, MÉLYHÜTVE IS TUDJÁK TÁROLNI, AKÁR ÉVEKIG IS. (MTI FOTÓ, JÁSZAI CSABA FELVÉTELE — KS)