Tolna Megyei Népújság, 1977. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-27 / 22. szám

1977. január 27. Tizenhárom állami nagyberuházás fejeződik be az idén A népgazdasági terv elő­irányzatai szerint az idén 13 állami nagyberuházás feje­ződik be, ezzel tovább bővül az ország nyersanyagtermelő bázisa, korszerűsödik ipa­runk termékszerkezete, bő­vül a hírközlő hálózat, újabb lehetőségek nyílnak a kor­szerű orvosképzés, szakem­berképzés számára. Az idén befejeződő néhány nagyberuházás munkálatai­nak menetéről az alábbiakat jelentik az MTI munkatár­sai : AZ ALMÁSFÜZITŐI TIMFÖLDGYÁRBAN 1974 óta nagyszabású üzem­bővítés van folyamatban, ami hatásaiban új gyár épí­tésével ér fel. A termelési vonalnak minden olyan sza­kaszát korszerűsítik, bővítik, amelynek szűkös átbocsátó- képessége eddig az egész gyár termelését korlátok kö­zé szorította. Uj gépsorokat, nagy teljesítményű kalci- nálókemencét, s a magyar timföldipar legnagyobb telje, sítményű, szovjet gyártmá­nyú bauxitőrlő malmát he­lyezik üzembe. A gyárbőví­tés 350 millió forintba kerül, körülbelül 30 százalékkal ol­csóbb, mintha új gyárat épí­tenének, s így is elérik azt a célt, hogy 40 ezer tonnával növekedjék, s elérje a 325 ezer tonnát az Almásfüzitői Timföldgyár évi termelése. A program szerint ez év szep­tember végére kell befejezni a beruházást, a dolgozók azonban vállalták, hogy jú­nius végére az utolsó új be­rendezéseket is átadják. így a tervezettnél három hónap­pal előbb kezdhetik meg a próbatermelést, szeptember végétől pedig már üzemsze­rűen dolgozhatnak az új gép­sorokkal. A TELEFONGYÁR korszerű számítástechnikai eszközök gyártását alapozza meg az év folyamán befeje­ződő beruházásával. A Nagy- kátán folyó építkezés körül­belül 00 százaléknál tart, a korszerű gépek azonban a vállalat meglévő üzemeiben ideiglenesen elhelyezve már működnek, s az építkezés be­fejezése után, az év második felében kerülnek végleges helyűkre. A beruházás segít­ségével a KGST-országok egységes számítástechnikai rendszeréhez kapcsolódó be­rendezéseket, úgynevezett előfizetői pontokat gyárta­nak majd, amelyek arra al­kalmasak, hogy egy-egy nagyvállalat vagy pénzinté­zet számítógép-központjához csatolva adatokat szolgáltas­sanak, illetve hívjanak le, azokat rendezzék, s ezzel kor­szerűsítsék a vállalatok, pénz­intézetek szerteágazó részle­geinek ügyvitelét. E berende­zéseket egyelőre belföldre és a szocialista országokba szál­lítják. de a piaci felmérések szerint lehetőség nyílhat tő­kés exportra is. A DUNAI KŐOLAJIPARI VÁLLALAT második szakaszának beru­házásai gyakorlatilag már ta­valy befejeződtek, erre az évre lényegében már csak az adminisztratív, pénzügyi el­számolás lezárása maradt. A második beruházási szakasz­ban összesen 40 létesítmény épült fel, közülük 11 szere­pelt a gyorsítási programban, Valamennyi üzem határidőre készült el, s rendszeresen termel. Az új egységek kö­zül a legjelentősebb a to- luolt, xilolt és ortoxilolt ter­melő üzem, amelynek termé­keiből — a hazai igények ki­elégítése mellett — tavaly már 5 millió dollár értékűt exportáltak. Hazánk legna­gyobb kőolaj feldolgozó üze­mében már hozzáláttak a harmadik beruházási sza­kaszhoz, ami a minőség to­vábbi javítását, és a környe­zetvédelmet szolgálja. Egye­bek között újabb gázolaj-, kénmentesítő üzem épül, ahol az eddiginél jóval nagyobb mértékben vonják ki a mo­torhajtó anyagból a levegőt szennyező ként, így a Diesel­motorokkal közlekedő jármű­vek kevésbé lesznek ártal­masak környezetükre. Hasonló céllal épül fel a könnyűbenzin-izomerizáló üzem, ahol az eddiginél ki­sebb ólomtartalmú benzint gyártanak majd. Ez az üzem 1978-ban kezdi meg a terme­lést, egy évvel később pedig a kénmentesítő részleget is átadják rendeltetésének. A SOLTI 2000 KILOWATTOS KÖZÉPHULLÁMÚ RÁDIÓADÓ a decemberi „házi bejáratás”, az éjszakai kísérleti sugár­zások után január 10. óta próbaüzemben működik. A február 10-ig tartó próba­üzem során műszeres méré­sekkel ellenőrzik az adóbe­rendezés üzembiztonságát, sugárzási tulajdonságait. El­lenőrzik, hogy a követelmé­nyeknek megfelelően az új adó segítségével az ország területének legalább 80 szá­zalékán jó minőségben ve­hető-e a Kossuth-adó műso­ra. A vételi lehetőségek megállapításához a rádió a közönség segítségét is kérte, s eddig több mint 18 ezer válasz érkezett a hallgatók­tól. Az eddig beérkezett ada­tok az adó sugárzásában a vártnál jobb eredményt je­leznek. A próbaüzem sikeres be­fejeztével a több mint három éve kezdődött 750 millió fo­rintos beruházás a rádióhall­gatók szempontjából lezárul, az adó folyamatosan műkö­dik tovább, s február közepén a hivatalos átadásra is sor kerül. Ezt követően még né­hány hetes munkával — egyes hiányok pótlásával, terepren­dezéssel, stb. — egy hónappal a határidő előtt, 10 százalé­kos költség-megtakarítással befejeződik a solti 2000 kilo- wattos rádióadó beruházása. A befejező munkák a rádió­adó folyamatos működését már nem zavarják. A BUDAPESTI nagyvárad téren MAR ELKÉSZÜLT a Semmelweis Orvostudomá­nyi Egyetem 24 szintes to­ronyháza és oktatási épülete, amely 1250 orvostanhallgató egyidejű tanítását teszi lehe­tővé és mintegy 350 tudomá­nyos dolgozónak biztosít he­lyet. A tömb oktatási épület­részét valószínűleg január 31-én adják át az építők. Eb­ben a részlegben kap helyet a két, egyenként 365 személyes előadóterem, a 10 szeminá­riumi helyiség, a 15 gyakorló­laboratórium és a 600 szemé­lyes díszterem. Itt rendezik be, szerelik fel a legkorsze­rűbb műszerekkel az izotóp­laboratóriumot, amit majd a toronyház átadásakor vesz­nek használatba. A toronyházat előrelátha­tóan szeptember elejéig szin­tenként, folyamatosan adja át a 21. sz. Állami Építőipari Vállalat. A különböző szinte­ken a gyógyszertani intézet, az orvosi-biológiai, a mikro­biológiai, a közegészségtani, a kórélettani, az egészségügyi szervezési intézet, valamint a marxizmus-leninizmus tan­szék és az idegen nyelvű lek­torátus kap otthont. A kutató­munka céljait szolgáló kísér­leti állatok a legfelső szintre kerülnek. Az egyetemi tömb felépülé­sével régi gond szűnik meg: a korszerűtlen körülmények között dolgozó intézeteket összevonják egy koncentrált, modern épületkomplexumba. A GYŐRI KÖZLEKEDÉSI ÉS TÁVKÖZLÉSI MŰSZAKI FŐISKOLA építése a kiviteli tervekkel összhangban halad. Három tanulmányi épület és három laboratórium már kész, a ta­nítás, illetve a tudományos munka megkezdődött, szep­temberben pedig átadják a negyedik tanulmányi épületet és a negyedik laboratóriumot is. így az új oktatási évet szeptembertől a jelenleg még Budapesten működő közle­kedésépítési kar is Győrben kezdheti meg, s ezzel véget ér a főiskola teljes áttelepítése. A 650 millió forintos beru­házással létrehozott győri fő­iskola 1800 nappali tagozatos és több mint ezer levelező hallgatónak biztosítja az is­meretszerzés korszerű feltéte­leit. Az iskola három kollé­giumában 1500 diákot tudnak elhelyezni. Az építkezés leg­utolsó szakaszában rendezik a főiskola környékét, kiépítik úthálózatát, parkjait, füvesí­tik tereit. Ugyancsak az idén fejező­dik be a szovjet—magyar föld- gázvezeték első és második szakaszának, a Dunamenti Hőerőmű harmadik szakaszá­nak, a Hejőcsabai Cement­gyárnak, a Péti Nitrogén Mű­vek új műtrágyagyárának, a Tiszai Vegyi Kombinát olefin­műve első szakaszának és a Mohácsi Farostlemezgyárnak a beruházása. Lacza Péter és Simon László dunaszcntgyörgyi téesztagok kombájnjavítással töltik az egész telet. Mindketten gépszerelők és a betakarítási időszakban kombájnt vezetnek. 005 Mit mutat a megye tűzkár-statisztikája? Hívószámunk: ELKÉSZÜLT a Tolna me­gyei Tűzoltóparancsnokságon az 1976. évi tűzkár-statiszti­ka. Az adatok értékelése, elemzése után levontuk a szükséges konzekvenciákat. Látjuk, hogy melyik területe­ket kell a jövőben kiemelten kezelni növekvő veszélyessé­gük miatt, s melyek azok, amelyeken a tűzmegelőzés ér­dekében dolgozók munkája megfelelő. Elgondolkoztató az évente előforduló tűzesetek száma. Bár a hatvanas évek végétől egyenletes csökkenést tapasz­taltunk, az utolsó két évben olyan mértékű növekedés kö­vetkezett be, hogy az 1976. év a grafikon csúcspontja, két­száznál több tűzesetével és közel 4 milliós kártételével. Az iparban előfordult tűz­esetek számában évek óta nincs lényeges változás. Vi­szonylag kevés a tűz, nagy ugyanakkor a kárérték. Me­zőgazdasági üzemeink viszont egyre komolyabban veszik a tűzvédelmi előírásokat. Bizo­nyítja ezt a csökkenő kárese­tek száma és — a közel más­fél millió forint megsemmisült érték ellenére — a kárérték. Figyelemre méltó a közleke­dési eszközök tűzveszélye is. 1976-ban háromszor annyi jármű gyulladt ki, mint a ko­rábbi években, természetesen az okozott kár is megemelke­dett. Körülbelül fele-fele arányban az üzemanyag-ellá­tó berendezés műszaki hibá­ja, illetve az elektromos veze­tékek rövidzárlata volt a tü­zek okozója. Csaknem min­den második tűzeset lakóház­ban keletkezett. Ez az adat, valamint a vizsgálatok meg­állapításai azt igazolják, hogy saját otthonunkban olykor nem törődünk a legelemibb tűzvédelmi szabályok betar­tásával sem. Gondoljunk csak a rendkí­vül gyakori olajkályha-tüzek- re, a gyermekek gyufával való játszadozására vagy az elfe­lejtett égő cigarettákra! Mind­egyik lakóházi tűz mögött az emberi gondatlanság húzódik meg. A tűzesetek — előbbi — népgazdasági ágak szerinti megoszlása tehát megmutat­ja, hogy melyik területen dol­gozó vezetők és beosztottak ismerik, illetve tartják be job­ban, vagy kevésbé jobban az előírásokat. Hasonlóan fontos felvilágosítást nyújt a tüzek közvetlen okainak vizsgálata is. Tavaly a legtöbb tűzesetet a dohányzás okozta. Az eldo­bott égő cigarettavég vagy gyufa rendkívül veszélyes. Érdemes elgondolkodni azon, hogy ezek miatt közel félmil­lió forint érték ment veszen­dőbe. Ez egyértelműen csak az emberi gondatlanság, fele­lőtlenség számlájára írható. Az elektromos vezetékek, be­rendezések rövidzárlata, túl­terhelése, szabálytalan szere­lése 1976-ban kétszer annyi tüzet okozott, mint 1975-ben. Annak ellenére, hogy némi­leg csökken a gyermekjáték­ból keletkezett tűzesetek szá­ma és kárértéke, még mindig az összes tüzek 10 százaléka ered ebből. A szabadban való szabálytalan tüzelés és a fűtő- berendezések sugárzó hője ál­tal okozott tüzek nemcsak számszerűségükben azonosak, de a grafikonon kimutatható tendenciájuk is. Két év óta mindkettőnél olyan mértékű emelkedés tapasztalható, amely indokolja a részlete­sebb elemzést és a szigorúbb hatósági intézkedések megté­telét. Érdemes még egy kimuta­tást megnézni. Mennyi kár keletkezik egy-egy tűzeset so­rán átlagosan? Nagy kárérté- kűek a villámcsapás: 150 000 forint, a robbanás: 125 ezer forint és a sugárzó hő: 41 ezer forint érték esetenkénti el­pusztulásával. Közepes nagy­ságú károkozó a szabadban való tüzelés, az öngyulladás, a gyújtogatás, dohányzás és a gyermekjáték 10—18 ezer fo­rinttal. Ipari tüzeknél 55 ezer forint, a mezőgazdaságiaknál 23 ezer forint, a közlekedési eszközök tüzeinél 13 ezer fo­rint, míg a lakóházakban 6 ezer forint kár jut átlagosan minden tűzesetre. A fenti súlyos megállapítá­sok ellenére sem mondhatjuk azonban, hogy megyénk tűz­biztonsága romlott. Sőt! Egyes területeken jelentős fejlődés tapasztalható. Szeretnénk azért, ha az 1977-es év értéke­lésénél ezt egyértelműbben írhatnánk le. Hogy így le­gyen, ahhoz szükség van a társadalmi összefogásra, a vállalatok vezetőinek és vala­mennyi állampolgárnak na­gyobb felelősségérzetére, gondosságára, sajnos sok eset­ben a hatósági intézkedések megtételére is. Megyei Tűzoltóparancsnokság Jánost, a segédmunkást régóta ismerem. Néhány éve tudom, hogy analfabéta. Nem tud írni, sem olvasni. Szá­momra ez elképzelhetetlen. Neki nem okozott gondot, nem hiányzott a betű. A gyárban az első években munkatársai mindig ugratták, de megtaní­tották leírni a nevét. Ne kell­jen a beírólapon kereszteket rajzolnia. Munkájához nincs szükség a betű ismeretére. Jól megvolt a gyárban. Minden­kinek szótfogadott, feladatát elvégezte. Csak hát a fizetése lassabban emelkedett, mint a többieké. A család, a gyere­kek, a rendszeres munka meg­változtatták. Nőttek az igé­nyei. Vett házat, televíziót, rendes ruhát. Senki sem mon­daná róla, hogy cigány. Köz­ben nagyok lettek a gyere­kek. Rendesen jártak, járnak iskolába. Tudnak olvasni, ír­ni. Az apjuk nem, az édes­anyjuk eljutott a négy ele­miig. János pár éve hiányát érzi, hogy nem tud írni, hogy nem tudja a többiek mit-olvasnak az újságban. Kihez forduljon, ki ad segítséget? Tavaly szep­temberben Tolnán tizenhatan ültek be az iskolapadba. Mindannyian analfabéták. Já­nos köztük volt. Újabb tervei vannak, szeretne gépre kerül­ni, de ott a nagyobb fizetésért tudni kell mérni, számolni és esetenként rajzot is olvasni. A terv csak akkor válhat való­ra, ha legalább négy osztályt elvégez. Akkor darabbérben, jobb fizetésért dolgozhat, több jut a családnak. A betű isme­rete lassan rászoktatta az ol­vasásra. Sok érdekes van a papíron és János 32 évig erről semmit sem tudott. — Az írás menne könnyeb­ben! Akkor nem lenne sem­mi baj. Csak hát nem akar­nak engedelmeskedni az uj- jaim — mutatja is a munká­tól kérgesedéit kezét. Próbál­gatja jobb kezén az ujjakat, de hiába, nehéz nekik a ceru­za. — Akkor is tanulok, legfel­jebb nem írok szépen — mo­solyog. Az újabb gondolat mély ráncokat varázsol az ar­cára. — Ezeket a cigányokat szep­temberben beültették az isko­lapadba, de inkább a kocsmá­ba mentek—mondja társairól. — Legutóbb is csak öten jöt­tek el velem együtt. Mondta is a tanító néni, hogy ha ilyen kevesen maradunk, akkor abbamarad az iskola. Én ak­kor sem hagyom, a gyerekek és az asszony tanítanak to­vább, valahol csak levizsgáz­hatok, a könyveim is megvan­nak — mondja, s megy az automataműhelybe megola­jozni a gépeket. HAZAFI JÓZSEF Fotó: Müller György AZ MTA MARTON- VÁSÁRI MEZŐGAZDA­SÁGI KUTATÓ INTÉ­ZETÉBEN KÜLÖNLE­GES KLÍMAKAMRÁK- BAN NEVELIK A NE­MESÍTÉSRE SZÁNT BÜ- ZÁT ÉS KUKORICÁT. AZ IDŐJÁRÁSTÓL FÜG­GETLENÜL ÉVENTE HÁROM-NÉGY GENE­RÁCIÓT IS ÉRLELNEK. ÜJABB EREDMÉNY: A KUKORICA VIRÁGPO­RÁT, A POLENT, MÉLY­HÜTVE IS TUDJÁK TÁROLNI, AKÁR ÉVEKIG IS. (MTI FOTÓ, JÁSZAI CSABA FELVÉTELE — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents