Tolna Megyei Népújság, 1977. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-26 / 21. szám
m 2 IIéPÜJSÁG Hazai krónika A VASAS SZÉKHÁZBAN véget ért a kétnapos élelmi- szeripari tanácskozás, amelyet a MÉM rendezett: élelmiszer- ipari üzemi vezetők, szakemberek vitatták meg az idei feladatokat. A tanácskozáson dr. Kovács Sándor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes arról szólt, hogy az üzemek csakis akkor tudják teljesíteni az elmúlt évinél 6 százalékkal nagyobb termelési előirányzatukat, ha elegendő nyersanyagot kapnak a mezőgazdasági termelőktől. A tervek szerint a mezőgazdaság fedezi a szükségleteket, hiszen az ipari üzemeknél nagyobb arányban, 8 százalékkal fokozzák a termékkibocsátást. A növekedés azonban nem arányos, a növénytermesztők az előirányzat szerint nagyobb mértékben fokozzák a termelést, mint az állattenyésztők, s ehhez az ipari feldolgozóknak alkal- mazkodniok kell. Az élelmiszeripar 1977-ben 30 százalékkal nagyobb beruházási eszközökkel rendelkezik, mint tavaly. A szelektív- iparfejlesztés politikája idén segíti ezt az ágazatot és kiemelt módon támogatja a lakossági ellátás szempontjából fontos beruházási programokat. Az állami támogatásra szükség van, miután a bővített újratermelés, valamint a korábbi években mutatkozó lemaradás csakis így valósítható meg, illetve mérsékelhető. De az is kétségtelen, hogy az üzemek önfinanszírozási lehetősége is nagyobb lesz idén az elmúlt évinél. Olyan beruházások is vállalati hatáskörben valósulnak meg — például ezervagonos hűtőtároló, növényolajipari üzem, stb —, amelyek néhány évvel ezelőtt egyértelműen állami nagyberuházásnak számítottak és mint ilyenek, kiemelt támogatást élveznek. A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ELNÖKSÉGÉNEK tevékenységéről, idei elképzeléseiről, az Akadémiai Kiadó 1977. évi terveiről, valamint a Magyar Tudomány című folyóirat új feladatairól tartottak sajtótájékoztatót kedden az MTA tudósklubjában. Tamássy István akadémikus egyebek között elmondta, hogy az Akadémia elnökségének idei terveiben szerepel az alkalmazott matematika és a magkutatások eredményeit tárgyaló helyzetelemzések elkészítése. Az elnöksíg nemcsak az egyes tudományágak helyzetét kívánja megvitatni az idén, hanem 1978 végéig értékelik valamennyi tudományos osztály fejlődését, tevékenységét. Az Akadémia testületé az idén is fontos tudománypolitikai és tudományszervezési kérdéseket tárgyal meg. Értékeli az MTA 1970. évi szervezeti reformja végrehajtásának tapasztalatait és kidolgozza az ezzel összefüggő, soron lévő feladatokat. Elemzik, hogy miként valósították meg az Akadémia közművelődéssel kapcsolatos elképzeléseit. A közeljövőben az MTA elnöksége együttműködési megállapodást köt a TIT elnökségével a közművelődési kutatási eredmények gyorsabb, szervezettebb megismertetése, népszerűsítése érdekében. A Tudományos Akadémia ez évi közgyűlését május 4— 6-ra hívják össze. Az Akadémiai Kiadó ez évi terveiről Bernát György igazgató tájékoztatta az újságírókat. Az idén 700 kiadvánnyal jelentkezik a kiadó. Köpeczi Béla akadémikus a Magyar Tudomány című folyóirat új szerkesztési elveiről, tartalmi változásairól beszélt. MONDALE BONNBAN Mérgezett levegő. 1977. január 26. 1 Walter Mondale amerikai alelnök (jobboldalt) villám- látogatásra Bonnba érkezett. A repülőtéren Hans-Diet- rich Genscher nyugatnémet alkancellár, külügyminiszter fogadta. (Telefotó —AP—MTI—KS) Kedden délután megkezdő, dött Bonnban Walter Mondale amerikai alelnök és tíelmut Schmidt nyugatnémet kancellár megbeszélése. A két politikus egy órán át négyszemközt tárgyalt, majd csatlakozott hozzájuk Genscher nyugatnémet külügy-, Apel pénzügy- és Friderichs gazdaságügyi miniszter, valamint Wischnewski kancellári államminiszter. Mondale (aki hétfőn este érkezett a nyugatnémet fővárosba). kedden fogadta Walter Stoesselt, az Egyesült Államok bonni nagykövetét, aki tájékoztatta a nyugatnémet kormány gazdasági, kül- és katonapolitikai helyzetéről. A tárgyalások megkezdése előtt nagy feltűnést keltett a Die Welt című jobboldali nyugatnémet napilap keddi cikke. A lap a New York Timesre hivatkozva idézi Schmidt kancellárt, aki a múlt héten amerikai újságírók előtt kijelentette: nem tartja szükségesnek az amerikai gazdasági elképzelések követését, a hozzájuk való igazodást. Tekintettel arra, hogy az NSZK gazdasági helyzete jobb nyugat-európai partnereinél, a Die Welt szerint Schmidt inkább a „német példa” követését javasolta. „Minden amerikai közgazdásznak, aki szerint gazdasági prolémáink megoldásához inflációra van szükség, Európába kellene jönnie a kérdés tanulmányozására” — jelentette ki állítólag a kancellár. Hozzáfűzte, hogy nincs szüksége az amerikai leckére, mert a nyugatnémet gazdaság jobb az amerikainál. A Die Welt szerint a kancellár visszafogottan nyilatkozott Carter beiktatási beszédéről is. Mint mondotta, hiányzik belőle a „tiszta irányvonal”. Hiba lenne Carter részéről, ha nem készítené kellőképpen elő a nyugati állam, és kormányfők tervezett csúcstalálkozóját. Kedden Klaus Bölling nyugatnémet kormányszóvivő mentegetőző nyilatkozatában cáfolta, hogy Schmidt nyilatkozatával az új amerikai elnök gazdasági tanácsadóit akarta volna megsérteni, vagy kioktatni. A közbiztonság Olaszországban Andreotti miniszterelnök kedden beszámolt az olasz képviselőháznak arról a problémáról, amely a gazdasági nehézségek mellett a leginkább foglalkoztatja az ország közvéleményét: a közbiztonság helyzetéről. A kormányfő kénytelen volt elismerni, hogy a politikai és köztörvényes bűnözés terjedése folytán a közbiztonság az utóbbj időben erősen megrendült („bár nem jobban, mint más nyugat-euró. pai országokban” — állította Andreotti), s azt is, hogy a közbiztonsági és igazság- szolgáltató szervek, intézmények működési zavarai miatt egyre kevésbé képesek e jelenségnek gátat szabni. A köztörvényes bűnözés terjedésében a kormányfő nem hallgatta el ennek szociális okait (munkanélküliség, stb), de a társadalmi okok orvoslását illetően nem tudott előterjeszteni semmiféle összefüggő és konkrét javaslatot. Társadalmilag „igen veszélyesnek” minősí. tette a váltságdíjért történő emberrablásokat. 1975-ben 62, a múlt évben 48 ilyen bűncselekmény történtKedd esti kommentárunk. Mostanában világszerte sok szó esik a környezetvédelemről. Mind többen sürgetik a nemzetközi összefogást a légkör szennyezése ellen. Úgy tűnik, érdemes lenne megfogadni ezt a tanácsot a politikai légkör mérgezőivel szemben is. Azok, akik az elmúlt hét végén újabb merényletet követtek el a Német Demokratikus Köztársaság bonni képviselete ellen és mindazok, akik különböző szinteken mögöttük állnak — nemcsak a szó szoros értelmében mérgezik a levegőt maró gázt tartalmazó bombájukkal, hanem átvitt értelemben is. Az újra és újra bezúzott ablakokon át behajított szerkezetek nemcsak a külképviselet munkatársainak egészségét károsították — ez pedig sajnos orvosi tény —, hanem Európa egészségét is. Ha valamelyik állam fővárosából olyan hírek érkeznek, hogy ott nem tudják vagy nem akarják biztosítani egy ország külképviseletének nyugodt, zavartalan munkáját, a közvélemény ellenszenvvel fogadja az ilyen jelenségeket. A nemzetközi jog egyértelműen előírja a diplomáciai missziók védelmét, az úgynevezett bécsi konvenció pontosan, félreérthetetlenül megszabja a fogadó állam ezzel kapcsolatos teendőit. Ebben az esetben ráadásul a szokásosnál is fontosabb lenne, hogy Bonnban is maradéktalanul megvalósuljanak e konvenció előírásai. A közeli múlt történelme megmutatta, hogy a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolata rendkívüli jelentőségű, a két ország kétoldalú érintkezését meghaladó nagyságrendű kérdés, amely — nem túlzás — befolyásolja az össz-európai, így a világhelyzetet is. Helsinkihez olyan út vezetett, amelynek egyik legfontosabb állomása annak a kölcsönös elismerése volt, hogy a sajátos történelmi fejlődés során két különböző társadalmi és politikai rendszerű szuverén német állam jött létre. A merénylők és megbízóik a jelenlegi európai status quó- nak ezt az egyik döntő pillérét támadják. Ezt teszik a jobboldali ellenzék, a CDU és a CSU politikusai — ezt megszokhatta a világ. Azt azonban nem lehet megszokni, hogy sem a jobboldali támadások, sem a tényleges merényletek nem találnak azonnali, félreérthetetlen visszautasításra a hivatalos Bonn részéről. Csak határozott fellépéssel segíthetne az NSZK kormánya a legmagasabb rendű „politikai környezetvédelemben”, a minden tekintetben tiszta levegő megteremtésében. HARMAT ENDRE Milliomoslányból bankrabló (I.) „Ciános gólyáink vonnale...” A CBS amerikai rádiós és televíziós társaság kommentátora szerint általában az számít eseménynek, ha egy úrilány nem alszik otthon. Ennek ezúttal az ellenkezője igaz: a világsajtó 1976 utolsó napjaiban nagy, terjedelemben közölte azt a hírt, hogy Patricia Hearst, az Egyesült Államok egyik leggazdagabb örökösnője hosszú idő után először alszik odahaza, szülei kastélyában. A hír háttere többé-kevésbé közismert. Az ifjú hölgyet bankrablásban való részvételért először hét év börtön- büntetésre ítélték, majd körülbelül egymillió dollár óvadék ellenében ideiglenesen szabadon bocsátották. A másik milliót a papa Amerika legjobb ügyvédjének fizette ki és komoly esély van arra is. hogy az újságkirály ezenkívül is nagy összegekkel áldozott különböző politikai oltárokon. Mivel mindaz, ami az ítélet előtt és után történt, többé-kevésbé tipikus, érdemes egv pillantást vetnünk a nem mindennapi ügyre. „AZT HITTEM, A HAVERJAIM...” 1974. február 4-én reggel 9 óra felé csöngettek a kaliforniai Berkeley egyetem közelében lévő egyik lakás ajtaján. Patricia Hearst, aki az egyetem hallgatója volt, lakott ott. Gyakran megesett, hogy néhány diáktársa bejelentés nélkül betoppant. Ezúttal sem nézett ki; egyszerűen ajtót nyitott. Vőlegénye, Stephen Weed, a reggelizőasztalnál maradt. Amikor kinyílt az ajtó, elegáns, törékeny leány állt ott, kezében revolverrel. — Először azt hittem — mondta később a tárgyaláson Patricia Hearst —, hogy a haverjaim állnak mögötte • és valami otromba tréfa az egész. De nem a cimboráim léptek be, hanem két idegen férfi: egy zömök fehér, ma már tudom, hogy Bill Harris és egy fekete óriás, Donald de Freeze, aki a szervezetben Cinque marsallnak nevezte magát. A revolveres lány mögött a szobába nyomult férfiak leütötték a vőlegényt is, Patríciát is és az ájult lányt magukkal vitték. Mikor magához tért, felismerte, hogy egy „országúti cirkáló” hátsó ülése előtt fekszik a földön, több pokróc alatt. Fuldokolt, úgy érezte, nem bírja sokáig. Vagy háromórányi keringés után közölték vele: forgalmas helyen fognak kiszállni, ezért szíveskedjék mosolyogva velük tartani, ellenkező esetben kénytelenek lesznek lőni. „Ciános golyóink vannak, egy karcolás is halálos”.— közölte állítólag Harris. ABLAKTALAN ZUG A lakásban az elrabolt milliomoslányt betuszkolták egy ablaktalan zugba, ahol a takarítószereket tartották. A helyiség olyan volt, hogy csak feküdni lehetett benne, sem állni, sem ülni nem. — Itt teljes, áthatolhatatlan sötétségben tartottak, megmondták, hogy naponta kétszer nyitják ki az ajtót. Ilyenkor enni kaptam és egy-két percre elhagyhattam a szobát. Ez volt a kezdet. A folytatás meglehetősen rendhagyónak bizonyult. Erről szóljon az ügyész, aki az 1976. március elsején San Franciscóban megkezdődött tárgyaláson a következőket mondotta: — A vádlott 1974. április 15-én délelőtt 11 óra 23 perckor, társaival, az SLA fedőnevű terrorista banda tagjaival egyetemben behatolt a San Francisco-i Hibernia- bankba, ahol tevékenyen részt vett annak kifosztásában, illetve a személyzet és az ügyfelek sakkban tartásában, brutális megfélemlítésében. A vád véleménye szerint a vád tárgya tökéletesen bizonyítottnak tekinthető. Számos tanú kész eskü alatt vallomást tenni arról, hogy az egyik támadó rámutatott a vádlottra és ezt kiáltotta: „Ez itt Tania Hearst!” (Mint ismeretes, a vádlott az őt elrabló bandához csatlakozva, a „Tania” fedőnevet vette fel.) Többek között — folytatta Browning ügyész — ezt a jelenetet is megörökítette a bank rejtett kamerája által készített film, amelyet a képernyőn milliók láttak és amelynek eredetijét a vád — az FBI jóvoltából — a bizonyítékokhoz csatolhatta. Gyakorlatilag ezzel kezdődött az Egyesült Államok történetének egyik legérdekesebb bírósági tárgyalása. Mivel a vád tárgyához, a bankrablásban való részvételhez semmi kétség nem fért, az ügyész azt kívánta bizonyítani, hogy az elrabolt milliomoslány önként csatlakozott a bandához. A védő ezzel szemben minden erőfeszítését arra összpontosította, hogy bebizonyítsa : Patricia Hearst mindvégig az emberrablók áldozata maradt és soha nem vált szabad akaratából aktív tettestársukká. A tárgyalás során a vádlott elmondta, hogy huszonnyolc napig tartották az ablaktalan zugban, utána ismét elrejtették egy nagy személygépkocsiban. „Ezután hetekig csak mentünk. Kaliforniát például egy csomagtartóba helyezett kukában autóztam be.” Lee F. Bailey védő ezután jelentette ki a tárgyaláson: — Tisztelt bíróság, esküdt hölgyeim és uraim! Törvényeink betűje és szelleme szerint senkit nem lehet elmarasztalni olyan tettekért, amit életveszélyes fenyegetés hatására követett el. A tárgyalás folytatódott. HARMAT ENDRE (Következik: Ügyész kontra szupersztár) LarZARTA BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke India nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte F. A. Ahmed indiai elnököt. Lázár György, a Minisztertanács elnöke Indira Gandhi miniszterelnöknek küldött üdvözlő táviratot az évforduló alkalmából. MOSZKVA Mint a TASZSZ tudósítójának tudomására hozták, Szergej Guszev, a Szovjet, unió főügyészének helyettese, államtanácsos, beidézte a Szovjetunió ügyészségére Andrej D. Szaharovot és közölte vele, hogy provokációs jellegű nyilatkozata, amely szerint hatósági szerveknek „köze volt” a moszkvai metróban történt robbanáshoz, szándékos koholmány, amely rágalmazza a szovjet állami és társadalmi rendet és ezért büntetőjogilag üldözendő. Szaharovval hivatalosan közölték, hogy a továbbiakban megengedhetetlen az ilyesfajta rágalmazó tevékenység és ha figyelmen kívül hagyja ezt a figyelmeztetést, akkor a szovjet törvények alapján felelősségre fogják vonni. HÁGA A holland külügyminisztériumban kedden megkezdődtek a politikai konzultációk Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere és holland kollegája, Max van der Stoel között. A konstruktív, baráti légkörben megtartott megbeszélésen mindkét fél megelégedéssel állapította meg, hogy a két ország közötti kapcsolatok folyamatosan fejlődnek. A milliomoslány és elrablói. Jobbról az első de Freeze, alias Cinque marsall.
