Tolna Megyei Népújság, 1977. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-25 / 20. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVII. évfolyam, 20. szám. ÁRA: 0,80 Ft. 1977. január 25., kedd Mai számunkból FEJLESZTÉSI TERVEK GYULAJON (3. old.) TEJ — KANNÁBAN ÉS ZACSKÓBAN (3. old.) ZENEI KRÓNIKA (4. old.) EDZETT IFJÚSÁGÉRT! (5. old.) Előrelátás a pártmunkában MINDEN PÁRTTITKÁR, vezetőségi tag, bizalmi tanúsíthatja: tennivaló mindig akad elegendő. A törté­nések, a feladatok egymást követik; állandóan szükséges valamiben állást foglalni, intézkedni, egyetérteni, kez­deményezni. A pártmunka hétköznapjait ezek az — egy- magukban általában nem „világrengető” jelentőségű — események, cselekedetek töltik ki, s töltik meg tartalom­mal. így természetes, s így van rendjén. Csak az ilyen konkrét, gyakorlati, operatív tettek révén érheti el a pártszervezet, hogy valóságos befolyásolója, s ne csupán utólagos regisztrálója legyen a mindennapi munkának. Az ilyen tettekre való törekvés ma általános a párt­munkában. Igaz, még a minap is hallottam olyan alap­szervezeti titkárról, aki keserűen panaszolta, hogy hó­napok óta képtelen egy érdemi megbeszélést összehozni a három műszakban dolgozó KISZ-titkárral, s a meg­oldást abban látta, hogy ezentúl csak egy műszakban dolgozókat válasszanak mozgalmi funkciókba. A tehe­tetlenség effajta siralmas példája azonban ma már — nyugodtan mondhatjuk — inkább megcsodálni való ku­riózumnak számít; a jellemző a tettrekészség, az opera­tivitás. Fenyeget azonban egy másfajta — s kuriózumnak, ritkaságnak még távolról sem nevezhető — veszély. S ez a szükséges gyakorlatiasságnak prakticizmussá tor­zulása, a beleveszés a mindennapok részleteibe. Az ügyek áradása ugyanis könnyen elsodorhat. S ez azzal a következménnyel jár, hogy az események kezdik irá­nyítani a pártszervezetet, ahelyett, hogy az irányítaná a történések menetét. A pártszervezet azzal foglalkozik, „ami jön”, ahelyett, hogy az történne, amit a pártszer­vezet célul tűzött. EZ UTÓBBIHOZ mindenekelőtt arra van szükség, hogy a pártszervezet törekedjék távlatokban gondolkod­ni. Elismerem, erre nem mindig könnyű időt találni, erőt fordítani. Hányszor lehet hallani pártmunkásoktól: „Bi­zony, jó lenne, olykor csak azzal foglalkozni, hogy el­gondolkodunk a teendőkön, latolgatjuk a lehetőségeket, megpróbáljuk kikövetkeztetni a távlati követelménye­ket, de erre marad a legkevesebb idő.” Ám ha nehéz is rá időt és erőt találni, elengedhetetlen, megkerülhe­tetlen szükségességgé válik a pártmunka hatékonyságá­nak, színvonalának távlataikkal való egybevetése. A pártszervezetek munkastílusának, munkarendjé­nek van jó néhány eleme, amely önmagában is tervsze­rűségre kényszerít, a prakticizmus ellen hat. Ilyen nem utolsósorban a munkatervek készítésének rendje, vagy az éves beszámoló taggyűlések rendszere. Ám nem ke­vés tapasztalat tanúsítja, hogy a különféle üléstervek, intézkedési tervek, cselekvési programok önmagukban még nem mentenek meg a prakticizmustól. Léteznek rutinra épülő, minden érdemi átgondolást nélkülöző munkatervek éppúgy, mint csupán a múltat regisztráló, a jövővel nem számoló beszámoló taggyűlések. S éppen­séggel az sem ritka jelenség, hogy a gazdasági vezetés cselekvési programja konkrétan és a perspektivikus ki­hatásokat érdemben számításba véve jelöli meg a fel­adatokat, a pártpolitikai munka ehhez kapcsolódó terve viszont mindössze néhány üres általánosságra szorít­kozik. Pedig a gazdasági folyamatok politikai előmozdítá­sa, alátámasztása a legkevésbé sem nélkülözheti az át­gondoltságot, a perspektivikus látásmódot. Figyelemre méltó tapasztalat például, hogy a mai körülmények kö­zött egy-egy intézkedés ésszerűsége gyakorta nem érté­kelhető önmagában, illetve hatékonysága csak a későb­biekben érzékelhető. Emiatt az ilyen lépéseket kezdet­ben jó néhányan ésszerűtlennek tüntetik fel. A párt- szervezetnek nagy feladatai vannak az ilyen problémák tisztázásában, az ésszerű gazdálkodás követelményeinek megértetésében. Erre azonban csak akkor képes, ha a mánál előbbre tud látni. AZT IS TUDJUK, hogy a fejlődés bonyolultabbá, összetettebbé vált, s egyes részelemei olykor ellentmon­dásba is kerülhetnek egymással. Ezért valamely kérdés megoldásánál a más területre vonatkozó hatásokat is ajánlatos számításba venni, különben mai döntésünk könnyen keresztezheti azt, amit egy másik problémával kapcsolatban holnap kell elhatároznunk. S ha a párt- szervezet ezzel nem számol, ha nem gondolkodik előre, furcsa helyzetekbe bonyolódhat. Az egyik nap a köz- művelődési teendők tárgyalásakor például a munka mel­letti tanulás minél nagyobb mértékű kiterjesztése mel­lett tör lándzsát, a következő alkalommal a munkaidő jobb kihasználásának lehetőségeit kutatva viszont ezzel ellenkező módon, a tanulmányi szabadságot igénylők számának korlátozása mellett foglal állást. Az ilyenfajta és hasonló szélsőségeket «csak úgy lehet elkerülni, ha a pártszervezet nem csupán azt tartja szem előtt, amivel az adott pillanatban éppen, foglalatoskodik, hanem komplex módon igyekszik áttekinteni az összefüggése­ket, az okok és következmények láncolatát. Sok jó, követendő példája akad már ennek. AZ ÉLET IMMÁR minden területen ilyen szemlé­letet, ilyen munkastílust igényel. Tartós sikerre ma már csak ez vezethet. GYENES LÁSZLÓ Az év eleji brigádmunka: a vállalások elkészítése Munkaverseny a Bonyhádi Cipőgyárban Szakszervezeti küldöttség utazott Moszkvába Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a SZOT főtitkárá­nak vezetésével a Szovjet Szakszervezetek Központi Ta­nácsának meghívására vasár­nap magyar szakszervezeti küldöttség utazott Moszkvá­ba. (MTI) Edward Gierek Új-Delhiben Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára hétfőn négynapos hivatalos látogatásra Uj-Delhibe érke­zett. Edward Gierek a látogatás­A vasárnapi újságokban százezrek olvashatták a SZOT Elnökségének levelét, amelyet a dolgozókhoz in­téztek és munkaversenyre hívták fel a dolgozókat, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójá­nak méltó megünneplésére. Természetes, hogy közvet­len ehhez a felhíváshoz alig 24 óra alatt még nem csat­lakozhattak a megyénk vál­lalatainál dolgozó brigádok kollektívái. De a szocialista bribádok már mindenütt dolgoznak vállalásaik meg­tervezésén és biztosra vehe­tő, hogy a SZOT felhívása iránymutatóul is fog szolgál­ni ezek elkészítéséhez. A Bonyhádi Cipőgyárban a vállalat vezetősége rögtön év elején megtartotta a bri­gádvezetők részére azt a tá­jékoztatást, amely — ismer­tetve a vállalat 1977. évi célkitűzéseit — a legfonto­sabb feladatokra irányítja a brigádok figyelmét. A vál­lalati javaslat, amelyet a jó előkészítés érdekében üzem­részekre bontottak le, rész­letesen tartalmazza a leg­fontosabb teendőket, ame­lyek megoldásához nélkü­lözhetetlen a brigádok ver­senyszellemének további fo­kozása. A gyár dolgozóinak idén legfontosabb feladatai közé tartozik a minőség javítása, az önköltség csökkentése, valamint a ragasztott tech­nológia második félévben meginduló nagyüzemi be- vezeténének minél gyorsabb ütemben történő megvalósí­tása. A vállalatnál az előző évhez képest közel 50 száza­lékkal megnövelték a tőkés- export-kötelezettséget, s en­nek teljesítése jelentős mér­tékben befolyásolhatja a gyár nyereséges termelését. Ezeknek a feltételeknek — és ezt a brigádvezetők, a brigádok tagjai valameny- nyien jól tudják — csak akkor tudnak megfelelni, ha a vállalásaik nem afféle ad­minisztratív, papíron megtett ígéretek maradnak. * Az aljaüzemrészben dol­gozik az Április 4. brigád mind a tizenhét tagja. A szalagok mellett nincs meg­állás, hisz a folyamatosan érkező „aligcipők” kénysze­rítik az embert a munkára. Miklós Mihály, az Április 4. brigád vezetője gondban van. Az ő üzemrészükben a brigádja tagjaira oroszlán- rész jut a bevezetésre váró új nagyüzemi ragasztásos technológia megvalósításá­ban. Minél hamarább sze­retnék a brigádvállalásokat rögzíteni, erre szerdán ke­rül sor. Hétfő délelőtt végigsza­ladt a szalagon, hogy a szerda mindenkinek megfe­lel-e a brigádgyűlésre. A gépek mellett, a nagy zajtól, csak bólintani lehet: — igen, a szerda jó lesz. A Bonyhádi Cipőgyár Áp­rilis 4. brigádja tehát szer­dán dönt az ez évi munka- verseny-vállalásaik sorsá­ról. Fotó: Gottvald sál Indira Gandhi indiai mi­niszterelnök meghívásának tesz eleget. Pák Szong Csői a Szovjetunióban A Szovjetunió kormányá­nak meghívására hétfőn Moszkvába érkezett Pák Szong Csői, a Koreai Munka­párt Központi Bizottsága Po­litikai Bizottságának tagja, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság adminisztratív tanácsának (kormányának) elnöke. A koreai kormányfőt a vnukovói repülőtéren Alek- szej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió minisztertaná­csának elnöke, Kirill Mazu­rov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a mi­niszterelnök első helyettese, Konsztantyin Katusev, az SZKP Központi Bizottságának titkára és más hivatalos sze­mélyiségek fogadták. Március 5-re Összehívták az MNOT II. konferenciáját lan Smith a Rhodesia-értekezlet felújítása ellen Ian Smith rhodesiai mi­niszterelnök hétfőn Ivor Richarddal, a genfi Rhodesia- értekezlet elnökével Salisbu- ryben tartott tárgyalásán el­utasította a konferencia fel­újítását célzó angol javasla­tokat. Richard a találkozó után sajtóértekezletén Smith dön­tését „tragikusnak és végze­tesnek” minősítette. Richard azt mondotta, hogy nagyon nehéz előre látni Smith lépé­sének a következményeit és teljes mértékben ő lesz a fe­lelős az elkövetkezendő ese­ményekért. Hétfőn a Parlament vadász­termében ülést tartott a Ma­gyar Nők Országos Tanácsa. Makoldi Mihály né, az MNOT alelnökének megnyitója után Herczeg Károly, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának főtitkár-helyettese tartott tá­jékoztatót időszerű gazdaság- politikai kérdésekről. Hang­súlyozottan szólt arról, hogy 1977-ben gyorsítani kell a gazdasági fejlődés ütemét, legfontosabb feladatunk egyi­ke, hogy az év végéig idő­arányosan teljesítsük az öt­éves tervidőszak első két évé­re jutó feladatokat. Kitért ar­ra, hogy a műszakpótlék köz­ponti rendezésére vonatkozó elképzelések nagy részét már az idén realizálják. A válla­latoknál és a nem mezőgaz­dasági szövetkezeteknél mint­egy 800 ezer fizikai dolgozó végzi munkáját két vagy há­rom műszakban, illetve folya­matos munkarendben. Az 1977. évi intézkedés alapve­tően az iparban dolgozókat, mintegy 600 ezer munkást érint. Tekintettel arra, hogy a nők 40, a férfiak 25 százaléka dolgozik kedvezőtlen munka­rendben, a műszakpótlék­rendezés csökkenti majd a férfiak és nők közötti átlagos bérkülönbségeket is. Közelről érinti a lányokat, asszonyokat, hogy az idén a terveknek megfelelően javul az egészségügyi, kulturális, szociális ellátás. Ez évben 1731 kórházi ágy, 38 új általá­nos orvosi körzet, 36 új gyer­mekorvosi körzet létesül. A gyermekintézmények bővíté­sét 3300 bölcsődei, 16 240 óvo­dai, 420 gyermekvédelmi in­tézeti hely építésével segítik elő. Az óvodás korú gyerme­kek csaknem 80 százalékának jut majd hely különböző gyer­mekintézményekben. A gyer­mekgondozási szabadságot várhatóan az idén 20 ezerrel többen fogják igénybe venni, mint tavaly. Ezután Erdei Lászlónénak, az MNOT elnökének javasla­tára az Országos Nőtanács úgy döntött, hogy március 5—6-ra összehívja az MNOT második konferenciáját. Az országos konferencián értéke­lik majd az 1971-ben megtar­tott első konferencia óta el­telt időszak munkáját. (MTI) Az Április J. brigád röpgyülése Miklós Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents