Tolna Megyei Népújság, 1977. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-25 / 20. szám
2 ^PÚJSÁG 1977. január 25. ' Ma érkezik hazánkba a Mali Köztársssat Mlugymínisztere A Mexikói KP küldöttségének látogatása hazánkban Charles Samba Cissokho, a Mali Köztársaság külügy. minisztere, Púja Frigyes meghívására januai 2ö-en hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik. * «V Charles Samba Cissokho 1932. január 5-én született a Szenegál köztársaságbeli Koalackban. Katonai iskoláit 1961-ben fejezte be. Ezt követően részt vett a Mali Köztársaság nemzeti hadseregének szervezésében, majd a honvédelmi minisztériumban teljesített szolgálatot. 1970. szeptember 11-én külügyminiszterré nevezték ki. 1976-ban ezredessé léptették elő. Több magas kitüntetés tulajdonosa. (MTI) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására 1977. január 20—23. között látogatást tett hazánkban a Mexikói Kommunista Párt küldöttsége, amelyet Arnol- do Martinez Verdugo főtitkár vezetett. A küldöttséget fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. A mexikói testvérpárt képviselőivel megbeszélést folytatott Gyenes András, a Központi Bizottság titkára és dr. Berecz János, a külügyi osztály vezetője. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszéléseken az MSZMP és a Mexikói Kommunista Párt képviselői kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik és pártjaik helyzetéről. Eszmecserét folytattak a nemzetközi — különös tekintettel a latinamerikai helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom néhány időszerű kérdéséről. A Magyar Szocialista Munkáspárt képviselői szolidaritásukról és támogatásukról biztosították a Mexikói Kommunista Pártot abban a küzdelemben, amelyet a nemzetközi imperializmus és szövetségesei ellen, a mexikói dolgozó nép érdekeiért, a társadalmi haladásért, a szocializmus ügyéért folytat. 1902-1977 Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy hosz- szantartó, súlyos betegség után január 22-én elhunyt Révész Géza elvtárs, pártunk Központi Bizottságának tagja, a magyar és a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom régi, kiemelkedő személyisége, vezérezredes, nyugalmazott honvédelmi miniszter, volt országgyűlési képviselő, népköztársaságunk volt varsói, illetőleg moszkvai nagykövete, aki az MSZBT alelnöke volt hosszú ideig. Révész Géza elvtárs temetése január 28-án (pénteken) 14 órakor, katonai tiszteletadással lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, elvtársai, volt munkatársai, harcostársai és tisztelői 13 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Honvédelmi Minisztérium, a Külügyminisztérium, a Magyar Partizán Szövetség. 0 Pravda a Csehszlovákia-ellenes propagandakampányról Kairóban vasárnap közleményt adtak ki Anvar Szádat egyiptomi államfő és legfőbb tanácsadóinak kétnapos tanácskozásáról. Ebben Szadat „bizonyos erőket” tett felelőssé az elmúlt napok zavargásaiért, amelyek — utalva a libanoni polgárháborúra, valamint a legutóbbi szudáni puccskísérletre — érdekeltek az arab egység megbontásában és az arab országok genfi tárgyalási pozícióinak meggyengítésében. Az egyiptomi államfő utasította kormányát, hogy a súlyos zavargások nyomán visszavont árintézkedések helyett dolgozzon ki egyéb módszereket az idei év költségvetési deficitjének felszámolására. Az új intézkedések azonban nem érinthetik a tömegek élelmezési és ruházati cikkeinek árait. A fegyverkezési kiadásokkal kapcsolatban a közlemény leszögezi, hogy Egyiptom továbbra is a közel- keleti kérdés becsületes megoldására törekszik és ezért nem csökkenti a fegyveres erői modernizálására szánt összegeket. A félhivatalos kairói lap, az A1 Ahram, hétfőn jelentéseket közölt a líbiai fővárosban az egyiptomi nagy- követség előtt lezajlott tüntetésekről. A lap azzal vádolja a szomszédos Líbiát, hogy a rendőrség tétlenül nézte — sőt elősegítette — a nagykövetség előtt lezajlott eseményeket, amelyek során kövekkel és gyújtóanyaggal dobálták meg az épületet. Gaafar Nimeri szudáni elnök 15 ezer vágóállatot, 5 ezer szarvasmarhát és mintegy tízezer tonna tengerit küld Egyiptomnak. A Kairóban vasárnap közzétett közleményből kimaradt az egyiptomi kormánynak azon korábbi állásfoglalása, amely szerint kommunisták álltak a legutóbbi napok véres zavargásai mögött. Az imperialista propaganda újabb rágalomhadjáratot indított Csehszlovákia ellen — írja a Pravda vasárnapi számában Igor Birjukov. Ezúttal a támadások céljaira a renegátok maroknyi cso_ portja által összeállított, úgy. nevezett Charta ’77-et használják fel. A hazug iromány összeállítói a nemzetközi reakció parancsait teljesítették. A reakciónak egyfajta „bizonyítékokra” volt szüksége arról, hogy a szocialista országokban, úgymond, nem teljesítik a Helsinkiben elért megállapodásokat. A propagandafogások ócskapiacáról most azt a fantazmagóriát rángatták elő, hogy a csehszlovák nép állítólag meg van fosztva jogaitól és szabadságától. A provokátorok e fogásai nem újkeletűek. A szocializmus, a béke és a haladás erőinek sikereire a nemzetközi reakció minden esetben ideológiai diverzióval válaszol. A burzsoá propaganda- eszközök egyidejű kirohanásait Csehszlovákia ellen a rágalomhadjáratok kulisszák mögötti karmesterei vezénylik. A renegátok rágalmait elutasítva, a csehszlovák dolgozók még szorosabban zárkóznak fel a CSKP Gustáv Husák vezette központi bizottsága mellett. A munkásosztály, a szövetkezeti parasztság, az értelmiség visszautasítja a fo- gadatlan prókátorok provokációs koholmányait, a csehszlovák nép nyugodtan folytatja alkotómunkáját a bizalom. a derűlátás légkörében, a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő szilárd testvéri kapcsolatok feltételei között. (TASZSZ). Révész Géza 1902-ben született Sátoraljaújhelyen. Tizenhárom éves korában már dolgozott — Budapesten az ezüstárugyárban —, s rá egy esztendőre tagja lett a Budapesti Ifjúmunkás Egyletnek. 1918-ban belépett a kommunista pártba, részt vett az Ifjúmunkás Szövetség megalakításában. 1919 februárjától az ifjúmunkás-központban dolgozott, majd a Vörös Hadsereg katonájaként harcolt. Emigrációs évek következtek Ausztriában, Csehszlovákiában. A húszas évek elején hazatért Magyarországra, illegális pártmunkára; s mint függetlenített pártmunkás dolgozott a KIMSZ- ben. 1923-ban elfogták és tízévi fegyházra ítélték, a rákövetkező év novemberében azonban fogolycserével a Szovjetunióba került. Itt a külügyminisztériumbán, majd a Lenin Intézetben tevékenykedett, közben elvégezte a moszkvai műegyetem hadiipari egyetemét. 1934-től 1943- ig a Szovjetunió honvédelmi minisztériumában dolgozott, 1944-ben a magyar partizániskola vezetője, a fronton a magyar párt képviselője lett. A felszabadulás után tudását, tapasztalatait magas beosztásokban kamatoztatta: 1945-től a pártközpont osztályvezetője, 1947 novemberétől varsói nagykövet, 1948-tól altábornagyi rangban a néphadsereg főcsoportfőnöke, majd 1954 és 1957 között az Országos Tervhivatal elnök- helyettese, 1957. március 1-től pedig honvédelmi miniszter volt. 1957 júniusában, majd 1959-ben az MSZMP Központi Bizottságának tagjává választották. 1960-ban nevezték ki a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetévé, ebben a beosztásban dolgozott 1963 decemberéig, nyugdíjba meneteléig. 1958-ban választották Bács-Kiskun megye országgyűlési képviselőjévé, s 1975-ben — a párt XI. kongresszusán — újból a Központi Bizottság tagjává. Hosszú ideig volt az MSZBT alelnöke, legutóbbi kongresszusa óta az országos elnökség tagja. Tevékenységét számos magas kitüntetéssel ismerték el, kétszer kapta meg a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét, kitüntették egyebek között a Szocialista Hazáért érdemrenddel és Magyar Népköztársaság Zászlórendjének l. fokozatával. (MTI) ,Régi új” Tokióban A Newsweek amerikai hírmagazin, címlapján a kimo- nóba öltözött Fukudával A tőkés világ második gazdasági hatalma, Japán a parlamenti választások után új kormányt kapott. A kormány élére Fukuda személyében olyan több mint 70 esztendős veterán politikus került, aki immár harminc éve a legkülönbözőbb miniszteri tárcák és vezető politikai tisztségek birtokosa volt. Olyan ember, akit talán az összes japán vezető politikusok közül a legszorosabb kapcsolatok fűznek a monopoltőkéhez. Ez pedig nem kis dolog. Hiszen a különböző történelmi hagyományok továbbélése miatt a világ fejlett tőkésországai közül éppen Japánban a legerősebb a személyi összefonódás a tőke csúcsai és a politikai hatalom letéteményesei között. (Nem véletlen, hogy a féltucat tőkésországot megrázó Lockheed-botrány során Japán volt az egyetlen állam, ahol az amerikai repülőgépgyár vesztegetési manőverei egy volt miniszterelnököt is „lebuktattak”.) Fukuda miniszterelnöki kinevezésére előre számítani lehetett, noha a választásokon az immár majd harminc éve egyeduralkodó, konzervatív irányzatú liberális-demokrata párt erősen visszaesett. Az ellenzék azonban számszerű előretörése ellenére is olyannyira megosztottnak bizonyult, hogy kormányképtelen és valószínűleg még jó ideig az is marad. így már eleve bizonyos volt, hogy megint a liberális-demokrata párt alakít kormányt. A kérdés legfeljebb csak az lehetett, hogy az egymással versengő frakciók közül melyiknek a jelöltje jön be. Ezeket a frakciókat nem alapvető politikai kérdések választják el egymástól, hanem rendszerint az, hogy a szerteágazó érdekeltségű japán monopoltőke melyik osztagával vannak szoros üzleti, politikai és személyi kapcsolataik. Az új miniszterelnök már 1929-ben a császári pénzügyminisztériumban dolgozott, s miután katonai és külpolitikai döntésekben nem volt szerepe, viszonylag simán vészelte át a második világháború utáni nagy fordulatot. A bajok csak ezután következtek: Fukudát azzal vádolták, hogy különböző pénzügyi érdekeltségektől vesztegetési pénzeket fogadott el. Hosszú évekig bírósági eljárás folyt ellene. Csak 1958-ban sikerült az ügyeket tisztáznia — de közben (ez is jellemző), 1952-ben már parlamenti képviselő lett. Képviselői minőségében csatlakozott a párt jobbszárnyához, amelyet akkor Kishi (1957-től miniszterelnök) és Szato (1964 és 1970 között miniszterelnök) vezette. Kishi és Szato eltérő nevük ellenére is testvérek voltak. Ök képviselték a külpolitikában az egyoldalú amerikai orientáció, belpolitikában pedig a japán bank- és trösztérdekeltségekkel való együttműködés irányvonalát. Fukuda a japán politikában „a Kishi—Szato dinasztia trónörököse” lett. Ebben a minőségben egy sor vezető kormánypozíciót töltött be: volt pénzügyminiszter, külügyminiszter és a liberális-demokrata párt főtitkára. Utóbb, Kishi és Szato halála utárr-ő lett politikai örökösük és pártüeli funkciójuk vezetője. Ez azt jelentette: elég ereje marad ahhoz, hogy a belharc hullámzásai közepette is mindig megtartson a kormányban egy hatalmi pozíciót. Ezzel magyarázható, hogy amikor Tanaka miniszterelnök frakciója volt kormányon/ Fukuda pénzügyminiszter maradt és ugyanezt a tárcát megtartotta egy másik frakcióvezető, a most lemondott Miki Takeo kormányában is. A japán monopoltőke tehát a liberális-demokrata párt visszaesésére Fukuda miniszterelnöki kinevezésének támogatásával válaszolt. Nem véletlen, hogy az új miniszterelnök kinevezését jóváhagyó parlamenti szavazás után a tokiói tőzsdén az árfolyamok hirtelen magasra szöktek. A japán monopol tőkés körök „jobbratartását” néhány miniszteri kinevezés is mutatja. Mindenekelőtt az, hogy a várakozás ellenére kimaradt a kormányból Mijazava külügyminiszter. ö korábban (persze bizonyos korlátok között) szót emelt a Washingtontól való nagyobb önállóság érdekében és ellenezte azoknak a feltételeknek a teljesítését, amelyeket Peking egy japán—kínai béke- és barátsági szerződés feltételéül szabott. Helyette egy jóformán ismeretlen politikus, Hatojama lett a külügyminiszter, (ö egyelőre „csak” arról nevezetes, hogy fia annak a Tanaka nevű volt miniszterelnöknek, aki a két világháború között elkészítette Japán délkelet-ázsiai hódításainak tervét. Ez is mutatja, hogy „mélyre nyúlnak a gyökerek”.) A Fukuda-kormánynak — noha egyértelműen élvezi a japán tőke támogatását — nem lesz könnyű dolga. Nyáron felsőházi választások lesznek és addig a kormánynak meglehetősen súlyos problémákat kell megoldania. Nemzetközi szempontból most kellene meghatároznia a józan, ésszerű kapcsolatokat a Szovjetunióval, az Egyesült Államokkal és Kínával. Gazdaságilag pedig a konjunktúra továbbra is ingatag és egyértelműen függ a japán export alakulásától. A japán exportrohamok viszont egyre komolyabbá és élesebbé teszik a gazdasági ellentéteket mindenekelőtt Nyugat-Európa és Japán — de az Egyesült Államok és Japán között is. Egyáltalában nem bizonyos tehát, hogy az új japán kormány hosszú életű lesz. Az ellenzék szétforgácsoltsága miatt azonban egy-két éven belül egyebet nem lehet várni, mint azt, hogy a konzervatív pártnak egy másik frakcióvezetője kerül a hatalomra. (-* -e) LAPZÁRTA MOSZKVA Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára hétfőn a Kremlben fogadta Mohammed Naimot, a tekintélyes afganisztáni politikust. A találkozóra Nairn kérésére került sor. A kölcsönös megértés légkörében lezajlott megbeszélésen a két baráti ország — a Szovjetunió és Afganisztán — érdeklődésére számot tartó kérdéseket vitattak meg. BONN Michael Kohl, az NDK állandó bonni képviseletének vezetője hétfőn Berlinbe utazott, hogy tájékoztassa a Német Demokratikus Köztársaság kormányát az állandó képviselet ellen a hét végén elkövetett bombamerényletről. Kohl előzőleg hivatalosan- tiltakozott a provokáció miatt Hans-Jürgen Wischnewskinél, a nyugatnémet kancellári hivatal államtitkáránál. WASHINGTON „Az a szándékom, hogy határozottan törekedjem egy olyan átfogó, mielőbbi egyezmény megkötésére, amely betiltaná az atomkísérlete, két” — mondotta James Carter elnök, az amerikai hírügynökségek újságíróinak adott interjújában, amelyet hétfőn hoztak nyilvánosságra. „Híve vagyok annak — hangoztatta —, hogy minden atomkísérletet azonnal és teljes mértékben be kell tiltani.” Az amerikai elnök kijelentette, hogy minden valószínűség szerint még idén ösz- széul a közel-keleti békekonferencia. Cyrus Vance külügyminiszter — mint mondok — küszöbön álló közel-keleti körútja során a térség több országának kormányképviselőivel megvitat majd bizonyos problémákat. MADRID Négy fegyveres hétfőn elrabolta Emilio Villaescusa Quilis altábornagyot, a spanyol legfelsőbb katonai bíróság elnökét. A magas rangú katonatisztet madridi lakása közelében támadták meg. Az emberrablás körülményei egyelőre nem ismeretesek. BRÜSSZEL Carter elnök teljes támogatásáról biztosította az új amerikai alelnök, Walter Mondale, a NATO állandó tanácsát az atlanti szövetség brüsszeli székhelyén. Európai körútja során az alelnök, aki vasárnap este érkezett Brüsszelbe, hétfőn reggel rövid megbeszélést folytatott Leo Tindemans belga miniszterelnökkel, majd az atlanti szövetség központjában Luns főtitkár, ral találkozott, majd részt vett a NATO-tagállamok nagyköveteiből álló állandó tanács ülésén, s Itt hosszabb beszédben ismertette a Car- ter-kormányzat álláspontját az atlanti szövetség kérdéseiről, a nemzetközi politikai problémáiról. Kairó Intézkedések a deficit felszámolására Révész Géza
