Tolna Megyei Népújság, 1977. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-20 / 16. szám

1977. január 20. 'Í?£pújság s Fiatalok közlekedési vetélkedői A Nemzetközi Balesetmeg­előzési Szervezet május 24-től 27-ig Brüsszelben rendezi meg a XV. nemzetközi iskola kupa és a II. ifjúsági kupa verse­nyeit. A nemzetközi vetélkedőt megelőzően hazánkban az Országos Közlekedésbiztonsá­gi Tanács, a Belügyminiszté­rium, a Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium, az Okta­tási Minisztérium, a Művelő­dési Minisztérium, valamint a KISZ és az MHSZ meghirde­ti a vetélkedősorozatokat, melyek során kiválasztják a nemzetközi döntőn részt vevő csapatokat. Az ifjúsági kerék­párosversenyen részt vehet­nek azok az általános iskolás tanulók, akik elmúltak tíz­évesek, de május elsejéig még nem töltik be 15. évüket. Az ifjúsági kupa segédmotoros­versenyein pedig azok a fia­talok indulhatnak, akik el­múltak tizennégy évesek, de május 31-ig nem töltik be ti­zennyolcadik évüket. Ezeket a versenyeket az iskolák, oktatási intézmények szervezik, a Közlekedésbiz­tonsági Tanács közreműködé­sével. A felkészülés elősegíté­se érdekében a KBT lehető­séget biztosít azoknak a fia­taloknak, akik még nem sze­rezték meg a segédmotor­vezetői engedélyt, hogy még a vetélkedők előtt KRESZ- vizsga eredményes letételével megkaphassák azt. Ezeket a vizsgákat a KBT az iskolák­ban rendezi meg, s a fiatalok itt jelentkezhetnek vizsgára. A pince falain körös-körbe élő, eleven színek hozzák be a tavaszi napfényt, a kéken ra­gyogó májusi éjszakát, a sze­relmes teenager-lány moso­lyát. Mindez keretben. A pincefalak ugyanis afféle képzőművészeti tárlatnak ad­tak helyet. Helyszín Szek- szárdon a Tartsay ifjúsági klub. Ha netán valamely „fel­nőtt” tekintély bepillantana a klub teenager-gyülekezeté- hez, aligha maradna el a rosz- szalló fejcsóválás. De ha be­fülelne a beszélgetésre, a vi­tatkozásra, talán gyorsan megváltozna a véleménye. Művészet, szépség, kifejezés­vágy. Talán e három szóba lehetne belesűríteni mindazt, amiről szó volt ott a pince­klubban, az elmúlt héten. Az apropó: két fiatal klub­tag, Gugh Zoltán és Falusi Csaba megmutatta barátai­nak, a klub tagjainak mi az, ami kitölti szabad idejüket. A falakon látható képeket, a művészi kivitelezésű népi fa­zekas edényeket a két fiatal amolyan szépségkereső vágy- gyal készítette. Először talán önmaguknak, a maguk gyö­nyörűségére, aztán később, hogy másnak is örömet sze­rezzenek vele. * Nemrég egy ifjúsági szóra­kozóhelyen töltöttem gyenge félórát. Azért ennyit, mert a rendőrség kénytelen volt idő előtt zárórát rendelni. Üres tekintetű fiúk, lányok, italtól bamba tekintettel verték ki amúgy istenigazából a „he- pajt”. Innét a korai záróra. * Elképzeltem köztük a két ifjú művészjelöltet, de vala­hogy nem tudtam őket hason­szőrű társaságba képzelni. Szépet kereső teenagerek Nem illett oda Gugh Zoli, aki­nek keze alól szépen formáló­dó dísztárgyak kerülnek ki nap-nap után és szabad ide­jében a tavasz fényeit Dróbál- ja megfogni a vásznon, és éppígy nem illett oda Falusi Csaba, aki heteket töltött az­zal, hogy megfogjon egy mo­solyt, egy tekintetet. Bár mindketten hisznek az ösztö- nösségben, de a tanulást sem tekintik szükségtelen rossz­nak. Hetente, járnak a mű­velődési házba, ahol Farkas Pál szobrászművész tanítja őket a vonalak, a formák, a színek törvényeire. Fotó: Bakó Téli ifjúsági esték „Kedves'lányok és fiúk! Hat alkalommal szórakoz­hattok a Babits Mihály Me­gyei Művelődési Központ és a KISZ Szekszárd városi Bizottsága által szervezett Téli ifjúsági esték rendez­vénysorozatán.” A szervezők felhívásának kezdő sorait közöltük a fen­tiekben. Tulajdonképpen az ősszel, a régi megyeháza ud­varán tartott rendezvények­hez hasonló sorozatokról ad tájékoztatót. Február 5-től április 16-ig havonta két- két szombat délután kerül sor műsoros estekre. A programból: neves együttesek; Horoszkóp, Sprint, Bojtorján, Szélkiál­tó. Wastaps, Animátó, Szig­nál, Pereszlényi, Múzsái András. Rendszeresen szerepelnek a „Ki mit tud?” megyei dön­tőjének arany- és ezüst­érmesei, amatőr művészek, lesznek komoly-, beat- és népzenei vetélkedők, iro­dalmi műsorok, diszkó min­den alkalommal. Farsangi játékok, rongyosbál, szép­ségverseny, játékok, tánc­tanulás, jazz, művészeti cso­portok bemutatója és persze tánc fél tízig. így, egyszuszra végigol­vasva igen változatosnak tűnik a program. Most is biztosítanak fel­lépési, szereplési lehetősé­get az amatőr művészeknek és művészeti csoportoknak, hogy nagyobb közönség előtt is kipróbálják magu­kat, műsorukat. A rendez­vények helye a Babits Mi­hály Megyei Művelődési Központ kisterme. — st — FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK A keresztrejtvény helyes megfejtői között az alábbi nyereményeket sorsoljuk ki: 1 db 250 Ft értékű, 1 db 200 Ft értékű és 1 db 150 Ft értékű könyvutalvány. Mindhárom díj az iskola ajándéka. VÍZSZINTES: 1. Üzemel­tető, művelő és szerelő jel­legű munkát végeznek ezek a leendő szakmunkások. A szakmunkásvizsga letétele után, tanfolyamos képzés mellett a hallgatók megsze­rezhetik a növényvédő, ön­töző, mezőgazdasági gép­szerelő szakmát is. Az inté­zetben ezt a szakmát oktat­ják legrégebben, (zárt betűk: N, É, E, E, ö, P, Z). 12. Köz­ség Baranya megyében. 13. Hegedű része. 14. Állóvíz. 15. Érces hangon szól. 16. Dél-amerikai füves síkságok (LLANOK). 18. R. O, I. 20. Kiejtett mássalhangzó. 21. Talál. 22. Matematikai kife­jezés. 26. Asztácium vegyje­le. 27. Rizst csépel. 29. Hul­lámos mintázatú selyemszö­vet (MOARÉ). 30. önmagad. 31. Közlekedési terület. 32. Fordított kettős mássalhang­zó. 33. Nem tegnap. 34. Tu­sa páratlan betűi. 37. Nagy zeneszerzőnk betűjele (Háry János). 39. Nem talál érde­kesnek. 40. Rádió része! 41. U. Z. 42. Rangjelző szó. 44. Egyenes, közvetlen. 46. Téli játék gyermekeknek, ritkán közlekedési eszköz. 48. Sír. 49. Kártyában ellenjátékot bejelentő. 51. Szövetségben, egyletben van. 52. Kis fo­lyóvíz. 54. ... Appia (római út). 55. Kis Tibor 57. Bal­kezes. 59. Karcol, vés. 61. Testrész, amelyet nem lá­tunk. 62. Lapát része! 63. Ebben a szakmában az is­kola zöldségtermesztő és szőlőtermesztő szakon folytat képzést. A szakma jellege: növényápoló, növényvédő, földművelő. Kevés kivétel­től eltekintve a munkát a szabad természetben végzik, (zárt betűk: E, C). 64. Sza. ki tani. FÜGGŐLEGES: 2. Szelle­mes, frappáns. 3. Az Oranje jobb oldali mellékvize (VAAL). 4. Nitrogén, hidro­gén, oxigén vegyjele. 5. Alaszkai folyó (YUKON). 6. Török gépkocsik nemzetközi jelzése. 7. Részvénytársaság. 8. Szeged aranytollú írója. 9. Becsmérlő, káromló. 10. Fordított mutatószó. 11. Robbanóanyag (TNT). 12. A négy legnagyobb jelentőségű haszonállat gondozási, tar­tási és tenyésztési feladatait foglalja magába ez a szak­ma. Ehhez a szakmához, mint alapszakmához kap­csolódnak : szarvasmarha­tenyésztő, baromfitenyésztő, juhtenyésztő szakmák, (zárt betűk: E, Y, Z). 17. Jármű­vezetők ellenőrző vizsgálata út közben. 19. Sajátmaguk. 23. Bútor gyártmányjelzése. 24. T. L. 25. Terrorszervezet volt. 27. Feladata a beszál­lított állatok vágása, feldol­gozása. Munkája során hasz­nál bárdot, tőkekést, élesítő­acélt, darálót, töltőgépet, (zárt betűk: S, O). 28. Át­szaladni. 33. Római 1050. 35. Kiejtett mássalhangzó. 36. Halogat. 37. Stramm, be­levaló. 38. Lapályos. 43. Szobrászművész, az Anony­mus szobor alkotója. 45. Há­ziállatok. 46. Sára azonos nemű betűi. 47. Énekel. 50. Kommunista mártír. 51. Esélylatolgatás. 53. Csúnya. 56. Helyben, nem máshol. 58. Növény része. 60. Orszá­gos Tervhivatal. 61. Hidro­gén és kén vegyjele. Beküldendő a vízszintes 1., 63., a függőleges 12., 27. számú sorok megfejtése 1977. január 26-ig a követ­kező címre: Tolna megyei Pályaválasz­tási Tanácsadó Intézet, 7101 Szekszárd, Postafiók 122. A nevetek mellé az álta­lános iskolát és az osztályo. tokát is írjátok oda. SZEREK AHOGY mondani szokás, akkora mint a kutya ülve, mint egy fél borsó, nemrég tanulhatott meg járni, talán még beszélni sem tud rende­sen, de a lábán már ott a síléc. Szorítja anyuka kezét és húzatja magát, vagy tü- pegve-botorkálva igyekszik lépést tartani. Látszólag be­lenyugodott, hogy neki is, mint errefelé a nagy több­ségnek, meg kell tanulnia síelni, vagy soha nem lesz igazi hegyi ember belőle. És' amerre mentünk, átrobogva falvakon és' városokon, ahol csak egy tócsányi jég volt, már hokiztak a srácok, vagy ha nem volt jég, akkor a letaposott havon kori nélkül, de gyári botokkal ütötték a korongot, vagy egymást. így egyből érthetővé válik, miért világbajnok a cseh jégko­rongcsapat. Itt mindenki megpróbálja kölyökkorában, nagyobb körből indul a ki­választódás, erősebb a me­zőny. Aztán meg minden va­lamire való városban fedett stadion, műjéggel. Poprádon megnéztük az első osztályban játszó, helyi csapat edzését. A kedvünkért még egy kicsit rá is játszottak a fiúk, szik­rázóbbnál szikrázóbb bele.- menések, fröccsenő jég, ki­lőtt puskagolyó sebességével közlekedő korongok, és olyan kemény bodicsekek, hogy a palánk is nyögött belé. Fér­fias sport, az tény, de a ti­zedik bodicsek után már a palánkét kezdtem sajnálni. PONTOS IDŐBEN érkez­tünk (annak ellenére, hogy már itthon induláskor esett a hó) kényelmes szállás várt bennünket Tátra-Lomnicon. Itt tanyáztunk az ötnapos kirándulás alatt. Étkezések pontos időben és általában jó szervezés (az Express munkáját dicséri). Néhányan finnyáskodva csipegették a kaját, s közben epekedve sóhajtoztak a magyar kony­ha után. Ezt nem tudom megérteni; szerintem min­denütt azt kell enni és inni, ami ott a legjobb. Például a sör, a cseh sör. Egész idő alatt törtem a fejem, hogy a víz teljesen ihatatlan, telítve mindenféle sókkal és kézmo­sásnál félóráig kellett folyat­ni a vizet, mire lement a szappan (szerencsére a kosz is), nos, hogy ilyen vízből miként csinálhatnak kiváló söritalt? Aztán rájöttem, hogy az árpatermesztéshez — az alapanyaghoz — opti­mális a klíma, no persze nyáron. MERT ILYENKOR csak négy szín van. A kék ég, a fehér hó, a zöld fenyő és a tejeskávészínű fatörzs. S ezzel vége is. Havas fenyves, ameddig a szem ellát. Az át­hatolhatatlan sűrűségű erdő fenyői állnak egymás mellett, mint megannyi hirtelen be­csukott gigantikus esernyő. Az ágakon vattacukor fi­nomságú, minden szélrezze­nésre neszezve lehulló, ké­kesfehéren csillogó-villogó, pehelykönnyű, puha hó. így, látva, nehéz elképzelni, hogy fógcsikorgatóan hideg, bé­nítóan dermesztő is tud len­ni ez a hó. Ez van, ameddig a hunyorgatásra késztetett szem ellát és a telhetetlen képzelet szárnyra kap; víz­mosásokon, sziklás meredé­lyeken, mozdulatlan, télbe dermedt völgyeken, széljárta szorosokon, őzek és farkasok ösvényein túl, túl a parányi patak befagyó szélein; hó és fenyő mindenütt, ameddig Kárpátok van írva a térkép­re. * CSATANGOLTUNK a Bélái havasokban és a Szepesség- ben, Késmárk és Lőcse törté­nelemtől patinás házait, templomait, várait néztük. Az idegenvezető zúdítja ránk az adatokat, ahol csak meg­állunk, szájtátásra, nyakcsa­vargató nézelődésre. Egy villanásnyi időre megálltunk Besztercebányán is. A város polgárai a központ körül lak­tak, rang szerint. Belül a legrangosabbak, a követke­ző körben a mesteremberek, aztán a tisztviselők, szélén a parasztok. A hóhér a városon kívül lakott, egyik kasztban sem „fért el”. Ha mégis a főtéren — a legbelső körben — akadt munkája, a kire­kesztett kisebbség bosszúállá­sának szándéka alapos mun­ka végzésére ösztönözhette. Tettel bizonyíthatta vélemé­nyét a városban lakókról, akik közé csak akkor ve­gyülhetett, ha érte jött az, amit ő gyakorta osztott: a halál. * Átruccantunk zako­pánéba is, ahol jóformán csak annyi idő maradt, hogy az ember nagyságú postaláda létjogosultságát igazoljuk. Visszaúton megnéztük a Tátra egyetlen tengerszemét. Most ez a szeme is csukva volt: befagyott és a jegén a térdig érő hóban csapás vezetett a szemközti — a mi helyze­tünkhöz képest nyolcszáz méterrel magasabb — szik­lacsúcsokhoz. A szemünk egy pillanatra elvesztette arány­érzékét. Ez persze nem za­vart bennünket a bámészko- dásban. A hó fojtott hangon csikorgott a talpunk alatt, mint mikor fát hasítanak és a fejszecsapás után még to­vábbhasad a fa. A levegő olyan tiszta, hogy az ember önkéntelenül is szagokat képzel bele. Itt még a szánhúzó lovak is ezt a tüdőgyógyító levegőt kap- kodják. Középkorú gurál áll a szán mellett, népviseletben, piros arccal mosolyog. Min­den idegenben — jogosan — potenciális kuncsaftot lát. A „szakértők” szerint mínusz tizenöt, de minimálisan. A szánhúzó ló szája körüli, ritkás, hosszú tapintószőrök­re ráfagyott saját leheleté­nek párája. Úgy néz ki, mintha egy falat vattát ab- rakolna. Beszállunk a buszba, irány a határátkelő: Javorina. STEINER J, Ideálisak a körülmények a síeléshez Pályázati rejtvény, II. forduló

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents