Tolna Megyei Népújság, 1977. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-20 / 16. szám

e ^fepúJSÁG 1977. január 20. Férfi-ugrószámok Mérlegen az elmúlt év atlétikája Hírek BARCELONA A sakkújságírók nemzetkö­zi szövetsége az 1976-os sakk Oscar-díjat a szovjet Anatolij Karpovnak ítélte. A világ­bajnok ezúttal negyedszer kapta meg a díjat, amely egy esernyőt tartó hölgyalak ezüst szobrocskája és Barcelona jel­képe. A sakkújságírók egyéb­ként azokat a játékosokat vet­ték figyelembe, akik legalább 12 mérkőzést játszottak nagy­mesterek ellen. 10. Ünneprontás nélkül állít­hatjuk, hogy Tóth János és Veres László után férfi ma­gasugróink nehéz helyzetben voltak. Egyik legerősebb ver­senyszámunkban óriási visz- szaesés következett be, mely­ben a gyógyírt Kovács Miklós egy év alatt elért 18 centis ja­vulása jelentette. Sajnos nem a legideálisabb magasugró- alkat és ezért az eddiginél sokkal több munkára van szüksége a bűvös két méter eléréséhez. Távolugrásban Pálinkás válogatott is volt és teljesen szabályos körülmé­nyek között többször is túl­jutott a hét méteren. Hármas­ugrásban Fűzi óriási ígéret, de komoly ritmusgyakorlatok nélkül elmarad a 15 métertől. Rúdugrónk változatlanul nincs és ezt évről évre csak megállapíthatjuk — jó volna már tenni is valamit. Magas: megyei felnőtt és ifjúsági csúcs: 202 Tóth János (Szekszárd) 1972. Simon Já­nos (Szekszárdi 196, Kovács Miklós (Szekszárd) 193, Lo- soncz József (Szekszárd) 188, Pálinkás János (Tolna) 188, Szeifert Dezső (Bonyhád) 185, Fűzi István (Bonyhád) 180, Hevesi János (Bonyhád) 180, Faragó Zoltán (Bonyhád) 178, Tóth Pál (Dunaföldvár) 178, Frei István (Szekszárd) 175. Távol: megyei felnőtt és if­júsági csúcs: 709 Pálinkás Já­nos (Tolna) 1976. Pálinkás Já­nos (Tolna) 709, György Fe­renc (Bonyhád) 682, Koller László (Dombóvár) 674, Ra- mecz Attila (Hőgyész) 650, Szabó Gyula (Szekszárd) 649, Fűzi István (Bonyhád) 647, Hága Gábor (Fadd) 613, Vő- fény István (Bonyhád) 610, Lassú József (Dombóvár) 607, Lacza Csaba (Paks) 602, Ta­kács György (Bonyhád) 602. Hármasugrás: megyei fel­nőtt és ifjúsági csúcs: 14,11 Szabó Gyula (Szekszárd) 1974. Fűzi István (Bonyhád) 13,14, Pálinkás János (Tolna) 12,94, Kosztyu János (Tamási) 12,75, Frei István (Szekszárd) 12,62, Hága Gábor (Fadd) 11,99, Csepregi József (Tamási) 11,93, Faragó Zoltán (Bony­hád) 11,11, Sándor Lajos (Ta­mási) 11,02. Hogy milyen sikere volt a . kezdeményezésnek, azt a lá­tottak bizonyították. A reme­kül kiépített, szépen karban­tartott pályákon délelőtt egy­mást váltották az osztályok — nem volt gond azzal, vajon hol és miként is tartsák meg azt a bizonyos harmadik test- nevelési órát —, délután pe­dig immár összeszokott együt­tesként érkeztek a kohászok, a papírgyáriak, munkások, tisztviselők vegyesen. A mun­ka utáni játékos, könnyű sport, a legjobb értelemben vett tömegsport bontakozását figyelhettem meg. Egyre több helyen lehetünk most már tanúi hasonló, jó összefogásnak. A munkahe­A Budapesti Vasas sportiskolájában 10 szakosztályban, 46 edző irányításával, 1100 fiatal ismerkedik a sport­ágakkal (MTI Fotó — Danis Barna, Petrovits László felv. —KS) A budapesti postások kezdeményezése: naponta más­más postásóvodából autóbuszon szállítják a gyerekeket a sportegyesületük tornacsarnokába remtenek a következő évben több gyakorlási, edzési lehe­tőséget, sőt, néhány sportág­ban megyei versenyek szer­vezésére is gondolnak — ter­mészetesen játékos, könnyed formában. Az egészségügyi intézményekben is sok he­lyütt foglalkoztak a fiatalok és idősebbek kéréseivel, ötle­teivel — akár úgy, hogy ping­pongasztalokat szereznek be, akár oly módon, hogy egy­mást segítve „társulnak” va­lamelyik iskola, egyesület ve­zetőivel. A kereskedelemben is történik valami: a tagság jelentős része — bolti dolgo­zóktól a vendéglátóiparig — igényelne munka után egy kis felüdítő mozgást, szombati, sőt vasárnapi sportolási, test­edzési lehetőséget. Békésben, Bácsban, Szol­nok, Csongrád megyében és Szabolcsban is jelezte már több város a megyei szak- szervezeti szerveknek, hogy javaslataikat, mozgósító sza­vukat örömmel fogadják a helyi üzemek, vállalatok. Nem kell túlságosan sok anyagi befektetés sem ahhoz, hogy a dolgozók testedzési igényeit kielégíthessék: az is­kolákkal való „társulások” is kínálnak eddig kihasználat­lan lehetőségeket, a tanácsok és néhány egyesület is jelez­te már, hogy segíteni kíván­nak. Minden jó ötlet felhaszná­lása előmozdíthatja a sikert. VÁRKONYI MARGIT Sokáig megőrzőm emléke­zetemben azt a délutánt, ame­lyet az egyik dunaújvárosi is­kola sportpályáján tölthet­tem, még a nyáron. Az ötlet — s a jó ötletet nyomon kö­vető okos szervezőmunka — ragadott meg, sugallva a gon­dolatot: sok helyütt kellene így intézni a dolgokat. Pedig tulajdonképpen igen egysze­rű, kézenfekvő megoldásnak lehettem szemtanúja. Az iskola, még a korábbi években, kapta a tanácstól az eléggé nagy területet, diák­sport céljaira. A maguk sze­rény eszközeivel, javarészt diákmunkával és szülői se-' gédkezéssel meg is teremtet­ték a kosaras-, meg a röp­labdapálya alapjait, felszere­lést is vásároltak — aztán el­mentek a pedagógusok a kö­zeli üzemekbe. Ajánlattal mentek — és szíves, támogató fogadtatásra találtak. Ajánla­tuk valahogyan úgy hangzott: segítsen a gyár a terület tel­jes kialakításában, futball- pálya, futópálya, meg egy kis öltöző megteremtésében, az­tán használják közösen a ki­csi sportkombinátot. Délelőtt a gyerekek — délután, este a felnőttek, az üzemi munká­sok, alkalmazottak. Netán... úgy is, hogy az iskolai testne­velő tanárok is közéjük áll­nak, segítik módszeresebb testedzésüket útmutatással, jó tanácsokkal. lyi, vagy ahhoz közeleső sport- lehetőségek felkutatása, az ember kondícióját őrző több­féle, elsősorban nem verseny- szerű, hanem a testi-lelki fel­üdülést, örömet szolgáló spor­tolási, mozgási formák kibon­takoztatása hovatovább olyan munkahelyi, társadalmi igény, amelyre fel kell figyelni. A szakszervezetek ezekben a he­tekben különleges gonddal veszik számításba mindazo­kat a lehetőségeket, amelyek a fiatalok sportolási kedvét, általában a dolgozók munka utáni felüdülését, sportigé­nyeit szolgálhatják. Nemrégiben a SZOT elnök­sége is megtárgyalta a kér­dést, figyelmébe ajánlva a szakszervezeteknek: keressék meg és támogassák a mozga­lom lehetőségeivel is mind­azoknak a munkahelyi igé­nyeknek a kielégítését, ame­lyek a dolgozók testedzésével kapcsolatosak. S ez koránt­sem korlátozódhat a fiatalok testedzésére. A gyári, vállala­ti, intézményi dolgozók — minden szakmában — kapja­nak a mainál több lehetősé­get a testedzésre, a könnyebb sportok művelésére, termé­szetjárástól a kézilabdáig, pingpongtól a sakkig. Az el­nökségi ülés óta már jó né­hány szakszervezet számba vette lehetőségeit, s kidolgoz­ta a munka . utáni tömeg­sportolási lehetőségek gyara­pításának módozatait. Csak ízelítőnek: a közalkal­mazottak szakszervezete pél­dául megállapította, hogy tagsága körében élénk érdek­lődés tapasztalható a termé­szetjárás, az úszás, a tollas­labda, sőt a kispuskás lövészet gyakorlása iránt is. Több vál­lalattal összefogva, az MHSZ segítségét is igénybe véve, te­A megyei súlyemelő-szövetség január 26-án, 13 órakor Szekszárdon, a Babits Mihály Általános Iskolában tartja szövetségi ülését. Az elnökség értékeli a megye súlyemelő-szakosztályainak munkáját, azt, hogy a meghatározott célkitűzéseket megvalósították-e, össze­állítják a megyei ranglistát, majd aktuális ügyeket tárgyalnak. Képünkön a szekszárdiak egyik verseny, zője, Orsós József, edzés közben. Teke NB ll-es csapataink ellenfelei A Magyar Teke Szövetség elkészítette az NB II. tavaszi sorsolását. Tolna megye két csapattal érdekelt: a Tolna megyei Építők női, és a Dom. bóvári Spartacus férfiegyüt­tesével. A férfiaknál január 30-án kezdődik a bajnokság, a nőknél két héttel később, február 13-án. Két együtte­sünk sorsolása: Nők: Február 13: T. m. Építők— Zalaegerszegi Építők. Febru­ár 20: a T. m. Építők szabad­napos. Február 27: Tatabá­nyai Bányász—T. m. Építők. Március 6: T. m. Építők—Sa- baria. Március 20: Beloian­nisz—T. m. Építők. Április 10: T. m. Építők—Bakonyi Vegyész. Április 17: T. m. Építők—Kaposvári Vasas. Május 8: Csorna—T. m. Épí­tők. Május 22: T. m. Építők— Pécsi BTC. Férfiak: Január 30: Ganz Villany— Domb. Spartacus. Február 6: Domb. Spartacus—Bakony Vegyész. Február 13: Dorog —Domb. Spartacus. Február 20: Domb. Spartacus— ESMTK. Február 27: Ezüst­nyíl—Domb. Spartacus. Már­cius 6: Domb. Spartacus— Kőbányai Porcelán. Március 20: Chinoin—Domb. Sparta­cus. Április 3: Kanizsa Sör. —Domb. Spartacus. Április 10: Domb. Spartacus—Győri Richard. Április 17: Beloian­nisz—Domb. Spartacus. Má­jus 8: Domb. Spartacus— Vízművek. Május 22: PMSC —Domb. Spartacus. Május 29: Domb. Spartacus—Sopro­ni Kinizsi. Egy csepp túlzás sincs ab­ban a megállapításban, hogy akárhol is lehetett meghúz­ni a magyar műkorcsolyázás színvonalát jelző határvona­lat, az évek során a Regőczy —Sallai jégtáncduó mindig függetlenítette magát ettől az értékeléstől. Helyeseb­ben: több mint fél évtizede a jég hazai művészeinek álló­csillaga a BSE ifjú kettőse. A szívós, kitartó feltörek­vés mintaképei. Fejlődésük egyenletes irányú. Tavaly a svájci Genfben dobogóközei­ben, a 4. helyen végeztek. A jövő heti, Helsinkiben meg­rendezésre kerülő viadal előtt önként adódik a nyitó­kérdés Regőczy Krisztiná­nak: a felfelé vivő út, a ju­bileumi, ötödik EB-jük, éremmel zárul-e? — Jóslásra nem vagyok kapható — válaszolta moso­lyogva a csinos, hatszoros magyar bajnoknő —, de ezt a szép sorozatot valóban il­lik folytatni. A szakértői vélemények egyetértenek abban, hogy a világhírű szovjet Pahomova­Gorskov kettős visszavonulá­sa után nagyszabású erővi­szony módosulások várha­tók. Mi Helsinkiben mindenki­vel felvesszük a versenyt, de hadd fejezzem be itt szándé­kosan a mondatot... annyi bi­zonyos, hogy a szintén szov­jet Mojszejeva—Minyenko­véknál néhány kötelező tánc­ban jobbak vagyunk. Honfi­társaikat, a Linicsuk—Kar- ponoszov kettőst pedig Gö­teborgban, a legutóbbi VB-n legyőztük. Veszélyes lehet az angol Thompson—Maxvell pár is, viszont néhány vi­lágverseny tapasztalata alap­ján azt hiszem, előttük vég­zünk a finn fővárosban. — Csütörtökön utazunk Moszkván keresztül Helsin­kibe. 26-án 3 kötelező tánc­cal kezdődik a verseny, más­nap az úgynevezett kötelező iskolatáncra kerül sor, Ez egy indulóra összeállított, sa­ját koreográfiára alakított rövid „alkotás”, amelyet 28- án a szabad korcsolyázás követ, egyben zárja a ver­senyt. Regőczy Krisztina az EB-esélyekről

Next

/
Thumbnails
Contents