Tolna Megyei Népújság, 1977. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-20 / 16. szám
Mai számunkból CSIBEKELTETÖ a háztájiba, KAJDACSON (3. old.) ÖTVEN ÉV A MAGYAR ZENE SZOLGÁLATÁBAN (4. old.) DÉLUTÁN MENNEK A FELNŐTTEK (6. old.) MAGAS TATRA, MAGAS HÓBAN <5. old.) nem vállalunk V alahányszor belenyúltam a zsebembe, mindig nyugtalanított egy cédula. Illetve nem is egy, hanem kettő. Az egyik keményebb fogású, a másik puhább. A keményebb színes papíron ez olvasható: „Tanácsi Konfekció Ipar 6. Üzemág: XII., Böszörményi u. 20—22. Termék száma (ITJ sz) 77—31—41. Megnevezés: Attila. Modellszám 5474. Minőség: I. o. Árforma: 3700. Anyagösszetétel: Nappa...” A bőrzakó szürkéskék színű és különös ismertetőjele a puhább tapintású cédula, amit a keményebbre ragasztottak. A használati utasítás szerint: Anyaga: juhnappa, vasalni, mosni tilos, tisztítását csak szakember végezheti, tárolása lehetőleg vállfán történjen. Ez eddig még rendben volna, de most következik az a mondat, amely valahányszor csak elolvasom, meglep, feldühösít. A mondat a következő: „Kisebb anyaghibákért felelősséget nem vállalunk.” Egyszerű kijelentő mondat, egy 3700 forintos, tehát nem is olcsó, első osztályúnak minősített juhnappa zakón. Hónapok óta hordom, nézegetem a cédulát. Gondoltam, előbb-utóbb belenyugszom: ha nem vállalnak felelősséget, hát nem vállalnak, én alaposan megvizsgáltam a zakót, nem fedeztem fel rajta kisebb hibát, akkor, amikor megvettem, később is csak a selyembélésen kezdtek lefelé szaladozni a szemek. Ez kisebb hiba. A felelősség tehát engem terhel. Reklamációnak helye nincs. Előre nem látható hiba. Legfeljebb tetetek bele egy új bélést, ha már ilyen rossz minőségi ellenőrnek bizonyultam. Vigasztaltam magam azzal is: ha a Tanácsi Konfekció Iparnak lenne minőségi ellenőre, akkor bizonyára annak a munkabérét is beleszámították volna a zakó árába és akkor még drágább lett volna. így olcsóbban jutottam a zakóhoz. Nem segített az önvigasztalás, mert minduntalan eszembe jutott, hogy minden termelőüzemben van minőségi ellenőr, még azokban is, ahol a brigádok arra jogosultak, hogy maguk minősítsék az általuk gyártott terméket. Ha van minőségi ellenőre a Tanácsi Konfekció Iparnak, akkor mit csinál vajon? Szerintem cédulát ír. A cédulára ráírja: „Kisebb anyaghibákért felelősséget nem vállalunk.” Rafináltan fogalmaz. Nem azt írja: „A zakót megvizsgáltam. Első osztályúnak minősítettem, de a kisebb anyaghibákért felelősséget nem vállalok. X. Y. minőségi ellenőr.” Ö is a divatos többes számban ír. A felelősség tehát kollektív, vagyis senkit sem terhel felelősség. Az anyaghiba adódhat sok mindenből: megsérti az anyagot a varrógép, rosszul dolgozták ki a bőrgyárban, már a birka nyúzásakor megsértették az irhát, de az is lehet, hogy már a birka sem vigyázott eléggé a bőrére. Tehát mindenki felelős lehet. Még a vásárló is, ha felelőtlenül vizsgálta meg a zakót. És itt véget ér a felelősség. A vásárló is benne van a kollektív felelősség kategóriában és végül is egy- személyben ő a felelős az esetleges kisebb hibákért, ö magára öltötte a zakót és ezzel a teljes felelősséget is. Felelős lett a felelőtlen minőségi átvételért, amit olyan hebehurgyán végzett el a boltban. Nézegetem a cédulát és felelősségem teljes tudatában kijelentem: felelős vagyok a zakó átvételéért. Mentségem csak az: nem vagyok szakember, halvány fogalmam sincs arról, mi számít kisebb hibának egy juhnappa zakó esetében. Mentségem továbbá az is, hogy ott a boltban fel sem merült bennem: hivatalosan le mernek írni egy ilyen mondatot. A tény meggyőzött: most már nemcsak szóban hárítják át a felelősséget, hanem írásban is. Persze nem arra, aki elkövette, hanem arra, aki a hibás árut megvette. A vásárló a felelősség végén van. Ott áll a zakóval és töpreng: miért ő a felelős azért, amit nem ő készített? A kérdésre nem tud válaszolni. Belenyúl a zsebébe, megtapogatja ismét a cédulákat, összeszámolja a pénzét és megsaccolja: vajon elég lesz-e a kisebb hibák kijavítására? A minőségi ellenőr pedig tovább írja a cédulákra: „Kisebb anyaghibákért felelősséget nem vállalunk.” Egyelőre még csak a Tanácsi Konfekció Ipar minőségi ellenőre írja ezeket a cédulákat, de ki tudja, holnap, holnapután nem jelenik-e meg több árucikken is ez a mondat? E lőfordulhat. Hacsak az illetékesek alaposan utána nem néznek a leírt tényeknek, amelyekben ugyan kisebb hibák előfordulhatnak, de „e kisebb hibákért felelősséget nem vállalunk”. Vállalja érte a felelősséget a Tanácsi Konfekció Ipar! SZALA1 JANOS Folytatódtak a tüntetések Kijárási tilalom Kairóban Százéves a Vasas Szakszervezet Az egyiptomi fővárosban szerdán reggel folytatódtak a tiltakozó tüntetések a kormánynak az ellen a döntése ellen, hogy csökkentik az élelmiszerek és az alapvető közszükségleti cikkek állami ártámogatását, ami jelentős drágulásukhoz vezet. A kairói rádió szerdán délben közölte, hogy helyi idő szerint 16 órától csütörtök reggel hat óráig kijárási tilalmat rendeltek el Kairóban és környékén. A rádió ismertette a belügyminisztérium közleményét, amely figyelmeztet minden rendzavarót, hogy a karhatalmi egységek parancsot kaptak a fegyveres fellépésre a tüntetőkkel szemben. A közlemény, amely a fejleményekért a „kommunistákat” teszi felelőssé, azt is bejelenti, hogy az egyetemek és az iskolák háromnapos bezárásáról előző nap hozott rendeletet olyként módosították, hogy szombattól kezdve kéthetes rendkívüli szünetet tartanak valamennyi oktatási intézményben. A hírügynökségi jelentések szerint az egyiptomi főváros szerdán csatatérhez hasonlított. A belváros utcáin és az egyetemnek otthont nyújtó gizai negyedben (ahol Szadat elnök rezidenciája is található) kormányellenes jelszavakat kiáltozó, köveket dobáló diákok és munkások csaptak össze a könnygázbombákat bevető és gumibotjukat használó rendőrökkel. Egyes jelentések szerint a tüntetők a város kereskedelmi negyedében épületeket, gépkocsikat és autóbuszokat gyújtottak fel, üzletek kirakatait zúzták be és egyes kerületekből fegyverropogás zaja hallatszott. A fővárosban szerdán az üzletek szinte kivétel nélkül zárva maradtak. Az egyetemek és az iskolák bezárásáról kedden hozott döntés viszont hatástalannak bizonyult: a szerda reggeli tüntetésekben részt vett csoportok a diáknegyedben összegyűlt és onnan elindult diákokból és a város csomópontjain hozzájuk csatlakozó munkásokból verődtek össze. A keddi tüntetések halálos áldozatainak számát a hírforrások többsége ötre becsüli: egyes jelentések szerint Kairóban mintegy százötvenen sebesültek meg és legkevesebb négyszáz személyt letartóztattak. Mamduh Szalem egyiptomi kormányfő szerdán bejelentette, hogy a kormány felfüggesztette az élelmiszerek árának emeléséről szóló rendeletének végrehajtását. Egyszersmind közölte, hogy az illetékes kormánytestületek még egyszer megvizsgálják az ország gazdasági helyzetének megjavítására irányuló intézkedéseket. Az AFP jelentése szerint Anvar Szadat elnök asszuáni téli rezidenciájáról szerdán délután visszatért Kairóba. Száz éve, 1877 márciusában alakult meg a magyar munkásosztály harcos szakszervezete, a Vasas, ahol a fémmunkások tömörültek érdek- védelmi szervezetben. A Bonyhádi Zománcgyárban megkezdődtek az előkészületek a centenárium méltó megünneplésére. A szocialista brigádvezetők értekezletén az ez évi vállalásaikba foglalták a százéves évfordulóra történő megemlékezést. Február végén és március elején a gyár teljes kollektívája kommunista műszakokkal tiszteleg az elődök emlékének. Munkával, az eddiginél is termelékenyebb, minőségileg jobb munkával — hisz ez nem csupán a „vasasok”, de az egész ország érdeke. Az elmúlt héten meglátogatta a gyárat Méhes Lajos, a Vasas Szakszervezet főtitkára, aki a ma feladatairól beszélgetett a dolgozókkal. Életkora öt prrc Már messziről észre lehet venni a magas, éles hangú, sírásra emlékeztető bégetésből, hogy itt vannak. Nem fogadta őket napsütéssel az idő, fázósan mozognak, némelyik ugrándozik. Különösebb baj persze nincs, az idő is, az elhullás is szokványos. Az akol déli oldala nyitott. Kruller, a juhász, benn az anyák, bárányok között nézelődik, figyeli a jószágot. Az ügyetlenebb- jét gyámolítani kell, odaviszi őket az anyjukhoz, segít megtalálni az egyedüli táplálék forrását, a tőgyet. Ez nem is mindig egyszerű. Az ember azt gondolná, a nagy kavarodásban mindegyik azt szopja. amelyik legközelebb áll. Pedig nem, mert többnyire az anyajuhok csak a saját csemetéjüket engedik magukhoz. Előfordul néha, hogy azt sem, ilyenkor jön a szoktatóketrec, így mindegyik esetlen fehér gyapjúpamacs hozzájut az őt megillető porcióhoz, méghozzá bőven, mert nem fejnek, kevés lenne az ember — mondja Rick József, a juhászok brigádvezetője. Amúgyis van mit tenni. Éjjel is itt kell lenni valakinek. Amint megszületik egy bárány, rögtön rányomják a számot, hogy tudják melyik melyiké. Állandóan kéznél van a billog, meg a festék. Venyige-fekete mondják a konzervesdoboz- ban csillogó fekete folyadékra. Ez a legjobb, mert nehezen kopik le és nem tesz kárt a gyapjúban. A tovább- tenyésztésre kerülő jerkéknek krotáliát ,— apró műanyag lapocskát — raknak a fülére, a törzskönyvi szám van benne. Szenes. Nem telephely, nem major, nem puszta. Csak Szenes. így hívják a nagydorogi tsz-ben azt a juhhodályt, ahol most ezer anyajuh van, meg eddig háromszáz januári bárány. No meg egy kisebb falkára való kutya. Fajtára nézve úgy a puli meg a pumi között. Természetre nézve egy fokkal közelebb a farkashoz, mint városi rokonaik. Villogó szemekkel köröznek mellettünk. Ha Rick nem lenne velünk, már biztos megkóstoltak volna bennünket, idegeneket. A három juhász mellett van két segéd is. Tanulók, amolyan bojtárfélék. Imi és Tibi, a két jóbarát. Most is együtt dolgoznak. Tibi egy hóhérpalloshoz hasonlatos jószággal vágja a silót, Imi a kétkerekű kordét rakja, a befogott szamár nyugodtan ácsorog. Láthatólag nem szomorkodik amiatt, hogy nincs neve, mindig úgy szólítják, ahogy éppen a nyelvükre jön. A kampós juhászbot a falnak támasztva pihen, a ho- dály körül nemigen van dolga, kézzel is eligazgatják a jószágot. Kezdődik az itatás. A kutyák is segítik terelni a jószágot. A juhász elengedi a kút kerekét, csak a lánchengert fékezi a tenyerével. A juhok lassan meg-megállva isznak; hideg a víz. Elmenőben visszafordulunk, a kutyákat figyelve. A juhászok hangos szóval beszélik le őket követésünkről. Aztán a vályúknál a maradék darát csipegető tyúkok közül kiválik a kakas és megtámad bennünket. Felálló nyaktollakkal harciaskodik, győzünk rugda- lózni, hogy véget vessünk a közjátéknak. A kakas lassan félrevonul, de még hallani a juhászok jóízű nevetését; bennünket figyeltek. — st — Fotó: Gottvald Az első mozdulatok
