Tolna Megyei Népújság, 1977. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-18 / 14. szám
1977. január 18. ^PÚJSÁG 3 A folyékony üzemanya-------------------— gokkal való g azdálkodást vizsgálta a paksi járás öt közös gazdaságában a járási NEB megbízásából 15 népi ellenőr. A vizsgálatot Laki Endre, a Paksi Állami Gazdaság energetikusa vezette. Különböző foglalkozású szakemberek végezték az ellenőrző munkát : gépészmérnök, főkönyvelő, traktoros-brigádvezető, szerelő, agronómus, műhely- vezető. A dunaszentgyörgyi, a madocsai, a németkéri és a két paksi termelőszövetkezet, ben tapasztalt helyzetről ala_ pos beszámoló készült. Polá- nyii Máté, a járási népi ellenőrzési bizottság elnöke most küldte el a szövetkezeti vezetőknek a vizsgálati jegyzőkönyv alapján készített javaslatokat. A sok konkrét fnegállapí- tásból, amit tettek a népi ellenőrök, közlünk néhányat. Más szövetkezetek is okulhatnak belőle. Közúti gépjárművek, mező- gazdasági erő- és munkagépek folyékony üzemanyagainak felhasználását egyaránt vizsgálták, két szempontból: takarékos-e a gazdálkodás, és biztosítva van-e a társadalmi tulajdon védelme. Általános megállapítások: jelentős fejlődés mutatkozik az előző évekhez képest a hajtó és kenőanyagok tárolásának módjában, valamint a tulaj dón védelem biztosításában. A tárolók föld alattiak, a tűzrendészeti előírásokat betartják a tsz-ek és az anyagok bevételezését az előírások szerint végzik. Viszont a kiadási bizonylatolás nem egységes és többségében nem megfelelő. Ez lehetőséget ad a hajtó- és kenőanyagok eltulajdonítására. (Például házijegy).. Kifogásolták a népi ellenőrök, hogy nem alkalmaznak a szövetkezetek premizálást, ösztönzést a takaré. kos anyagfelhasználás érdekében. Idézünk: „Meglepő elemi hiányosságok is találhatók. A németkéri Haladás Tsz-ben például a közúti gépjárműveknek nincs külön menetlevéltömbjük, hanem egy tömbből üzemeltetik közúti gépparkjukat. így sokszor lehetetlen egy-egy jármű havi menetleveleit összesíteni. Megengedhetetlen a bizonylati fegyelemben az olyan eset, mint a madocsai Igazság Tsz-nél. Tíz-húsz előre aláírt, lebélyegzett menetlevél van a járművezetőnél. Utólag nagyon nehéz ellenőrizni, hogy a gépjármű ténylegesen a menetlevélen feltüntetett útvonalon közlekedett-e, illetve milyen rakományt, hova szállított.” A járművek túlfogyasztásának csökkentésére a vizsgált gazdaságok beható intézkedést nem tettek. A részletes megállapítások kitérnek arra is, hogy bizonyos rendeleteket nem tartanak be legtöbb tsz-ben. A 8 1974. (XI. 20.) NIM számú rendeletet csak a madocsai Igazság Tsz tartja be, tudniillik, energetikust alkalmaz. Jó példaként említik a népi ellenőrök a paksi Duna menti Egyesülés Tsz nyilvántartását; kartonokat nyitnak a vételezők részére és ők aláírásukkal igazolják a hajtó- és kenőanyag átvételét. Egy másik hiányosság, ami általános: az ÁFOR-tól vásárolt anyagjegyek kiadásánál nem tartják be a tsz-ek a 17 1975. (XII. 29.) KPM- rendelet idevonatkozó előírásait. A jegyeket sorszámok felvezetésével és igazoltatással kell kiadni. Lehetőség szerint nem szabad sem visszavételezni, sem másra átruházni. A vizsgált tsz-ek közül csak a paksi Duna menti Egyesülés Tsz rendelkezik precíz, fogyasztásmérésre alkalmas technikai eszközökkel és ezeket használja is. Érdekes viszont, hogy a túlfogyasztások tényét csupán megállapítják ebben a szövetkezetben, de nem rögzítik jegyzőkönyvben. Csak a paksi Aranykalász Tsz végzi el a túlfogyasztások, illetve megtakarítások rögzítését. De az okokat itt sem vizsgálják, nincs elemzés. Általában minimálisnak mondhatók mindenütt a túlfogyasztások csökkentése érdekében tett intézkedések. Többnyire hiányoznak az anyagi eszközök és nincs megfelelő műszaki ember sem, aki ezt a munkát hatásosan végezhetné, intézkedne. A terményszárító berendezéseknél rengeteg tüzelőolajat kell felhasználni a gazdaságokban. Ezek tárolását és tulajdonvédelmét is megvizsgálták a népi ellenőrök. Mindent rendben találtak, a bevételezéstől kezdve. A vizsgálatra azonnal reagált a paksi Aranykalász Tsz, három nappal a jegyzőkönyv elkészítése után levelet írtak a vezető szakemberek a járási NEB-hez. Észrevételük ésköz---------------------- lésük i gen rokonszenves: „1977. január 1-től kezdődően — az üzemanyagjegyekkel történő elszámoltatásra vonatkozóan — a szigorú számadásnak megfelelően, kartonos nyilvántartást vezettünk be az eddigi füzetrendszerű nyilvántartás helyett. Üzemanyag-fogyasztásmérő készüléket 1977. év folyamán kívánunk beszerezni, ezen elhatározásunk még a vizsgálatot megelőzően megszületett. Tsz-ünk vezetősége a novemberi ülésén felhatalmazást adott megfelelő végzettségű szakember alkalmaztatására annak érdekében, hogy a gépjavítások szakszerűsége, a gépek megfelelő üzemeltetése, az elszámolások pontosítása, a normától eltérő fogyasztások ellenőrzése megnyugtató módon rendeződjék a továbbiakban.” G. J. Növekszik a mezőgazdaság állami nagyüzemeinek tejtermelése. Az Állami Gazdaságok Országos Központjának összesítése szerint az üzemek tavaly eleget tettek a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése érdekében vállalt kötelezettségeiknek. Amellett, hogy növelték a tehénlétszámot, emelték az egy tehénre jutó hozamot is. A tehénállomány 1976 december végén 103 ezer volt, az egy tehénre jutó évi átlagos tejtermelés pedig 3674, literre emelkedett, ami azt jelenti, hogy 1975-höz képest 348 literrel nőtt a tehenen- kénti „teljesítmény”. Az állami gazdaságokban ez az eddigi legmagasabb éves tejhozam. A gazdaságok tehenészetei tavaly az előző évinél 17 százalékkal több tejet adtak a feldolgozóiparnak és a fogyasztóknak. adott. Ebben az állományban 900 Holstein-Friz tehén átlagos tejtermelése meghaladta a 6300 litert, ami nemzetközi mércével mérve is jó eredmény. A világszerte ismert Holstein-Friz fajtát tartó gazdaságok közül a legjobb eredményt tavaly az Agárdi Állami Gazdaság érte el 6724 literes átlagos termeléssel. termelést. Ennél nagyobb mértékben, kereken 7 százalékkal növelik a tejtermelést az állami, gazdaságok. Egyebek között a tejértékesítési prémium teszi az eddiginél érdekeltebbé a gazdaságokat a tehenészet eredményeinek fokozásában, s a többi támogatási forma is ösztönzi a hozamok emelését. Az állami gazdaságok a terv szerint 1977-ben tovább növelik a tejelőtehén-állományt. Néhány állami gazdaság egészen kiemelkedő eredményt ért el. Az Enyingi Állami Gazdaságban 1500 tehén átlagosan 5661 liter tejet 1977-ben az állami gazdaságok, a tsz-ek és a kistermelők országosan összesen 4 százalékkal fokozzák a tejÚj paradicsomlajták Az idén öt új paradicsomfajtát jelentett be állami elismerésre a Kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet. A más-más biológiai tulajdonságot örökítő új hibridek egyike például ellenáll a betegségeknek, nem igényel növényvédelmet. Van közte olyan is, amely óriás bogyót terem, s gépi betakarításra alkalmas. Elismerésre vár egy olyan hibrid is, amelyik 10—15 százalékkal több piros festékanyagot tartalmaz a eddig ismerteknél. Az új kecskeméti paradicsomfajták a gyakorlatban bizonyítanak majd, a kutatók pedig máris tovább munkálkodnak, hogy a zárt termesztésbe fogott zöldségkultúrát az új követelményeknek megfelelő hibridekkel szolgálják ki. Bogyiszlón, az egykori paprikamalomban befőttesüve- gekre való záró fémgyűrűt készitenek. A Paksi Konzervgyárhoz 1964 óta tartozó kisüzemnek 50 dolgozója van, ebből csak 14 férfi. Annak idején nehezen szokták meg az asszonyok a paprikafeldolgozástól merőben eltérő gépi munkát, de aztán megszerették. A többség már törzsgárdatag. A konzervgyártó szezonban időnként segítenek a paksi gyáTnak különböző nyersanyagok tisztításával. Tavaly hagymát, zöldséget, zellert, paszternákot és paprikát készítettek elő a bogyiszlói telep dolgozói. Fotó: Gottvald Gyűrű az üvegekre Ki^et^lpia^iH|rbi| Papírtörülközőt fedeztem fel a minap az egyik önki- szolgáló papírüzletben. Finom, puha, fehér papírból készült — perforálva, hengerformára csomagolva. Megvenném, gondoltam, csakhogy ehhez valami tartóféle is kellene, amire felakaszthatom, hogy a perforált darabokat le lehessen szakítani egymástól, hogy a henger könnyedén forogjon. Anélkül szinte használhatatlan. Szigorúan szakosított üzlethálózatunkban kellemes meglepetés: a papírboltban tartót is árusítottak a törülközőhöz, holott ez utóbbi nem papírból, hanem műanyagból készült. Ekkor már csak egy gond maradt: ki és hogyan fogja ezt felszerelni? Otthon újabb és még kellemesebb meglepetés: a műanyag tartó hátoldala önmagától tapad a falhoz, de két fényes csavart is mellékeltek hozzá — a biztonság kedvéért. KONZERVHEZ BONTÓ Mondom: mindez meglepetés. Mert a kereskedelem általában nem kényeztet el bennünket, nem kímél attól, hogy boltról boltra járva szerezzük be azt, amire egy tárgy használatához szükségünk lehet. Az üzlethálózatot a legtöbb helyen úgy szakosították, ahogy az a kínálat — és nem a kereslet — szempontjából kényelmes. Jó, hogy a trafikban a cigarettához gyufát is adnak, de az élelmiszerboltban vett konzervhez, sörhöz, üdítő italhoz nyitóalkalmatosságért legtöbbször máshová — vasüzletbe, edényboltba — kell menni. Szemfesték az illatszerboltban található, a felviteléhez szükséges ecsetért a tájékozott eladó a papírboltba küldi a vevőt. A színek harmóniájára ügyelő nő szaladgálhat a bőrdíszműáru üzlet és a cipőbolt között, s még akkor sem sikerül olyan táskát vennie, amelyik illeszkedik csizmája színéhez, mert egymás melleit csak akkor tekintheti meg a kettőt, mikor már legalább az egyiket megvásárolta. És így tovább. Igaz, akadnak követendő kísérleték. A régi, szűk bútorboltok helyett már a városok sorában épültek nagy lakberendezési áruházak, amelyekben a bútorhoz kiválaszthatja a vevő a szőnyeget, a függönyt, a díszpárnát, a világítótesteket is. A játékboltokban most kezdődik valami hasonló ésszerűsítés: míg idáig fajtánként csoportosították a játékszereket, úgy mint babák, mechanikai játékok, társasjátékok, gumiállatkák, stb., most megpróbálják ugyanezeket korcsoportonként kínálni: az egyik pultnál a 3—6 éveseknek való, a másiknál a 6—10 éveseknek készült, a harmadiknál a legkisebbeknek szánt játékszereket. CIPÓ ÉS RETIKÜL, EGYÜTT Ezt az alapelvet kellene a kereskedelem más ágaiban is megvalósítani. Az árukínálatot aszerint csoportosítani, mit keres egy- időben, egy helyen a vásárló. Ez nemcsak a vevők kényelmét szolgálná, hanem feltehetően az üzletmenetet, a forgalom növelését is. Hiszen — hogy az egyik előbb említett példánál maradjunk —, aki csak cipővásárlásra készült, könnyebben hajlik arra, hogy retikült is vegyen, ha felfedezi, hogy ugyanott kaphat színben, stílusban illeszkedőt. Az árukínálat már sok tekintetben jobban alkalmazkodik a kereslethez, mint a múltban: mennyiségben, minőségben, a divat követésében. Talán nem túlzott igény, ha azt kívánjuk, hogy a jövőben a helyben, az áru megjelenésének helyében is alkalmazkodjon a mi igényeinkhez. Gál Zsuzsa I őz lia»i gaMgiÉi^ f NEB-vizsgálat öt tsz-ben
